Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám, kedd

6 I ÚJ SZÓ SZÜLŐFÖLD 1995. márciufe 21. IPOLYSÁG Határváros az Ipoly mentén KIRÁLYHELMEC Hajléktalanok hajléka ŠAHY • IPOLYSÁG r T T T 1 - Komolyabb nehézségeink ta­lán nem is lennének, ha egy élet­revaló, megalapozott költségve­téssel rendelkeznénk - mondja széttárt karokkal Zsolnay Ernő, Ipolyság jogi végzettségű polgár­mestere, amikor beszélgetésünk során az önkormányzati gondok felé terelem a szót. - Amíg élet­ben lesz a költségvetési provizó­rium, addig semmilyen nagyobb beruházásra és fejlesztésre sem gondolhatunk. Véleményem sze­rint legfeljebb március végéig tartható ez az egyébként is lehe­tetlen állapot. • Ha komolyabb beruházáso­kat egyelőre nem tervezhet­nek, akkor mi foglalkoztatja jelenleg az önkormányzatot és a városházát? - Most a bevételi forrásainkat vesszük számba, igyekszünk re­ális képet nyerni az idei bevéte­• Doktor úr nem tartott attól, hogy a páciensek az ingye­nes állami fogorvost részesí­tik majd előnyben? - Maradhattam volna továbbra is a nagykürtösi sztomatológi­án, ahol valóban sok fogfájós beteget kezeltem. Állami fogor­vosként is a minőségi munkára helyeztem a hangsúlyt, minden pácienset a legjobb tudásom szerint láttam el. Csakhogy ez nem látszott meg a fizetése­men. Részben ez, részben az egészségügyben uralkodó ál­lapotok motiválták elhatározá­lekről. Becsléseink szerint az 1995-ös évben befolyó pénz­összeg legalább 20-30 százalék­kal kisebb lesz, mint a tavalyi. Az önkormányzat által kivetett adók hasonlóak, mint egy évvel ezelőtt, viszont a törvénymódosí­tásnak köszönhetően kiesés mutatkozik a jövedelemadó te­rén. Sajnos az ipolysági, illetve a környéken található üzemek, szövetkezetek egy része annyira rosszul áll, hogy képtelenek az ingatlanadó befizetésére. Az el­múlt évek során e téren még el­nézőbbek voltunk, de ma már oda jutottunk, hogy létfontossá­gú bevételeinkké váltak az ingat­lanadók, ezért a befizetést meg­tagadókkal az idén keményeb­ben fogunk bánni. • Mit tartalmaz az idei ipolysá­gi költségvetési tervezet? - Tavaly kezdtük el a szigetelt hulladéktároló építését. A több, mint 10 millió koronás beruhá­zással készülő szeméttároló Ipolyság és az Ipoly mentén talál­ható községek hulladéktárolási problémájára jelent megoldást. Remélhetőleg már március vé­gén megtörténik az átadás. Ha módunk lesz rá, akkor Ipolysá­gon folytatni fogjuk a gázveze­tékhálózat telepítését. Ma már a város mintegy kétharmadában gázvezeték van, a választási cik lus végére remélhetőleg egyet­len utca sem marad gáz nélkül. Ugyanakkor a gyerki városrész­ben található kutakban higiénia­ilag nem megfelelő a víz, ezért a sómat. Számoltam azzal, hogy korábbi klienseim egy része anyagi okok miatt nem enged­heti meg magának, hogy ma­gánorvossal kezeltesse magát. Bár egy jól működő egészség­ügyi biztosítóval a háttérben nem szabadna luxusnak számí­tani, hogy valaki magánorvos­hoz jár,kezelésre. • Ez azt jelenti, hogy az ide látogató kliensen, bármilyen fogbetegséggel jelentkezik is, vagy fogpótlási igénnyel áll elő, minden esetben tud se­gíteni? kérdéses városrészben mielőbb szeretnénk a vízvezetékhálóza­tot lefektetni. A pereszlényi városrészben pedig a villanyve­zetékek rekonstrukciójával szá­molunk. • Az egykori városi üzemek, vagy más intézmények ma mi­lyen formában működnek? - A lakásgazdálkodást, a kar­bantartást, valamint a hőszolgál­tatást ma már egy olyan kft. vég­zi, amelynek többségi tulajdona a várost illeti meg, kisebb hánya­da pedig az egykori lakásgazdál­kodási vállalat vezetőinek kezé­ben van. Járulékos intézmény­ként működik a műszaki szolgál­tatásokat végző vállalat, és ha­sonló formában üzemel a városi közművelődési központ is. Ugyanakkor vállalkozói formá­ban a város beszállt egy gyógy­szertár létesítésébe. • Amikor mára kisebb fejlesz­tések is veszélybe kerülnek, vajon jut-e pénz a kultúrára? - Tavaly a városi közművelődési központot mintegy 1,6 millió ko­ronával támogattuk. Ezzel az összeggel hozzájárultunk a már hagyományosan megrendezésre kerülő Honti Napok programjá­hoz és egyéb rendezvényekhez. Reméljük, hogy támogatásunk az idén sem lesz kisebb mér­tékű. Ezenkívül a fejlesztési alap terhére reméljük, hogy folytat­hatjuk a városi múzeum épületé­nek rekonstrukcióját. Ami a kul­túra támogatását illeti, igyek­szünk a vidék fellendítésére léte­- Nem szívesen használom a „nem lehet" és a „nem tudom" kifejezéseket. Kezdettől fogva arra törekedtem, hogy lehetőleg minden fogászati műveletet el tudjak végezni. Fogpótlás, hi­dak, koronák készítése arány­lag rövid idő alatt megoldható, nem úgy, mint annak idején az állami fogászaton. Újabban pe­dig igényesebb szájsebészeti beavatkozásokra is vállalko­zom, mert a rendelőm felsze­reltsége ezt megengedi. Nagykürtöst, ezt a művileg létrehozott városkát nem lehet összehasonlítani Pozsonnyal vagy Mártonnal, de még Nagy­mihállyal sem. Ám mégis van egy közös jellegzetességük, tör ténetesen az, hogy egész Szlo­vákiában ez idő tájt kizárólag ebben a négy városban végez­nek fogimplantálást. Nagykürtö­sön ez Britka doktor nevéhez fűződik. sített alapítványokat is megszólí­tani. Tavaly például az Ipolyság és Környéke Alapítványtól kultu­rális célokra aránylag jelentős összeget kaptunk. • Milyen a városban a közbiz­tonság? Úgy ítélem meg, nem rosszabb, mint egy átlagos szlo­vákiai kisvárosban. Ipolyságon annyi fégyveres testület vert ta­nyát az utóbbi évtizedek során, hogy talán már a különféle egyenruhás alakok jelenléte is rendreutasítja a békétlen egyé­neket. A közrend javítására az el­múlt választási időszakban meg­alapítottuk .a tíz fős városi rendőrséget. Vannak, akik dicsé­rik munkájukat, ezért az önkor­mányzatnak feltétlenül érdemes lesz elgondolkodnia azon, hogy a rendőrség évi 1,5 milliós költség­vetését hogyan lehetne a legraci­onálisabban kihasználni. • Ipolyság számára előnyt, vagy inkább hátrányt jelent, hogy a városnak nemzetközi határátkelőhelye van? - A város vállalkozói tudnának erre egyértelmű igennel válaszol­ni, hiszen a külkereskedelem szempontjából egy nemzetközi határátkelőhely óriási előnyt je­lent. Negatívuma az, hogy az időnként felerősödő teherforga­lom a városközponton halad ke­resztül, ugyanis anyagiak híján a kormány elvetette a belvárost el­kerülő terelőút megépítését. KOSÁR DEZSŐ • Doktor úr, arra kérem, fog­lalja össze röviden az implan­táció lényegét? - Ez az igényes művelet tévesen fogbelövésként került a köztu­datba, ami enyhén szólva, nem fedi a valóságot. Titánból ké­szült csavarmenetű implantátu­mokról van szó. Ezeket a szerve­zet körülbelül fél év eltetével tel­jesen magába fogadja. Egyéb­ként Nyugaton már húsz éve végzik ezt a* fajta fogpótlást, és nagyon jó eredménnyel, amit az is bizonyít, hogy 15-16 éves fog­pótlásokkal is lehet találkozni. Én nyugodt lelkiismerettel ga rantálom a 10 év időtartamot. Ki merem jelénteni, hogy ez a beavatkozás kevesebb izgalom­mal jár, mint a foghúzás. • Végezetül egy nem szak mai kérdés. Ön jól beszél ma­gyarul. Hol tanulta a nyelvet? - Léván születtem, ott nőttem fel. Gyermekkoromban alig le­hetett szlovák szót hallani Lé­ván az utcán. így aztán nem okozott gondot a magyar nyelv elsajátítása, aminek itt, a nem­zetiségileg vegyes területen nagy hasznát veszem. BODZSÁR GYULA Társadalmunk szűkös anyagi körülményei között, lehetőségei­hez mérten igyekszik támogatni azon régiókat, ahol - többek közt a nagyarányú munkanélküli­ségből eredendő - sok a hátrá­nyos helyzetű ember. Ezek közt is a keleti végeken, konkrétan a ki­rályhelmeci körzetben, ez az arány még az országos átlagnál is jóval magasabb, 26,35 száza­lék. A szociális támogatásra szo­rulók száma eléri a 3100 főt. Hogy az áldatlan állapot mennyit emészt fel a költségvetésből, ezt az az összeg is jól bizonyítja, amit a szociális támogatásra szorulók­nak az 1994-es évben kifizettek: több mint hatvanmillió koronát tesz ki. Ezt, illetve a közvetlenül rászo­rulók lakásgondját van hivatva át­menetileg enyhíteni az a nemrég megnyitott menedékotthon, mely Tőketerebes és Gálszécs után a harmadik ilyen jellegű létesít­mény, ez esetben királyhelmeci székhellyel. - Olyan család nélküli, eseten­ként szüleiket sem ismerő, nagy­részt szakmunkásképzőt végzett fiatalemberek gondját akarjuk át­menetileg mérsékelni - mondta Szúnyog Géza, a Királyhelmeci Körzeti Hivatal elöljárója -, össze­sen tizenkét személyét (ennyi az otthon kapacitása), akiknek se családjuk, se rokonuk nincs a kö­zelben. Egy személy három hó­naptól, maximum egy évig veheti igénybe az otthon nyújtotta le­hetőségeket. Az otthont üzemeltető körzeti hivatal mérlegelhetné, nem len­ne-e célszerű a közös étkezés, legalább ebéd, megszervezése, így biztosított lenne legalább az egyszeri meleg étel, és csökken­ne a munkanélküli segély elher­dálásának veszélye. - Miből fedezték a menedék­ház létrehozását? - A felújításra - egy volt csalá­di házban rendeztük be az ott­hont - 239 ezret használtunk fel, a gáz bevezetésével együtt - ezt a város állta. A berendezésre 250 ezret költöttünk, ezt pedig az álla­mi költségvetésből kaptuk. D. VARGA LÁSZLÓ BORSI Várják a fiatalokat A II. Rákóczi Ferenc Emlékbizottság az idén is megrendezi a nemzetközi építő- és művelődési tábort Borsiban. Hajdú Jenő, helyi pedagógust megkérdeztük, kiket hívnak meg oda? - Közép- és főiskolásokat, egye­temistákat várunk innen, Szlová­kiából, valamint a környező orszá­gokból. Onnan, ahol II. Rákóczi Ferenc annak idején megfordult, így Magyarországról, Romániá­ból, Kárpátukrajnából, Lengyelor­szágból, valamint Franciaország­ból. • Erdélyiek, észak-magyaror­szágiak, munkácsiak máskor is jártak már a Bodrog-parti kö­zségben. Viszont arról nincs tu­domásunk, hogy francia egye­temisták is felkeresték ezt a tá­bort;... - A franciák most jönnek először. Kiderítettük ugyanis, hogy a Rá­kóczi családnak Franciaország­ban még élnek utódaik, leszár­mazottaik. Felvetjyk velük a kap­csolatot, és megígérték, hogy a közeljövőben ellátogatnak hoz­zánk. Ők márciusban, ősük szüle­tésnapi emlékünnepségére jön­nek Borsiba. Megígérték, hogy a nyári nemzetközi ifjúsági találko­zóra küldenek egy francia csopor­tot. • Hagyományos lesz a nyári tá­bor programja? - Csakúgy, mint eddig, most is tíz napos lesz a július 10-én kezdődő találkozó. A résztvevők napi négy órán át a Rákóczi-kastély udvará­nak és környékének rendbetéte­lével lesznek elfoglalva, a többi időt pedig a környék megtekinté­sére, illetve előadások, vetél/ kedők, sportmérkőzések lebonyo­lítására szánjuk. Részletesebb felvilágosítást a következő címen adunk: Hajdú Jenő, 077 32 Borša 320. (gazdag) NAGYKÜRTÖS Magánfogászat - felsőfokon Előrebocsátom, ez a cikk nem reklám akar lenni, mert ha igaz, hogy jó bornak nem kell cégér, úgy igaz az is, hogy a Jó fogorvosnak nem kell reklám. A nagykürtösi Ján Britka ma­gánfogorvosnak meg különösen nincs szüksége nagy szak­értelemmel végzett munkájának reklámozására, mert a családi házához építtetett rendelőjében enélkül is reggeltől késő estig váltják egymást a páciensek. A Nagykürtösi já­rásban Britka doktor elsőként, még 1992 szeptemberében nyitott magánrendelőt. BÁTORKESZI Először rendet kellett teremteni A novemberi választások során hat Jelölt közül a független­ként induló volt polgármestert, Szabó Editet választották meg ismét a falu élére. A 3700 lakosú, 85 százalékban ma­gyarajkúak által lakott falu polgármesterétől először azt kérdeztük: az elmúlt négy év alatt mit sikerült megvalósíta­ni a tervei közül? A polgármesternő elsőkénta jogi viszonyok rendezését emlí­tette. Bátorkesziben ugyanis nagyon szépen folyt az építke­zés, viszont az építkezési terü­letek tulajdonjogi rendezése katasztrofális állapotban volt. - Ahhoz például, hogy az isko­la épületét átruházhassuk az iskolaügyre, utólag kellett geo­déziai rajzokat készíttetnünk ­panaszolta. - Az iskola terüle­tének tulajdona, ugyanúgy, mint a téglagyáré vagy sok csa­ládi házé, jogilag a mai napig nem tisztázott. Ezzel kellett te­hát kezdenünk, azután követ­kezhetett csak a többi feladat. Ez utóbbiak közé tartozott a gáz- és vízvezeték építése. A gázvezeték 1992-ben megkez­dett építését várhatólag az idén sikerül befejezni, a vízve­zetékkel azonban bonyolul­tabb a helyzet. A probléma ab­ban van, hogy ninc% megfelelő vízforrás, a 170-200 méteres helyi kutakból egészségtelen, magas vastartalmú vizet kap­nak. A távlati tervek szerint Karvárói kellene behozni a ve­zetékes vizet. A vízvezeték a falu egyes részein már tíz éve létezik, azóta is szakaszonként bővítik, de egyelőre az itteni egészségtelen vizű kutakból kapják a vizet. Ezeket a meg­lévő és a még megépítendő ve­zetékeket kell majd rákapcsol­ni a karvai vízvezetékre. Továb­bi nagy probléma a szemétte­lep és a szennyvíztisztító állo­más létrehozása. Környezet­rendezésre is sokat fordítot­tak; utakat aszfaltoztak, parko­sítottak, és a közvilágítás mo­dernizálása is sokba került. A második világháborúban ele­sett hősök tiszteletére közada­kozásból emeltek em­lékművet, de az első világhá­borús és milleneumi em­lékművet is felújították. A má­sodik világháborús em­lékművet 1993 szeptemberé­ben avatták, és minden év má­jus 8-án ott tartanak emlékün­nepséget. Az idén a polgármes­teri díj kiosztása is ezen az ün­nepségen lesz, és ebből az al­kalomból dedikálja majd elsíő verseskötetét a polgármes­ternő. Kiderült ugyanis, hogy Szabó Edit a polgármesteri te­endők mellett régi kedvtelésé­re, npvellák és versek írására is talál időt. Novelláskötete várhatóan a karácsonyi könyv­vásár idejére jelenik meg. A tervek közül a vízvezeték befejezését említette elsőként a polgármesternő. Nemrég járt a Nyugat-szlovákiai Vízművek főigazgatóságán, hogy támoga­tást szerezzen. Ha minden si­kerül, ebben az évben a szom szédos Búcstól a falu végéig el­készülhetne a vízvezeték. Az eredeti tervek szerint három szomszédos község, Karva, Búcs és Bátorkeszi egy közös tisztítóállomást építene, ám ez azonban nagyon drága lenne. Ötven-hatvan milliós beruhá­zást igényelne, amire a község­nek nem telik, állami támoga­tásra pedig nem számíthatnak. Ezért az önkormányzat úgy ter­vezi, hogy Bátorkeszi egyelőre saját magának építene fel egy kisebb víztisztítót, amelybe szippantókocsikkal hordanák a szennyvízgödrök tartalmát. Tíz-húsz év alatt kiépítenék a csatornahálózatot, s ezután gondolkodhatnának a nagy kö­zös tisztítóhoz történő csatla­kozáson. A faluban zajlik a sportélet, van itt testépítő klub, sakkor, futballcsapat, valamint asztali­tenisz-csapat. Kultúrális ese­mények is vannak, habár az azelőtt tevékeny helyi Csema­dok-szervezet néhány évig stagnált, de újra kezd magá­hoz térni. Bártorkesziről szólva meg kell még említeni a Re­ménység alapítvány létesítmé­nyét. Az eredetileg öregotthon­nak tervezett épületben most kezd beindulni egy intézmény működése, amelyben gyógyult alkoholisták utókezelése folyik majd. A falu nevével kapcsolatban a polgármesternő elmondta, hogy a községet 1948-ban ke­resztelték át Vojnice névre, ho­lott az írásos emlékek tanúsá­ga szerint már az ezerkétszá­zas évektől fogva a Bátorkeszi különféle alakjait használták. A polgármesternő még 1992­ben aláírásgyűjtést kezdemé­nyezett a falu történelmi nevé­nek visszaállítása érdekében, de mivel ezt hivatalos helyen nem fogadták el, következő lé­pésként népszavazást tartot­tak, amelyen elegendő szava­zat gyűlt össze a névváltozta­táshoz. Kérelmüket azonban ekkor sem fogadták el teljes mértékben, így lett az általuk javasolt Bátorové Kesy helyett Bátorové Kosihy a falu hivata­los neve. (gaál)

Next

/
Thumbnails
Contents