Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-20 / 66. szám, hétfő

[20 \ ÚJ szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. március 23. Aláírták a magyar-szlovák alapszerződést Jubileum - kételyekkel és elvárásokkal (Folytatás az 1. oldalról) A jubileumi kongresszuson emlékplakettel tüntették ki Ja­n/'cs Kálmánt, az MKDM tiszte­letbeli elnökét, és' felolvasták mindazoknak a nevét, akiknek a mozgalomért végzett eddigi te­vékenységét hasonló emlékpla­kettel ismerték el. A leggyakrabban felvetődő kérdés a tanácskozáson a ma­gyar-szlovák alapszerződés volt. Az elnöki beszámolóban ezzel kapcsolatban egyebek között el­hangzott: A szerződés puszta lé­te nem oldja meg a vitás kérdé­seket, de ha hozzájárul rendezé­sükhöz, úgy az MKDM támogat­ja. Amennyiben a szerződés a szlovák-magyar megbékélés kezdetét akarja jelenteni, akkor elvárjuk, hogy ne a jelenlegi álla­potot rögzítse, hanem a nemzet­közi dokumentumok és a Szlová­kia számára kötelező érvényű ajánlások alapján jelentsen előrelépést a kisebbségi kérdé­sekben is. A magyarországi ellenzéki pár­tokjelen lévő képviselői felszóla­lásaikban sorra fejtették ki a szerződéssel kapcsolatos kifo­gásaikat. Éles hangon bírálták a szlovák, de főleg a magyar mi­niszterelnököt, amiért megálla­podtak ebben a kisebbégek szá­mára nem túl előnyös szerződés­ben. Surján Lászlónál, a KDNP és az EUCD alelnökénél is éle­sebben fogalmazott Torgyán Jó­zsef, az FKgP vezére, aki a szerződést „második Trianon­nak" nevezte, olyannak, amely sérti a magyar nemzeti érdeke­ket. Mécs Imre, a kormánypárti SZDSZ ügyvivője a több százezer magyart megbélyegző beneši dekrétumok hatályon kívül he­lyezését hiányolta a szerződésből. Jónak tartotta azonban, hogy az ET 1201-es dokumentuma beépül a két or­szágjogrendjébe. Az MKDM kongresszusa úgy döntött, hogy április végéig min­den alapszervezet véleményezi a szerződést, és megküldi észre­vételeit a parlamenti frakciónak, amely az eredmény függvényé­ben dönt a további lépésekről, így arról is, támogatja-é a parla­menti szavazáskor a szerződést. Az esti sajtótájékoztatón Bu­gár Béla és Bárdos Gyula szó­vivő lapunk kérdésére adott vá­laszából kitűnt: hátránynak tart­ják, hogy a szövegbe sokfélekép­pen magyarázható szavak kerül­tek be, mint például az adekvát. Bugár nem titkolta, hogy rossz a tapasztalatuk az ilyen kifejezé­sek Vladimír Mečiar általi értel­mezésével. Kíváncsiak a ma­gyar, illetve a szlovák végleges szövegre, és remélik, hogy nem lesznek eltérőek. Emlékeztettek arra, hogy ennek ellenkezőjére már volt precedens, éspedig nem is olyan régen - a csehszlo­vák-német szerződés fordításai bizonyultak ilyennek. * * * Bizonyára sokáig emlékezetes marad az MKDM kongresszusa Alexis Wintoniaknak, az EDU főtitkárának, akinek a ružinovi művelődési ház előtt parkoló ko­csiját röviddel a kongresszus megkezdése után ismeretlen személyek feltörték, és ellopták belőle irattáskáját. A kihívott rendőrök - törvényszéki tol­mács híján - nem voltak képe­sek felvenni a jegyzőkönyvet, a kongresszuson részt vevő hiva­talos tolmácsot pedig nem fo­gadták el. GÁGYOR ALÍZ Egyébként a Matignon-palo­tában lezajlott aláírás után Horn Gyula találkozott a szin­tén Párizsban tartózkodó Nico­lae Vacaroiu román miniszter­elnökkel. A tanácskozás este hét órakor kezdődött, lapzártá­ig nem kaptunk hírt befejeződé­séről. Horn előzetesen elmondta: Magyarország a Szlovákiával kötött alapszerződés tartalmá­nak megfelelően kész megálla­podásra jutni Romániával is. „Van esély az alapszerződés megkötésére, de nem itt, nem most, hanem egy későbbi időpontban" - szögezte le a magyar miniszterelnök. Vacaroiu Párizsba utazásá­nak hírével egyidőben viszont Bukarestben hivatalosan azt je­lentették be, hogy a kormányfő sem Horn Gyulával, sem Vladi­mír Mečiarral - vele szintén ta­lálkozóttervez - nem tárgyal az alapszerződésekről. Az azon­ban biztos, hogy mai felszólalá­sában a Stabilitási Értekezle­ten kifejti Bukarest álláspontját a Románia és Magyarország közti alapszerződéssel kapcso­latban. A szlovák kormány csodálkozik A szlovák hivatalos hírügy­nökség tegnap az esti órákban tette közzé a kormány szomba­„tLülésén elfogadott nyilatkoza­tot, amelyben egyetértett a ma­gyar-szlovák alapszerződés megkötésével, ugyanakkor „csodálkozását" juttatta kifeje­zésre amiatt, hogy még a doku­mentum aláírása előtt a hivata­los magyar személyiségek fél­reértelmezték az alap­szerződés szövegét a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cik­ket illetően. A kormány elsősor­ban azt az értelmezést utasítot­ta el, mely szerint az Európa Ta­nács 1201-es ajánlásának el­fogadásával a szlovák fél mint­egy elismerte volna a kisebbsé­gek jogát az autonóm önkor­mányzatok létrehozására. A szlovák kormány hangsúlyozta, sosem fogadott el olyan megfo­galmazást, amely elismerte vol­na a kisebbségek kollektív jo­gait és lehetővé tenné etnikai alapon nyugvó autonóm struk­túrák létrehozását. Ragaszko­dik ahhoz, hogy az 1201-es ajánlást csak a következő kikö­téssel hajlandó alkalmazni: „...tiszteletben tartva az egyéni emberi és polgári jogokat, bele­értve a nemzeti kisebbségek hez tartozó személyek jogait". A kormányközlemény szerint semmilyen más értelmezés nem fogadható el. Összhangban a kormánydön­tésével, tegnap 17.20 órakor Schenk külügyminiszter Párizs­ban átadott egy jegyzéket Ko­vács László magyar külügymi­niszternek, amely tartalmazta a kormány idézett nyilatkozatát. Ugyanakkor Jozef Šesták kül­ügyi államtitkár ugyanezt a jegy­zéket átadta Boros Jenő pozso­nyi magyar nagykövetnek. *** Ján Slota, a kormánykoalíció­hoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt elnöke „Szlovákia számára elfogadhatatlannak" minősítet­te a Párizsban aláírt ma­gyar-szlovák alapszerződést. A szlovák sajtóirodának nyilatkoz­va Slota azt mondta, szerinte ez „az Európa Tanács inkriminált ajánlásai miatt elfogadhatat­lan, annak ellenére, hogy az ajánlás rendelkezéseit csak az egyéni jogok gyakorlataként le-. het értelmezni". A pártelnök úgy látja, hogy a 1201-es ajánlások besorolása a Szlovákia számá­ra előnyös rendelkezéseket semmissé teszi, köztük azokat is, amelyek a Szlovák Köztár­saság területi integritását sza­vatolták volna. Szerinte tehát ez nem a szlovák fél győzelme volt. „Az igaz, hogy a szerződést aláírták, de hátra van még a ra­tifikálás is" - mondta, jelezve ezzel pártja várható magatartá­sát, s megerősítve azt a felte­vést, hogy a szlovák kormány szombati ülésén igencsak nagy vita lehetett. Vajdaság: új magyar mozgalom Újvidéki munkatársunktól Szombaton Zentán megtartot­ta alakuló közgyűlését a harma­dik vajdasági magyar érdekvé­delmi szervezet, a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom. A közgyűlésen a sajtó képvi­selőivel együtt is alig negyvenen jelentek meg, többnyire Zentá­rói, Csókáról és Adáról. Berecz József, a kezdeményező bizott­ság elnöke - akit később meg­választottak a mozgalom elnö­kévé - a mozgalom céljairól és feladatairól tartott beszámolójá­ban azt mondta, a VMPM a nem­zetek közötti viszonyok fejlesz­tésén fáradozik, ápolja a szerb-magyar barátságot és ta­gadja a revansizmust. Ez a párt azt vallja, hogy a vajdasági ma­gyar kisebbség békés úton, de­mokratikus eszközökkel, az al- . kotmányos és törvényes kere­tekben, a szerb és a jugoszláv hatóságokkal egyetértésben va­lósíthatja meg célkitűzéseit, és csak így őrizheti meg nemzeti identitását. Berecz beszámolója szerint az új párt programja a VMDK és a VMSZ által képviselt háromlépcsős autonómia alter­natívája. Az újvidéki Magyar Szó teg­nap interjút közöl Vékás János­sal, a VMDK alelnökével arról, hogy az adott körülményekben hogyan lehet megvalósítani az autonómiát. Vékás kijelentette: a legutóbbi megbeszélés során a szerb kormány alelnöke azt mondta, hajlandó tárgyalni a VMDK követeléseiről, ha ezek úgy vannak megfogalmazva, hogy nem igényelnek alkot­mánymódosítást. A Szabadkán elfogadott auto nómiakoncepció kezdeménye­zés egy méltányos kompro­misszumra, vagyis lehetőséget kínál arra, hogy az autonómia szakaszonként valósuljon meg. Az állam az első lépcsőben áten­gedi az autonómiának azokat a hatásköröket, amelyek a ki­sebbségi-nemzeti közösség ön­azonosságának megőrzéséhez szükségesek. Ezek elsősorban az oktatás, a művelődés és a tá­jékoztatás területe, valamint a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdések. GYARMATI JÓZSEF KAZINCZY NAPOK A fiatalokban a remény... ÚJ Szó-tudósítás Pénteken este lapzártánk ide­jén is tartott még Kassán a ha­gyományos Csemadok-rendez­vény első napi műsora. A részt­vevők a premontrei templom­ban meghallgatták a váci Régi­zene Együttes hangversenyét, majd a Thália Színház Márai Stúdiójában a hetven éve szüle­tett Nagy László költőre emlé­keztek. Bevezetőt Gál Sándor mondott, utána pedig Solymosi Tibor budapesti előadóművész idézte a költőt. Szombaton délelőtt a szóbeli résszel folytatódott, illetve fe­jeződött be A szép magyar be­széd címen meghirdetett anya­nyelvi verseny országos döntője - s egyúttal a XXVI. Kazinczy Na­pok. Alapiskolásaink anyanyelvi vetélkedőjében az ipolysági is­kola tanulója, Gódor Mária győzött (a felkészítő pedagógus Lendvay Tibor) a komáromi Hé­der Barna és a rozsnyói Tóth Gá­bor előtt. A gimnáziumi diákok és szak­középiskolások mezônýében Horváth Andrea nagymegyeri gimnazista bizonyult a legjobb­nak (felkészítője Pálos Márta). A második helyen a szenei Huszár Melinda, a harmadikon a kassai Schmiedt Viktória végzett. A szakmunkástanulók kate­góriájában Körtüssy Laura (fel­készítője Nagy Cecília) a duna­szerdahelyi Gorkij utcai iskola tanulója bizonyult a legtehetsé­gesebbnek. A közönség díját Tóth Gábor és Schmiedt Viktória nyerte. Az anyanyelvi konferencia szombat délutánra tervezett ke­rekasztal-beszélgetése elma­radt, mert a külföldi meghívot­tak közül kevesen jelentek meg. (gazdag) TANÁCSKOZOTT A DSZM ORSZÁGOS VALASZTMANYA Ezentúl csak a szóvivőn keresztül TA SR-tudósítás ben a mozgalom - akárcsak a kor­mány -' kevés kivételtől eltekintve az újságírókat szóvivők útján tájé­koztatja majd. E döntésről a sajtótá­jékoztatóra egyedül érkező Ondrej Hanko, a mozgalom közvélemény­osztályának igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Hangsúlyozta, hogy e lépést nem a kormány döntése motiválta, hanem az újságírókkal való kapcsolattartásban a külföl­dön általánossá vált gyakorlathoz szeretnének igazodni. Elmondotta továbbá, hogy a DSZM nem kom­mentálta a Munkásszövetség ár­nyékkormányáról a múlt héten meg­jelent hírt, majd hangsúlyozta, hogy a parlament visszatér az álamfő ál­tal visszaadott titkosszolgálati tör­vényhez, és „állást foglal" e.kérdés­ben. Szombaton Selmecbányán ta­nácskozott a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom Országos Választ­mánya, melynek fő témája a mozga­lom 5. országos közgyűlésének előkészítése volt. A közgyűlést 25­én és 26-án tartják Pozsonyban. A tanácskozás kezdetén a választ­mány tagjai meghallgatták Vladimír Mečiar pártelnök beszámolóját, és szó volt a a szlovák-magyar alap­szerződéssel kapcsolatos nehéz tárgyalássorozatról is. Az OV megvitatta a parlamentnek az összeférhetetlenségről szóló tör­vényjavaslatát is. Szavazással dön­töttek e javaslat támogatásáról. Az 5. közgyűlésre való felkészülés ke­retében a jelenlévők jóváhagyták a DSZM 4. közgyűlése óta eltelt időszakban végzett tevékenységről szóló jelentést, a DSZM idei és jövő évi programját és alapszabály-mó­dosítási javaslatát is. A választmány döntése értelmé­Ondrej Hanko elmagyarázta a je­lenlévőknek, hogy a DSZM sajtó- és tájékoztató osztálya szervezetileg megszűnt, és ezek tevékenységét vette át az általa vezetett osztály. Kurta Lépések A magyar-szlovák alapszerződés aláírásának kora es­ti közvetítése miatt tegnap 15 perccel megrövidítették a pozsonyi televízió Lépések című vitaműsorát, amelyben a nemzeti színezetű újságíró-társulás (Jozef Darmo, Eva Ze­lenayová, Bartolomej Kunc, Maroš Púchovský) és az el­lenpólust képviselő újságíró-szindikátus (Július Gem­bický, Marián Leško, Róbert Kotian) vezetői, illetve Ladis­lav Šutý, a „Markovič-nagygyúlés" szervezője folytatott eszmecserét arról, hogy szabad-e a sajtó Szlovákiában vagy sem. Lényegében mindkét fél védte a maga igazát; az egyik igyekezett bizonygatni, hogy az országban szavatolják a szólásszabadságot, hiszen több napilap jelenik meg ­némelyek esetekentént fehér címoldallal. A másik vita­partner viszont rámutatott: ezzel kívánták felhívni a fi­gyelmet arra, hogy azért nincs minden rendben. Ez talán tegnap is kiderült, amikor idő előtt véget ért a műsor. A kurtítást illetően a fentebb említett magyarázat való­színűleg nem állja meg a helyét, mert a vasárnap délutá­ni műsorok közül még egy laikus is tudott volna kapás­ból mondani kettőt, amelyet elhagyhattak volna. így a maradék 15 percben arról is eshetett volna szó, hogy mi­ért olyanok a (hír)műsorok, amilyenek, miért csökken fo­lyamatosan a Szlovák Televízió nézettsége. Egy évvel ezelőtt néha még a 62 százalékot is elérte. A tegnapi Lé­pések után csaknem bizonyos, hogy ez sokáig nem is­métlődik meg. (mg) (Folytatás az 1. oldalról) megoldását célzó Stabilitási Ér­tekezlet zárőkonferenciáján ­tájékoztatott tegnap az MTI. Ezen a tanácskozáson fogadják majd el az Európai Stabilitási Egyezményt, amelynek egyik légfőbb dokumentuma a ma­gyar-szlovák szerződés lesz, majd mintegy fél órán át külön is tárgyal Balladur kor­- mártyfővel. Balladur TTia-áéüigndíszebé­det ad a magyar, a szíovak-és~a_ román kormányfő tiszteletére, s Horn Gyula este részt vesz azon a fogadáson is, amelyet Francois Mitterrand francia ál­lamfő tart az Elysée-palotában a Stabilitási Érteklezleten részt vevő 52 ország képviselőinek a tiszteletére. A magyar minisz­terelnök ma este utazik vissza Budapestre. Szombat esti televíziós be­szédében a m a gyáT Kormányfő elsősorban a március 12-én be­jelentett gazdasági szigorító in­tézkedések indoklásával foglal­kozott, de beszéde végén kitért erre a nagyjelentőségű külpoli­tikai eseményre is, hiszen összefügg a kormányprogram teljesítésével: „Lépésről lépés­re haladunk előre a külső felté­telek javításáért. Biztató, hogy a fejlett világ kifejezetten ked­vezően fogadta döntéseinket. Megkezdtük az elvesztett keleti piacok visszaszerzését. Bizton­ságunkat erősíti alapszerződé­sünk Szlovákiával, és készek vagyunk hasonló tartalommal megkötni az alapszerződést Romániával is. Ez egyaránt szolgálja a hazai és a határon túli magyarság, valamint a ked­vező európai folyamatok ügyét." Az államférfiak nyilatkozatot Az aláírási ceremónia után a francia, a magyar és a szlovák kormányfő is rövid nyilatkoza­tot tett. Edouard Balladur történelmi jelentőségűnek minősítette az aláírt szöveget. Mint mondta, ez a lehető legegyértelműbb módon tanúsítja, hogy a két kö­—zéíteurópai állam jószomszéd­ságban á~kar—egyöttétm,— jövőben ilyen kell legyen az a közös szabály, amely Európa népeinek kapcsolatait szabá­lyozza" - szögezte le. Horn Gyula azt emelte ki, hogy Magyarország legújabbko­ri történelmében ez az első olyan kétoldalú egyezmény, amelyet nem nagyhatalmi dik­tátumok, hanem Magyarország saját akarata alapján került el­fogadásra. Ami a megvalósítás garanciáit illeti, Horn ezek közé sorolta a demokráciát, a mind­két országban működő, s to­vábbfejlesztendő demokrati­kus intézményekét, illetve, hogy mind Magyarországnak, mind Szlovákiának eltökélt szándéka a fejlett európai tér­séghez való csatlakozás. Vladimír Mečiar azt hangsú­lyozta, hogy az aláírással mind­két ország az „európai utat", az „európai normákat" választot­ta. .Magyarország és Szlovákia most deklarált&r hogy a múltat maga mögött akarja ha'gyni. ^r együttesen indul új irányok fe­lé" - mondta a szlovák minisz­terelnök. Az aláírás után újságírók szó­ba hozták, hogy a szerződés tartalmazza-e a kisebbségek számára az autonómia, mint olyan létrehozásának lehetősé­gét - jelentette-az-MTI pSrízsi tudósítója. Miečiar erre lénye­gében elutasítóan válaszolt, kö­zölve, hogy „autonómiáról szó­ló szerződés" aláírásáról ő ma­ga nem tud, az viszont igaz, hogy az egyezménybe belevet­ték az Európa Tanács 1201-es ajánlását. „Az autonómia útja nem európai norma. Ez olyan út, amely későbbi konfliktusok­hoz vezet." Mindezt Horn Gyula magyar újságíróknak nyilatkoz­va úgy pontosította: az 1201-es ajánlást kell alapul venni, s ez autonóm szervezetek létreho­zását irányozza elő, nem pedig a politikai, területi autnómia megvalósítását. „Figyelembe kell vennünk, hogy nincs kör­nyezetünkben olyan ország, amely a területi autonómiát, vagy az esetleg ezt tartalmazó politikai autonómiára utalást elfogadná; ezt, mint kollektív jogot a nemzetek közössége sem ismeri el" - szögezte le a magyar miniszterelnök. „Mi ab­-bóLjndultunk ki, hogy minden olyan dolgot elfogadtassunk a szlovák féllel, amelyet ma az európai dokumentumok tartal­maznak. Végül minden ilyen norma tükröződik az alap­szerződésben, s ez a magyar diplomácia nagy sikere" - tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents