Új Szó, 1995. március (48. évfolyam, 50-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám, csütörtök

KÜLFÖLD 4JIX/SZÓ 1995. március 16. "Tä elju Zselev bolgár elnök hangsúlyozta, tekintettel a balkáni helyzetre, Országa az elsők között szeretne csatlakozni a NATO-hoz. George Joulwan tábornokkal, a NATO europar haderőinek főparancsnokával Szófiában folytatott megbe•szélésein kifejtette, hogy a Békepartnerség programja az első lépés a teljes jogú NATO-tagság felé. Joulwan tábornok a maga részéről hangoztatta, hogy Bulgáriának Európában stratégiai helyzete van, és a NATO kiterjesztéséről folytatandó tárgyalásokon meg fogják vizsgálni a Zselev által kifejtett érveket. H

oszni Mubarak egyiptomi elnök, aki hivatalos látogatáson Tokióban tartózkodik, ismételten megerősítette, hogy Kairó csak abban az esetben támogatja az atomsorompó-szerződés meghatározatlan időre történő meghosszabbítását, ha ahhoz Izrael is csatlakozik. Mubarak szerint Egyiptom nem tudja elfogadni azt, hogy Izarael mentesüljön a szerződésben foglalt kötelezettségek alól, miközben a Közel-Keleten előrelépések történnek a békefolyamatban. Japán a maga részéről az idén lejáró szerződés hatályának meghatározatlan időre történő meghosszabbítása mellett foglal állást, s igyekszik minél több országot meggyőzni ennek szükségességéről. A

Fehér Ház megerősítette, hogy Carlos Salinas de Gortari volt mexikói elnök magánemberként az Egyesült Államokban tartózkodik. Mike McCurry közölte, hogy a bevándorlási hivatal információi szerint a texasi Brownsville-ben lépte át a határt, majd onnan New Yorkba utazott. Mexikói kormányforrásokból a hét végén világgá kürtölték, hogy Ernesto Zedillo elnök felkérésére Carlos Salinas de Gortari az Egyesült Államokba utazott „önkéntes száműzetésre", miután helyzete tarthatatlanná vált: testvérét egy politikai gyilkosság gyanújával őrizetbe vették, ő magát pedig mind hevesebb támadások érték az ország gazdasági válsága miatt. I

sztambul alaviták lakta kerületében, Gaziomanpasában egy ember meghalt, kettő megsebesült, amikor kedd este újabb merényletet követtek el - jelentette a DPA. Szemtanúk szerint ismeretlen személyek robbanószerkezetet hajítottak egy elhaladó autóra. A gépkocsi lángba borult. A merénylet hátteréről egyelőre nincsenek információk. Gaziomanpasa hétfőn felháborodott alavita-muzulmánok és a rendőri erők közötti súlyos összecsapások színhelye volt. Az összetűzésekben 23 ember vesztette életét, rengetegen megsebesültek. KOZIREV A NATO BŐVÍTÉSÉRŐL Hibás, elsietett lépés lenne Oroszország ellenzi és hibának tartaná a NATO elsietett bővítését, amely akadályozná a partnerséget. Ezt Andrej Kozirev orosz külügyminiszter közölte az orosz külügyi vezetés és Jelcin elnök találkozóját követően. MTI-hír Kozirev emlékeztetett rá, hogy a NATO bővítésére vonatkozóan nem csupán a nagyhatalmaknak van saját álláspontjuk, hanem a közép-európai országoknak is. - Legutóbb moszkvai látogatása során Horn Gyula magyar kormányfő kifejtette nézeteit ez ügyben - emlékeztetett Kozirev. Az érdekeket közös nevezőre kell hozni, ez viszont csak intenzív tárgyalások által képzelhető el. Ezt a célt, így az új európai biztonsági rendszerrel kapcsolatos kérdések megvitastását szolgálja az amerikai kollégájával, Warren Christopherrel tartandó jövő heti találkozója is - mondta Kozirev. Az orosz diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy nem ért egyet olyan megoldással, amely csak a Nyugat, vagy csak KözépEurópa, vagy csak Oroszország érdekeit venné figyelembe. Egybe kell vetni az érdekeket oly módon, hogy a megoldás mindenkit kielégítsen. Az Oroszországgal való kölcsönös egyetértés nélkül a NATO bővítése nem vezetne el a stabilitáshoz és Oroszország nélkül nem képzelhető el a biztonság - figyelmeztetett Kozirev. - A NATO elsietett bővítése hiba lenne. Moszkva olyan optimális megoldást keres, amely mindenkit kielégít - hangsúlyozta az orosz külügyminiszter. Újságírók kérdéseire válaszolva Kozirev elmondta: továbbra is várják Moszkvába, a győzelem napi ünnepségre Bili Clinton elnököt. KOVALJOVOT MEGFOSZTOTTAK MANDATUMATOL Az ET jégre teszi Moszkva feli ételét MTI-hír Az Európa Tanács felelős személyiségei elítélték Oroszországot, amiért a parlament alsóházában, a dumában megfosztották mandátumától Szergej Kovaljovot, az ismert emberi jogi aktivistát - jelentette Londonból a Reuter. A duma múlt heti ülésén döntött a képviselő eltávolításáról. Az Európa Tanács politikai bizottsága, amely a csecsenföldi helyzet megvitatására ült össze, mélységes sajnálkozását fejezte ki a duma Kovaljowal kapcsolatos döntése miatt. „Nagyon határozottan elítéljük a döntést" - idézi a Reuter Lord Finsberget, az angol küldöttség; vezetőjét. A testület döntött arról is, hogy egyelőre nem tárgyal Oroszország felvételi kérelméről. A lapoknál nincs korlátozás Háztartásaink egynegyede remél javulást Csehországban és Szlovákiában a megkérdezettek azonos hányada, 23 százaléka vélekedik úgy, hogy az év hátralevő időszakában javul családjának anyagi helyzete. Az AISA által a posztkommunista országokban végzett felmérései szerint a legderűlátóbban az egykori Jugoszlávia polgárai (55 %), őket követik az albánok mindössze 1 százalékkal lemaradva, majd a románok 40 százalékkal. A legpesszimistábbak ugyanakkor a grúzok, hiszen a megkérdezettek 52 százaléka megélhetési körülményeinek a romlására számít, Magyarországon és Örményországban csaknem ugyanez a helyzet (51%). Érdekes, hogy Szlovákiában ugyanígy vélekedik a megszólaltatottak 33, Csehországban pedig a 28 százaléka. Szlovéniában vannak a legtöbben azok, akik nem remélnek semminemű javulást A HÁZTARTÁSOK ANYAGI HELYZETE AZ ELK0VETKEZ0 12 HÓNAPBAN A posztkommunista or-^agok polgárainak véleménye Albánia Románia Szlovénia Észtország Bulgária Cseh Köztársaság Szlovákia Litvánia Lettország | 17 j Forrás: GIK AISA Lengyelország Magyarország Belorusszia Kazahsztán Ukrajna Grúzia Oroszország Örményország egykori Jugoszlávia javul változik I romlik AZ IRA LEFEGYVERZESEROL A BRITEKKEL VALÓ TÁRGYALÁSOKON? Lake sürget, Adams ígér MTI-hír Anthony Lake amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó a Fehér Házban fogadta Gerry Adamsot, a Sinn Fein elnökét, aki arra biztatta az északír politikust: a lehető leggyorsabban váltsa valóra azt az ígéretét, hogy a britekkel folytatandó tárgyalásokon megvitatják az ír Köztársasági Hadsereg, az IRA lefegyverzését. Az IRA politikai szárnyának tartott szervezet vezetője, Gerry Adams tíznapos látogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban. Amerikai források szerint Adams kedvezően válaszolt a főtanácsadó sürgetésére. Maga Gerry csak annyit közölt újságírókkal, hogy érzése szerint a Fehér Ház elégedett a fegyverek begyűjtésére tett kötelezettségvállalásával. Reményét fejezte ki, hogy a britekkel folytatandó miniszteri szintű tárgyalások hamarosan megkezdődhetnek, új fejezetet nyitva az északír probléma rendezésére tett erőfeszítésekben. Az északír politikus a hét elején érkezett a tengerentúlra, s a washingtoni politikusokkal folytatott tárgyalásai mellett pénzügyi támogatást próbál szerezni a Sinn Fein számára. Képünkön egy ilyen washingtoni rendezvényen látható mozgalmának hívei körében. A SZUDETANEMETEKNEK IS? Cseh jelképes gesztus MTI-hír Az a jelképes gesztus, amely mindazoknak, akik valaha csehszlovák polgárok voltak, megkönnyítené a cseh állampolgárság megszerzését, a II. világháború után kitoloncolt szudétanémetekre is vonatkozhatna - erősítette meg a ČTK hírügynökség kérdésére a prágai külügyminisztérium sajtóosztálya. A könnyítés azokat is érinthetné, akik a háború előtt adták fel állampolgárságukat. Josef Zieleniec külügyminiszter múlt heti középázsiai körútja előtt foglalt állást a cseh állampolgárság újbóli megszerzésének megkönnyítése mellett, válaszul a volt Szovjetunió területén élő csehek panaszára, amely szerint a jelenlegi törvények nem tesznek említést azok állampolgárságáról, akik egyszer már éltek Csehszlovákiában. Zieleniec akkor kifejtette, hogy tisztán jelképes gesztusról lenne szó, vagyonjogi igényjogosultság nélkül. A külügyminisztérium sajtóosztálya most megerősítette, hogy egyelőre csak a lehetőség mérlegeléséről van szó: egyáltalán nem világos például az, hogy hol húznák meg a határt - más szóval, hogy Prága jóindulatú lépése vonatkozna-e például az 1939 vagy az 1948 előtt állampolgárságukat elvesztett volt csehszlovák polgárokra. VÁMPÓTLÉK: 1997 DEREKÁIG A döntés jogszerű MTI-hír A magyar kom ány vasárnapi döntése a 8 százalékos import vámpótlék bevezetéséről egyáltalán nincs ellentétben a GATT-szerződésben és az EU-társulási szerződésben, illetve a CEFTA-megállapodásokban vállalt kötelezettségeinkkel, mindegyik dokumentum tartalmazza a jogot a lépés megtételéhez. A bevezetés legfontosabb feltétele azonban az, hogy Magyarország elismertesse az IMF-fel: a helyzet szükségessé teszi ezt az intézkedést tájékoztatta Pál László ipari és kereskedelmi miniszter az MTI-t. A 8 százalékos mértékű általános vámpótlékot első ízben a március 20-án benyújtott vámkezelési kérelmek esetén szabja ki a vámhatóság, tájékoztatta a Pénzügyminisztérium az MTI-t. A tájékoztatás szerint az intézkedés összhangban áll Magyarország nemzetközi pénzügyi és szabadkereskedelmi megállapodásaival. A vámpótlék akkor vezethető be, ha alkalmazása hozzájárul a gazdasági, pénzügyi folyamatok kezelhetővé tételéhez. Az áru származásától, a behozatal módjától függetlenül alkalmazandó mind a kereskedelmi, mind a nem kereskedelmi (turista) forgalomban. Csupán az elsődleges energiahordozók mentesek az általános vámpótlék kiszabása és megfizetése alól. A termelést közvetlenül szolgáló gépekre és berendezésekre kérhető a vámpótlék visszafizetése. Az érintett termékek listáját az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes rendelete hirdeti ki. Nem kell vámpótlékot fizetni az alanyi és tárgyi vámmentességet élvező cégek, illetve termékek esetében. A jogszabályokban meghatározott vámtarifakedvezmények esetében pedig az abszolút értékben kifejezett vámértékelőny érintetlenül marad. Az általános vámpótlék alkalmazása előreláthatólag 1997 közepéig indokolt. A most készülő együttes rendelét a 8 százalékos vámpótlékot csak ez év végéig állapítja meg. A vámpótlék további mértéke a stabilizáció ütemétől függ. PARLAMENT ELE KERÜL A CREDIT LYONNAIS UGYE? A válság egyik oka: hűtlen kezelés Franciaország legnagyobb kereskedelmi bankja, a Crédit Lyonnais hatalmas, 50 milliárd frankos passzívummal rendelkezik, s a Jelek szerint e helyzet kialakulásához a hűtlen kezelés is hozzájárult - jelentette be az egyik párizsi tévécsatorna kedd esti híradójában Edmond Alphandéry gazdasági miniszter. Ezzel egy időben Edouard Balladur kormányfő nyilatkozatban kérte fel miniszterét: kutassák fel a bank helyzetének romlásáért felelősöket, s hozzanak ellenük szankciókat. MTI-hír A szenzációs hír nem érte váratlanul a francia közvéleményt, bár a passzívum nagyságáról eddig nem szivárogtak ki adatok. A bank mindenesetre rekordméretű, majdnem 7 milliárd frankos veszteséggel zárta az 1993-as évet, s tavaly csak az első félévben majdnem elérte ezt az összeget. így azután az állam, mint legfőbb tulajdonos, már hónapok óta válságterv összeállításán dolgozott, amelynek nyilvánosságra hozatalát (együtt a tavalyi végleges mérlegbeszámolóval) március utolsó harmadára ígérték. A többi francia pénzintézet, valamint az Európai Unió brüsszeli bizottsága azonban nem nézi jó szemmel, hogy a párizsi kormány két éven belül immár másodszor sietne a Crédit Lyonnais segítségére, megsértve a versenysemlegesség elvét. A Société Générale nevű francia nagybank emiatt tiltakozott is Brüsszelnél. Alphandéry pedig személyesen tárgyalt KareI Van Mierttel, az EU-bizottság konkurencia-ügyi biztosával, aki figyelmeztette: az új válságterv csak akkor kaphatja meg Brüsszel beleegyezését, ha az állami segítséget megfelelő ellentételek, kényszerítő lépések kísérik. A Crédit Lyonnais nehéz helyzetét a legtöbb szakértő a korábbi, már régóta eltávolított bankelnök téves politikájával, az erőltetett fejlesztéssel, a jelentős - s hibásnak bizonyult ingatlanbefektetésekkel magyarázzák. Az egyik kormánypárti képviselő egyenesen a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását követelte az ügyben. Alphandéry viszont esti tévényilatkozatában megnyugtatta a hallgatóságot: nem lesz szükség az adófizetők pénzére, a bankot enélkül is meg lehet menteni. Spanyolországban nincs olyan törvény vagy rendelet, amely szabalyozná a vállalkozói részvételt a tömegtájékoztató eszközökben. Csak a tévétársaságokra vo natkozlk az a rendelkezes. amelynek értelmében az a tőkéstárs, amely nem az EUtagállamaiból származik, a részvények legfeljebb 25 százalékát birtokolhatja. Lapok eseteben azonban sem ml sem korlátozza a külföldi toké részvételét. A bankok, magánvállalatok, magánszemélyek vagy szakmai csoportok, függetlenül attól, hogy hazaiak vagy külföldiek, korlátlanul birtokolhatnak részvényeket, Egyes spanyol újságok együttműködnek más neves kulfoldi laptársakkal, így a Le Monde-dal, a Frankfurter Alígemeine Zeitunggal, a The Guardlannal, s ennek egyik formája a részvénycsere. Mig a napilapoknál rendszerint elenyésző a külföldi részvényesek aranya, addig a heti és havilapok kižní-ásMiS: tw Iöu^y

o .3 ^vwfíolrfí töke kezében van. (P)