Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-09 / 33. szám, csütörtök

61 ÚJ SZÓ HIRDETÉS 1995. február 10. Sikertelen merénylet? MTUtir Merényietet kísérettek meg Fidel Castro ellen tavaly áprilisban - állítja a Vanity Fair című amerikai folyóirat Az újságnak egy nő nyilatkozott, aki a halő családtagjaitól értesült arről, Hogy április 21-én öt felfegyverkezett férfi kakocsiját, és tüzet nýttott az otthonából távozó Castróra. A Vanity Fair szerint az öt fegyverest az elnök koötték. Castro kedd este személyesen cáfotta a merényletről szóié hírt, szenzációhajhászásnak és képzelgésnek nevezte a Vanity Fair beszámolóját .fiz ý/ság sült, mint én" ta tréfálkozva a brit nagykövet havannai rezldericiALGERIA Támadások Két személy életét vesztette, és többen megsebesültek, amikor egy szélsőséges csoport tüzet nyitott egy kávéházra az algériai Tizi-Ouzou város közelében levő településen. Az egyik tengerparti városban viszont a helybeli lakosok gyújtották föl az Iszlám Üdvfront egyik letartóztatott vezetőjének a villáját, a biztonsági erők pedig az Algírtól keletre fekvő térségben működő fegyveres csoport vezetőjét ölték meg. MTI Vajdaság: Felmérés a kisebbségek helyzetéről A vajdasági tartományi parlament végrehajtó bizottsága elfogadta a tartomány nemzeti kisebbségeinek helyzetét és a népcsoportok közötti kapcsolatok milyenségét vizsgáló közvélemény-kutatást. MTI-hír A mintegy 800 kitöltött kérdőívre alapozott felmérés szerint a tartomány lakóinak közel kétharmada elfogadhatátlannak tartja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) hármasautonómia-tervezetót. (A tartomány lakossági összetételét tükröző közvélemény-kutatás eredményeit összefoglaló elemzés nem közölte, hogy mely nemzetiség képviselői ellenezték a VMDKtervezetet. A legutóbbi.népszámlálás adatai szerint a Vajdaság lakosságának 54,5 százalékát a szerbek, 8,2 százalékát a magukat jugoszlávnak vallók teszik ki. A magyarok részaránya 18,9 százalékos, a horvátoké pedig 5,4 százalékos. A többi nemzetiség - a montenegróiak, a cigányok és a szlovákok - részaránya két százaléknál kevesebbet tesz ki.) A közvélemény-kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, hogy egyetlen vajdasági nemzetiség jogait sem fenyegeti veszély, míg közel hatvan százalékuk szerint a kisebbségeknek semmi gondjuk sincs szabadságjogaik gyakorlásában. A válaszolók 80 százaléka igennel válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek szerint elfogadnák-e közeli családtagként, barátként, szomszédként a más nemzetiséghez tartozó polgárokat. Az elemzés a közvélemény-kutatás eredményeire hivatkozva megállapította: a Vajdaságban jónak és stabilnak tekinthető a nemzetiségek közötti kapcsolat. „Az a tény, hogy a szerb nemzetiségűek voltak a legaktívabb válaszadók, a szerbek demokratikus nyitottságát és szociális toleranciáját mutatja" - áll az elemzésben. ÍRORSZÁG Vége a rendkívüli állapotnak Az ír parlament döntése alapján tegnaptól megszűnt az évtizedek óta érvényben volt, jóllehet az utóbbi időszakban formalitássá „szelídült" rendkívüli állapot. A határozat után az ír külügyminiszter nyomban felszólította Londont, hogy a hírhedt terrorellenes törvény eltörlésével vagy akár csupán módosításával tegyen hasonló békéltető gesztust. Burton kormányfő kijelentette: a döntés az északír szakadár katolikus és koronahű protestáns erők kiegyezésének bátorítására hivatott. MTI Parlamentben - robbantásokról Az osztrák parlament rendkívüli ülésen emlékezett meg a burgenlandi szélsőjobboldali bombatámadások 4 roma halottjáról. Heinz Fischer parlamenti elnök élesen elítélte az erőszak minden formáját, és a társadalmat nagyobb szolidaritásra szólította fel. Löschnak belügyminiszter beszámolt a nyomozás legújabb eredményeiről, mint mondta, nagy valószínűséggel kapcsolat van a mostani és a tavalyi karintiai robbantások közt. Tegnap az osztrák rendőrség a délburgenlandi Rotenturmból kapott riasztást egy gyanúsnak tűnő postai küldemény miatt. Az aggodalom felesleges volt. MTI Incidens az Égei-tenger felet

t MTI-hír Rodosz szigete közelében tegnap az Égei-tengerbe zuhant egy F-16-os török harci repülőgép - jelentette a Reuter. A görög parti őrség egyik illetékese szerint négy F-16-os török gép megsértette Görögország légterét. A repülőket négy Mirage Fl-es görög harci gép tartóztatta fel. A tájékoztatás szerint a már visszafordult török gépek egyike úton hazafelé a pilóta hibájából zuhant a tengerbe. A pilótát épségben mentette ki a török parti őrség. Ankarai hivatalos állásfoglalás szerint az F-16-os nemzetközi légtérben gyakorlórepülést hajtott végre. Meghívó Halifaxba Borisz Jelcin orosz elnököt meghívták a kanadai Halifaxba, a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő Hetek Csoportjának júniusi csúcsértekezletére. A házigazda állam külügyminisztere, André Ouel/ett kedden közölte, hogy az előkészületek rendben folynak, és a meghívót már Moszkvába is elküldték. Elsőként Mihail Gorbacsov részesült abban a megtiszteltetésben, hogy az 1991-es londoni konferencia hivatalos programjának lezárulta után csatlakozhatott a „hetek klubjához". A következő évben, Münchenben már Borisz Jelcin volt az, aki találkozott velük, tavaly Nápolyban pedig részt is vett a világpolitikai kérdések megvitatásában, miután a hetek befejezték a globális gazdasági ügyek áttekintését. Az orosz elnököt egyébként tavasszal kanadai hivatalos látogatásra várják. Reaktorgondok MTi-hír A genfi megállapodás értelmében az Egyesült Államok vállalta, hogy nemzetközi konzorciumot szervez a grafitfékezésű észak-koreai atomreaktoroknak plutóniumtermelésre kevésbé alkalmas, könnyűvizes berendezésekkel történő felváltására. A művelet durván négy és fél milliárd dollárba kerülne. Washington és Szöul ragaszkodik hozzá, • hogy a csere keretében dél-koreai tervezésű reaktorokat helyezzenek üzembe Észak-Koreában. Phenjan ebbe nem hajlandó belemenni, és az eddigi egyeztető tárgyalások nem vezettek eredményre. A következő forduló márciusban lesz. Az amerikai külügyminisztérium kedden elismerte: Észak-Korea még mindig nem hajlandó beleegyezni abba, hogy az októberben aláírt atommegállapodás keretében dél-koreai tervezésű nukleáris reaktorokat szállítsanak jelenlegi grafitfékezésű berendezéseinek a helyébe. Christine Shelly szóvivő ugyanakkor meggyőződését fejezte ki, hogy a fennakadást előbb-utóbb sikerül elhárítani. Véleménye szerint szó sincs arról, hogy a reaktorok típusáról kibontakozott vita magának az egyezménynek a sorsát is veszélybe sodorná. Bomba Párizs mellett MTI-hír Kétezer embert kellett kitelepíteni egy Párizs környéki kisvárosból, Dugnyből, mivel a település központjában lévő építési területen kedden egy 500 kilogrammos bombát találtak. A robbanószerkezet valószínűleg még a második világháború idejéből származik. A hír hallatán azonnal jelentős rendőri erők, valamint számos mentő- és tűzoltóautó sietett a helyszínre, a párizsi közlekedési vállalat pedig különbuszokat küldött, hogy gyorsítsák az evakuálást. A rendőrség specialistái 30 perc alatt hatástalanították a bombát, s megkezdődhetett a kitelepítettek hazatérése. Kadhafi kirohanásai Moamer el-Kadhafl líbiai vezető az utóbbi hetek folyamán több kirohanást Intézett az Iszlám szélsőségesek ellen - Tripollban állomásozó diplomaták szerint ezzel akarja szemléltetni, hogy Líbiai nem támogatja a terrorizmust. MTI-hír Lurle karikatúrája Kadhafi szinte naponta szót emel a szélsőségesek, kiváltképp az Iszlám Üdvfront (FIS) tagjai ellen, csalóknak és a szegények kizsákmányolóinak minősítve őket. Szerinte a szélsőségesek „nyugati imperialista tervet hajtanak végre, amelynek célja az arab és muzulmán nép szétzúzása és az iszlám lejáratása". A líbiai vezető hangsúlyozza, hogy az iszlám nem buzdít ártatlanok meggyilkolására, és felhívja a figyelmet arra, hogy e szervezetek vezetői jórés^ külföldön - Svájcban, Franciaországban, az Egyesült Államokban - élnek. Egy magát Népi Iszlám Parancsnokságnak nevező líbiai szervezet Kadhafit túllicitálva egyenesen a muzulmán feladatának kiáltja ki a januári algíri merénylet elkövetőinek felkoncolását. Japán kitartó Japán nem mondott le arról a céljáról, hogy előbb-utóbb az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjává váljon, egyelőre azonban csak a testület nem állandó tagjai közé kíván bekerülni, az 1997-98-as időszakban. A külügyi illetékesek által szerdán bejelentett döntés mögött minden bizonnyal az a felismerés húzódik meg, hogy a korábbi várakozásokkal ellentétben az idén már semmiképpen nem kerül sor a BT reformjára. Japán már hosszabb ideje foglalkozik a BT állandó tagjai közé való bekerülés gondolatával, először azonban a közgyűlés tavalyi ülésszakának megnyitásakorjelentette be hivatalosan is ezt az igényét. Akkor még megalapozottnak tűnt az a várakozás, hogy az ENSZ fennállásának 50. évfordulója alkalmából, vagyis az idén sor kerül a BT régóta sürgetett reformjára, amelynek nyomán Japán, Németország és esetleg más országok is bekerülhetnek az állandó tagok közé. Most már japán külügyi illetékesek is úgy vélekednek, hogy a reform megvalósítása legkevesebb két évet vesz igénybe. MTI Izraelt napok óta az elmúlt 50 év leghevesebb esőzései és havazásai sújtják. A hatóságok tegnapi közlése szerint a Golán-fennsikon két nap alatt 50 cm-es hó esett. Több út járhatatlan. MÁSOK ÍRTÁK Rehák László tragédiája Magyarországon megjelent egyetlen cikkgyűjtemé nyének 1987-ben íródott előszavában olvasható az alábbi passzus: „A kisebbségi lét világjelenség. így van ez akkor is, ha sok országban nem ismerik el az ott élő nemzeti kisebbségek létezését, vagy csak annyiban, hogy durva faji hátrányos megkülönböztetésnek és elnyomással járó kizsákmányolásnak vetik alá. A nemzeti kisebbségek helyzete általában kedvezőtlen. Kevés az olyan ország, amelyben helyzetük jó vagy legalábbis kielégítő. E téren még sok a teendő. A legújabb politikai nyelvhasználatnak megfelelően tekintettel arra, hogy „állami terrorizmus" megakadályozásának emlegetése került előtérbe - a nemzeti kisebbségek elnyomását vagy létezésének tagadását újabban az állami terrorizmus egyik megnyilvánulásaként is emlegetik. A gyakran emlegetett erőszakos asszimiláció is csak a növénytanból kölcsönvett szó, amely virágnyelven jelöli azt, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete már megalakulása első éveiben olyan világosan meghatározott szakkifejezéssel illet, mint a genocídium, és háborús bűncselekményként, illetve emberiség elleni bűntettként jellemez." Ez a néhány sor tömören jellemzi Rehák László kisebb könyvtárat megtöltő életművét. Élete arra predesztinálta, hogy a nemzetiségi kérdéssel foglalkozzon. Fiatal vajdasági magyar értelmiségiként került a jugoszláviai munkásmozgalom sodrásába, többször bebörtönözték, s ugyanez a sors várt rá a Horthy-országban is. 1945 után a jugoszláviai magyar szellemi és politikai élet irányítója lett: főszereplője volt az újvidéki Magyar Szónak, egyetemi tanár, magas pártfunkció birtokosa Újvidéken és Belgrádban. Utolsó éveit Szabadkán élte le. Mestere Edvard Kardelj volt. Több évtizedig úgy tűnt, úgy tűnhetett számára - és korántsem csupán neki -, hogy a nemzetiségi kérdés Tito-féle modellje életképesebb és emberségesebb, mint a Kelet-Közép-Európában kialakult gyakorlat. Tudományos alapvetően szociológiai és jogi megközelítésű - tanulmányaiban ezért ezt a modellt elemezte. Hatalmas ismeretanyag birtokában érvelt, s nem kétséges, hogy a marxista módon értelmezett szocializmus realitásai között a nemzetiségek teljes egyenjogúságának feltételeit fogalmazta meg. Ez gyakorlatilag teljes kulturális autonómiát és részleges politikai önállóságot jelentett, természetesen az egypárti monopólium fenntartásával. Az utóbbi másfél évtized jugoszláviai fordulatait, a polgárháborút személyes tragédiaként élte meg. Azt az épületet látta összeomlani, amelynek építésében tiszta szívvel, hatalmas lelkesedéssel és tudással oroszlánrészt vállalt. Új koncepció kidolgozására már nem futotta erejéből. De néven nevezte azt, ami történt, ami történik. Szakított azzal a párttal, amelyben vagy fél évszázadig küzdött, dolgozott, s genocídiumnak nevezte azt, ami valóban genocídiummá lett. Tragikus életté lett Rehák László pályafutása. Még a múlt esztendőben halt meg, hetvenkét esztendős korábban. Szabadkán, alig néhány kilométernyire lakott a magyar-szerb határtól. Mégis hónapokba telt, amíg halálhíre eljutott hozzánk. Ez is jellemző. (Népszabadság) OLASZORSZAG Göncz Árpád interjújából Göncz Árpád magyar államfő „kapcsolatélénkítő útnak" nevezett Olaszországi látogatása alkalmából többek közt országa politikai és gazdasági helyzetéről, a NATO-hoz való magyar csatlakozás ügyéről nyilatkozott az olasz üzleti élet napilapjának, az II Sole 24 Ore című újságnak. Kifejtette: Magyarországon megszülettek azok a törvények, amelyek biztosítják, hogy az ország megfelel az Európa nyugati felén megfogalmazódott követelményeknek. Vannak ugyan gazdaságpolitikai viták, de abban mindenki egyetért, hogy Magyarországon meg kell teremteni a működőképes piacgazdaságot. Az olasz lap példásnak nevezte, hogy Budapest milyen önmérséklettel néz szembe a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kérdésekkel. Arra a felvetésre válaszolva, hogy a magyarok visszafogottságát vajon az magyarázza-e, Pa zsony és Bukarest megfelelően védi a kisebbségeket, Göncz Árpád hangsúlyozta: alapvető cél, az adott országban élő kisebbség szülőföldjén érezze magát otthon, ott éljen jól. A kisebbségek helyzetének igazságos rendezése egyben komoly biztonságpolitikai kérdés ezt mutatja a csecsenföldi válság is. MTI