Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-09 / 33. szám, csütörtök

1995. február 9. VELEMENY ÚJ SZ Ó 1 5 ) i KÖZLEMÉNY K BUGAR BELA A Magyar Keresztényde­mokrata Mo/.gaJom 1995. feb­ruár HMől jogi tanácsadó szol­gálatot indít munkajogi, ga/dai ági. u/leti és ingatlanügy ben. Érdeklődők kérdéseiket jut­tassák el íráshan kö/ponli iro­dánk címére: MKDM. 2ab«t> va 2. RÍ I 04 Bratislava. A vála­szokat a/ MKDM jogi szakértői írásban kapják meg. Szövetségek társulása Ul SlO-hu Tekintettel arra. hogy célja­inkat - a polgári társadalom es a demokrácia építését - kö­zösen. együttes erővel könnyebb elérni, úgy döntöt­tünk, ho# megalakítjuk a Pol­gári Szövetségek Társulását ­áll a lapunkhoz tegnap eljutta­tott nyilatkozatban. A minden­ki számára nyitott polgári tár­sulás alapvető feladata elérni, hogy a szlovák parlamentnek végre legyen emberjogi bízott sága, létesüljön emberjogi szóvivői (ombudsman) intéz­mény és az, hogy az emberjogi kédésekröl Szlovákia lakossá­ga mindig pontos és időszerű tájékoztatást kapjon a közszol­gálati médiák által. -ász Alaptalanok voltak a félelmek Nagy visszhangot keltett annakidején, hogy a választások után a magyar pártok a koalíciós szerződés meghatározásától eltérően két parlamenti frakciót alakítottak. Ennek a Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom volt a kezdemenyezóje. Hogyan vált be Bugar Béla. a mozgalom elnöke szerint az általuk szorgalmazott megoldás? - Októberben, amikor a két frakoót javasoltuk, nagyon sok félelem fo­galmazódott meg az egységes ma­gyar politizálást illetően. Az idő iga­zolta. hogy a féteimck alaptalanok voltak és a két frakció működésé­nek csak pozitívumai vannak. Meg említem például, hogy a kormány­program vitájában kétszer 15 per­cet kaptunk, bár igaz. hogy így sem jutottunk valamennyien szóhoz. Hangsúlyozom azonban, hogy egy ségesen lépünk fel. közösen kepvi seljük választóink érdekeit Ennek ellenére írásban is le kell fektetnünk e©üttmükódésünk szabályait • Az erre vonatkozó tervezetet mozgalmuk még október végén kidolgozta. Megtárgyalta már ezt a koalíciós tanács, amelynek ha­táskörébe tartozik a parlamenti munka egyeztetése is? - A választások óta most kedden ült össze először a koalíciós tanács, amelyen szó volt a parlamenti mun­ka hatékonyságának növeléséről is. Mi javasoltuk, hogy tálaljuk meg a két parlamenti klub együttműködé­sére vonatkozó tervezetünket de végül, időhiány miatt, ez a kérdés csak a következő összejövetelün­kön kerül napirendre. • A parlament tulajdonképpen még nem kezdte meg érdemi munkáját, a törvényalkotást Megítélésük szerint a két frakció létezése akkor is előnyt jelent majd ha ez beinóuP - Az elmúlt két év tapasztalataiból kiindulva, csak azt mondhatom, hogy igen. Eddig a vitákban, a politi kai grémium tanácskozásain és a részszavazások előtti éreztetése­ken ts csak előny származott ebből. • Már hosszabb ideje készül a parlament új házszabálya. Úgy tu­dom, az nyolc képviselőhöz köti a frakcióalakítás lehetőségét Önök heten vannak... - A baloldali és a DSZM-képvtselók előreláthatóan támogatni fogják, hogy az eddigi öt helyett csak nyolc képvtseló alakíthasson klubot Amennyiben ezt elfogadják, ez csu­pán az MKDM-et énnti majd a parla­menti pártok közül. Lehet, hogy túl borúlátó vagyok, de úgy érzem, az egész javaslatnak az lesz a célja, hogy a Magyar Koalíciónak ne lehes­sen két frakciója. Koalíciós partnere­inkkel ebben az esetben meg kell kí­sérelnünk egy olyan megoldást talál­ni, hogy továbbra is fennmaradhas­son a két klub. (csizmár) i TEGNAP OLVASTUK i CHAMULA AZ OKTATÁSÜGYI TÁRCA HÁRMADIK LEGERŐSEBB EMBERE A csillag felfelé hullik Igor Chamula, a rimaszombati gimnázium tanára és az SZNP egykori képviselője, akit a tö­megtájékoztató eszközök a dél­szlovákiai magyarok nemzetisé­gi elnyomásának áldozataként mutattak be. az oktatási minisz­térium harmadik legmagasabb beosztású embere lett. Az államapparátus nem olcsó mulatság, az adófizetők pén­zéből pénzelik Ez természete­sen engem nem zavar. Azt sem várom el. hogy ai állami szervek valamennyi hivatalnoka hozzám hasonló nézeteket valljon. Nem a világnézet és a politikai beállí­tottság. hanem az ember erköl­cse és jelleme adhat okot a ttsz teletre. Chamula úr erkölcséről nincs jogom beszélni, sem jó. sem rossz értelemben Szem­élyesen csupán egyszer találkoz tam vele, amikor a rimaszombati gimnáziumba látogattam. Abból, amit ott láttam és hallottam, me­gértettem. hogy Chamula úr a munkahelyén rendkívül nép­szerűtlen ember. Nem mint szlo­vák (még a tőrőlmetszett szlovák munkatársainak is fenntartásai voltak vele szemben), hanem mint ember. Ezek a személyes ellenérzések hosszú évekre nyúlnak vissza. Már 1990-ben, mikor megpályázta az iskolaigaz­gatói posztot, az egész tantestü­let ellene volt. Hogy miért? Az okok abban a 20 tanár által alá­irt petícióban vannak leszögez­ve, amelynek eredetije szer­kesztőségünk birtokában van. .Az említett funkció betöltésére kiirt pályázat előfordulójának eredményei alapján leszögez hetó, hogy sem a tanári kar, sem a diákok részéről nem támogat­ták személyét, hiszen a lehetsé­ges 27 szavazatból csak kettőt kapott. Az iskolaigazgatói funk­ció olyan embert kíván, aki elsősorban élvezi a kollégák bi­zalmát. és mind erkölcsi, mind szakmai szempontból példát je­lent. ami a nevezettről nem mondható el." Vagyis az az ember, aki az is­kolaigazgatói posztra nem volt alkalmas, megfelelőnek bizo­nyult a minisztérium osztályá­nak vezetésére? Miért? Erre már nem tudok válaszolni. Az a magyarázat ötlik fel bennem, hogy elegendő a helyes politi­kai mez viselése, és a többi do­log mint lényegtelen, mellőzhető, ám ezt az eretnek gondolatot már a csírájában el­vetem. Vagy pedig különbség lenne a rimaszombati és a po­zsonyi erkölcsi kritériumok kö­zött? Lehet, hogy a választ Eva Slavkovská miniszter adja meg. aki az erkölcs és a jog kérdésé­ben kompromisszumot nem tűrő álláspontjáról híres. Bizo­nyára megvan az oka, hogy mi­ért szavazott bizalmat Chamula úrnak és miért nem bízott az akkreditációs bizottságban. Tü­relmetlenül és feszülten várom, hogy én is megtudom... (Katarina Hanzelová. Smena) i DOKUMENTUM j A kiadók állásfoglalása Kormánykörökben felmerült, hogy meg kellene szigorítani a sajtó berkeiben a kon­kurenciát. amit többek között a hozzáadot térték-adó emelésével szeretnének elérni. A nyíltan vállalt cél - amit egyébként a kor­mányfő is megerősített - az .aránytalanul sok napilap' számának csökkentése, úgy hogy a konkurencia fokozásával csak két három napilap maradjon. Az ezzel kapcsola tos elképzelések ellen tiltakoznak a lapki adók. A Szlovákiai Kiadók Társulása aggodal­mait fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy szo ba került az időszaki sajtó hozzáadottérték adójának emelése. Évről évre romlanak Szlovákiában a sajtó kiadásának gazdasági feltételei. Nőnek a terjesztési, a nyomdai és más költségek, eb­ben az évben jelentősen drágul a papír. Mindez veszélyezteti több sajtótermék létét és ezáltal a nézetek pluralitását, azt a le­hetőséget. hogy a polgár és olvasó válogat hasson az információs források között, mert elsősorban neki kellene eldöntenie, kinek van helye a sajtópiacon. Ebben a helyzetben, az információs rend­szer működése, a tájékoztatás és a nézetek pluralitása érdekében inkább támogatni kellene az időszaki sajtót, minthogy szigorí­tani kiadasának feltélteleit. Sok nyugat-európai országban - tehát ab ban a térségben, amelyhez Szlovákia integ rálodni akar - létezik az időszaki sajtó tá mogatásának állami rendszere, a hozzáa dottérték adó többnyire nullás vagy alacso nyabb mint jelenleg nálunk. Ellentetben áll na Szlovákia fejlődésének szükségességé­vel és nemzetközi irányultságunk logikaja val. ha nálunk ellenkező trend érvényesül­ne. A Szlovákiai Időszaki Sajtó Kiadóinak Tár sulása készen áll. hogy aktivan támogasson minden olyan lépést, amely hozzájárul a saj­tó fejlesztéséhez és ezáltal Szlovákia poiga rainak érdekeihez is. t VÁLASZ OLVASÓINKNAK Segélyek G. Zs. A munkaviszonyom augusztusban szűnt meg. Ezután jelentkeztem a munkaügyi hivatalban, ahol közölték velem, hogy nem vagyok jogosult munkanélküli segélyre. Mindent megpróbáltam, még az Igazgatónőt Is felkerestem, aki az­zal fogadott, hogy augusztusban jelent meg egy új törvény, és ö nem tehet arról, hogy én ennek a törvénynek értelmé­ben nem kaphatok munkanélküli segélyt. Három hónappal később olvastam az ÚJ Szóban egy az enyémhez nagyon ha­sonló esetet, és önök akkor azt válaszolták, hogy a 13. § első bekezdése alapján a segélyre mégiscsak Jogosult az, aki a munkaügyi hivatalnál való kérvényezését megelőző három évben legalább tizenkét hónapig, vagyis egy évig dol­gozott. Az újsággal a kezemben felkerestem a munkaügyi hivatalt, amely kikereste a Munka Törvénykönyvében az említett paragrafust, és megint csak azt mondták, hogy a segély nekem nem Jár. Ezután fordultam a Járási munkaügyi hivatalhoz, ahol orvosolták a panaszomat és megállapítot­ták hogy Jogosult vagyok a munkanélküli segélyre. Most már csak azt nem értem, hogy a munkaügyi hivatalban mi­ért foglalkoztatnak olyan embereket (az Igazgatónőt Is be­leértve), akik nem tudják tisztességesen elolvasni a tör­vényt? Ezzel kapcsolatban lenne még két kérdésem. Úgy hallottam, meghosszabbították a munkanélküli segély fo­lyósítását. Vonatkozik ez rám Is? A második kérdésem pe­dig az lenne, hogy ha most márciusban lejár a segély folyó­sításának Ideje, kaphatok-e szociális segélyt, és ha Igen, ml szükséges ehhez? Örülünk, hogy a lapunkban közölt tanácsadással önnek is segíteni tudtunk. Egészen bíz tos azonban, hogy tanácsadá­sunk során mi nem a Munka Tőrvénykönyve 13. §-ának első bekezdésére hivatkoztunk (je­lenleg ugyanis a Munka Tör vénykönyvének nincs is 13. pa ragrafusa, mert azt már évek­kel korábban hatályon kívül he lyezték). Amire a tanácsadá­sunkban hivatkozhattunk, az a Foglalkoztatási törvény 13. pa ragrafusa lehetett, amely vi szont pontosan azt a rendelke zést tartalmazza, amelyet ön is említ a levelében. Tény viszont az, hogy a hivatalok alkalma­zottainak elsősorban meg kel lene tanulniuk olvasni, sót, ha a hozzájuk forduló emberek jo­gairól és kötelességeiről akar nak dönteni, akkor meg kelle ne tanulniuk jogszabályokat ol vásni is. Nem igazán vagyunk illetékesek megválaszolni azt a kérdését, hogy miért és hogyan dolgozhatnak a munkaügyi hi vatalokban, olyan emberek, akik olvasni sem tudnak, vagy nem értik azt amit olvasnak. Ami a munkanélküli segély folyósítása időtartamának meghosszabbítását illeti, a szlovák parlament valóban cl fogadott egy ilyen törvényt, de ez csak azokra vonatkozik, akik január elseje után szere/ tek jogigényt a munkanélküli segélyre. A harmadik kérdésé vei kapcsolatban pedig inkább csak annyit válaszolhatunk, hogy a leveléből kiindulva nem látjuk akadályát annak, hogy a szociális segélyt megkaphas sa. Ilyen akadály lenne például az, ha önt a munkaügyi hivatal nem tartaná nyilván munkanél küliként, esetleg, ha ugyan nyilvántartásba lett volna véve, de munkanélküli segélyre azért nem lett volna jogosult, mivel az utolsó munkaviszo­nyát úgymond komoly indok nélkül szüntette volna meg. esetleg a munkáltatója adott volna felmondást a nem kielé gítő munkaeredmények, illetve a munkafegyelem megsértése miatt. dr. P.D. AHOGY ÉN LÁTOM Komcsizás - reggel fél nyolckor Csóti György budapesti politi­kus a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselője ma egy hete egészen rafináltan komcsi zott a Magyar Televízióban. A ko­ra reggeli adás műsorvezetője azt kérdezte tóié. mi a véleme­nye a magyar-szlovák alap­szerződés közeljövőre beieten tett aláírásáról. A válasz kerek volt. és egyebek kózott azt is megállapította Csóti György, hogy: hát igen. Horn Gyulának most sürgős az alapszerződés megkötése. így elhatározta, hogy március 21ig. a Tanács­köztársaság kikiáltásának évfor­dulójáig nyélbe üti a dolgot. Aztán még hozzátette persze, lehet, hogy a dátum csak véiet len egybeesés következménye Újságíró vagyok, és e állatfaj­nak abba az alcsoportjába tarto­zom. amelynek tagjai néha még óvón aluli ütésekre is vetemed nek egy-egy jó n poszt kedvéért. Első hallásra még elismerően is bólintottam a mély összefüggést feltáró mondat hallatán. Lévén, hogy miként (talán) Csóti Györgynek, úgy nekem ts van­nak eiszámolnivalóim az átkos­sal Valószínűleg hajlott korom­mal magyarázható, hogy csak néhány másodperc eltettével fe­deztem fel a lényeget: Csóti György az én rovásomra komcsi zik. Ami. akárhogy nézzük ts. nem ún dolog. Azóta, hogy Horn Gyula és Via dirrwr Me&ar kilátásba helyezte az alapszerződés ha man meg kötését. Dét-Szlovákiában 650 ezer magyar fanyalog. Én s fa­nyaigok. és nem is kis mérték ben Mert ismerem, ismerjük Vladimír Meivart. de még inkább azért mert ismerjük koalíciós partnerét, a Szlovák Nemzeti Pártot. És Magyarországon u fa­nyalog néhány száz politikus. Akik viszont csak hallomásból, szelektált helyzetjelentésekből isménk, milyen viszonyok között élnek az emberek Dunaszerda­helyen. Vágsellyén. Rozsnyón.­vagy Királyhdmecen. A fanyalgás tehát teljesen he­lyénvaló. Ugy általánosságban. De azért nem árt szemügyre venni, hogy ki miért fanyalog. Kissé leegyszerűsítve mi azért nem lelkesedünk határtalanul, mert attól tartunk, hogy teszem azt Stotáék (Szlovák Nemzeti Párt) híthúen nemzeti politiku­sai az 1995-ös tanév megke/dé sekor (török módra) kijelentik, hogy a hitetleneknek adott szó< nem kell egészen komolyan ven­ni. Legalább tucatnyi mód van rá. hogy ezt te©ék. Csóti György*ék) fanyalgasa nak egészen más az oka. Kora reggeli komcsizásábói kilóg a ló­nak mind a négy lába. A Magyar Demokrata Fórum vezetó polrti kusainak 1990 óta egyfolyta ban az volt a mániája, hogy ránk. szlovákiai magyarokra is hivatkozva politikai tőkét lehet Magyarországon kovácsolni. Az a mániájuk (tisztelet a kivéted nek). hogy azt kell folytatni, amit a két háború közötti kurzus megkezdett. Az 1994-es part» menti választások eredménye mindennél egyértelműben txzo nyitja, mennyire fogékony Ma gyarország lakossága a szlová­kiai magyarokkal való régimódi érvelésre, a két háború közötti uraságoktol leveteti díszmagyar módi újra meghonosítására A li­berálisból nemzetivé vált Fidesz kudarca csak ráadás minderre. Közvetlen összefüggés fedez hetó fel afötótt. hogy Orbán Vik tor kitűzte a kokárdát és akö­zött. hogy a nemzet kedvencei másfél év alatt politikailag a pe­rifériára kerültek. Lehet hogy az alapszerződés aláírása után nem valósul meg minden, amit e nemzetközi do kumentum megkötéséi ól remé lünk. De ha hatására akárcsak egy magyar tannyelvű iskolából is több marad meg annál, mint ami egyébkém megmaradna, már nem lesz hiábavaló az erőfeszítés. A szlovákiai magyar fanyalog, gyanakszik de közben így vélekedik: Horn Gyuláéit leg alább elmozdultak a holtpont ról. Legalább megpróbálják eny­híteni a két ország közötti fe­szültséget A Magyar Demokrata Fórum­nak (a szomszéd pol it lkában is ) voll egy .dobása* 1990 és 1994 között Ugy politizált, hogy elfordult tőle az ország lakossá­ga Most a Magyar Szocialista Pán és a Szabad Demokraták Szövetsége van soron. Könnyen előfordulhat hogy ez a koalíció is kudarcot vall. Csóti György ra finált komcsizása viszont azt jel­zi. hogy pártja nem vonta le a tanulságokat, és továbbra is a régi módon próbál (a szlovákiai magyarsággal is) politikai tökét kovácsolni. Ennek az a legna gyobb veszélye, hogy amennyi­ben a HorrvPet ó-koalíció ts ku­darcot vall. Magyarországon 1998-tól minden kezdődik elöl­ről A szlovákiai magyarok nagy része is vegyes érzésekkel fo­gadta tavaly májusban a kom­munista u* ód pá rí szinte min­dent eteöprö győzelmének hírét. Magam IS eiok között voltam. Ma viszont Csóti György tanyai­gásán morfondírozva a klasszi­kus mondás jut az eszembe: Tetszettek volna megnyerni a választásokat. TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents