Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-09 / 33. szám, csütörtök

1995. február 9. MINDENNAPI BUNUGYEINK ÚJ SZ

Ó í 9 \ PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó-tudósítás A MAGYAR KERESZTENYDEMOKRATA MOZGALOM támogatja a kilenc kelet-szlovákiai járás csatlakozását a Kárpátok Eurorégióhoz,. s csodálkozik a kormány álláspontján, miszerint az érintett járások állandó tagsága nem lenne jogilag megalapozott. Csáky Pál, az MKDM frakcióvezetője hangoztatta: az ilyen együttműködés lehet a jövő útja. Előnyösnek tartaná, ha a Duna menti magyar, osztrák és szlovákiai járások is létrehoznának valami hasonló régiót. Csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az ellenzék a parlamentben nem egységes. Támogatta az MPP kezdeményezését, hogy az ellenzéki pártok rendszeresen egyeztessenek, ám ilyen megbeszélésnek szerinte csak a DBP február 19-ei kongresszusa után van értelme. •Bárdos Gyula szóvivő furcsálotta, hogy Ivan Hudec, a kulturális tárca vezetője még nem válaszolt a magyar koalíció találkozási kérésére. Azt mondta: amennyiben a kultuszminiszter nem hajlandó fogadni a magyarokat, úgy parlamenti képviselőik kényszerítik majd a minisztert, hogy immár törvényhozókként fogadják őket. Csáky Pál részletesen tájékoztatott az Európai Demokrata Unió politikai bizottságának minapi pozsonyi tanácskozásáról,^ amelyen Szlovákiát a KDM és az MKDM képviselte. Az EDU-tanácskozás központi témája az EU belső reformja, szervezetének átalakítása volt. (gágyor) A DEMOKRATIKUS UNIÓ számára nem lesz tragédia, ha képviselőinek el kell hagyniuk a parlamentet - vélekedett Milan Kňažko, az unió alelnöke kassai sajtóértekezletén. Rámutatott, hogy a kormány részéről váratlan meglepetések érhetik őket, nem tudni, meddig megy el a törvények és az alkotmány megsértésében. „Ha ez így folytatódik, elfelejthetjük csatlakozásunkat az Európai Unióhoz" mondta. Hangsúlyozta, hogy a DU legitimitását negyedmillió szavazat támasztja alá, amit semmilyen más szavazás nem vonhat kétségbe. A NEMZETI DEMOKRATIKUS PÁRT szerint a legújabb személyi változások működésképtelenné teszik az államigazgatást. Anton Hrnko alelnök rámutatott, hogy a szakembereket a kormányzó mozgalom járási vezetőivel helyettesítik, a kormány így akarja megjutalmazni embereit, akik közül „egyeseknek érettségijük sincs". Ľudovít Cérnák elnök arról beszélt, hogy a kormány azért akarja visszavonni az egyes privatizációs tervezeteket, mert a DSZM konkrét vezetői érdeklődnek az adott létesítmények iránt. Ennek kapcsán a stropkovi Teslát és Pavol Kačicát, a belügyminisztérium államtitkárát említette meg. Szerinte csalás lenne, ha a második fordulóban 65 milliárd alá csökkentenék a privatizálandó vagyon értékét. A DU-mandátumok legitimitásának kétségbevonásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a DSZM mandátumaival összefüggésben is kétségek támaszthatók, hiszen Ján Cuper szavai szerint képviselőik 5 milliós kötelezettséget vállaltak arra az esetre, ha kilépnének a mozgalom klubjából. Ugy véli, hogy ezzel a DSZM képviselői megsértették az alkotmányt. SZLOVÁKIA SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJÁNAK elnöke, Jaroslav Volf bírálta a kormányt, mert ki akar vonni a privatizációból több jól menő vállalatot, amivel megkárosítaná a vagyonjegyes privatizáció részvevőit. A párt véleménye szerint minimálisan 80 milliárd korona értékű vagyont kellene magánosítani a második fordulóban. Peter Bisák privatizációs miniszter keddi tévé szerepléséről megjegyezte: kijelentései azt bizonyítják, hogy a koalíció nem a szaktudás, hanem a politikai hovatartozás szerint nevezte ki a kormánytagokat. TASR Növekvő bérek és árak (Folytatás az 1. oldalról) A gazdaság szempontjából biztató jelenség, hogy az iparban és az építőiparban a termelékenység gyorsabban nőtt, mint a béremelkedés - szögezte le Štefan Condík, a hivatal elnöke. Ezek után nem meglepő az a tény, hogy az ipar 1994-es össztermelése (403 milliárd korona), megtisztítva az inflációs hatásoktól, végre meghaladta az előző évit. Emellett a külkereskedelmi mérleg is kedvezően alakult, az export mintegy 4 milliárd koronával haladta meg az importot. Az ország gazdaságában egyre inkább a magánszektor van túlsúlyban. Az ipari termelés 53,7 százalékát, az építőipar produkciójának 73,6 százalékát, a közúti teherforgalom 56,3 százalékát és a kiskereskedelmi forgalom volumenének 88,5 százalékát már a magánszektor adja. A privatizációban a külföldi tőke szerepe sem elhanyagolható; tavaly mintegy 5,8 milliárd korona értékű külföldi tőke áramlott be Szlovákiába, és 1994 végén az országban beruházott külföUJi tőke elérte a 16,5 milliárd koronát (551 millió dollár). A legnagyobb beruházó Németország és Ausztria, Csehország pedig az USA-t megelőzve a 3. helyre lépett elő. (sidó) Állást foglalt az Együttélés TA SR-hír A kisebbségvédelmi keretszerződést csak a minimumnak tekintjük, amelyet a többi, kisebbségekre vonatkozó dokumentumokkal együtt kell értelmezni, mivel ezek a dokumentumok a keretszerződés aláírásával nem vesztették el érvényességüket - állapítja meg állásfoglalásában az Együttélés. A mozgalom vezetői szerint a szerződés az általánosan érvényes alapelvek megerősítésén túl bizonyos előrelépést is jelent. Főleg azzal, hogy egyértelműbben rögzíti az egyes kisebbségi jogokat, mint például a saját sajtó megjelentetésének, a kisebbségi nyelv szabad használatának a hivatalokban, a községek, utcák megjelölésének és a földrajzi nevek használatának, az iskolák fenntartásának jogát. A keretszerződés az egyéni jogokból indul ki, annak ellenére, hogy ezek egy része csak kollektívjogként érvényesíthető - állapítja meg a mozgalom, hozzáfűzve, hogy több olyan meghatározást is tartalmaz a dokumentum, amely különböző módon is értelmezhető, nem zárva ki a célzatos magyarázatot sem. TIPIKUS KOMMUNISTA MÚLTTAL Oleksy a kormányfojelölt A lengyel kormánykoalíció két pártjának vezetői megegyeztek, hogy Jozef Oleksyt, a szejm elnökét Jelölik a miniszterelnöki posztra. Oleksy elfogadta az ajánlatot - jelentette a Reuter. MTI-hírek Aleksander Kwasniewski, a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) elnöke a két párt vezetőinek tanácskozása után bejelentette, hogy az eddigi kormányfőt, Waldemar Pawlakot egy, a parlamentben benyújtandó konstruktív bizalmatlansági indítvány segítségével szándékoznak leváltani. Lech Walesa lengyel elnök az új jelöltet a parlamenti ülésen még bírálta pártfunkcionáriusi múltja miatt, de tegnap már úgy nyilatkozott, hogy nincs kifogása ellene, s szóvivője útján közölte: ma találkozni kíván Oleksyvel. A 49 esztendős Oleksy mögött tipikus kommunista pártkarrier áll, jóllehet az egykori Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) liberális szárnyához tartozik. 1989-ben, Mieczyslaw Rakowski kormányának tagjaként a szakszervezetekkel fenntartott kapcsolatokért volt felelős, és mint ilyen természetes ellenlábasa volt a Szolidaritás szakszervezet akkori elnökének, Walesának. A lengyel törvények szerint a pártkoalíciónak most bizalmatlansági indítványt kell beterjesztenie a kormány ellen, s azt, valamint az új miniszterelnök személyére vonatkozó javaslatot a parlamentnek egy héten belül többségi szavazattal kell elfogadnia. A kormányfői tisztségre kiszemelt Jozef Oleksy. Szinte valamennyi lengyel lap megkülönböztetett figyelmet szentelt a koalíciós pártok megállapodásának, miszerint Jozef Oleksyt, a szejm eddigi marsallját jelölik miniszterelnöknek. Pawlak távozása jelentős előrelépés, még akkor is, ha továbbra is az eddigi koalíció marad hatalmon írta a legnagyobb példányszámú napilap, a Gazeta Wyborcza. Az újság szerint bízni lehet abban, hogy a kormányátalakítás után elhárulnak az akadályok a gazdasági átalakulás felgyorsításának útjából. A baloldali koalíció döntése azt jelenti, hogy a két háttérben maradó pártvezető, Pawlak és Kwasniewski komoly ambíciókkal bír, s számolni kell velük a közelgő elnökválasztáson - így értékelte a helyzetet a katolikus Slowo. A

NATO bővítése, az atlanti tömb és Oroszország viszonya, valamint a boszniai válság szerepel elsősorban a német kancellár ma kezdődő kétnapos washingtoni látogatásának napirendjén. Helmut Kohl találkozni kíván az új amerikai törvényhozás új, republikánus többségének vezetőivel. A kancellár legutóbb tavaly januárban járt a Fehér Házban, Bili Clinton elnök pedig júliusban vendégeskedett Berlinben és Bonnban, s erőteljesebb kül- és biztonságpolitikai szerepvállalásra buzdította Németországot. K

atonai személycserékre került sor Kínában az utóbbi napokban a második vonalban. A kínai ügyekben általában jól tájékozott egyik hongkongi lap arról számolt be, hogy hat katonai körzetben leváltották a parancsnokhelyettest és a politikai biztos helyettesét. A lap a személycseréket összefüggésbe hozza az ázsiai ország legnagyobb hatalmú vezetőjének, Teng Hsziao-pingnek a válságos fizikai állapotával, a küszöbönálló hatalomváltással. A

usztrália azt tervezi, hogy orosz hordozórakétákon juttat a világűrbe műholdakat, közölte tegnap a canberrai parlamentben a kontinensnyi ország tudományos ügyeinek minisztere. Ha sikerül Oroszországgal egyezségre jutni, akkor valószínűleg hadrendből kivont SS-20-as és SS-25-ös interkontinentális rakétákon indítanának a világűrbe ausztrál műholdakat. A Reuter jelentése szerint a rakétaüzlet Moszkva és Canberra között mintegy fél éven belül jöhet létre. Ma már a harmadik hetébe lépett a perui-ecuadori határháború. Egyelőre semmi jele annak, hogy a két szomszédos ország hajlandó lenne a nemzetközi szervezetek és kormányok által sürgetett tűzszünetre, sőt mindkét fél újabb erősítéseket vezényel a térségbe. Képünkön perui katonák érkeznek a fegyveres konfliktus térségébe. KÉPVISELŐ-GYILKOSSÁG MIATT Orosz belpolitikai vihar MTI-hír Várható volt, hogy Szergej Szkorocskin parlamenti képviselő múlt heti meggyilkolása politikai vihart kavar Moszkvában. Az orosz parlament alsóháza tegnap napirendre tűzte a Viktor Jerin belügyminiszter lemondására vonatkozó javaslatot. Ennek előzménye, hogy a múlt heti képviselőgyilkosság miatt Vlagyimir Zsirinovszkij, az orosz szélsőjobb vezetője a belügyminiszter és Ivan Ribkin házelnök lemondását követelte a duma plenáris ülésén. A Zsirinovszkij vezette párthoz tartozó, üzleti tevékenységgel is foglalkozó képviselőt egy hete ismeretlen fegyveresek elrabolták a Moszkva közelében fekvő Zarajszk városának egyik étterméből, majd tarkón lőtték. Zsirinovszkij kilátásba helyezte, hogy az általa vezetett liberális demokrata frakció mindaddig nem vesz részt a duma ülésein, amíg nem mond le a két politikus. Zsirinovszkij éles hangvételű nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ha képviselői igazolvány helyett pisztoly lett volna Szkorocskinnál, lelőhette volna későbbi gyilkosait. A meggyilkolt képviselő egyébként tavaly megölt egy grúz férfit és annak nőismerősét. A hatóságok a kettős gyilkosságot jogos önvédelemnek minősítették, miután a duma nem függesztette fel Szkorocskin mentelmi jogát. A képviselő-gyilkosság ügyében indított nyomozás kizárta a politikai okot. Ribkin házelnök utasította az illetékes parlamenti bizottság vezetőjét a fegyverviselésről és a hivatalos személyek védelméről szóló törvénymódosítás előkészítésére. Az elmúlt egy évben három orosz parlamenti képviselő vált gyilkosság áldozatává. A PRAVDA MAGYARORSZÁGRÓL Vékony a jég Terjedelmes írást szentelt a magyarországi helyzetnek tegnap az orosz Pravda, a néhai SZKP egykori központi lapja. A Jelenleg alig 200 ezres baloldali újság volt budapesti tudósítója, Vlagyimir Geraszimov cikke alcímében azt emelte ki, hogy a magyar szocialisták konszolidálják a társadalmi erőket. Magyarországon sokan úgy vélik, hogy Horn Gyulának és az MSZP-nek sikerült gyorsan politikai egyensúlyt, illetve stabilitást teremtenie. A tavaly decemberi helyhatósági választások megerősítették az MSZP népszerűségét, és az előző kormánytól eltérően a jelenlegi szociálliberális koalíció széles támogatást élvez a sajtóban írta az újság. A Pravda szerint megértésre talál Horn modernizációt, illetve a kül- és beiadósság, valamint a munkanélküliség csökkentését, illetve a termelés növelését, a szociális kiadásokat, az államapparátus csökkentését célzó törekvése. A szerző idézte a kormányfő kijelentését, amely szerint az előző kormány utolsó hónapjaiban a privatizáció inkább a vagyon ingyenes szétosztására hasonlított. Geraszimov szerint a külföldi vállalkozók meggazdagodtak a privatizáció során. Ennek kapcsán megemlítette a HungarHotels-ügyet, és azt írta, högy Horn a kormányon belüli ellenállásba ütközött, majd Békési László pénzügyminiszter a szállodalánc eladására vonatkozó megállapodás felmondását ellenezve mondott le. A szerző gazdasági mutatókat felsorakoztatva részletesen ecsetelte a magyar gazdaság helyzetét. A kormány törekvéseiről beszámolva azt írta, hogy az idei év még nem lesz könnyű. Geraszimov szerint egyet lehet érteni azzal, hogy a társadalmi béke és a pártharcok nyomán kialakuló egyensúly segíti az ország előrehaladását. A lap véleménye szerint „vékony a jég": a lakosság 53 százaléka már tavaly ősszel úgy vélte, hogy nem a helyes irányba halad az ország, és az irányvonal helyességéről a megkérdezettek 29 százaléka van csupán meggyőződve, szemben a tavaly nyári 40 százalékkal. A szocialisták tisztában vannak azzal, hogy a törékeny bizalmat könnyű megingatni, ezért a szakszervezetekre támaszkodnak. A parlamentben 54 százalékkal rendelkező MSZP az SZDSZ-szel együtt összesen 72 százalékkal bír, így semmi sem fenyegeti a szocialistákat - vélekedett a Pravda. Idézte viszont Pető Iván szavait, aki kilátásba helyezte a koalíció felülvizsgálását, ha az SZDSZ úgy látja, hogy nincs esély a gazdaságpolitika gyökeres fordulatára. Geraszimov szerint ez nem riasztja a szocialistákat, mivel a liberálisoknak nagyobb szükségük van az erősebb partnerre. - MSZP-n belül sem fenyeget szakadás, miután Horn a párton belüli nemzeti szárnyat vezető, legerősebb és legtekintélyesebb vetélytársa, Szűrös Mátyás felé botrányok nélkül nyitott. Az MSZP szervezetileg megállapodott - vélekedett Geraszimov. A szerző az MSZP, illetve a Munkáspárt tevékenységének elemzése alapján végezetül megállapította, hogy csak a realizmus, a rugalmasság és a kompromisszumkészség révén, a nemzeti eszmére támaszkodva lehet sikert elérni, s szerinte a szocialisták mindenkivel közös nyelvet tudnak találni.