Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-08 / 32. szám, szerda

1995. február 9. MINDENNAPI BUNUGYEINK új sz ó í 9 \ A SZIGETKÖZBEN MÁR CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉS DÖNTESERE VARNAK Fenékgátra szorulva Két és fél évvel a Duna elterelése után még mindig megol­datlan a Szigetköz vízellátása. A politikusok mindkét olda­lon taktikáznak, építgetik pozícióikat a hágai per előtt, mi­közben egyre satnyul a vizét vesztett ártéri természet. A sok ígérgetés után azonban úgy tűnik, ezúttal legalább a magyar kormány és parlament megkegyelmez ennek a vi­déknek, és talán hamarosan megkezdődik a kárenyhítés. Nagy nyugalom honolt egy hét­tel ezelőtt a dunakiliti duzzasz­tómű környékén. A szinte szára­zon álló rövid üzemvízcsatorná­ban tucatjával pihentek a külön­féle vízimadarak, köztük a ritka rétisas két példánya. Megszokott medrében folyt az élet a faluk­ban is, a látogató számára főként az osztrák vendégturizmus ör­vendetesen szaporodó jelei tűntek fel - példásan rendben tartott panziók, vendéglők és kü­lönféle vendégcsalogató szolgál­tatások. Sajnos, ezen a tájon a nyuga­lom csak látszólagos, a felszín alatt komoly gondok feszülnek. Amennyiben nem történik alap­vető változás, a szigetközi ter­mészet hamarosan harmadik száraz szezonjába lép, és sokak szerint idén az eddig is tapasz­talható káros változások tovább gyorsulnak. Ez egyaránt fenye­geti a vadvilágot és az ott élő embereket, hiszen számukra a megéllietés fő forrása a­mezőgazdaság, erdészet, illetve a turizmus. A múlt héten szerdán a környék ismert szakemberei és sok polgármestere Budapest­re utazott, abban reményked­tek, hogy a sorsukról döntő poli­tikusok ezúttal megenyhülnek, és lehetővé teszik a szerintük már régen szorgalmazott kár­enyhítő intézkedések megvaló­sítását. Kárpáti Zsolt kimlei pol­gármester, a Szigetközi Önkor­mányzatok Szövetségének elnö­ke szerint ugyanis 25 tagjuk kö­zül mindössze a vízlépcsőelle­nes Vargha Jánoshoz és Hajóssy Adrienne-hez kezdettől fogva kötődő püski, bodaki, dunare­metei és ásványrárói polgár­mesterek nem támogatják a megoldást. A többiek viszont ab­ban reménykednek, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi eset, amikor a parlamenti képviselők elutasították a saját kormányuk által beterjesztett javaslatot a fenékküszöb megépítéséről. - A kárenyhítés érdekében ta­valy elrendelt szivattyús vízpót­lást ugyan precízen végrehajtot­tuk, de én eredetileg sem támo­gattam. Az üzemeltetési tapasz­talatok alapján megerősödtek aggodalmaim. A mellékágakon ugyan minden csepp víz segít, de nem kellő ménékben - értékeli a helyzetet Kertész József, az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgató­ság szigetközi szakaszmérnöke. - A tapasztalatok igazolták az előzetes számításainkat, így a szivattyúzás segítségével nyert másodpercenkénti 20-25 köb­méter vízből az alsó szakaszra csak 7-8 köbméter jútott. Amennyiben viszont nagyobb víz­mernnyiséget kapnánk, akkor az több helyre eljutna, ráadásul a magasabb vízszint jobb áramlási viszonyokat teremtene, így csök­kenne a pangó vízfelületek ará­nya. Erre szolgálna a Duna főágába tervezett fenékküszöb, amelyet a tervek szerint rövid időn belül, 24 nap alatt meg le­hetne építeni. A fenékküszöböt mint a Duna elterelése által kiváltott károk enyhítésének eszközét már rég­óta szorgalmazzák a Szigetköz­ben, illetve a környék központjá­ban, Győrben. Nem úgy viszont Budapesten, ahol a kormányvál­tás előtt az illetékesek a helyi la­kosok félelmei helyett más szem­pontokat helyeztek előnybe. Bo­ross Péter miniszterelnök példá­ul tavaly február 26-án a Sziget­közben járva kizártnak tartotta, hogy a kormánya ilyen értelmű javaslata a parlamentben ne ta­lálna meghallgatásra, utána vi­szont még a saját parlamenti képviselőik támogatását sem tudta biztosítani. így azután nem csodálkozhatunk azon, hogy az ellentétek miatt kiéleződött a fe­Dunakilitinél itt épülne meg a fenékgát. A Duna túloldalán a C változat töltése, a tároló mögött pedig Csölösztő. (A szerző felvétele) szültség a nagypolitika hangadói és a helyiek között. A kritika veszélyes dolog Brájer György, aki négy évig a győri önkormányzat képviselője és a környezetvédelmi bizottág el­nöke volt, már jó ideje igyekszik felhívni a figyelmet a Szigetközzel kapcsolatos hazardírozásra. A magyarországi rendszerváltás előtt ő is azok közé tartozott, akik a környezetvédelem ürügyén tá­madták az akkori kommunista garnitúrát. Sajnálja viszont, hogy miután az egykori tüntetők köz­életi emberekké váltak, a Duna­kérdésből politikai ügyet csinál­tak. Ő, amikor a rendszerváltás után közéleti emberként szembe­sült a vízlépcső ügyével, rádöb­bent, hogy a kérdés megoldását szakemberekre kell bízni. Azt kel­lett viszont tapasztalnia, hogy Ma­gyarországon bizonyos társadal­mi körök és szervezetek politikai síkra terelték az ügyet. Ennek so­rán az államközi szerződésből fa­kadó beruházási kötelezettséget az új, demokratikusan választott kormányzattal szembeni politikai manőverezésre is felhasználták. - Ezek a szervezetek, élükön a Duna Körrel egyáltalán nem bizo-' nyitott érveket hoztak fel a szerződés felmondásának indo­kául. Mivel azonban a képvi­selőik ott voltak az Országgyűlés­(GD EXPO MEGHÍVJUK A KIALLITOKAT A 3ich» tanítási és módszertani segédeszközök nemzetközi kiállítására, művelődési szalon, könyvvásár és videofelvételek ismertetése 1995. június 14-től június 17-ig COOPEXPO 8 5 eladással egybekötött nemzetközi üzletkötő mezőgazdasági kiállítás FOGYASZTÓ- ÉS ÉLELMISZERIPAR, KÖZÉTKEZTETÉSI ÉS ÜZLETBERENDEZÉSEK, SZÁMÍTÁSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÁSOK, KERTI SZERSZÁMOK, FÉMGYÁRTÁS, FAIPAR, BÚTOR ÉS LAKÁSKIEGÉSZÍTŐK, TEXTIL, RUHÁZAT, CIPŐ, DÍSZMŰIPAR, VEGYI FOGYASZ­TÁSI CIKKEK, KOZMETIKA, ÜVEG, KERÁMIA, MŰANYAGOK, JÁTÉKOK,IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK, AGROTURIZMUS 1995. június 21-től június 24-ig AGROKOMPLEX'K nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás 1995. augusztus 12-től augusztus 20-ig NYITRA • AGROKOMPLEX KIÁLLÍTÁSI TERÜLET Kapcsolatfelvétel: Agrokomplex - Výstavníctvo Výstavná 4 949 01 NITRA TEL.: 087/531 138 536 848-49 FAX: 087/535 330 ben és a kormányzati szervek­ben, hatni tudtak a döntéshozók­ra - mondja. - Szerintem azon­ban az építkezés előrehaladott­sága miatt nem bizonyított indo­kok alapján nem lett volna sza­bad felbontani a szerződést és olyan dolgokat javasolni, ame­lyek újabb tíz- vagy százmilliárd forintos költséggel járnak. Ehe­lyett a külföldi tapasztalatokat is figyelembe véve 5-10 év múlva, a szlovák és a magyar gazdaság megerősödése után újra meg­lett volna a lehetőség a szüksé­ges lépések végiggondolására. Nem értek egyet azzal sem, hogy eleve kétségbe vonjuk a másik fél képességeit, amint azt a Du­na Kör néhány képviselője tette a szlovákiai szakemberekkel. Én bízom abban, hogy a vízépítő mérnökök egyik oldalon sem tö­rekszenek a környezet tönkreté­telére. A szerződés felbontását és a Duna elterelését egyaránt törvénytelen lépésnek tartom, de most mind a két oldalon el kell felejteni a sérelmeket, és közö­sen kell kidolgozni, miként működjön a vízlépcső, és hogyan kerüljön elegendő víz a Sziget­közbe és a Duna főmedrébe. A hivatalostól eltérő álláspont képviselete viszont Magyarorszá­gon sem tartozik a kényelmes te­vékenységek közé. Brájer György például még bíróság előtt is állt. 1992-ben, a C változat építésé­nek megkezdése után ugyanis minden lehetséges módon igye­kezett felhívni ennek veszélyeire a nyilvánosság figyelmét. - Annak idején minden értő ember számára nyilvánvaló volt, Szlovákia elszánta magát, hogy Bős üzemeltetését Magyaror­szág nélkül valósítja meg. Én a sajtóban megkongattam a vész­harangot, mert minden körülmé­nyek közt szerettem volna elke­rülni a C változat megépítését. Helyszíni tapasztalatok alapján adatokkal bizonyítottam, hogy igenis folyik ennek építése. Töb­bek között arról is nyilatkoztam, hogy ezekről az eseményekről Hajóssy Adrienne-nek is tudomá­sa volt, és neki mint kormány­tisztviselőnek hitelesen kellett volna tájékoztatnia a kormánykö­röket a valós helyzetről. Hajóssy Adrienne, aki, úgy, mint most, a környezetvédelmi minisz­tériumban akkor is a bősi víz­lépcső illetékese volt, beperelte Brájer Györgyöt, és nemzetközi szaktekintélye csorbítására hi­vatkozva sajtóban közzétett bo­csánatkérést, illetve egymillió fo­rint kártérítést követelt. Nos, a per nemrég véget ért, és a bíró­ság elutasította a követelést. Brájer György pedig továbbra is kitart amellett, hogy 1991 végén valaki rosszul tájékoztatta a ma­gyar kormányt és az Or­szággyűlést. 1991 novemberé­ben ugyanis három kormánytiszt­viselő a helyszínről visszatérve a , C változat építésének megkezdé­sétjelezte. Néhány héttel később viszont egy másik küldöttség, köztük Hajóssy Adrienne, arról számolt be, hogy nem tapasztal­tak komolyabb építkezési tevé­kenységet. Máig sem tudja fel­fogni, miként juthatott ennyire el­lentétes következtetésre a két küldöttség, és azt is nagyon fur­csának tartja, hogy az illetékesek közül mindez máig sem érdekel senkit. Ö azonban innét datálja a Szigetköz katasztrófáját, és egyál­talán nem vigasztalja azoknak a budapesti politikusoknak az ér­velése, hogy a hágai bíróság majd valamikor igazat ad nekik. A megyei képviselők közös kérése Rab Károly a győri műszaki főiskola tanára, a Szabad De­mokraták Szövetségének parla­menti képviselője. Szerinte tart­hatatlan, hogy a vízlépcső üzem­be helyezésének következmé­nyei közül Magyarországon csak a károk jelentkeznek, és az összes előny a túloldalon van. Ezt főként a szlovák fél számlájára ír­ja, de tisztában van Magyaror­szág felelősségével is. - Hazai illetékeseink évekig rendkívül rugalmatlan tárgyalási pozíciót képviseltek, és sok félre­vezető dolog is történt - állítja. ­Most viszont meg kell keresnünk a károk enyhítésének lehetősé­geit. A fenékküszöböt a drága és eredménytelen szivattyúzás után egy újabb kísérletnek tartom, és azért támogatom, mert ideigle­nes jelleggel nagyobb területen segíthet. Rab Károly volt az a képviselő, aki tavaly elsőként vetette fel a kérdést az Országgyűlésben, ahol ez tabutémának számított, így utána többen hazaárulónak és más egyébnek titulálták. Meg­ítélése szerint más országokhoz hasonlóan Magyarországon is ta­lálhatók szélsőséges vélemé­nyek: - Sajnos, ezek nálunk túl nagy teret kaptak, bár szakmai kompetenciájuk nem több, mint bárki másé. A Duna Körnek pél­dául ma is bizonyos kommuniká­ciós súlya van, amelyet egykor nem szakmai, hanem politikai úton szerzett meg. Akkoriban a lényeg az ellenzéki magatartás volt. Ezen az alapon az SZDSZ sok tagja részt vett a Duna Kör munkájában, ezért azt gondo­lom, hogy ők érzelmileg is elköte­lezettek a szervezet felé. Tavaly azonban már sikerült elfogadtat­ni, hogy ebben a kérdésben ne kösse a képviselőinket a frakció­fegyelem. Ez várhatóan az idén is így lesz, sőt azt hiszem, a frak­ció nagy része a fenékküszöb mellett fog szavazni. Rab Károly egyébként arra k számít, hogy a megyében élő 12 parlamenti képviselő egy közös felhívásban kéri társait a javaslat támogatására. A jövő szempont­jából egyetlen normális megol­dásnak a két fél peren kívüli megegyezését tartaná. Ennek előfeltételeként viszont szerinte a szlovák félnek be kellene tarta­nia a közelmúltban kötött megál­lapodásokat. Különben ugyanis Magyarországon újra megerősö­dik a szélsőséges vélemény, amely szerint feleslegesek a tár­gyalások, hiszen a partner úgy­sem tart be semmit. - Ezt nagy hibának tartom, legalábbis akkor, ha a szlovák fél valóban együtt szeretne működ­ni. A végső megoldás szempont­jából tudatosítani kell, hogy mára mindez már kemény gazdasági és politikai kérdéssé vált. Először tehát azt kell eldönteni, ki med­dig hajlandó elmenni, és ezután eshet szó a szakmai problémák­ról. Tisztában vagyok azzal, hogy a szlovák fél nem fogja leállítani az erőművet, de neki is tudatosí­tania kell, hogy a magyar félnek nem maradhatnak meg csupán a károk - fejezi be. A magyar Országgyűlés a na­pokban tárgyalja a fenékküszöb mint ideiglenes kárenyhítő meg­oldás engedélyezését. Az üggyel foglalkozó parlamenti bizottsá­gok előzetesen támogatták a ja­vaslatot, és ezzel reményt ébresz­tettek a szigetköziekben, hogy a sok ígérgetés után idén véget ér környékük lassú pusztulása, és túlélik azt az időszakot, amíg a nagypolitika megoldást talál a kétoldali súlyos hibák miatt nem­zetközi konfliktussá terebélyese­dett ügyre. TUBA LAJOS ^ Értesítjük az építkezőketjakásfelújítókat, vállalkozókat hogy megnyitottuk specializált ajtó, ajtótokok mintatermünket. Holland, spanyol, trópusi keményfa és finn fenyó'fa (bejárati biztonsági, belső, toló, harmonika, spalettás ...) ajtók, tokok nagy választékban. Komplett vasalást, kikészítést, szerelést vállalunk. X M Cím: TRIÓ Bratislavská 41, 931 01 Šamorín Telefon: 0708/62 4398 naponta 7-től 15.30 óráig J Holland és spanyol, trópusi keményfa és finn fenyőfa ajtók, tokok forgalmazására viszonteladókat keresünk komáromi, újvári, lévai, besztercebányai és rimaszombati székhellyel. Belsőépítészek, vállalkozók érdeklődését várjuk. Nagy választék bejárati, belső, toló, harmonika ... ajtókban és tartozékokban. Inf.: TRIÓ, Bratislavská cesta 41,931 01 Šamorín5 Telefon: 0708/62 4398 5 Naponta: 7-től 15.30 óráig. nem A válasz­borítékon tiintessékfel a hirdetés számát Ezeket a hirdetőiroda továbbítja. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents