Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-08 / 32. szám, szerda

8 J ú

J szó KALEIDOSZKÓP 1995. február 14. FIATALKORÚAK TULKAPASAI KOMAROMBAN Zsaroltak, fenyegettek Az alábbi, egyelőre még nem mindennapos eset Komárom egyik lakónegyedében játszódott le az elmúlt esztendő alkonyán,' azonban az ügy kivizsgálásába a Komáromi Bűnügyi Rendőrség Vizsgálati Osztálya csak most kezdett. így a cikkben szereplő fiatalkorúak egyre merészebb túlkapásaival csak most áll módunkban olvasóinkat megismertetni. Bűnelkövetői tapasztalattal rendelkező fiatalok egy csoportja a televízióban oly gyakran sugárzott bűnügyi filmek mámorító hatása alatt elhatározta, hogy zsarolással szerez készpénzt. Hogy kitől? Tőlük, még fiatalabbaktól, mégpedig oly módon, hogy őket egy általuk el sem követett tettel vádolják meg. Komárom egyik lakónegyedében tanyázó 14-16 éves kerékpáros tinédzserek galerijét felkeresték, és az alábbiakat közölték velük: „Tudomásunk van arról, hogy kábítószer-kereskedelemmel foglalkoztok, s ha egy hét múlva nem kapunk tőletek ötezer koronát, feljelentést teszünk ellenetek a bűnügyi rendőrségen". Noha a tinédzserek tudatában voltak a vád hamisságának, a nagylegények fenyegetésétől mégis megrémültek. Ebben nem kis mértékben közrejátszott a banda egyik tagjának nem éppen dicséretes tette, ugyanis édesapjától elemelt 25 ezer koronát annak apropóján, hogy barátait egy hegyibringával lepje meg. Az apa, amikor tudomást szerzett gyermeke túlzott jószívűségéről úgy határozott, nem tesz feljelentést gyermeke ellen, az ügyet családon belül rendezi. A megbeszélt időpontban a tinédzserek a követelt ötezer koronát nem tudták megszerezni, ezért naturáliában, történetesen két kerékpárral törlesztették egyébként nem létező adósságukat. Igaz a sértett felek ezek után sem éltek a feljelentés lehetőségével, ám a rendőrség elmbereinek szemet szúrt, hogy a megfigyelés alatt tartott galeri feltűnően jó bringákkal rója a város utcáit. Rákérdeztek hát a drótszamarak eredetére, s a vallatás során derült fény arra, hogy a vállalkozói adósságbehajtások és különféle életveszélyes fenyegetések mellett fiatalkorúak rosszízű tréfálkozásaival is gazdagodott a zsarolásos bűnesetek tárháza. Hogy a fent vázolt esetben mennyire nem egy ártatlan tréfáról van szó, az a Büntető Törvénykönyvben foglaltakból is kiderülhet, hiszen a fiatalok zsarolását a bíróság az ő esetükben 1-től 4 évig terjedő szabadságvesztéssel „jutalmazhatja". Tanulságképp talán érdemes megjegyezni, hogy ha valaki ellen feljelentést tesznek a rendőrségen, még nem biztos, hogy a közölt adat helytálló. Ismerve néhány nyomozót állíthatom, az öreg rókáknak van annyi rutinjuk, hogy az ártatlan és bűnös egyéneket megkülönböztessék egymástól. A tévedési arány nagyon kicsi. (kosár) FRICSKA Bizalmas drágaságok Sokan szeretnék elolvasni a nemzeti kisebbségek jogairól szóló keretegyezményt, amelyet február elsején írt alá az Európa Tanács 21 tagországa. A szlovák sajtóiroda nagylelkű ajánlata szerint potom 300 koronáért megvehetik a keretegyezmény angol szövegét. Kívánságra elkészítheti a keretegyezmény nem hivatalos szlovák fordítását is potom ötszáz koronáért. Piaci viszonyok uralkodnak, nem egészen „kóser" azonban így árusítani az információkat, hiszen Pozsonyban, az Európa Tanács információs központjában csak a fénymásolás díját kell kifizetni, ha valaki a megállapodást otthon szeretné tanulmányozni. ŕ Alapvetően hamis az á beállítás is, hogy a szlovák sajtóiroda, kívánságra elkészítheti a keretmegállapodás szlovák fordítását. Létezik egy hivatalos fordítás, amelyet Kukán exkülügyminiszter terjesztett a szlovák kormány elé. Kívánságra én is megküldhetném bárkinek, ha megfizeti a fénymásolás díját. Hogy miért kell külön díjazást kérni az említett információkért azoktól a szerkesztőségektől, amelyek egyébként is havonta ötszámjegyű összegeket fizetnek a szlovák sajtóiroda által kiadott hírek felhasználásért? Miért sugallják azt, hogy ezek „olyan roppantul bizalmas információk", amelyeket csak a TA SR tud átadni? Az ilyen és hasonló kérdésekre a válasz nem igazán érthetetlen. A TA SR nem is olyan régen sokmillió koronás ráfizetéssel egy nem hivatalos kormánylapot adott ki. Most egy sok-sok millió koronás ráfizetésű magyar nyelvű napilapot készül megjelentetni. Hát ehhez kell a pénz, amelyet a TA SR a valóban objektív információk külön árusításával próbál megszerezni. FEKETE MARIAN MOLNÁR GAL PETER: Karády, az élő legenda Öt éve meghalt Karády Katalin. Öt esztendeje halt meg. Hány éves korában? „Lánykoromban úgy hívtak, hogy Kranczel Kati, azután Varga Reszőné lett belőlem. Ez tizenhat éves koromban történt. Két évig voltam férjnél... és most már tizenkét éve vagyok elvált asszony. Férjem adóügyi főtiszt volt, és utánam harmadszor is megnősült..." - nyilatkozta Szánthó Dénesnek, a Kis Újság riporterének. Tizenhat meg tizenkettő: harminc. 1940-ben tehát a riport idején Karády harmincéves lett volna? Feltéve, hogy 1910-ben született. Halálakor a lapok nyolcvannégyre taksálták. Vagyis 1905-ben született. 1940-ben öt évvel elhagyta a harmincat már. A Filmlexikonban születési éve' 1912. Az erősen megbízhatatlan Színházi Kislexikon hasonlóképp megfiatalítja két esztendővel bevallott koránál, a mostanában kiadott Magyar Színházművészeti Lexikon átveszi a föltételezett adatot. Kelecsényi László, a Filmbarátok Kiskönyvtárában írott életrajz szerzője utánanézett az aggályosan pontos Enciclopedia dello Spettacolo szócikkében: 1905. „Nem járunk jobban - írja Kelecsényi ha hivatalos iratokat böngészünk. Az 1945ös Igazoló Bizottságjegyzőkönyvében 1912. december 8-a a dátum. Utolsó, 1947-es keletű rendőrségi bejelentőlapján megint más évszám, 1914. december 7. áll. Bizonytalan az év. Bizonytalan a nap. Fontos-e, hány esztendős egy színésznő? A nagyközönséget izgatja mindig. Igazán azonban csak önmaga számára égető fontosságú: mennyire érzi magát egy énekesszínésznő, egy nemi bálvány, mindenki vágyának kiszolgáltatott erotikus idol, közhasznú női etalon és szerelmi modell? Karády Katalin életében annyi volt, ahány éves megelevenítendő színházi vagy moziszerepe. Holtában pedig a folyó esztendő decemberében a kilencvenéves úgy él közönsége emlékezetében, mint érett, fiatal asszony, csábító, vonzó. Hangja ma is mágikusan hat buta izmusokat, érzelgős dallamfordulatokat búgva, akárha frissen vérző szerelmekről szólna, behegedetlen fájdalmakról dalolna a kín fölsértett újdonságával. Ha föltűnik a képernyőn: odaszögez látványa. Ha följajdul a lemezről, kisír a megnetofonból: megdelejez. Hat. Működik. Él. Kérdi-e a versolvasó: hány esztendős Szapphó? A művészet jelen idejű. Akkor történik, amikora műélvező gyönyörűséget talál benne. Karády hangja, hajviselete, ruházkodása, polgár-királynő rátartisága, reflektorfénynél és napvilágnál alakított szelepei erősen korhoz kötöttek. Dalai politikus nóták. Sértett hangja szembeszegült büszkén a divat és a közélet egyenruhásításának. Dacosan élte önmagát. Kihívóan keserűnek mutatkozott. Egyetlen mosolynyi engedményt sem tett reménytelenségtől légszomjas borúlátása. A saját fájdalmához való állampolgári jogot hirdette. A különlegesség igazát. Az elkülönbözés emberjogi harcosaként jogtipró időkben krakélerien humanistának mutatkozott. Vaskos kötet volna megírható a Karády körüli hírlelésekből, hamis pletykákból. A közvélemény olyan tengeri kagyló, hogy ha valódi személyisége kerül bele: pletykát gyöngyöz köré. A költő-hírlapíró Kemény Simon Naplója megörökíti jóllehet kérdőjellel - a dizőz viszonyát a miniszter Hóman Bálinttal. Kivel volt és miért, kivel nem (és miért nem) Karádynak: érdektelen. Érdekes csupán egyetlen kapcsolata: Ujszászy István tüzértábornokkal, a Magyar Királyi Belügyminisztérium államvédelmi központjának volt vezetőjével. A liaison folytán egy hónappal az ország német megszállása után (1944. április 19-én, a hajnali órákban) a Gestapo letartóztatta Karádyt búvóhelyén. A svábhegyi Majestic melléképületében, a Melinda Szállóban tartották fogva, utóbb átszállították a pest vidéki fogházba. Egy nappal őrizetbe vétele előtt Veesenmayer magyarországi német „helytartó" sürgönyileg jelenti Ritternek, Hitler főhadiszállására, hogy letartóztatja Ujszászyt, Kádár Gyula ezredest, a honvédvezérkar kémelhárító osztályának főnökét „és Varga, művésznevén Karády Katalin színésznőt". A vád: Reichsverrat. A birodalom elárulása. Civilben is Machita volt-e Karády? Vagyis kémkedett-e és ha igen, melyik hatalom javára? Valószínű, hogy nem volt kém. Csak Ujszászy barátnőjeként keveredett a szabadelvű színésznő a gyanús személyek közé. Ujszászy támogatottaként szenvedte el a kihallgatásokat és a börtönéletet. Nemcsak spion, valószínűleg, hogy az idős Ujszászynak a szó hagyományos értelmében barátnője sem volt. Karády szabados estjeinek Ujszászy többnyire nézője lehetett. Amatőrfilm megörökítette állítólag - a sikamlós vendégségeket. A katonapolitikai osztály birtokából a sikamlós felvételek átkerültek az orosz katonai elhárításhoz. Ujszászy tábornokkal együtt, akitől ugyanazt akarták kitudni, mint a Gestapo. Karády idehaza nem sokáig várta sorsát. A már citált lexikonok szerint „1949-ben külföldre ment". Henye színháztörténetünk újabb slampossága ez. Az AFP Bécsből tudatja 1951. február 13-án: „A Presse című független lap jelentése szerint Karády Katalin elmenekült Magyarországról és Lantos Olivér társaságában csütörtökön Salzburgba érkezett." K. I., nyugdíjas tanár leveléből idézve: tak-keltek Ausztriában, hiszen megszállók voltak." Szovjet földről a gáláns tábornok kiegyezik rabtartóival, hozományba kapja Karády a szabadságát? Vagy melléküzemágként embercsempészettel kereskedő szovjet katonák szállítják át a még nem túlságosan szoros osztrák-magyar határon? Hazai emberszöktetőkkel vette fel a kapcsolatot Frank Irma kalaposnő, Karády barátnőjé, hogy fejenként ezer dollárért átvigyék szabad földre a dizőzt, Lantos Olivért, a táncdalénekest és Karády házvezetőnőjét, Icát? Jávor Pállal az Opiumkeringőben „...Hivatásos csapattisztként Zalaegerszegen teljesítettem szolgálatot, a Riadó gyalogezrednél. 1951. február végén rendkívüli pártértekezletet hívtak össze a határőrség kerületi parancsnokságán. Jelen voltak: zömmel a határőrség küldötte, a BM megyei kapitányságától, a megyei AVH-tól, s mi a gyalogezredtől. A téma: az utóbbi időben megsokasodtak a tiltott határátlépések. Többen hozzászóltak, de a lényeget egy sorállományú határőrtizedes érintette, aki a következőket mondta: "Mi a haátrszolgálatot híven és becsületesen ellátjuk, de akad, ami nem rajtunk múlik. Nemrégiben, Szentgotthárd körletébenjárőrparancsnok voltam, és leállítottam egy szovjet teherautót. Hátul a ponyvát felbillentve, két civilt pillantottam meg. Több jogom nem volt. A két civilben felismertem Karády Katalint és Lantos Olivér művészeket, hiszen jól ismertem őket. A szovjet tiszt a ponyvát lecsukta és elindult Ausztriába." A tizedes nem folytathatta hozzászólását, mivel szünetet rendeltek el. A szünet után pedig más témákról esett szó. A Karády-Lantos téma abbamaradt. Mi megdöbbenve ültünk, később titoktartásra hívták fel figyelmünket. Ezzel az értekezlet véget ért. A következő vasárnap délelőtt a rádióban már ismert dalt, a Karády által énekelt Moszkva-dalt Gyurkovics Mária vette át. Tudni kell ehhez, hogy a szovjetek szabadon járGuy Delage francia sportember 1994. december 16-án arra vállalkozott, hogy átússza az Atlanti-óceánt. Ezekben a napokban már több mint ezer kilométernyire jár a Zöldfoki-szigetek partjaitól. A különleges feladatra készülve nemcsak a technika legújabb eszközeivel szerelte föl magát, hanem néhány hét alatt 15 kilót is hízott, hogy legyen honnan tartalék energiát merítenie. Kövérnek és egyben fittnek lenni - erre az állatvilágban már jó megoldások vannak. Az emberek és a háziállatok körében az elhízottság tunyasággal, nehézkes mozgással párosul, jó néhány vadon élő állat azonban akkor is megőrzi állóképességét, ha kövér, sőt éppen ezért tölti fel zsírraktárait. A zsírok és az olajok igen jó energiaforrások, mert amikor a sejtek elégetik azokat, egységnyi tömegükből több mint kétszer annyi energia szabadul föl, mint ä szénhidrátokból, azaz a cukrokból és a keményítőből. Nagyobb mennyiségNAGY, KÖVÉR EMLŐSÖK VAGYUN K Kövéren és egészségesen ben azonban ártalmasak: gátolják a hormonok működését, zavarják a szívizmok tevékenységét, lerakódásokat okoznak az erekben. Ezért mind a szervezet által termelt, mind a táplálékkal bejutott zsírt minél előbb el kell távolítani a keringésből, s biztos helyen tárolva akkor kell ellenőrzött menynyiségben felszabadítani, amikor szükség van rá. Az ilyen, az anyagcserét veszélyeztető „üzemanyagok" bonyolult folyamatokban alakulnak raktározásra alkalmassá, hogy a zsírszövet egy sajátos formájában, a fehér zsírszövetben tárolódjanak. Ez az a szövet, amelynek mennyiségét mindenki csökkenteni szeretné, vagy azt igyekszik elérni, hogy legalább ne úgy és ne ott növekedjen, ahogy és ahol szokott. Az iskolákban is azt tanítják az alapfoktól az egyetemig, hogy ennek nagyobb tömegű felszaporodása természetellenes. Sok madár és emlős vidáman él úgy, hogy a testében 0,5 százaléknál kevesebb a zsírszövet. Más állatok ellenben - legalábbis az év egy részében - igencsak sok zsírt halmoznak föl. Azok az állatok, amelyeknek természetes zsírraktáruk van, általában olyan környezetben élnek, ahol nagy az időjárás évszakos változása: például sivatagokban vagy a sarkvidékeken. Érdekes összefüggés van a zsírszövetnek és a test egész tömegének az aránya között. A különféle állatokban ez az arány 1 százaléktól 40 százalékig változhat, az átlag 7 százalék. Az emberekben ez az érték 18 százalék, de ezt az életkor, a nem és az egyedi sajátságok befolyásolják. Egy 25 éves átlagos férfi testének csak 14 százalékát teszi ki a zsír, egy nőének 23 százalékát. Mire 55 évesek lesznek, a férfiak átlagos zsírkészlete is eléri a 23 százalékot, ám eközben a nőké 32 százalékra növekszik. A zsírszövetekben is megmutatkozó nemi különbségek magyarázatát nem ismeri az összehasonlító élettan. A nemek közti méretkülönbségekből adódó eltéréseket leszámítva az állatok zsírszöveteiben szinte nincs olyan különbség, amely a nemhez kötődne. Az életmódjukból adódóan kövér állatok: a sündisznó, a borz, a teve és a cetek testük tömegéhez képest szintén több zsírt halmoznak föl, mint azok az állatok, amelyek ha egészségesek, sohasem híznak el. De ezek a különbségek is kisebbek, mint amekorra egy átlagos ember és a legtöbb állat között van. A halak, a kétéltűek és a hüllők testében a zsírraktárak a hasoldal egy vagy két zsírtestében vannak. Az emlősöknél és a madaraknál a zsírraktárak testszerte eloszlanak: a hasüregen belül, a szívburok körül, az izmok között és fölött. Az emlősök és a madarak zsírszövetei kisebb kiterjedésűek, mint más gerincesekéi, és más szervekhez, szövetekhez kötődnek. A kövér embereknek nemcsak a biokémiai kockázatát növelik a nagy zsírkészletek, hanem mozgásukban is zavar, képtelenek futni, ugrani, s gyakran szen1951. február 20-án történt a szökés. Egy héttel a Presse jelentését követően. Amikor Bécsben már tudnak Karády szökéséről, ő még idehaza játszik a fővárosi Vígszínház Békehajó című revüjében. Február 20-án Szombathelyen koncertet ad Lantos Olivérrel. Többé nem lép magyar színpadra. 1990. március 7.: meghalt New Yorkban. Figyelemre méltóak az adatok. 1939. február 4-én lép föl először a Pesti Színházban Az asszony és az ördög női főszerepében. Hazai pályáját befejezi 1951. február 20-án. Mindössze tizenkét évig állt mikrofon előtt, szerepelt mozidarabokban. Ötvenhat éve mégis izgalomban tartja a nézőket. Tizenkét év alatt vitte végbe egyedülálló ragyogását, ami művészi búcsúját és halálát követően sem látszik elhalványulni. Megmagyarázhatatlansága megmagyarázható. Titkai fölfedhetőek, mert a nyilvánosság elé hordta hozományát, gyönyörűségeit és összeszenvedett fájdalmait. A színész alkotásánál, személyisége varázsánál nincsen illanóbb. Karády Katalin túlélte halálát is. Halhatatlan marad, mint Déryné, az első magyar sanzonett. Karády volt az utolsó magyar díva, nézőbolondító nyilvánosan mutogatott királyi vadmacska, összegyűjtője közös fájdalmaknak, kifejezője az emberi büszkeségnek, önállóságnak és szabadságvágynak. vednek balesetet. Ezzel ellentétben az életmódjukból adódóan kövér állatok aktivitását azonban gyakorlatilag nem zavarja a súlyfölösleg, merthogy nem is az. Az ember és más emlős állatok között az a legfőbb különbség, hogy nekünk még az életmódjukból adódóan kövér emlősökénél is több zsírszövetünk van, s az egyes zsírsejtjeink is túlságosan nagyok. A legtöbb vadállatnál kövérebbek, s legközelebbi rokonainknál, a főemlősök többségénél is termetesebbek és zsírosabbak vagyunk. Más . szárazföldi emlősökéhez hasonlóan a mi többletzsírkészletünk is a test felületén oszlik el. Az ember zsírszöveteinek terjedelmes volta a legegyszerűbben azzal magyarázható, hogy mi is „nagy, kövér emlősök" vagyunk. Tehát nincs szükség olyan - korábban komolyan felvetett - magyarázatra, hogy fejlődésünk bizonyos szakaszában vízi életmódot folytattunk. (É. T.)