Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-01 / 26. szám, szerda

1995. február 259. KALEIDOSZKÓP ÚJ sz ó JU MA MAR NEM NÓTÁZNÁK A KUNCSAFTOK Pálinkafőzés Gömörben Ha az időjárás is úgy akarta, Gö­mörben emberemlékezet óta a szilva- és az almafák termettek a legbőségesebben. És mindig ezek voltak a legkedveltebb gyü­mölcsök is. Az emberek tudják, hogy frissen, kenyérrel laktató­ak, sokrétűen felhasználhatók és olcsón tartósíthatok. Aszal­hatok, befőzhetők és kifőzhetők - mármint pálinkának. A lavorovica Valamikor minden gömöri család­ban megvolt a pálinkafőzéshez szük­séges felszerelés. Elegendő volt hoz­zá egy nagy edény, amelynek belső fa­lát kikenték zsírral, hogy ne égjen rá a cefre. Beleállították a drajfuszt, amelyre lábast helyeztek, abba cse­pegett a pálinka. Mivel az egész „szer­kezetet" lavórral fedték le, hogy ne il­lanjon el a szesz, a főzetet lavorovicá­nak hívták. Gömörben a hivatalos főzdék csak nemrégen kezdtek elterjedni. A gesz­tetei szövetkezet a nyolcvanas évek derekán nyitotta meg a szeszfőzdéjét, amelyben csak gazdák főzethettek és főzethetnek, közületek nem. - A pálinkafőzés mindig alulfizetett munka volt - magyarázza Albert Ti­bor, a főzde mostani bérlője. - Ezért főállásban senki nem vállalta el a főzést. Mivel én a villanytelepen dol­goztam és dolgozom most is, minden éjszakai munka után kapok két nap szabadnapot. Egy nyugdíjassal, Csank Dezső bácsival mellékállásban elvállaltuk a főzde működtetését. Ez így ment 1991-ig. Mivel a szövetke­zetben kevés munka akadt, azon a té­len a vezetőség két fiatal sofőrt helye­zett ide. A rá következő évben széte­sett a szövetkezet, a főzde Détérnek jutott, ahol vagyonrész fejében kiad­ták két magángazdának, akik, őszin­tén szólva, nem tudtak mit kezdeni vele, hiszen ez nagyon időigényes munka, nekik pedig nincs annyi ide­jük, hogy itt üljenek naphosszat. Az egyik tulajdonosnak volt cefréje, és megkért, nem főzném-e ki. Természe­tesen kifőztem, és akkor ötlött fel bennem az a gondolat, hogy jó lenne bérbe venni a főzdét. Megegyeztünk, elintéztem a formaságokat, és tavaly­előtt decemberben megkezdtem a főzést. Egy hónap szabadságot vet­tem ki, alig győztem a munkát. A cefréhez érteni kell Miközben beszél, végzi a munkáját. A két hatalmas, samotból készült tűzhelyből vaskaparóval kihúzza a fa­hamut, talicskába rakja, majd gyúj­tóst készít. Amikor mindezekkel vé­gez, az órájára néz. - Mindjárt nyolc óra, hamarosan jön a kuncsaft ­mondja. - Tegnap elhozta a cefrét, ma csak felöntjük, és kezdődhet a főzés. Ha minden rendben megy, tíz órakor megindul az első főzet, a „vod­ka". A réztartályba egyszerre 250 liter cefre fér bele. Hogy ennyiből hány li­ter pálinka főzhető? Az attól függ, mi­lyen érett volt a gyümölcs, hol és ho­gyan érlelték a cefrét, mennyi cukrot tettek hozzá... A cukros cefréből ké­szült pálinka kaparja a torkot. Sokan értenek a cefre készítéshez, találkoz­tam olyan megrendelővel is, aki csak a déli lejtőn termett gyümölcsöt gyűjti össze, azt állítja, hogy az északi olda­lon termő fák gyümölcséből nincs jó cefre. Nyílik az ajtó, megérkezik Csank Zoltán. Előző nap ő szállította oda az „alapanyagot" és a fát. - Máskor hosszabbra vágd a fát - magyarázza neki Albert Tibor. - Olyan forróság van a tűzhelyeken, hogy a rövid fákat csak dobálom a tűzre, kesztyűben sem bírja ki a kezem a meleget. A hosszúra vágott fát ráhelyezem a pa­rázsra, meglököm és kész. Csank Zoltán még nőtlen, szakmá­ját tekintve építész, de jelenleg az üzemőrségnél dolgozik - magyarán: „fekete seriff". - Ez nálunk amolyan vendégváró ital - mondja. - Jobbára akkor kerül az asztalra, amikor jóbarát vagy ked­ves vendég érkezik a házhoz. Emléke­zetem óta a szüleim sosem hagyják veszni a hullott gyümölcsöt: összesze­dik és kifőzetik. Ezeket én gyűjtöttem tavaly és azelőtt, meg hoztam 30 liter bort is hozzá. Elromlott, kifőzetem. Csak azt ne kérdezze, miből van a jó pálinka, men én nem értek hozzá. Al­kalomadtán megiszok egy-két kupicá­val, de tőlem ellehet. Az adóhivatal plombái Röviddel tíz óra után megindult az első főzet. Egy réztartályba gyűlik össze, ebből engedik majd bele a má­sodik katlanba, amelyből még egy­szer kifőzik. Az ebből a katlanból kifőtt pálinka folyik keresztül azon a bizonyos mérőedényen, amelyet erre­felé „financnak" neveznek. A mérőedény pontosan mutatja, mennyi liter pálinka folyt keresztül rajta, ennek alapján kéri az adóhiva­tal a „szeszadót". Mellesleg egy be­rendezésen sem látni annyi plombát, mint a szeszfőzőn. Minden összeté­telt külön viaszpecséttel látott el az adóhivatal. Egyszeriben forrósodni kezd a lég­kör az irodában. Nem a pálinkától, a radiátortól. A bérlő a főzőből távozó hűtővizet vezette bele a radiátorba. Egyebek mellett elmondta, hogy a vi­déken minden második évben van jó Balról: Albert Tibor és Csank Zoltán gyümölcstermés. A bőségesebb esz­tendőben egy „kampány" alatt 5-6 ezer liter pálinkát főz ki. Ez, a mosta­ni év a gyengébbek közé tartozik, ed­dig alig több, mint 600 liter pálinkát főzött ki. A főzési idény augusztusban kezdődik, és július végéig tart, de a főszezon lassan a vége felé közele­dik. - Valamikor nótázástól volt hangos a szeszfőzde - emlékezik vissza Al­bert Tibor. - Most? Általában min­denki kocsival jön, meg sem kóstol­ják az italt, rohannak tovább. Emlék­szem rá, néhány évvel ezelőtt az em­berek megvárták az utánuk követ­kező megrendelő pálinkáját is, köz­ben kóstolgatták, beszélgettek. Arra nem emlékszem, hogy lerészegedett volna valaki, de jókedvük volt. Két­három éve változott meg minden. Most mindenki siet, rohan... Közben megszólal a telefon, „mi­kor vihetem?" - kérdi érdeklődve egy férfihang. Megegyeznek, én pedig to­vábbállok. Egy kortyot nem ittam, mégis izgultam: csak ne találkozzam rendőrrel. A ruhámat úgy átjárta a szesz szaga, nem hitték volna el ne­kem, hogy „tiszta" vagyok. FARKAS OTTÓ A szerző felvételei ...már februártól új típusú befizetés érvényes az SZK Foglalkoztatási Alapjába A SZK NT 366/94 Tt. törvény értelmében, amely módosítja és kiegészíti a 10/1993 Tt. törvényt, már a foglalkoztatási alapba 1995 januárjában esedékes befizetéseket is a regionális biztosító számlája helyett az illetékes járási munkaügyi hivatal által létrehozott számlára kell befizetni. A változás a következő szubjektumokat érinti: Munkaadók • Az alkalmazott kivetési alapját az elvégzett munka után kapott bevétel jelenti, amely tartalmazza a tör­vényben tételesen felsorolt munkabérpótlékokat is (10/1993 Tt. törvény 18 §. 1. bekezdés). • Az alkalmazottra érvényes legmagasabb kivetési alap a minimálbér nyolcszorosa. • Az alkalmazottak után elszámolt kivetési alap havi beterjesztési kötelezettsége az illetékes járási munkaügyi hivatalban beszerezhető új nyomtatvá­nyon. Önálló kereseti tevékenységet folytató A külföldi önálló kereseti tevékenysé­személyek és együttműködő szemé- get folytató, állandó szlovákiai lak­lyek hellyel rendelkező személyek • Amennyiben 1993 folyamán hat hónapnál, vagy annál hosszabb ideig folytattak önálló kereseti te­vékenységet, 1995. 6. 30-ig kötelesek befizetni az 1993-as évi adóbevallás alapján kiszámolt kivetési alap 4 %-át (a kivetési alapot a kérdéses időszak­ban elért személyi jövedelemadó-alap 1/12-ének fele képezi). • Amennyiben 1993-folytán ezt a tevékenységet hat hónapnál rövidebb ideig folytatták, a kivetési alapot az általuk meghatározott összeg 1/12-e képezi. • Az együttműködő személy hozzájárulását az önálló kereseti tevékenységet folytató személy fizeti. • A kivetési alap nem lehet kevesebb a minimálbér­nél (jelenleg 2450 Sk). A kivetési alap legnagyobb összege a minimálbér nyolcszorosa. • Kivetési alapot az általuk meghatározott összeg képezi, amely azonban a minimálbérnél nem le­het kevesebb. • A kivetési alap felső határa a minimálbér nyolcszo­rosa. • Igény alapján a járási hivatallal a hozzájárulás spe­ciális formájában is megegyezhetnek. A számlaszámokat és a variabilis szimbólumokat az 1995. február 6-tól kezdődő héten hozzák nyilvánosságra. Bővebb információkkal a SZK Foglalkoztatottsági Alapja (tel. 07/44 20 21), illetve a járási munkaügyi hivatalok szolgálnak.

Next

/
Thumbnails
Contents