Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-01 / 26. szám, szerda

fsi á/szó KILATO 1995. február 1. Uj szegénység Lengyelországban „Hé! Nem tudna adni néhány szál ci­garettát?" A varsói Központi Pályaud­var előtt egy kissé kapatos borissza ül a falon, lábait lógatva. Mellette egy háromnegyedrészt kiürített fiaska, benne az egyik legolcsóbb vörös lőré­vel. Megkapja a cigarettáit, s miután az egyiket a szájába dugta, azt kérdi, hogy az idegen nem tud-e véletlenül spanyolul; ő ugyanis néhány évet Spa­nyolországban töltött, és csak nemré­giben tért vissza Lengyelországba; s állítását alátámasztandó, spanyol szavakat kever a beszédébe. A férfi neve Kazimierz. Negyvenhét éves, és a belorusz határ közelében fekvő Bialys­tokba való. Oda azonban nem mehet vissza, mivel kidobta a felesége, aki három gyermekével - a legkisebb 8, a legnagyobb 15 éves - és Kazimierz idős szüleivel együtt egy szűk, háromszobás lakásban él. Házas­sági problémái tíz éve kezdődtek, amikor 1984 és 1986 között egy lengyel állami vál­lalat alkalmazottjaként Líbiában dolgozott, egy olajterminál-építkezésen szerelőként. Amikor hazatért Bengáziból, nem tudta megvetni a lábát otthon. így végül is fogta magát, s a Líbiában megtakarított pénzével együtt Spanyolországba távozott, ahol négy éven át csavargóként élte az életét. Felesé­ge most válni akar, ő pedig a fővárosban al­kalmi munkákból tengődik, és sokszáz haj­léktalan társához hasonlóan a Központi Pá­lyaudvaron tölti az éjszakáit. Kazimierz esete jellemzően példázza az utóbbi két év során a lengyel városokban feltűnt sok hajléktalan sorsát. Többségük férfi, akik valamilyen sorscsapás következ­tében a lejtőre kerültek, a családjuk szét­hullott, iszákosok vagy lelkileg sérültek. A rendőrség legfeljebb akkor zavarja meg őket, ha valaki a vodkától mámorosan ran­dalírozni kezd, állítja a Központi Pályaudvar kettes peronján az égyik kis élelmiszerüzlet vezetőnője, aki rendszeres vevői között több tucat hajléktalant is számon tart. Ilyesmire azonban csak nagyon ritkán kerül sor; a haj­léktalanok tisztességesen viselkednek, és a többi vendéghez hasonlóan mindig rende­sen kifizetik a levesüket vagy a teájukat. C C J% .gin ^ >T • *~> > •S3 JK Persze, a pályaudvaron dolgozók kezdet­ben nyugtalankodtak, amikor két évvel ezelőtt az első hajléktalanok megjelentek, hogy a várótermekben, a padokon és a föld alatti peronkijáratoknál töltsék az éjszakát. Eddig azonban még senkit sem támadtak vagy erőszakoltak meg; bűnöző egész bizo­nyosan nincs közöttük. Krzyztof Mikulski, a Munkaügyi és Szoci­ális Minisztérium szociális főosztályának igazgatóhelyettese szerint egyedül Varsó­ban 15-16 ezer a hajléktalan, egész Len­gyelországban pedig negyedmillió. A hajlék­talanság a vasútvonalak mentén koncent­rálódik, mondja Mikulski. E férfiak közül so­kan potyautasként ide-oda utazgatnak a gdanski, szczeczini, varsói, lódzi, poznani, wroclawi, katowicei és krakkói pályaudva­rok között, és többnyire nagyon jól vannak informálva az éjszakai szálláshoz és élelmi­szerhezjutás lehetőségei felől. A hajléktalanok problémái mellett ag­gasztó a 3 millió lengyel munkanélküli sor­sa is. Bár a gazdasági növekedés erőteljes, és az ipari termelés 9,9 százalékkal nőtt 1994 első félévében, a munkanélküliségi ráta ma országosan 16,6 százalék. A mun­kanélküliség kiváltképp a rosszul képzett vidéki lakosságot sújtja, amely korábban az állami gazdaságokban talált megélhetést. Ma a mezőgazdasági munkások 30,7 szá­zalékának nincs munkahelye. A fővárosban viszonylag alacsony, 7,7 százalékos a mun­kanélküliség. A munkanélküliek javarészét itt is a rosszul képzett nők és férfiak teszik ki. A rendeletileg kimondott teljes foglalkoz­tatottság évtizedei után Lengyelországban kifejezetten új jelenség a munkanélküliség, mely az állami vállalatok magánosítása és a veszteséges vállalatok bezárása nyomán alakult ki. Lengyelországban ma már vannak embe­rek, akik éheznek. Ez valóban teljesen új je­lenség, míg a szegénység mindig is létezett. A posztszocialista Lengyelországban, ahol az egykori olcsó állami önkiszolgáló étter­mek helyiségeibe amerikai gyorséttermek költöztek, ahol az utcákon már-már több Mercedes látható, mint Németországban, s ahol „A siker íze" néven kínálják a szalma­krumplit, az alsó néposztályok sok tagja számára nem gyönyör az élet. S azok szá­mára, akik nem képesek megbirkózni az új körülményekkel, nem marad más hátra, mint a végállomás: a Központi Pályaudvar. (K-r) A gyerekeket butítja a tévé A műveletleneket tovább butítja, az okosokat még tá­Jékozottabbá teszi a tévé - állapította meg a minap egy freiburgi (Németország) kutatónő a tévézési szo­kásokat összegző tanulmányában. A nézettség vizs­gálata és a reklámok hatásának üzleti szempontú ál­landó követése mellett Németországban több egyete­men is folyamatosan vizsgálják a televíziózás szere­pét a családok életében. A műholdas televíziózás terjedésével egyértelműen tovább nőtt a tévé szerepe a mindennapi életben. A leg­újabb felmérés szerint a né­met háztartásokban átlago­san több mint négy és fél órát van bekapcsolva a tele­vízió. Négy évvel ezelőtt még 30 perccel kevesebbet mértek a kutatók. Érdekes különbség, hogy a keletné­metek majdnem ötven perc­cel többet televízióznak mint a nyugatiak. Egy-egy családban átlagosan 30 kü­lönböző program közül válo­gathatnak. Ám a nagy baj igazából éppen az, hogy nem válogatnak, csak me­redten néznek a kép­ernyőre. A szakemberek különösen veszélyesnek tartják, hogy a gyerekek rendkívül sokat bámulják a tévét. A természetfilmek, szórakoztató rajzfilmek, me­sefilmek helyett a 3-6 éve­sek is elsősorban a krimi­ket, a bunyós filmeket, az erőszakkal és vérrel tarkí­tott történeteket nézik. Számos vizsgálat tanús­kodik arról, hogy a sokat té­véző gyerekeknek rendkívül földhözragadt a fantáziájuk, nem szeretnek és nem is tudnak olvasni. Nagyon gyenge a szókincsük és kép­telenek hosszabban, össze­függően mesélni. Egyes fil­mek jól kitalált véres jelene­tei hosszú ideig megőrződnek a gyerekek agyában, a kreatív gondol­kodás helyét elfoglalva. El­lentétben a könyvekkel, a tévéfilmek nem indítanak utólagos töprengésre. A 6-8 éves német gyerekek 15 százalékának, a 9-10 éve­sek több mint egyharmadá­nak van saját televíziója. Már a 3-6 év közöttiek is át­lagosan egy órát tévéznek, míg a 13 évesek már napi két órát töltenek a készülék előtt. A kutatók figyelmeztetnek rá, hogy a tévé által sugár­zott viselkedésmódot, szem­léletet a gyerekek gyakorla­tilag kritikátlanul átveszik. Stefan Aufenanger hambur­gi professzor, a téma egyik elismert kutatója azt java­solja a szülőknek, hogy fi­gyeljenek oda a gyerekek té­vézési szokásaira, és pró­bálják befolyásolni cseme­téiket. A teljes tiltás nem ve­zetne eredményre, de hasz­nos lehet, ha minden héten előre megbeszéli a család, hogy a gyerekek azon a hé­ten mely műsorokat nézhe­tik meg. (MTI y BINGO, meg egy SKODA FELICIA! V Ersekújvárott a Kapisztóry u. 42 -ben, a PERLA bevásár­lóközpont alagsorában kel­lemes környezet és nyu­godt légkör váija a szen­vedélyes BINGO-rajongó­kat és kezdő játékosokat egyaránt. A tizennyolc órától hajnali háromig nyit­vatartó BINGO-szalon le­hetőséget nyújt a kézi és a számítógépes játékra is. A pénznyereményeken kívül prémiumok és különféle tárgynyeremények váiják szerencsés gazdáikat. Most egy ŠKODA FEUCIA a tét és további pénz-, valamint tárgynyeremények. » A spanyol BINGO játékszabályai 4 * A BINGO egy társasági nyereményjáték. • A szelvények ára egysé­gesen 10, 20, 50 vagy 100 korona. r Számítógépen egy já­tékos egyszerre több, de legkevesebb 3 szelvény­nyel játszhat. • Az egymás után kisorsolt számokat a szelvényeken X-szel kell kihúzni. * Ha valamely szelvény hosszanti sorának mind az öt számát kisorsolták, azt a szelvény tulajdonosa kézfel­tartással és VONAL (LÍNIA) fel­kiáltással jelzi. A játék végén kapja meg nyereményét, • Ha a szelvény összes szá­mát kisorsolták, azt a játé­kos kézfeltartással és BINGO felkiáltással jelzi. * Amennyiben a 41. kisor­solt számig sikerül elérni a BINGO-t, a játékos tárgyi nyereményben részesül. Ér­sekújvárott ez most egy ŠKODA FEUCIA. 4 Ha már a 39. kisorsolt szá­mig sikerül elérni a BINGO-t, a szerencsés játékos elnyeri a felhalmozott BINGO-t, amelynek értéke akár 1 mil­lió korona is lehet, továbbá megnyeri a felajánlott tárgy­nyereményt is. • Akár 10 koronával is sikerülhet! • BINGO Kapisztóryho 42, obeh. stred. PERLA Nové Zámky, naponta 18.00 Mától az Új Szóban található szelvények a megjelenés napján beválthatók. 03.00 • Kárpótlási jegyet vásárolunk azonnali fizetéssel. Érdeklődni naponta 8-tól 14 óráig és 17 órától a 07/29 46 58-as tele­fonszámon lehet. V-120 • Étolajgyártógépek árusítása. Tel.: 0819/98 318. V-230 • Komoly munkát kínálunk min­denkinek, aki a privatizáció első, illetve második hullámá­ban dolgozott valamilyen alap­nak vagy brókercégnek (de nem feltétel). Előny: kötetlen munka­idő, kitűnő kereseti lehetőség hosszú távon is. Azonnali be­lépéssel egész Szlovákia terüle­téről lehet jelentkezni írásban az EKOMIX , P.O.BOX 27, 936 01 Šahy címén. V-299 Virágzik a mamutcsempészet (MTI-Panoráma) Szervezett bandák fosztogat­ják Szibériában azokat a lelőhe­lyeket, ahol az örökké fagyott ta­laj egész mamuttetemeket őrzött meg épségben több mint harminc­ezer éven át, mind a mai napig. A rablók elvisznek mindent: agyarakat, csontokat, a történe­lem előtti állatok kőkeményre fagyott belső szerveit. Szentpétervárott a hatóságok egy Jakutföldről visszatérő geo­lógiai expedíció csomagjai kö­zött fedeztek fel 330 kilo­gramm, illegális exportálásra előkészített mamutagyarat. Ma­gadanban, a csukcs autonóm körzet székhelyén a vámosok már csak utólag tudták letartóz­tatni azokat a csempészeket, akik 2 tonna mamutagyarat cse­réltek Japánban, burgonyából erjesztett pálinkára. A Szovjetunió fennállása alatt tudományos expedíciók tucatjai járták a tundrát. Jelenleg nincs pénz kutatóutakra. Félbesza­kadt a legtöbb ásatás, közöttük az a csukcsföldi kutatás is, ahol a közelmúltban dinoszaurusz­maradványok eddigi legésza­kibb előfordulását tárták fel. A csempészek karavánjai ez­zel szemben egymást érik. A le­letrablók nem csupán elhordják a maradványokat, hanem sok esetben tönkreteszik magát a lelőhelyet. Magadan közelében például egy jó állapotban megőrzött mamuttetemet egy­szerűen a Kolima folyóba löktek az aranyásók. SULAK SZŐNYEGEK MÁR KOMÁROMBAN IS (A POSTÁVAL SZEMBEN) Király püspök u. 8 tel.: 0819/635 33 ! Sulák Sulák spol. s r.o. VARJUK UJ ÜZLETÜNKBEN tapétáK, Vállaljuk padlószőnyeg lefektetését bankokban, hotelokban, irodákban.. NYITVATARTÁS: hétfő - péntek 9 W -17°° szombat 9 0 0 - 12°° SULAK SZŐNYEGGEL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents