Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-06 / 30. szám, hétfő

4 ) ÚJ SZÓ INTERJÚ 1995. február 6. MAGYAR PÁRTVEZETŐK A SZLOVÁK-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉSRŐL Óvatos derűlátás Vladimír Mečiar és Horn Gyula budapesti találkozója során megegyezés született a szlovák-magyar alapszerződés március 21-ig történő aláírásáról. A bejelentés mindkét oldalon a meglepetés erejével hatott, mivel a közvélemény eddig úgy tudta: a két ország szakértől csupán a kezdeti lépéseket tették meg a szerződéstervezet kidolgozásában. Felmerült a kérdés: ilyen körülmények között nem irreális március 21-e, s a „gyors munka" vajon nem megy-e a minőség rovására? Duray Miklós, az Együttélés elnöke: A kitűzött időpont nem lepett meg, hiszen Alain Juppé, Franciaország külügyminisztere a közelmúltban kinyilvánította: országa üdvözölné, ha Szlovákia és Magyarország az Európai Stabilitási Egyezmény március 21-én kezdődő zárókonferenciájáig megkötné az alapszerződést. A tárgyalófelek határidővel kapcsolatos optimista kijelentései viszont megleptek, mivel tudjuk, hogy az alapszerződés szövegéről szóló eddigi tárgyalások csak a kezdet kezdetén tartanak. A két fél szövegtervezetének átadásán kívül csak egy eszmecserére került sor, ahol a szlovák szakértők elmondták fenntartásaikat a magyar szerződéstervezettel kapcsolatban. Nem szokás ilyen helyzetben ígéretet tenni arra, hogy kb. másfél hónapon belül megkötik az alapszerződést. Én ezt kissé felelőtlen magatartásnak tartom. • Ön tehát szkeptikus, és úgy véli, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet jó alapszerződést kötni? - Tulajdonképpen mindent lehet, ha van hozzá akarat. De az eddigi nézeteltéréseket, a szlovák kormány programját, valamint a magyar fél alapszerződéssel kapcsolatos elvárásait ismerve szinte lehetetlennek tartom - még kölcsönös kompromisszumok és a nézetek közeledése árán is -, hogy olyan dokumentum köttessen, amely nem csak annyit ér, mintegy üres papírdarab. • A magyar fél azonban bízik abban, hogy a szlovák vezetés értékelni tudja előzékeny lépését, azt a klauzulát, amely a határok sérthetetlenségén túl kimondja: a szerződő feleknek nincsenek egymással szemben területi követeléseik, s a kisebbségi jogok tekintetében hasonló magatartást tanúsít... - Szlovák részről tulajdonképpen egyetlen igény van: hogy Magyarország a szerződésben térjen ki valamennyi lehetséges alternatívára, ami a határok módosítására vagy megváltoztathatóságára vonatkozna. A magyar kormány bizonyos mértékben elébe megy ennek az elvárásnak, amikor a szlovák-magyar alapszerződés kapcsán hangsúlyozza: kész elismerni a határok sérthetetlenségét és rögzíteni azt is, hogy a szerződő felek nem támasztanak egymással szemben területi igényeket. Ami a határok sérthetetlenségét illeti, ezt a lehető legtermészetesebb dolognak tartom, hiszen a sérthetetlenség rögzítése egyúttal az erőszak elutasítását jelenti. Ami viszont a területi követeléseket illeti, itt a realitásokból kell kiindulni. Nevezetesen abból, hogy lehetnek-e, vannak-e, érvényesíthetőek-e területi követelések. Azonnali választ az utolsó kérdésre lehet adni, mégpedig azt, hogy nem érvényesíthetőek. Egy ilyen, két részből álló szerződés megkötése bonyolult dolog. Ezért kételkedek abban, hogy az alapszerződest március 21-ig alá lehet írni. Ráadásul tudjuk azt is, hogy Vladimír Mečiar gyakorlatilag elutasítja azt az önálló dokumentumot, amely kizárólag a kisebbségi közösségek helyzetének a javítására vonatkozna... • A Slovenská Republikának adott interjújából az derül ki, hogy el tudja fogadni. - Lehet. Nemsokára kiderül, hogyan is áll ez valójában. Az viszont tény, hogy Vladimír Mečiar elképzelése szerint a kisebbségi jogok kérdését a jelenlegi európai kisebbségvédelmi dokumentumok alapján kell rögzíteni. Ez további borúlátásra ad okot, hiszen jól tudjuk, hogy a február elsején Strasbourgban aláírt keretszerződésen kívül nincs olyan nemzetközi dokumentum, amely rendelkezés és kötelezvény erejével bírna e téren. Léteznek különböző nem jogi erejű okmányok, pl. az EBEÉ keretében 1990-ben elfogadott koppenhágai jegyzőkönyv, az ET 1201-es ajánlása, illetve az ENSZ 1992 december 18-án elfogadott nyilatkozata, ám ezek csak akkor válnak jogi érvényűvé, ha beemelik őket az adott országjogrendjébe. • Vladimír Mečiar budapesti útja előtt azt nyilatkozta, hogy a szlovák fél erre hajlandóságot mutat. - Ezt hivatalosan kellene megerősíteni. Amennyiben viszont megtörténne, és az említett dokumentumokat beépítenék Szlovákia jogrendjébe, akkor vagy felbomlana a jelenlegi kormánykoalíció, vagy ellentmondásba keveredne saját programjával. Az én véleményem végső soron az, hogy az alapszerződést csak akkorszabadna megkötni, ha az hasonlítani fog az osztrák-olasz államszerződéshez. 0 Tegyük fel, hogy nem fog hasonlítani, mégis megkötik... - Ebben az esetben azt úgy kellene értékelnünk, hogy a magyar kormány több mint hatszázezer magyart kiszolgáltatott a szélsőséges jobboldal irányába haladó szlovák kormánynak. A. Nagy László, az MPP elnöke: Én osztom a magyar kormány véleményét, hogy ha meg lehet kötni a szerződést, akkor nem kell az időt húzni. Fontosnak tartom ugyanakkor, hogy a dokumentum magába foglalja a két állam számára fontos garanciákat. Az előtárgyalások során kiderült: a közös célokon túl mindkét fél másmás prioritásokat tart szem előtt. A szlovák fél számára a biztonság, a határok sérthetetlensége, a területi követelésekről való lemondás elve a meghatározó, míg a magyar fél a határok sérthetetlensége mellett akárcsak korábban, ma is a kisebbségek helyzetének meghatározására, jogaik garantálására helyezi a hangsúlyt. • Megkockáztatom, hogy a szlovák-magyar alapszerződés minősége a kisebbségek életére nagyobb kihatással lesz, mint a többségi nemzetre. Ön mennyire tartja megalapozottnak az aggodalmakat, hogy a bennünket is érintő dokumentum számunkra kedvezőtlen kicsengésű lehet? - Szándékosan beszéltem két félről, a szlovák államról és a magyar államról, nem pedig három vagy négy félről. A szlovákiai magyarok és a magyarországi szlovákok ugyanis diplomáciai értelemben nem tekinthetőek önálló szubjektumoknak. A két kisebbség az adott ország állampolgáraiként része annak a jogi szubjektumnak, amely a szerződést köti. Sajátságos helyzet, hogy a szlovák állam jogi szubjektumának része vagyunk ugyan, de történelmünkben, nemzeti identitásunkban, kultúránkban a magyar nemzet részét alkotjuk. A szerződésnek ezt a kettős kötődést is tartalmaznia kell,' mégpedig úgy, hogy mindkét szerződő félnek képviselnie kell az érdekeinket. • A szlovákiai magyarokat nyilván az foglalkoztatja leginkább, hogy milyen jogokat biztosít majd számukra a kisebbségvédelmi megállapodás, illetve az alapszerződés vonatkozó cikkelye. Magyarországi megbeszéléseiken megtudtak erről valami közelebbit is? - A szakértői tárgyalásokon ezek a kérdések alkotják az alap^ problémát. A rendelkezésünkre bocsátott információk szerint a szlovák fél ún. európai standardokról beszél mint követendő példáról, a magyarok viszont azokról az európai előzményekről és európai pozitív példákról beszélnek, amelyeket nézetük szerint tartalmilag rögzítenie kellene a szerződésnek. Gondolok itt azokra a ma is létező pozitív példákra, amelyeket Finnországban, Dél-Tirolban, Spanyolországban, a francia-német határon lévő Elzász-Lotharingiában, Belgiumban és még Európa sok más helyén sikerrel alkalmaztak. A magyarjavaslat lényege abban rejlik, hogy az adott helyzetben jelentkező problémák megoldására kell koncentrálni, nem pedig egy nehezen általánosítható európai átlag megfogalmazásával próbálkozni. Ha ugyanis ezzel próbálkoznak, a legkisebb közös nevezőként mindig a legkevesebb jogot fogalmazzák meg. Ez a szlovák és a magyar álláspont közti fő különbség, amit nagyon nehéz lesz kiiktatni. •A szlovák fél reakciója? - A magyar és a szlovák fél is elkészítette az alapszerződés tervezetét, amelyek tartalmazzák a kisebbségi jogokat is. Ezek értékelése tudomásom szerint még nem történt meg. Sajnos, a szlovákiai magyarok politikai képviselői egyik dokumentumot sem ismerik, mivel sem a szlovák, sem a magyar kormány nem bocsájtotta rendelkezésükre tanulmányozás céljából. Amiről a magyar kormány elnöke, külügyminisztere és a Határon Túli Magyarok Hivatalának működéséért felelős államtitkár tájékoztatott bennünket, azt elmondtam. Megismétlem: a magyar szerződéstervezetben érvényesülő alapelv az, hogy a kisebbség által igényelt optimális jogok kerüljenek be a szövegbe. Hogy erre konkrétan milyen megoldási formát javasol a dokumentum, arra nem tudok válaszolni. Viszont a szlovákiai magyar pártok politikusainak és szakértőinek továbbra is megadatott a lehetőség, hogy közvetve részt vegyenek a szerződés megalkotásában. A közeljövőben a Magyar Koalíció pártjai egy közös javaslatot is elkészítenek, majd átadják a magyar szakértőknek. • Szlovák részről nincs igény az eszmecserére? - A magyar külügyminiszter jóvoltából az Új Szó olvasói is értesülhettek arról, hogy a magyar kormány a magyarországi szlovákok véleményére is kíváncsi, ezért az alapszerződés ügyében konzultálni fog velük. Ez az érdeklődés sajnos, nem jellemzi a szlovák kormányt, így máig nem kaptunk semmilyen konkrét tárgyalásra vonatkozó felkérést. Jobb híján kérés nélkül is elküldjük a szlovák kormány képviselőinek azt a dokumentumjavaslatot, amelyet a magyar szakértők számára dolgozunk ki. • Az igazán hatásos viszont az lenne, ha az írásban foglaltakat szóban megvitatnák... - Nem csak hatékonyabb lenne, hanem hatásosabb is, hiszen illeszkedne ahhoz a légkörhöz és azokhoz a gesztusokhoz, amelyek Mečiar miniszterelnök budapesti látogatását jellemezték. Igazán nem értem, hogy a gesztusokat miért nem követik megfelelő lépések. • Tegyük fel, hogy az alapszerződés vagy a hozzá szervesen kötődő külön megállapodás felülmúlja a várakozásokat, és kellőképpen rögzíti a kisebbségi jogokat. Mit kellene a szerződésnek tartalmaznia ahhoz, hogy a szerződő felek ne bújhassanak ki az ígéretek alól? - Én erre két megoldást látok. Az egyik az, hogy a szerződő felek kölcsönösen ellenőriznék egymást, teljesítik-e az alapszerződésben foglaltakat. A másik megoldás a két ország ET-tagságából következik, mivel lehetőségükben állna felkérni az ET valamelyik szakosított szervezetét, pl. az emberi jogok főbiztosának hivatalát, hogy akár egyedül, akár a két érintett féllel együtt rendszeres ellenőrzéseket hajtson végre a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság területén. Bugár Béla, az MKDM elnöke: Az MKDM politikusai szerint az alapszerződés nem cél, hanem eszköz ahhoz, hogy Szlovákia és Magyarország viszonya - ezen belül pedig a szlovák többség és a magyar kisebbség kapcsolata rendeződjön. Ebből viszont egyenesen következik az is, hogy a kisebbségi jogok felsorolásának az alapszerződés szerves részét kell képeznie. Elfogadhatónak tartjuk azt a változatot is, hogy egyszerre lásson napvilágot az alapszerződés és a kisebbségi jogokkal foglalkozó megállapodás, amennyiben olyan erősen kötődnének egymásra, hogyha az egyik megszűnne vagy megsértenék, abban a pillanatban a másik is érvényét vesztené. Az alapszerződés aláírásának tervezett időpontjával kapcsolatban azonban egy kicsit szkeptikus vagyok. Ha visszagondolok arra, hogy a kormánykoalíció 83 képviselője miként szavazta le azoknak az európai normáknak a kormány programnyilatkozatában való megjelenítésére irányuló javaslatainkat, melyeket Mečiar úr megígért a magyar miniszterelnökkel való találkozása során, csak kételkedni tudok. Persze, ha megfeledkezünk minderről, akárcsak a kormány bizonyos lépéseiről és beváltatlan ígéreteiről, akkor reménykedhetünk: belekerül az összes jelenleg érvényes nemzetközi dokumentum, és figyelembe veszik azokat az elképzeléseket, melyeket a szlovákiai magyarok egy éve Komáromban fogalmaztak meg arról, hogy miként szeretnének Szlovákiában élni. S nem utolsósorban: az alapszerződésnek rögzítenie kellene annak garanciáját is, hogy a Szlovákiában élő kisebbségeket, ezen belül a szlovákiai magyarokat, ne lehessen sem a területi közigazgatási felosztásnál, sem más tekintetben hátrányos helyzetbe hozni. •Az MKDM asztalán sem jelent meg az a levél, melyben Mečiar kormányfő saját bevallása szerint mintegy tíz napja találkozót javasolt a szlovákiai magyar pártok képviselőinek? - Az alapszerződéssel kapcsolatos véleményünket eddig csak a magyar félnek mondhattuk el. Sajnos, tárgyalás erről a témáról a szlovák féllel eddig nem volt, és ilyen jellegű felkérést sem kaptunk. Az igazsághoz azonban hozzátartozik: mintegy tíz napja levélben közöltük a miniszterelnökkel, hogy megítélésünk szerint végre tárgyalóasztalhoz kellene ülnünk. Most, amikor teljes erővel beindultak az egyeztető tárgyalások, amikor csak két hónap választ el az aláírás tervezett időpontjától, úgy érezzük, hogy ebben a folyamatban részt kellene vennünk, és erre a szlovák féltől is lehetőséget kellene kapnunk.. Sajnálatos mulasztásnak tartjuk, hogy erre mindmáig nem került sor annak ellenére, hogy a miniszeterelnök úr kijelentette, találkozni akar a magyar pártokkal. • Fennáll a veszélye tehát annak, hogy az alapszerződéssé! kapcsolatban nem hallgatnak meg min

r ket. Márpedig egy olyan szöveggel, amely rólunk, de nélkülünk határoz, nem érthetünk egyet. • Ön abból indul ki, hogy a szlovák fél a kisebbségi politikusokkal való konzultáció nélkül nem dolgozhat ki kisebbségi szempontból kielégítő dokumentumot. Megfeledkezünk azonban arról, hogy Szlovákiának és Magyarországnak mielőbb meg kell oldaniuk a kapcsolatai kat terhelő problémákat. Szlovákiának is érdeke, hogy megfeleljen az EU elvárásának, és megkösse az alapszerződést Magyarországgal... - Mivel Mečiarnak nem ez az első kormánya, sajnos tapasztalhattuk: itt mindig szívesen megkerültek bennünket, és előszeretettel hoztak rólunk olyan döntéseket, hogy azok nemcsak a mi véleményünkkel ütköztek, de az ET ajánlásaival is. Kérdés, hogy várható-e minőségi változás. Akkor, amikor a szlovák kormány miniszterelnöke ünnepélyesen megígéri, hogy a nemzetközi normákat Szia vákia be fogja tartani, képviselői viszont elutasítják az önkormányzati és a regionális kisebbségi nyelvek chartájának elfogadását, úgy vélem, helyénvaló a szkepticizmus. HORVÁTH GABRIELLA Megbízható partnert keres? Legyen az ügyfelünk! i m i r ä •%*

jL-j • - A dunaszerdahelyi AGROFRIGOR részvénytársaság az idén is eladásra kínál gyökeres szegfűpalántákat. Bővebb tájékoztatást a következő címen és telefonszámon nyújtunk: AGROFRIGOR a. s. Budovateľská 1248/7 929 90 Dunajská Streda Telefon: 0709/524 571, 522 170.522 171 , VK1

1 J APRÓHIRDETÉS HÉÉ llÉBWiÉ • Komoly munkát kínálunk mindenkinek, aki a privatizáció első, illetve második hullámában dolgozott valamilyen alapnak vagy brókercégnek (de nem feltétel). Előny kötetlen munkaidő, kitűnő kereseti lehetőség hosszú távon is. Azonnali belépéssel egész Szlovákia területéről lehet jelentkezni írásban, az EKOMIX, P.O.BOX 27, 936 01 Šahy címén. V-299 mm • Veszek cseh és szlovák részvényeket. Tel.: 0709/92 38 52, 07/254 748. VS-12 • • • Kárpótlási jegyet vásárolunk azonnali fizetéssel. Érdeklődni naponta 8-tól 14 óráig és 17 órától a 07/29 46 58-as telefonszámon lehet. V-120 Fájó szívvel emlékezünk a dolgos férjre, édesapára és nagyapára, BOTKA JÓZSEFRE (Vágsellye), akit a halál 1994. február 6-án ragadott ki szerettei körébőj. Akik ismerték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Özvegy felesége, fiai, lányai és unokái V-263 t'mM&0 Jhľlfc Fájó szívvel emlékezünk a dolgos férjre, édesapára és nagyapára, BOTKA JÓZSEFRE (Vágsellye), akit a halál 1994. február 6-án ragadott ki szerettei körébőj. Akik ismerték, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Özvegy felesége, fiai, lányai és unokái V-263 SZ€RVIZ€K - RUTOMUH€lV€K- RUTÓSZ€R€LŐK Alkatrészeik önindítókhoz és generátorokhoz - bendixek - feszültségszabályozók - diódák, diódahldak - forgórészek I - perselyek L_ - szénkefék '-j - gyújtósmodulok - mágneskapcsolók MCGfleND€LŐK€T KERESÜNK! T - MERKÚR Johoího 22 945 Ol Komárno Tel./fax: 0319/635 95 VK-120 S\ 4