Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-03 / 28. szám, péntek

1995. február 6. KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó [ 3 j Felemás megfogalmazások (Folytatás az 1.. oldalról) államnak e tekintetben vaj van a fején. A legnagyobb problémát abban látom, .hogy: az eredeti jegyzőkönyv az európai emberjogi konvenció része lett volna és lehetőséget adott volna minden állampolgárnak arra, hogy a Strasbourgban székelő emberjogi bírósághoz forduljon. Szeretném elmondani, hogy Szlovákia minden állampolgára már most az említett bírósághoz fordulhat az emberjogi konvenció által szabályozott kérdésekben. Ez a konvenció azonban kisebbségi vonatkozásban nagyon keveset mond, és csak a legkirívóbb eseteket fogadja el, miközben döntései az illető országra nézve kötelezőek. Remélhetőleg a közeljőben megszületik egy kisebbségi jegyzőkönyv, amelyről még csak viták folynak, és ez továbblépést hoz. • Előbbi válaszában említette, hogy vegyesek az érzelmei a dokumentumot illetően. Miért? -Ha ezt a keretegyezményt akarnám értékelni, akkor azt kell, hogy mondjam, tartalmát tekintve nagyon felemás megfogalmazásokat, úgy is mondhatnám: gumiparagrafusokat tartalmaz, amelyek többféleképpen értelmezhetők. Éppen ezért várható, hogy nagy viták forrása lesz. További hiányossága, hogy nem szerepel benne a kisebbség fogalmának definíciója. A legnagyobb kifogásaink azonban azzal kapcsolatban vannak, hogy a zárórendelkezésekben olyan lehetőségeket ad az országoknak, hogy ha aláírták is, bármikor egyoldalúan felmondhatják. Ezért nagyon kétséges, hogy milyen kényszerítő erővel tud majd hatni nemzetközi téren. • Ennek a dokumentumnak a szellemében magánszemélyek panaszaikkal fordulhatnak nemzetközi fórumokhoz? - Ha az adott állam megsérti a keretegyezmény valamelyik cikkelyét, akkor igen. Csakhogy, mint már említettem, a megfogalmazások túlnyomórészt olyan tágan értelmezhetőek, hogy ebből inkább jogi viták keletkeznek majd, semmint okos és jó megoldások. • Talán ha kézzelfogható példát említenénk... - Ez a keretegyezmény például biztosítja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek a törvény előtti egyenlőséget, és tilt mindenfajta diszkriminációt. Ez egy szép kinyilatkoztatás, de a gyakorlatban nehezen számonkérhető, ugyanis az állami hatóságok sehol sem fogják például írásban, adni, hogy valakit a nemzetisége miatt nem alkalmaznak. Ezt és számos hasonló esetet nagyon nehéz lenne a bíróság előtt bizonyítani. Egyedül a névhasználat terén nincsenek ilyen bizonyítási gondok. • A mi szempontunkból a korábbi kisebbségvédelmi dokumentumokhoz képest mik az előnyei a keretszerződésnek? - Lehetőséget ad az utcanevek, a földrajzi nevek kisebbségek nyelvén történő használatára. Ha egy jóakaratú politika sorakozik fel az említett dokumentum mögé, akkor ez a keretszerződés is pozitív előrelépésre adhat lehetőséget. Ellenkező esetben viszont bizony lehetőséget nyújt bizonyos tekintetben visszalépésre is. Én a legveszélyesebbeknek nem is a'személyi jogokra vonatkozó fejezeteket tartom, hanem az oktatásüggyel kapcsolatos megfogalmazásokat, amelyek véleményem szerint ködösek, eltérő értelmezésekre adhatnak okot... • Például az alternatív iskolák bevezetése is belefér ezekbe a gumiparagrafusokba? - Attól tartok, hogy igen. A szlovák kormány véleménye szerint is, és éppen ez az egyik fő oka annak, hogy ezt a dokumentumot az elsők között írta alá Szlovákia. Néhány nyugati szakértő szerint és a mi véleményünk szerint sem szabadna bevezetni az alternatív oktatást a keretmegállapodás 14. cikkelye alapján. De ez egy tipikusan olyan megfogalmazás, amelyet mindenki úgy értelmezhet, ahogy éppenséggel akar. • A keretmegállapodás mindvégig a nemzetiségi kisebbséghez tartozó személyek jogairól beszél, nem pedig kollektív jogokról. - A nemzetközi dokumentumokban is ezt a fogalmat használják, és ezzel kapcsolatban számos elméleti kérdés tisztázatlan. Viszont a koppenhágai emberjogi dokumentum és az ET 1201-es ajánlása is elismeri, hogy bizonyos jogokat egyének csoportjai kell, hogy gyakoroljanak, tehát a csoportjogoknak a csírája megtalálható ezekben a dokumentumokban, így ebben a keretegyezményben is. • Ilyen szempontból előrelépést jelent a többi emberjogi szerződéshez képest? - Ebből a szempontból az említett két dokumentum szintjén van. Az előrelépés az lenne, ha kimondaná, hogy kisebbségi közösségeknek mire van joguk. Ezt azonban ez a keretegyezmény sehol sem mondja ki, és mindenütt a nemzeti kisebbséghez tartozó személyekről beszél. • Vannak olyan elemei, amelyek lehetővé teszik bizonyos területeken a meglévő jogok bővítését a magyar kisebbség számára? -A 9. cikkely első pontja alapján kérni fogjuk a tévé és a rádió magyar nyelvű adásának bővítését, mert a megfogalmazás ezt lehetővé teszi. Van néhány ilyen cikkely, amelyeket az MKDM már kijelölt, mert lehetségesnek tartjuk a továbblépést. A következő cikkely egyik bekezdése is hivatkozási alap lehet, amely ugyan tekervényesen van megfogalmazva, de lehetőséget nyújt arra, hogy azokon a területeken, ahol létszámfölényben élünk, a hivatali nyelvhasználatban is az anyanyelvünket alkalmazzuk. Egyik bekezdése értelmezésünk szerint bővítené a jelenlegi nyelvtörvény nyújtotta lehetőségeket. Felfogásunk szerint írásban is lehetőséget biztosít az anyanyelv használatára a hivatallal való kapcsolattartásban, igaz, ott szerepel egy félmondat is, hogy „atehetőségekhez mérten." A 10. cikkely 3. bekezdésében foglaltak alapján mérlegeljük, hogy újra kérelmezni fogjuk magyar egyetem létrehozását, ugyanis a szöveg az anyanyelvi oktatás összes szinten történő biztosításáról beszél. Az egyik bekezdés úgy is értelmezhető, hogy tulajdonképpen módot nyújt a magyar tanárképzés lehetőségeinek bővítésére, noha ebben is szerepel „a lehetőségekhez mérten" megfogalmazás. A féloldalas megfogalmazások egyik ékes példája až a szakasz, amely úgy is értelmezhető, hogy nemzetiségi magániskolákban folyjon a kisebbségi oktatás, így az állam teljesen kibújhat e kötelezettsége alól. Még egy veszélyre felhívnám a figyelmet, mert az egyik cikkely szerint az illető állam meghatározhatja, hogy az ország mely területeire terjeszti ki a dokumentum érvényét, például egy konkrét zártabb területre. A szerződés ugyan hangsúlyozza, hogy az elért szintről nem lehet visszalépés, és ennek ellenőrzésére elismert nemzetközi szakértőkből álló bizottság alakul. • Annak a szlovákiai küldöttségnek, amely Strasbourgban tartózkodik az EP Parlamenti Közgyűlésén, első ízben nincs magyar tagja. Nem érkezett erről önökhöz valamiféle visszajelzés az ET köreiből, hogy ezt visszatetszései fogadták? - Ezt hivatalos csatornákon keresztül is furcsállták és nehezményezték. Az ET illetékesei azonban a reményüket fejezték ki, hogy a probléma rövidesen megoldódik. Ezen azt kell értenünk, hogy a tíztagú küldöttség egyik tagja a Magyar Koalíció képviselője lesz. Amíg ez nem történik meg, nekem; mint a parlamenti közgyűlés korábbi tagjának küldik a különféle dokumentumokat. A küldöttségnek ugyan jelenleg nincs magyar tagja, de kapcsolatunk továbbra sem szakadt meg Strasbourggal. Naivitás a kormánykoalíció részéről az a feltételezés, hogy a küldöttségből való puszta kihagyásunkkal nyugati kapcsolataink megszúntethetők. P. VONYIK ERZSÉBET Nobel-díj Hrabalnak? Ismét irodalmi Nobel-díjra javasolja Bohumil Hrabal világhírű cseh írót - a tavalyi év után - a Nemzetközi PEN-klub cseh centruma. A Svéd Királyi akadémia Nobel-díj Bizottságához elküldött javaslatot ezúttal a cseh írószövetség is támogatja. A JiríStránsky (PEN-klub) és Eva Kanturková (írószövetség) által aláírt indoklás szerint Hrabal 45 évi munkássága alatt mintegy 80 regényt, elbeszélést, költeményt és esszét írt, amelyekben nagy humanitással és együttérzéssel fejezi ki az elnyomottak érzéseit. Az ajánlók konkrétan Hrabal három művét, az „Őfelsége pincére voltam", a „Szigorúan ellenőrzött vonatok" és a „Pacsirták cérnaszálon" című regényeket említik. Az ajánlat kitér arra is, hogy a modern cseh irodalom legnagyobb képviselőjének tartott Hrabal műveit a kommunista rendszer idején néhány évig betiltották. MTI Egy Groznij melletti faluban nem kellett sokat noszogatni a gyerekeket, hogy segítsenek kirakni a Vöröskereszt humanitárius küldeményét szállító teherautók tartalmát. JURAJ SCHENK A KERETMEGALLAPODASROL Nem minimum, maximum UJ SZO-tudósitás Egyesek sokallni, mások viszont kevesellni fogják azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket a Strasbourgban most aláírt kisebbségvédelmi keretszerződés biztosít, nyilatkozta tegnap Juraj Schenk, miután hazatért az ünnepélyes aláírási ceremóniáról. A szlovák diplomácia vezetője szerint a szerződés azért jelentős, mert a kisebbségi jogokat illetően meghatározza az európai mércét, amelyhez az aláíró országoknak a hatályba lépése után tartaniuk kell magukat. Ez a maximum, amit a jelenlegi helyzetben a kisebbségvédelem terén szerződéses formában el lehetett érni, szögezte le Juraj Schenk. A kisebbségi jogoknak a keretmegállapodásban rögzített szintje azonban szlovák vélemény szerint nem örök időkre szól, a szint a későbbiekben esetleg emelhető is, ha erre vonatkozó újabb megállapodás jön létre, s ez esetben az új mércéhez igazítják majd a honi törvényeket. A szlovák külügyminiszter kiegyensúlyozottnak minősítette a kötelező érvényű dokumentumot, mert a jogok mellett meghatározza a kisebbségekhez tartozó egyének kötelességeit is, s azt, hogy ezek nem érvényesülhetnek más kisebbség vagy a többség rovására. Hangsúlyozottan szólt arról, hogy a cikkelyek kizárólag egyéni jogokat említenek, s nem szerepel sehol sem a kollektív kisebbségi jogok fogalma. Juraj Schenk elismerte, hogy az egyes megfogalmazások nagyon tág értelmezési lehetőséget biztosítanak, ami megítélése szerint Szlovákiára nézve nagyon előnyös, mert az illetékesszervek hazai sajátosságoknak megfelelően járhatnak el. Arra a kérdésre, hogy vajon a kisebbségvédelmi keretmegállapodást Szlovákiában milyen formában hozzák nyilvánosságra, s megjelenik-e a kisebbségek nyelvén is, a külügyminiszter nem tudott végleges választ adni, mindössze azt jelentette ki, hogy ez ügyben még nem született döntés. (p.vonyik) TOKES LASZLO SZERINT Az RMDSZ puszta léte forog kockán Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke z MTI irodájába eljuttatott nyilatkozatában bejelentette: mindaddig tartózkodni kíván a nyilvános közszerepléstől, amíg a szövetség nem talál „megnyugtató megoldást" a képviselőcsoportjában történtekre MTI-hír Ennek előzménye, hogy Nagy Benedek képviselő tavaly decemberben a tiszteletbeli elnököt bíráló fogalmazványt terjesztetta képviselőcsoporton belül. Ezt azonban a képviselőházi frakció egyik tagja, Borbély Imre - Tőkés Lászlóval együtt - nyilvánosságra hozta pár nappal később tartott sajtóértekezletén. Az RMDSZ legfőbb vezetőit tömörítő Operatív Tanács kiállt Tőkés László mellett, és az etikai bizottság elé utalta Nagy Benedek írásának ügyét. Tőkés és a parlamenti frakció tagjai között ezt követően tartott megbeszélésen azonban nem született eredmény, mert bár Nagy Benedek visszavonta írását, a püspök külön politikai határozatot is elvárt a képviselőktől. Erre azonban nem került sor. Tőkés László és a 27 tagú képviselőcsoport 15 tagja a testület ezzel kapcsolatos új ülésének az összehívását sürgette. Tőkés László nyilatkozatában összefüggésbe hozza a történteket az RMDSZ elleni „kívülről jövő, előre kitervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal". Miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a romániai politikai életből, véleménye szerint jelenleg a „radikálisnak" és „szélsőségesnek" bélyegzett maradék magyar vezető személyiségek erkölcsi és politikai, vagy éppen fizikai megsemmisítése van napirenden. A felsorolt magyar vezetők sorsáért, illetve politikai lehetetlenné tételéért, valamint a jelenlegi belső megosztásért az RMDSZ egyes képviselőit és csoportjait is súlyos felelősség terheli - olvasható a nyilatkozatban. A képviselőházi csoportban történt „durva megosztó kísérlet a frakció elnökének és a tagság egy részének cinkos hallgatása folytán azóta kifejtette hatását, és országos, illetve nemzetközi méreteket öltött". Az RMDSZ jövendő politikája és puszta léte, önkormányzati-szervezeti integritása forog kockán - fejti ki álláspontját. CSEH FESZTIVALUGYBEN Nincs még döntés Prágai tudósítás Pavel Tigrid cseh kultuszminiszter a héten nyilvánosan felszólította a Karlovy Vary-i és a prágai filmfesztiválok alapítványainak vezetőit, hogy sürgősen egyezzenek meg, melyik város ad otthont az idén immár jubileumi, 30. évadjába lépő nemzetközi filmfesztiválnak. A két konkurens alapítvány vezetői a felhívás után megegyeztek abban, hogy valószínűleg ezen a héten még egy újabb megbeszélést tartanak, s megpróbálnak megállapodni. Ugyanakkor mindkét alapítvány igazgatója Jifí Bartoška (Karlovy Vary), valamint Jan Knoflíček (Arany Gólem, Prága) úgy nyilatkozott, hogy a rendezés jogáról nem kíván lemondani. Bartoška pesszimista, s a másik fél részéről nem lát készséget a megegyezésre. A fürdőváros képviselői azzal érvelnek, hogy Karlovy Varyban már 29-szer volt filmfesztivál, ezért jogos az az óhaj, hogy az idei jubileumi is náluk legyen megrendezve. A fesztivál esetleges új helyszínéről pedig csak ezután döntsön a cseh filmgyártók szövetsége. A prágai Arany Gólem Alapítvány viszont úgy véli, hogy a legutóbbi, rendezés szempontjából, nem éppen a legsikeresebb fürdővárosi fesztivál után jogos, hogy ezután Prága legyen a házigazdája a neves nemzetközi rendezvénynek. A prágaiak ezzel az új álláspontjukkal felrúgták azt a két fél közt korábban született megegyezést, miszerint idén Karlovy Varyban lenne fesztivál, jövőre Prágában, s időközben pedig minden jövőt illető kérdés tisztázódhatna. A cseh filmgyártók szövetsége, amelyre a filmfesztiválokat engedélyező nemzetközi bizottság a végső döntést bízta, viszont hivatalosan még nem döntött az ügyről. Tekintettel a szakma megosztottságára nyilvánvaló, hogy egyhamar nem is lesz döntés, ami szélsőséges esetben viszont azt is eredményezheti, hogy Csehország nem kap jogot semmiféle „A" kategóriájú nemzetközi filmfesztivál megrendezésére. A cseh kultuszminisztérium a kezdeti bizonytalanság után most egyértelműen amellett van, hogy az idei fesztivál mindenképpen Karlovy Varyban legyen. A tárca képviselője tegnap azt is bejelentette, hogy a fesztivált a minisztérium anyagilag is támogatni fogja. Bartoška szerint a minisztérium későn lépett közbe, s ha korábban állást foglal, akkor talán nem is alakult volna ki a mostani áldatlan, nemzetközi botránnyal fenyegető helyzet. A Karlovy Vary-i alapítvány képviselője a héten hivatalosan is bejelentette, hogy a városban már minden készen áll arra, hogy június 30-án megnyílhasson a filmfesztivál. Az alapítvány szerinte megtalálta a megfelelő anyagi támogatókat is, akik közt prágai cégek is vannak. KOKES JÁNOS AZ OSZTRÁK FEGYVERBOTRANY MIATT Inog egy miniszteri szék MTI-hír Az ausztriai fegyvervásárlási és párttámogatási botrány legújabb fejleménye, hogy megingott Maria Rauch-Kallat környezetvédelmi miniszterasszony helyzete. Az ő férje, Alfons Mensdorff-Poully gróf lett volna a British Aerospace cég részéről a közvetítő abban a helikopter-vásárlási ügyletben, amelynek 70 millió schillinges jutalékát a két főszereplő, a néppárti Hermann Kraft és a szociáldemokrata Peter Marizzi párttámogatásként használta volna fel, Miután a két parlamenti képviselő már lemondott mandátumáról és pártfunkciójáról, a News című hetilap - amely a tisztázatlan körülmények között készült magnófelvételt közölte - most megjelent számában az eddiginél nagyobb, kezdeményező szerepet tulajdonít a grófnak. Emellett tudni véli, hogy a miniszterasszony politikai kapcsolatait kihasználva több találkozót szervezett Werner Fasslabend (szintén néppárti) védelmi miniszter bevonásával. Mind a környezetvédelmi miniszterasszony, mind Fasslabend elhárít minden vádat: Maria Rauch-Kallat változatlanul úgy nyilatkozik, hogy férje üzleti ügyeihez semmi köze. Fasslabend pedig közölte, hogy a gróffal soha nem tárgyalt fegyverüzletről. Az ellenzéki Zöldek a környezetvédelmi miniszter lemondását követelik, arra hivatkozva, hogy nem tárta a parlament elé férje üzleti kapcsolatait, másrészt visszaélt politikusi helyzetével. Az ellenzéknek javasolta, hogy alakuljon különbizottság az ügy kivizsgálására. A koalíciós pártok ellenzik ezt a megoldást. Megfigyelők tudni vélik, hogy a most kipattant botrány csak a jéghegy csúcsa, nem az első ilyen eset, sőt: a fegyverüzletek jutaléka rendszeresen a pártok pénzalapjaiba folyik be. Az osztrák kormány és Vranitzky kancellár helyzete a lehallgatási botrányon kívül a költségvetési tárgyalások kudarca miatt is megrendült. A koalíció takarékossági programjának eddig egyetlen pontjában sem sikerült a szociális partnerrel megállapodni, s emiatt még mindig nincs idei költségvetés. Ferdinand Lacina kizárólag olyan költségvetést hajlandó benyújtani, amelyben a deficit kevesebb mint 100 milliárd schilling, ami csakis a takarékossági program beiktatása révén, szociális juttatások lefaragásával érhető el. Ellenkező esetben a pénzügyminiszter lemondással fenyeget.