Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-03 / 28. szám, péntek

4 J ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. február 3. S trasbourgban szerda este került sor az első hivata­los megbeszélésre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, illetve az Európa Tanács intézményeinek ve­zetői, elnökei és főtitkárai kö­zött. Az EBESZ küldöttségét a soros elnök, Kovács László magyar külügyminiszter vezet­te. A találkozó célja az együttműködés összehangolá­sa volt, hogy a két szervezet viszonyát valóban az együttműködés és ne a ver­sengés jellemezze. O roszország üdvözölte azt az amerikai döntést, hogy Washington meghosszab­ította az atomkísérletekre ki­mondott moratóriumot addig, amíg a kísérletek átfogó betil­tására vonatkozó egyezmény létrejön. Az orosz külügyi nyi­latkozat emlékeztet rá: Moszkva kezdeményezte ezt a moratóriumot, s határozottan tartani is fogja magát hozzá mindaddig, amíg a többi atom­hatalom is betartja hasonló kötelezettségvállalását. F innországnak új külügymi nisztere van Paavo Ran­tanen személyében. A volt kül ügyminiszter, Heikki Haavisto egészségi okokra hivatkozva szerdán mondott le. A 60 éves új külügyminiszter a Nokia konszern vezetőségi tagja volt, ezt megelőzően pedig több éven át a külügyminiszté­riumban tevékenykedett. M exikó megkapja a 17,8 milliárd dolláros köl­csönt pénzügyi válságának rendezésére. Erről a Nemzet­közi Valutaalap igazgatótaná­csa szerdán hozott döntést. Ez a tétel része a kedden beje­lentett összesen közel 50 mil­liárdos hitelkeretnek, amely­ből 20 milliárdot az Egyesült Államok vállalt, 10 milliárdot pedig különböző államok ad­nak össze. G uantanamóba szerdán megérkezett a korábban Panamába szállított kubai me­nekültek első csoportja. A mintegy 100 menekült az amerikai katonák felügyelete alatt egy bérelt repülőgép fe­délzetén érkezett a támasz­pontra. Az amerikai illetéke­sek szerint a mintegy 8 ezer kubait naponta 500 fős cso­portokban szállítják el Pana­mából. D él-Korea tegnap propa­gandafogásnak minősít­ve elutasította Phenjannak azt a javaslatát, hogy tartsa­nak össznemzeti politikai párttalálkozót. Szöul szerint a két országnak előbb a kor­mányközi tárgyalásokat kelle­ne felújítania. RESZLETEK AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EMBERI JOGI JELENTESEBOL Kevés javulás, sok pi Az amerikai külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése olyan dokumentum, amely minden egyes alkalommal nagy nemzetközi érdeklődést vált ki. Odafigyelnek rá a megí­csért és megbírált országok egyaránt, hiszen az ott leírtak­ból következtetni lehet az amerikai külpolitika várható ala­kulására, de a sok ország által várt amerikai segélyek el­osztására is. Az alábbiakban az MTI által közölt terjedel­mes beszámolóból válogattunk. A jelentés leszögezi: a ruan­dai népirtásért és a volt Jugo­szlávia területén végrehajtott et­nikai tisztogatásért felelős sze­mélyek nem kerülhetik el bünte­tésüket. A több ezer oldalra rú­gó, szerdán a kongresszus elé terjesztett beszámoló szerint a nemzetiségi gyűlölködésből fa­kadó tömegmészárlások jól jel­zik azokat a problémákat, ame­lyekkel „korunkban az emberi Jogok érvényesülése terén szembe kell néznünk". A világ országait górcső alá vevő jelentés elítélte Kínát az emberi jogok további megsérté­se miatt, és rámutatott, hogy a kereskedelmi együttműködés bővítésének szándéka nem he­lyettesítheti az emberi jogok be­tartásának szigorú megkövete­lését. A minisztérium megítélése szerint Oroszország teljesítmé­nye egyenlőtlen: a csecsenföldi háborúban alkalmazott módsze­rekkel Moszkva semmibe vette a nemzetközi normákat, az el­nök pedig több olyan rendeletet is kiadott, amely ellentmond az alkotmányos jogoknak. A jelen­tés felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakran nehéz különbsé­gettenni a politikai indítékú gyil­kosságok és a szervezett bűnö­zés kategóriájába sorolható bűncselekmények között. A beszámoló most először vizsgálta a palesztin hatóságok tevékenységét. Azzal vádolta a hat hónapja felállított palesztin rendőrséget, hogy tagjai túlka­pásokat követtek el, tettlege­sen léptek fel. A jelentés egye­bek között említést tett egy olyan esetről is, amikor egy fo­goly életét veszítette a börtön­ben. Mindent összevetve az amerikai külügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy 1994-ben jelentős mértékben javult az emberi jogok helyzete a meg­szállt területeken. Akárcsak az utóbbi években, most is szemé­re vetette Izraelnek, hogy szava­hihető források szerint hatósá­gai palesztin letartóztatottakat bántalmaztak és kínoztak. Egyiptomot és Szaúd-Arábiát szintén elítélte a politikai ellen­zékkel szemben alkalmazott erőszakért és kínzásokért. A beszámoló szerint rosszab­bodott az emberi jogok helyzete - vagy legalábbis továbbra is ki­rívóan megsértik az alapvető jo­gokat - olyan országokban, mint Irak, Irán, Burma, Észak­Korea, Kuba, Törökország és In­dia. A külügyminisztérium pel­lengérre állította a húszmilliárd dolláros amerikai pénzügyi tá­mogatásban részesülő Mexikót is az emberi jogok terén tapasz­talható kihágások miatt. A szlovákiai kisebbségek ta­valyi helyzetét taglalva a beszá­moló rámutatott, hogy a magyar helységnevek feltüntetését és a nem szlovák családnevek be­jegyzését engedélyező törvé­nyek valamelyest enyhítettek a nemzetiségi feszültségeken. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy vereséget szenvedett a magyar nemzetiség parlamenti képviselőinek az a javaslata, hogy hozzanak léte parlamenti bizottságot az emberi jogok, az etnikai kisebbségek és a val­lásszabadság védelmére. 1994 folyamán a magyarok eredmé­nyesen szerepeltek a politikai, gazdasági és társadalmi élet kü­lönböző területein, jóllehet egyikőjük sem emelkedett mi­niszteri tisztségbe. A legtöbb ve­gyes területen élő szlovák és magyar továbbra is békésen megfért egymással, igaz, a ki­sebbségek jogi státusát illetően nyilvánvalóvá váltak a politikai ellentétek, és szórványosan ma­gyarellenes kirohanásokat is le­hetett tapasztalni - állapította meg az emberi jogi jelentés, utalva arra: az EBEÉ kisebbségi biztosa tavalyi szlovákiai látoga­tása után meggyőződését fejez­te ki, hogy az ország demokrati­kus intézményei külső segítség nélkül is képesek lesznek a ki­sebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések kezelésére. A belgrádi kormány továbbra is égbekiáltó módon bánik a la­kosság egyharmadát kitevő nemzetiségekkel, de elnyomja az ellenzéki hangokat magán a szerb közösségen belül is. Hiva­talos személyek gyilkosságokat, kínzásokat, brutális veréseket és önkényes letartóztatásokat alkalmaznak a nem szerb lakos­sággal szemben. Jóllehet egész Szerbiában és Montenegróban a rettegés és az erőszak légköre uralkodik, kiváltképpen a koszo­vói albánok és a szandzsáki mu­zulmánok viselik a legszörnyűbb megaláztatásokat - állapította meg a jelentés. A beszámoló szerint a kisebbségekkel szem­beni elnyomó intézkedések kü­lönösen azután szaporodtak meg, hogy a belgrádi vezetés 1993 nyarán nem hosszabbítót ta meg az EBEÉ megfigyelő missziójának mandátumát. Á je­lentés kiemelte, hogy a szerb hatóságok gyakran megfélemlí­téssel próbálják menekülésre kényszeríteni az etnikai kisebb­ségek tagjait. A Romániáról készült beszá­molóban egyebek között az áll, hogy politikai és vallási aktivis­ták hitelt érdemlő közlése sze­rint „ismeretlen ügynökök megfi­gyelik és zaklatják őket". A kor­mány általában véve tisztelet­ben tartja a legtöbb nemzetközi­leg elismert emberi jogot, habár esetek tanúsítják, hogy a rendőrség fizikailag bántalmaz­za a letartóztatottakat, és a kor­mány gyakran elmulasztja fe­lelősségre vonni a vétkeseket. A cigányok elleni diszkrimináciáés erőszak folytatódott, az 1993­ban felmagasztalt nemzeti ki­sebbségi tanács pedig voltakép­pen hatástalannak bizonyult. Magyarország palamenti de­mokrácia, szabadon választott törvényhozással, ahol a kor­mány alapvetően tiszteletben tartja az alkotmányban biztosí­tott emberi és polgári szabad­ságjogokat - szögezte le jelen­tésében az amerikai külügymi­nisztérium. A beszámoló ugyan­akkor több elmarasztaló meg­jegyzést is tartalmaz a rendőrsé­gi túlkapásokról, a cigányokkal szembeni bánásmódról, a kül­földiek zaklatásáról és az elekt­ronikus média helyzetéről. A je­lentés megállapította, hogy a tisztességes tárgyaláshoz való jog elve a gyakorlatban is érvé­nyesül, ennek ellenére emberi jogi csoportok állítása szerint a cigányok nem mindig részesül­nek egyenlő elbánásban a bíró­ságok részéről. A beszámoló aláhúzta, hogy tavaly kevesebb antiszemita incidens fordult elő, és csökkenőben vannak a bőrfejűek és az újfasiszták által elkövetett kilengések is. A kül­ügyminisztérium megítélése szerint a gyülekezési és egyesü­lési jogok jelentősebb korlátozá­sok nélkül érvényesülnek, akár­csak a szabad vallásgyakorlás. Számos emberjogi csoport működik, tevékenységükbe a kormány nem avatkozik be. ÚJ VAJDASAGI MAGYAR PART Harmadik út? Egységre kell jutni a szerb ve­zetőkkel a vajdasági magyar­ság nemzeti és kulturális örök­ségének megőrzéséről - jelen­tette ki Berec József, a Vajda­sági Magyarok Polgári Mozgal­mának (VMPM) létrehozója és kezdeményező bizottságának elnöke. A Beta független szerb hír­ügynökségnek adott nyilatkoza­tában Berec hangsúlyozta: nincs valós esély arra, hogy Belgrád elfogadja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Kö­zössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szorgalmazott autonőmiater­vezetet. „A VMPM, amely vár­hatóan február 28-án tartja meg alakuló ülését, olyan politi­kai mozgalom, amely a VMDK és a VMSZ közötti harmadik utat keresi" - mondta a 65 éves zentai Berec József. „Ha valóban meg akarjuk tartani sajátunknak szülőföldünket, akkor állandó párbeszédet kell folytatnunk Belgráddal, és együtt kell megoldani problé­máinkat" - tette hozzá, „Amennyiben a szerbek Milose­vic set választják, akkor őt kell elfogadni tárgyalófélként". Úgy vélte, Ágoston András, a VMDK -elnöke rosszul tette, hogy túl gyakran vett részt az európai fórumokon, s túl keveset tartóz­kodott Belgrádban, hogy a szerb vezetéssel tárgyaljon a magya rságjogairól. Az MTI értesülései szerint mind a VMDK, mind pedig a VMSZ vezetői „komolytalan­nak" tartják a VMPM létrehozá­sát, s úgy vélik, hogy a vajdasá­gi magyarság újabb szervezete nem számíthat tömeges támo­gatásra. LENGYELORSZÁG Walesa veszélyes elszántsága MTI-hír Lech Walesa lengyel államfő kész erőszakot alkalmazni a parlament ellen, ha a képvi­selők nem engedelmeskednek a szejmet feloszlató utasításá­nak - állította tegnapi számá­ban a Gazeta Wyborcza. A leg­nagyobb lengyel napilap sze­rint az elnök ezt a vezető ellen­zéki párt, a Szabadság Uniója (UW) vezetőivel szerdán tartott megbeszélésén közölte. (E ta­lálkozóról távozva a párt ve­zetője, Tadeusz Mazowiecki úgy nyilatkozott: úgy tűnt, Wa­lesa elhatározott szándéka a parlament feloszlatása, de az volt a benyomása, hogy ezt erőszaktól mentesen kívánja elérni.) Az elnök a korábban már ki­látásba helyezett lépését azzal g •» ironizálni a kar­ki nánk, ilyen talá­I I lós kérdést is le­hetne fabrikálni: Mi a különbség egy kelet-európai meg egy angol között? A közép-európai töri ma­gát befele az Európai Unióba, az angol pedig kifele igyekezne. Tény, az EU-ról, gondjairól, előnyeiről és hátrányairól, de ta­lán még a jövőjéről is sokkal töb­bet meg lehet tudni, ha például az angol alsóházban elhangzott heves szópárbajokat, a két tá­bor prominenseinek sajtónyilat­kozatait figyeljük, mint az EU-hi­vatalnokok, mondjuk az új EU-bi­zottsági elnök, az optimista Jacques Santer nyilatkozatait. Ami január utolsó és február első napjaiban a brit politika (titkos) boszorkánykonyháján fortyogott, abból ismét kikere­kedhet egy kormányválság, s ez szintén nagyon tanulságos le­het az EU-ba igyekvők számára. Malcolm Rifkind védelmi mi­niszter Brüsszelben elutasítot­ta, hogy az EU jövőbeni közös védelmi politikáját intézménye­sítetten valamilyen nemzetek LONDONI DILEMMÁK Kint vagy bent? fölötti szervezet tartsa kézben. Szerinte mind a védelmi, mind a külpolitikát kormányszinten, esetleg a kormányok közötti megegyezéssel kell kezelni. Rif­kind ezzel kétfelé is vagdalko­zott. Egyrészt odacsípett Jacques Santernek, aki nemrégiben vá­zolta föl a föderális Európáról alkotott jövőképét, másrészt pedig saját kormánya, ponto­sabban és személy szerint Doug­las Hurd külügyminiszter felé. Lényegében Hurd irányítja a britek Európa-politikáját, elköte­lezett híve az EU-nak. Eddig John Major kormányfő is az volt, de az utóbbi időben mintha a konzer­vatívok kemény magja felé sod­ródna, ezért úgy tűnik, a külügy­miniszter kissé magára marad. Hurdöt eddig csak az euroszkep­tikusok bírálták agyon, s most már minisztertársa is beállt a sor­ba. Rifkind szerint a Santer-féle nemzetek fölötti, Brüsszelből irá­nyítottszuperállam agyrém, a bri­tek sosem fognak lemondani szuverenitásukról. Közben kiszi­várogtak olyan hírek, hogy a kor­mány titkos ülést tartott, ame­lyen az a stratégiai dötés szüle­tett, hogy a jövőre esedékes Ma­astricht 2 konferencián London megtorpedózza az EU végrehajtó szervei hatalmának kiszélesíté­sét. A sajtó erre azonnal Hurd bu­kásáról, távozásáról elmélkedett, olyannyira, hogy a kormányhiva­tal kénytelen volt kétszer is hiva­talos közleményben megerősíte­ni: nem inog Hurd pozíciója. Ami természetesen olaj volt a találga­tások tüzére, nem utolsósorban azért, mert maga Rifkind is na­gyon szívesen átülne a külügymi­niszteri székbe. Mindez most, amikor a toryk népszerűsége ismét a mélypon­ton van, nem erősíti Major kor­mányfő pozícióit. Főleg ha figye­lembe vesszük, hogy még ki sem heverhette a múlt év végi válsá­got, amelybe majdnem belebu­kott. És akkor is az EU-vita miatt! Kiderült, hogy az idei évre 75 mil­lióval, a továbbiakban pedig 250 millió fonttal többet kell London­nak az EU-kasszába fizetnie, mint pár hónappal korábban gondolták. Ezt Major pártja kon­zervatív szárnyának sok képvi­selője csak azért szavazta meg, mert azzal fenyegetőzött: ha nem mondanak igent, akkor kérni fog­ja a királynőtől a parlament fel­oszlatását és az idő előtti válasz­tások kiírását. Ezt a legkonzerva­tívabb konzervatívok többsége sem akarta, tartva attól, hogy a Munkáspárt győzhetne a válasz­tásokon. De mégis akadt nyolc indokolja, hogy az alkotmány értelmébep joga van a parla­mentet feloszlatni, ha az a be­terjesztésétől számított három hónapon belül nem képes elfo­gadni a költségvetési törvényt. A parlament' ugyan a tör­vényt már a múlt év végén elfo­gadta, csupán Walesa nem írta még alá, s az aláírás határideje ma este jár le. Ha ekkor megta­gadja az aláírást, akkor a költ­ségvetés nem tud hatályba lép­ni, vagyis az államfő értelmezé­se szerint joga lesz feloszlatni a parlamentet. Annak állításá­ban, hogy ez nem ütközne a joggal és az alkotmányosság­gal, még az sem zavarja, hogy az alkotmánybíróság egy ko­rábbi döntésének indoklásá­ban a következőképpen foglalt állást: a szejmre kötelező tör­vényalkotási aktus befejezett­rebellis, akik Major ellen voksol­tak, ezért ki is zárták őket a párt parlamenti frakciójából. Ami poli­tikai hiba volt, mert az addig 14 szavazatnyi kormánypárti parla­menti többség (ez Angliában na­gyon kevés) tovább zsugorodott. Az euroszkeptikusok úgy érzik, Londonnak semmi előnye az EU­ból. Többet fizet be, mint amennyi visszacsordogál. És az ő malmukra hajtotta a vizet példá­ul az EU 1993-as költségvetésé­nek felülvizsgálatáról készült pénzügyi jelentés is, amely meg­fontolatlanul beruházott milliár­dokat emlegetett. És éppen az említett válságos napokban de­rült fény arra, hogy az olasz és a spanyol parasztoknak különféle ügyeskedésekkel sikerült né­hány milliárd ECU-t megszerezni az Európai Unió agráralapjából. P ersze mindez azért nem az euroszkeptikusok igazát bizonyítja; a ke­let-európai országok számára az egyedüli éltető remény a gazdasági föllendülésre ~á távlati EU-tagság. De okulni, tanulni a különc ango­loktól is lehet. MALINÁK ISTVÁN nek tekintendő a törvény parla­menti elfogadásával, vagyis nincs tövényes alap a feloszla­tásra. A szociáldemokrata Trybuna szerint a parlament erőszakos feloszlatásával Walesa maga ellen fordítaná nemcsak a len­gyelek és a politikai pártok többségét, a fegyveres erők egy részét, de a nemzetközi közvéleményt is. A jobboldali Zycie Warszawy úgy vélte: Wa­lesa ügyesen választotta el­nökválasztási kampánya fő vonalává a hazafias kommu­nistaellenességet, de ha fel­oszlatja a baloldali többségű parlamentet, elveszti azt az el­lenfelet, amely ellen folytatott harca jelentősen növelte nép­szerűségét. Ha mégis megte­szi, akkor bekövetkezik a len­gyel „Jelcin-változat". OLASZ JOBBOLDAL Egyetlen nagy párt Megtették az első lépéseket az olasz jobboldal egységes párt­jának a kialakítására. Szerdán a korábbi koalíciót, a „Szabadság pólusa" elnevezésű szövetséget alkotó pártok vezetői megálla­podtak abban, hogy állandó ko­ordinációs testületet hoznak lét­re, s csak egységesen folytatnak tárgyalásokat a többi politikai erővel. A Forza Italia, a Nemzeti Szövetség, a Kereszténydemok­rata Centrum és a föderális libe­ráldemokraták által létrehozott koordinációs testületet Silvio Berlusconi volt kormányfő veze­ti. A négy párt egy-egy tagot dele­gál a testületbe. Létrehozását lé­nyegében egyidőben határozták el azzal, hogy Lamberto Dini sza­kértői kormánya a szenátusban is megkapta a bizalmat, s így ­formailag - lezárult az olasz kor­mányválság.

Next

/
Thumbnails
Contents