Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-03 / 28. szám, péntek

4 J ÚJ SZÓ KÜLFÖLD 1995. február 3. S

trasbourgban szerda este került sor az első hivatalos megbeszélésre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, illetve az Európa Tanács intézményeinek vezetői, elnökei és főtitkárai között. Az EBESZ küldöttségét a soros elnök, Kovács László magyar külügyminiszter vezette. A találkozó célja az együttműködés összehangolása volt, hogy a két szervezet viszonyát valóban az együttműködés és ne a versengés jellemezze. O

roszország üdvözölte azt az amerikai döntést, hogy Washington meghosszabította az atomkísérletekre kimondott moratóriumot addig, amíg a kísérletek átfogó betiltására vonatkozó egyezmény létrejön. Az orosz külügyi nyilatkozat emlékeztet rá: Moszkva kezdeményezte ezt a moratóriumot, s határozottan tartani is fogja magát hozzá mindaddig, amíg a többi atomhatalom is betartja hasonló kötelezettségvállalását. F

innországnak új külügymi nisztere van Paavo Rantanen személyében. A volt kül ügyminiszter, Heikki Haavisto egészségi okokra hivatkozva szerdán mondott le. A 60 éves új külügyminiszter a Nokia konszern vezetőségi tagja volt, ezt megelőzően pedig több éven át a külügyminisztériumban tevékenykedett. M

exikó megkapja a 17,8 milliárd dolláros kölcsönt pénzügyi válságának rendezésére. Erről a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa szerdán hozott döntést. Ez a tétel része a kedden bejelentett összesen közel 50 milliárdos hitelkeretnek, amelyből 20 milliárdot az Egyesült Államok vállalt, 10 milliárdot pedig különböző államok adnak össze. G

uantanamóba szerdán megérkezett a korábban Panamába szállított kubai menekültek első csoportja. A mintegy 100 menekült az amerikai katonák felügyelete alatt egy bérelt repülőgép fedélzetén érkezett a támaszpontra. Az amerikai illetékesek szerint a mintegy 8 ezer kubait naponta 500 fős csoportokban szállítják el Panamából. D

él-Korea tegnap propagandafogásnak minősítve elutasította Phenjannak azt a javaslatát, hogy tartsanak össznemzeti politikai párttalálkozót. Szöul szerint a két országnak előbb a kormányközi tárgyalásokat kellene felújítania. RESZLETEK AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTÉRIUM EMBERI JOGI JELENTESEBOL Kevés javulás, sok pi Az amerikai külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése olyan dokumentum, amely minden egyes alkalommal nagy nemzetközi érdeklődést vált ki. Odafigyelnek rá a megícsért és megbírált országok egyaránt, hiszen az ott leírtakból következtetni lehet az amerikai külpolitika várható alakulására, de a sok ország által várt amerikai segélyek elosztására is. Az alábbiakban az MTI által közölt terjedelmes beszámolóból válogattunk. A jelentés leszögezi: a ruandai népirtásért és a volt Jugoszlávia területén végrehajtott etnikai tisztogatásért felelős személyek nem kerülhetik el büntetésüket. A több ezer oldalra rúgó, szerdán a kongresszus elé terjesztett beszámoló szerint a nemzetiségi gyűlölködésből fakadó tömegmészárlások jól jelzik azokat a problémákat, amelyekkel „korunkban az emberi Jogok érvényesülése terén szembe kell néznünk". A világ országait górcső alá vevő jelentés elítélte Kínát az emberi jogok további megsértése miatt, és rámutatott, hogy a kereskedelmi együttműködés bővítésének szándéka nem helyettesítheti az emberi jogok betartásának szigorú megkövetelését. A minisztérium megítélése szerint Oroszország teljesítménye egyenlőtlen: a csecsenföldi háborúban alkalmazott módszerekkel Moszkva semmibe vette a nemzetközi normákat, az elnök pedig több olyan rendeletet is kiadott, amely ellentmond az alkotmányos jogoknak. A jelentés felhívta a figyelmet arra is, hogy gyakran nehéz különbségettenni a politikai indítékú gyilkosságok és a szervezett bűnözés kategóriájába sorolható bűncselekmények között. A beszámoló most először vizsgálta a palesztin hatóságok tevékenységét. Azzal vádolta a hat hónapja felállított palesztin rendőrséget, hogy tagjai túlkapásokat követtek el, tettlegesen léptek fel. A jelentés egyebek között említést tett egy olyan esetről is, amikor egy fogoly életét veszítette a börtönben. Mindent összevetve az amerikai külügyminisztérium úgy ítélte meg, hogy 1994-ben jelentős mértékben javult az emberi jogok helyzete a megszállt területeken. Akárcsak az utóbbi években, most is szemére vetette Izraelnek, hogy szavahihető források szerint hatóságai palesztin letartóztatottakat bántalmaztak és kínoztak. Egyiptomot és Szaúd-Arábiát szintén elítélte a politikai ellenzékkel szemben alkalmazott erőszakért és kínzásokért. A beszámoló szerint rosszabbodott az emberi jogok helyzete - vagy legalábbis továbbra is kirívóan megsértik az alapvető jogokat - olyan országokban, mint Irak, Irán, Burma, ÉszakKorea, Kuba, Törökország és India. A külügyminisztérium pellengérre állította a húszmilliárd dolláros amerikai pénzügyi támogatásban részesülő Mexikót is az emberi jogok terén tapasztalható kihágások miatt. A szlovákiai kisebbségek tavalyi helyzetét taglalva a beszámoló rámutatott, hogy a magyar helységnevek feltüntetését és a nem szlovák családnevek bejegyzését engedélyező törvények valamelyest enyhítettek a nemzetiségi feszültségeken. Ugyanakkor megemlítette azt is, hogy vereséget szenvedett a magyar nemzetiség parlamenti képviselőinek az a javaslata, hogy hozzanak léte parlamenti bizottságot az emberi jogok, az etnikai kisebbségek és a vallásszabadság védelmére. 1994 folyamán a magyarok eredményesen szerepeltek a politikai, gazdasági és társadalmi élet különböző területein, jóllehet egyikőjük sem emelkedett miniszteri tisztségbe. A legtöbb vegyes területen élő szlovák és magyar továbbra is békésen megfért egymással, igaz, a kisebbségek jogi státusát illetően nyilvánvalóvá váltak a politikai ellentétek, és szórványosan magyarellenes kirohanásokat is lehetett tapasztalni - állapította meg az emberi jogi jelentés, utalva arra: az EBEÉ kisebbségi biztosa tavalyi szlovákiai látogatása után meggyőződését fejezte ki, hogy az ország demokratikus intézményei külső segítség nélkül is képesek lesznek a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések kezelésére. A belgrádi kormány továbbra is égbekiáltó módon bánik a lakosság egyharmadát kitevő nemzetiségekkel, de elnyomja az ellenzéki hangokat magán a szerb közösségen belül is. Hivatalos személyek gyilkosságokat, kínzásokat, brutális veréseket és önkényes letartóztatásokat alkalmaznak a nem szerb lakossággal szemben. Jóllehet egész Szerbiában és Montenegróban a rettegés és az erőszak légköre uralkodik, kiváltképpen a koszovói albánok és a szandzsáki muzulmánok viselik a legszörnyűbb megaláztatásokat - állapította meg a jelentés. A beszámoló szerint a kisebbségekkel szembeni elnyomó intézkedések különösen azután szaporodtak meg, hogy a belgrádi vezetés 1993 nyarán nem hosszabbítót ta meg az EBEÉ megfigyelő missziójának mandátumát. Á jelentés kiemelte, hogy a szerb hatóságok gyakran megfélemlítéssel próbálják menekülésre kényszeríteni az etnikai kisebbségek tagjait. A Romániáról készült beszámolóban egyebek között az áll, hogy politikai és vallási aktivisták hitelt érdemlő közlése szerint „ismeretlen ügynökök megfigyelik és zaklatják őket". A kormány általában véve tiszteletben tartja a legtöbb nemzetközileg elismert emberi jogot, habár esetek tanúsítják, hogy a rendőrség fizikailag bántalmazza a letartóztatottakat, és a kormány gyakran elmulasztja felelősségre vonni a vétkeseket. A cigányok elleni diszkrimináciáés erőszak folytatódott, az 1993ban felmagasztalt nemzeti kisebbségi tanács pedig voltaképpen hatástalannak bizonyult. Magyarország palamenti demokrácia, szabadon választott törvényhozással, ahol a kormány alapvetően tiszteletben tartja az alkotmányban biztosított emberi és polgári szabadságjogokat - szögezte le jelentésében az amerikai külügyminisztérium. A beszámoló ugyanakkor több elmarasztaló megjegyzést is tartalmaz a rendőrségi túlkapásokról, a cigányokkal szembeni bánásmódról, a külföldiek zaklatásáról és az elektronikus média helyzetéről. A jelentés megállapította, hogy a tisztességes tárgyaláshoz való jog elve a gyakorlatban is érvényesül, ennek ellenére emberi jogi csoportok állítása szerint a cigányok nem mindig részesülnek egyenlő elbánásban a bíróságok részéről. A beszámoló aláhúzta, hogy tavaly kevesebb antiszemita incidens fordult elő, és csökkenőben vannak a bőrfejűek és az újfasiszták által elkövetett kilengések is. A külügyminisztérium megítélése szerint a gyülekezési és egyesülési jogok jelentősebb korlátozások nélkül érvényesülnek, akárcsak a szabad vallásgyakorlás. Számos emberjogi csoport működik, tevékenységükbe a kormány nem avatkozik be. ÚJ VAJDASAGI MAGYAR PART Harmadik út? Egységre kell jutni a szerb vezetőkkel a vajdasági magyarság nemzeti és kulturális örökségének megőrzéséről - jelentette ki Berec József, a Vajdasági Magyarok Polgári Mozgalmának (VMPM) létrehozója és kezdeményező bizottságának elnöke. A Beta független szerb hírügynökségnek adott nyilatkozatában Berec hangsúlyozta: nincs valós esély arra, hogy Belgrád elfogadja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által szorgalmazott autonőmiatervezetet. „A VMPM, amely várhatóan február 28-án tartja meg alakuló ülését, olyan politikai mozgalom, amely a VMDK és a VMSZ közötti harmadik utat keresi" - mondta a 65 éves zentai Berec József. „Ha valóban meg akarjuk tartani sajátunknak szülőföldünket, akkor állandó párbeszédet kell folytatnunk Belgráddal, és együtt kell megoldani problémáinkat" - tette hozzá, „Amennyiben a szerbek Milosevic

set választják, akkor őt kell elfogadni tárgyalófélként". Úgy vélte, Ágoston András, a VMDK -elnöke rosszul tette, hogy túl gyakran vett részt az európai fórumokon, s túl keveset tartózkodott Belgrádban, hogy a szerb vezetéssel tárgyaljon a magya rságjogairól. Az MTI értesülései szerint mind a VMDK, mind pedig a VMSZ vezetői „komolytalannak" tartják a VMPM létrehozását, s úgy vélik, hogy a vajdasági magyarság újabb szervezete nem számíthat tömeges támogatásra. LENGYELORSZÁG Walesa veszélyes elszántsága MTI-hír Lech Walesa lengyel államfő kész erőszakot alkalmazni a parlament ellen, ha a képviselők nem engedelmeskednek a szejmet feloszlató utasításának - állította tegnapi számában a Gazeta Wyborcza. A legnagyobb lengyel napilap szerint az elnök ezt a vezető ellenzéki párt, a Szabadság Uniója (UW) vezetőivel szerdán tartott megbeszélésén közölte. (E találkozóról távozva a párt vezetője, Tadeusz Mazowiecki úgy nyilatkozott: úgy tűnt, Walesa elhatározott szándéka a parlament feloszlatása, de az volt a benyomása, hogy ezt erőszaktól mentesen kívánja elérni.) Az elnök a korábban már kilátásba helyezett lépését azzal g •» ironizálni a karki nánk, ilyen taláI I lós kérdést is lehetne fabrikálni: Mi a különbség egy kelet-európai meg egy angol között? A közép-európai töri magát befele az Európai Unióba, az angol pedig kifele igyekezne. Tény, az EU-ról, gondjairól, előnyeiről és hátrányairól, de talán még a jövőjéről is sokkal többet meg lehet tudni, ha például az angol alsóházban elhangzott heves szópárbajokat, a két tábor prominenseinek sajtónyilatkozatait figyeljük, mint az EU-hivatalnokok, mondjuk az új EU-bizottsági elnök, az optimista Jacques Santer nyilatkozatait. Ami január utolsó és február első napjaiban a brit politika (titkos) boszorkánykonyháján fortyogott, abból ismét kikerekedhet egy kormányválság, s ez szintén nagyon tanulságos lehet az EU-ba igyekvők számára. Malcolm Rifkind védelmi miniszter Brüsszelben elutasította, hogy az EU jövőbeni közös védelmi politikáját intézményesítetten valamilyen nemzetek LONDONI DILEMMÁK Kint vagy bent? fölötti szervezet tartsa kézben. Szerinte mind a védelmi, mind a külpolitikát kormányszinten, esetleg a kormányok közötti megegyezéssel kell kezelni. Rifkind ezzel kétfelé is vagdalkozott. Egyrészt odacsípett Jacques Santernek, aki nemrégiben vázolta föl a föderális Európáról alkotott jövőképét, másrészt pedig saját kormánya, pontosabban és személy szerint Douglas Hurd külügyminiszter felé. Lényegében Hurd irányítja a britek Európa-politikáját, elkötelezett híve az EU-nak. Eddig John Major kormányfő is az volt, de az utóbbi időben mintha a konzervatívok kemény magja felé sodródna, ezért úgy tűnik, a külügyminiszter kissé magára marad. Hurdöt eddig csak az euroszkeptikusok bírálták agyon, s most már minisztertársa is beállt a sorba. Rifkind szerint a Santer-féle nemzetek fölötti, Brüsszelből irányítottszuperállam agyrém, a britek sosem fognak lemondani szuverenitásukról. Közben kiszivárogtak olyan hírek, hogy a kormány titkos ülést tartott, amelyen az a stratégiai dötés született, hogy a jövőre esedékes Maastricht 2 konferencián London megtorpedózza az EU végrehajtó szervei hatalmának kiszélesítését. A sajtó erre azonnal Hurd bukásáról, távozásáról elmélkedett, olyannyira, hogy a kormányhivatal kénytelen volt kétszer is hivatalos közleményben megerősíteni: nem inog Hurd pozíciója. Ami természetesen olaj volt a találgatások tüzére, nem utolsósorban azért, mert maga Rifkind is nagyon szívesen átülne a külügyminiszteri székbe. Mindez most, amikor a toryk népszerűsége ismét a mélyponton van, nem erősíti Major kormányfő pozícióit. Főleg ha figyelembe vesszük, hogy még ki sem heverhette a múlt év végi válságot, amelybe majdnem belebukott. És akkor is az EU-vita miatt! Kiderült, hogy az idei évre 75 millióval, a továbbiakban pedig 250 millió fonttal többet kell Londonnak az EU-kasszába fizetnie, mint pár hónappal korábban gondolták. Ezt Major pártja konzervatív szárnyának sok képviselője csak azért szavazta meg, mert azzal fenyegetőzött: ha nem mondanak igent, akkor kérni fogja a királynőtől a parlament feloszlatását és az idő előtti választások kiírását. Ezt a legkonzervatívabb konzervatívok többsége sem akarta, tartva attól, hogy a Munkáspárt győzhetne a választásokon. De mégis akadt nyolc indokolja, hogy az alkotmány értelmébep joga van a parlamentet feloszlatni, ha az a beterjesztésétől számított három hónapon belül nem képes elfogadni a költségvetési törvényt. A parlament' ugyan a törvényt már a múlt év végén elfogadta, csupán Walesa nem írta még alá, s az aláírás határideje ma este jár le. Ha ekkor megtagadja az aláírást, akkor a költségvetés nem tud hatályba lépni, vagyis az államfő értelmezése szerint joga lesz feloszlatni a parlamentet. Annak állításában, hogy ez nem ütközne a joggal és az alkotmányossággal, még az sem zavarja, hogy az alkotmánybíróság egy korábbi döntésének indoklásában a következőképpen foglalt állást: a szejmre kötelező törvényalkotási aktus befejezettrebellis, akik Major ellen voksoltak, ezért ki is zárták őket a párt parlamenti frakciójából. Ami politikai hiba volt, mert az addig 14 szavazatnyi kormánypárti parlamenti többség (ez Angliában nagyon kevés) tovább zsugorodott. Az euroszkeptikusok úgy érzik, Londonnak semmi előnye az EUból. Többet fizet be, mint amennyi visszacsordogál. És az ő malmukra hajtotta a vizet például az EU 1993-as költségvetésének felülvizsgálatáról készült pénzügyi jelentés is, amely megfontolatlanul beruházott milliárdokat emlegetett. És éppen az említett válságos napokban derült fény arra, hogy az olasz és a spanyol parasztoknak különféle ügyeskedésekkel sikerült néhány milliárd ECU-t megszerezni az Európai Unió agráralapjából. P

ersze mindez azért nem az euroszkeptikusok igazát bizonyítja; a kelet-európai országok számára az egyedüli éltető remény a gazdasági föllendülésre ~á távlati EU-tagság. De okulni, tanulni a különc angoloktól is lehet. MALINÁK ISTVÁN nek tekintendő a törvény parlamenti elfogadásával, vagyis nincs tövényes alap a feloszlatásra. A szociáldemokrata Trybuna szerint a parlament erőszakos feloszlatásával Walesa maga ellen fordítaná nemcsak a lengyelek és a politikai pártok többségét, a fegyveres erők egy részét, de a nemzetközi közvéleményt is. A jobboldali Zycie Warszawy úgy vélte: Walesa ügyesen választotta elnökválasztási kampánya fő vonalává a hazafias kommunistaellenességet, de ha feloszlatja a baloldali többségű parlamentet, elveszti azt az ellenfelet, amely ellen folytatott harca jelentősen növelte népszerűségét. Ha mégis megteszi, akkor bekövetkezik a lengyel „Jelcin-változat". OLASZ JOBBOLDAL Egyetlen nagy párt Megtették az első lépéseket az olasz jobboldal egységes pártjának a kialakítására. Szerdán a korábbi koalíciót, a „Szabadság pólusa" elnevezésű szövetséget alkotó pártok vezetői megállapodtak abban, hogy állandó koordinációs testületet hoznak létre, s csak egységesen folytatnak tárgyalásokat a többi politikai erővel. A Forza Italia, a Nemzeti Szövetség, a Kereszténydemokrata Centrum és a föderális liberáldemokraták által létrehozott koordinációs testületet Silvio Berlusconi volt kormányfő vezeti. A négy párt egy-egy tagot delegál a testületbe. Létrehozását lényegében egyidőben határozták el azzal, hogy Lamberto Dini szakértői kormánya a szenátusban is megkapta a bizalmat, s így formailag - lezárult az olasz kormányválság.