Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-24 / 46. szám, péntek

1995. február 24. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ

Ó 25 | Magyaróra szlovák iskolában (Folytatás az'l. oldalról) Minden bizonnyal a sókszelőceire és a hozzá hasonlókra, amelyekből akad bőven. Egyszóval olyan szlovák iskolákra gondolt, amelyekben a tanulók 80 százaléka magyar nemzetiségű. És persze az igazgató is az, meg a tanítónő is, aki a magyar kónverzációt tanítja a nebulóknak. Nem kötelező a heti két óra, de azért minden gyerek látogatja. Nem kételkedem a sókszelőcei szlovák alapiskola pedagógusainak jószándékában. Ők, mint az igazgató elmondta, csupán azt szeretnék, ha a gyerekek elsajátítanák a magyar irodalmi nyelvet, amire otthoni környezetükben nincs lehetőségük, mivel Sókszelőcén a tájszólás dívik. Ismétlem, nem kételkedem a jó szándékukban, csakhogy a pokolba vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve. Ők bizonyára nem gondolták végig, milyen üzenetet közvetítenek a magasabb állami instanciák felé, amikor a tanulók anyanyelvét nem kötelező tantárggyá degradálva oktatják, ez is több, mint a semmi alapon, a szlovák történelemkönyvek bubusáhak, Apponyi bárónak a módszereit a tökélyig finomítva. Ez az üzenet azt sugallja, hogy nem Komenskýnek volt igaza, mert így is lehet. Nincs is szükség magyar oktatási nyelvű iskolákra, nyugodtan be lehet adni a magyar gyereket szlovák iskolába, elvégre a vízcsapból is az folyik, hogy csak az képes biztosítani jövőbeli érvényesülését, ráadásul azért magyarul is tanulgat. A sókszelőcei pedagógusok bizonyára úgy gondolják, hogy az általuk kezdeményezett út vezet többség és kisebbség jobb kölcsönös megértéséhez. A recept nem új, alkalmazták már a volt Jugoszlávia iskoláiban is. Segített? VOJTEK KATALIN PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó-tudósítások A KERESZTENYDEMOKRATA MOZGALOM baráti jobbot nyújt a Keresztényszociális Uniónak, amelynek elnöke, Ján Klepáč a napokban jelentette be távozását a KSZU éléről. Ján Camogurský a KDM tegnapi sajtótájékoztatóján azzal indokolta ezt a lépést, hogy Szlovákiának erős kereszténydemokrata pártra van szüksége. Mikuláš Dzurinda volt közlekedési miniszter a költségvetési tervezet ellentmondásaira mutatott rá. Legfőbb negatívumnak a túlértékelt bevételeket tartja, valamint azt, hogy érezhetően kevesebb péhzt kapnak a költségvetésből a községek, mint az előző években, Véleménye szerint a költségvetési hiány könnyen meghaladhatja a tervezett 21 milliárd koronát, és kételkedésének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy elérhető az ötszázalékos gazdasági növekedés. Ivan Šimko alelnök a pártfegyelem megrendülésének jeleit vélte felfedezni a DSZM-képviselőknek a választási törvény módosítására irányuló javaslatával kapcsolatban. A kormány által is jóváhagyott tervezet szerint ezentúl a pártok döntenének arról, hogy a megüresedett képviselői helyet a jelöltek közül ki foglalná el. A módosítás törvényhozási jóváhagyása esetében nem a legtöbb karikázást kapott jelölt kerülne a parlamentbe, hanem az, aki hűséges a párthoz - figyelmeztetett Šimko. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT nagyra értékeli, hogy a magyar kormány és a parlamenti pártok folyamatosan konzultálnak a magyarországi szlovák, illetve a szlovákiai magyar kisebbség képviselőivel a szlovák-magyar alapszerződest illetően. Az MPP álláspontját a sajtótájékoztatón ismertető Petőcz .Kálmán szóvivő hiányolta, hogy hasonló lépésre a szlovák kormány nem -hajlandó, noha a szlovákiai magyar pártok felajánlották segítségüket és együttműködési készségüket. Petőcz hangoztatta, nem az a fontos, hogy sikerül-e március 21-ig aláírni a szerződést, mint azt magyar és szlovák részről egyaránt hangoztatják, hanem a szerződés tartalmára kell összpontosítani. Legfontosabb követelménynek tartja, hogy az alapszerződés összhangban legyen a nemzetközi dokumentumokkal, egyebek között az ET 1201-es ajánlásaival, továbbá a két ország jogrendjével és jogi gyakorlatával (gágyor) LOSONC Megfenyegette A losonci rendőrség megállapította, hogy 0. K. losonctamásfalvai lakos januárban és februárban lakásán több esetben is fajtalankodásra kényszerítette a fiatalkorú P. L.-t. A férfi életveszélyesen megfenyegette a 14 éves kisfiút, ha simogatással nem elégíti ki nemi vágyait, agyonüti. Hétfőn, amikor a fiú édesanyja tetten érte őket, 0. K. az asszonyt azzal fenyegette meg, hogy ha jelenti az esetet, fejszével agyoncsapja. A losonci járási nyomozóhivatal fajtalankodás és erőszak miatt alapos gyanúja miatt vádat emelt az 51 éves férfi ellen. (farkas) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Szombaton 10 órakor jelentkezik a Heti Krónika, a hét belpolitikai eseményeinek összefoglalója. 11 órakor bemutatjuk a Velencei ismeretlen című, Giuseppe Berto kisregénye alapján készült hangjátékot Kövesdi Szabó Mária és Boráros Imre főszereplésével. A déli hírek után Köszöntő. 13.30-kor már elhangzott műsorainkban tallózunk. 14.05-kor a Hazai tájakon néprajzi összeállítás a vicsápapáti farsangi szokásokát mutatja be. 14.35-kor operettrészleteket közvetítünk. 15 órátóľl8 óráig Szombat délután Gémesi Irénnel. A tartalomból: különleges gondozást igénylő gyerekek közt jártunk egy nevelőszanatóriumban; Elhangzik egy beszélgetés Bauer Győzővel, a Csemadok Országos Választmányának elnökével; Látogatóban az érsekújvári kórházban; Visszatért Franciaországból a Szlovák Filharmóniai Kórus; jelentkeznek a megszokott rovatok. Vasárnap 10 órakor hírekkel indítjuk adásunkat. 10.15-kor Kölyökvilág. A sókszelőcei és a vágsellyei gyerekek a táncról, zenéről és a farsangi karneválról beszélnek. 11 óra 10 perckor Irodalmi mozáik. Zalabai Zsigmond Baróti Szabó Dávid: Jer, magyar lantom című könyvéről nyilatkozik. 11.30 Aki tudja, írja meg címmel komolyzenei vetélkedőnket hallhatjuk. 12 órakor hírek, Köszöntő. A Világosság egyházi műsorban Ürge Tamás gútai plébános szól a hallgatókhoz. Három órától műsorzárásig, hat óráig Vasárnapi randevú Csenger Ferenccel. Mit keres egy magyarországi lány Szlovákiában; Bemutató előtt és bemutató után a komáromi Jókai Színházban; Montanaro legújabb tervei. -zjMAGYAR-ROMAN ALAPSZERZŐDÉS Kész a cikkelyek többsége Munkatársunktól Max van der Stoel, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet kisebbségügyi főbiztosa Bukarestbe érkezett, ahol a román és az ottani magyar politikusokkal tárgyal a Bukarest és Budapest kapcsolataiban az utóbbi időben felerősödött feszültségekről, s találkozik az RMDSZ képviselőivel is. egyeztetés az alapszerződés szövegéről. Diplomáciai források szerint a dokumentum mintegy 20 paragrafusáról, tehát a többségről már végleges a megegyezés. Igen fontos előrehaladás, hogy a magyar fél rugalmassága és kompromisszumkészsége következtében sikerült megegyezésre jutni a határok sérthetetlenségét rögzítő paragrafus szöA főbiztos bukaresti megbeszéléseivel szeretné elősegíteni, hogy a két ország a készülő alapszerződést még március 20-a, a párizsi stabilitási konferencia megnyitása előtt aláírhassák. Bukarestben egyébként éppen tegnap fejeződött be az újabb román-magyar szakértői vegében is. A román fél továbbra sem hajlandó hasonló rugalmasságot tanúsítani a kisebbségi jogokat rögzítő paragrafus kérdésében. Mindez jelzi, hogy a magyar-román alapszerződés esetleges márciusi aláírása igencsak kérdéses. Magyar diplomáciai forrásokból származó információk szerint ez csak akkor lehetséges, ha a két fél a végleges szöveget legkésőbb március 10-ig rögzíti. Állítólag ugyanez vonatkozik a magyar-szlovák alapszerződésre is. KOKESJÁNOS A KESOBB SZÜLETŐ SZERZODESEK SORSA Beépíthetők a párizsi csomagba Formálisan az utolsó, szakértői szintű kerekasztal-megbeszé-. lésre került sor Brüsszelben a márciusi párizsi stabilitáskonferencia előkészítése céljából. A mostani, ötödik - fordulón végle gesítették, hogy milyen szerződéseket építsenek majd be a konferencia megállapodásrendszerébe, s hogy mi legyen a megállapodást kísérő programok és pr ojektek sorsa. sák a párizsi megállapodáscsomag egészét. Korábbi „kerekasztalok" alkalmával lehetőségként merült fel, hogy ahol esetleg márciusig nem készülnek el az alapszerződéssel, ott is módot adnak majd arra, hogy az egyezmény a későbbiek folyamán beépíthető legyen a MTI-hír A szerződések kapcsán egyetértettek abban, hogy a kétoldalú alapszerződések vagy alapszerződés jellegű közös nyilatkozatok, valamint az esetlegesen megszülető kisebbségi egyezmények alkos„csomagba". Értesülések szerint a mostani, utolsó fordulón ez így nem került szóba, de ennek lehetőségét továbbra sem zárták ki. Az egyeztetésen az egyes országok egyúttal beterjesztették azokat a listákat, amelyek a megállapodásokhoz csatolt együttműködési projekteket tartalmazzák. A magyar listán az elsők között szerepel az esztergomi Duna-híd újjáépítésének a terve, de akadnak szép számmal magyar kisebbségi programok is. Eldőlt, hogy ezek költségeit a PHARE-alapokból fedezik majd. Elképzelhető a „kétsebességes" Európa MTI-hír Itália nem ellenzi az Európai Unió kibővítését, de véleménye szerint ennek a folyamatnak úgymond földrajzilag kiegyensúlyozottnak kell lennie. „Ha belépnek a közép- és kelet-európai volt kommunista országok, akkor a mediterrán térség néhány államának is be kell lépnie" - jelentette ki Susanna Agnelli olasz külügyminiszter a La Repubbl'h cában megjelent interjújában. Agnelli asszony, aki az átmeneti olasz szakértői kormányban a külügyekért felelős, azt is leszögezte, hogy a kibővített Unió az intézmények reformját is megköveteli: a Bizottságot át kell szervezni, a döntéshozatalban a konszenzus elve helyett a többségi szavazat elvét kell alkalmazni, az Európai Parlamentnek több jogkört kell biztosítani, hogy egyre inkább valódi parlamentté váljon. Az olasz külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az európai közös politika kialakítása és a közös pénz megteremtése között a látszat ellenére sincs túlzottan szoros kapcsolat. „A politikai unió fontosabb, hiszen az egységes Európa kiinduló elve politikai volt" hangsúlyozta. Éppen ezért nem ért egyet azzal a német véleménnyel, hogy „az, aki a kijelölt belépési időpontra még nincs kész, nem léphet be". Nagyobb rugalmasságra van szükség - tette hozzá, de azt is kijelentette, hogy a „kétsebességes Európa" gondolata őt nem botránkoztatja meg, sőt adott feltételek esetén ez megoldás is lehet. A kétsebességű Európa - a Frankfurter Allgemeine Zeitung karikaturistája szerint. Szerződjünk vagy ne szerződjünk? A magyar kormány külpolitikai programja sokáig kikezdhetetlennek bizonyult. Nem volt mit bírálni, hiszen Hornék deklarálták a külpolitikai koncepció folytonosságát, ezen belül a fő prioritásokat: Magyarország felzárkózását a fejlett európai államokhoz, a határon túl élő magyarság jogos követeléseinek támogatását, valamint a környező országokkal való jószomszédi kapcsolatok kialakítását. Az soha nem volt kérdéses, hogy az említett három tényező szorosan kapcsolódik egymáshoz, s csak egymás függvényei. Az EUországok egyértelművé tették, hogy nem akarnak kívülről importálni semmilyen lappangó konfliktust, nyilvánvaló ugyanakkor az is: addig nem lehet jószomszédi kapcsolatokról beszélni, amíg a határokon túl élő magyarok jogállásával kapcsolatban komoly problémák vannak. Magyarország külpolitikai megítélésén sokat rontott az a megoldási stratégia, amelyet az előző kormány alkalmazott. Antall, majd Boross kabinetje elutasította az olyan alapszerződéseket, amelyek a kisebbségi jogállás javításáért cserébe a szomszédok számára fontos határgaranciákat is tartalmazták volna. Előbb a kisebbségi igények teljesítése, s csak azután alapszerződés - így lehetett összegezni a magyar álláspontot. Ez a stratégia oda vezetett, hogy Magyarországgal kapcsolatban egyre többször vetődött fel a kérdés: nem foglalkozik-e túl intenzíven a határmódosítás kérdésével? A gyanakvást csak erősítették a volt magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza eszmefuttatásai, aki a kisebbségek helyzetének megoldását biztonságpolitikai kritériumként kezelte. Ilyen előzmények után vette át a stafétabotot a Horn-kormány, amely elődje megfeneklett elképzeléseit félresöpörve a külpolitikai folyamatosságot jelképező prioritások megvalósítására új koncepciót irányozott elő. Ennek lényege: a jószomszédi kapcsolatokat és a kisebbségek helyzetének javítását egy fedél alatt, egy fajsúlyos alapszerződésben kell elintézni. Röviddel hivatalba lépése után felgyorsította a szlovák-magyar alapszerződés előkészítésével kapcsolatos egyeztetéseket, amit hat hónappal később - a szlovák és a magyar miniszterelnökök találkozóját követően - az a meglepő bejelentés követett, hogy a lényeges kérdéseket tulajdonképpen tisztázták, ezért esélyt látnak a dokumentum március 20-ig, a párizsi stabilitási konferencia megkezdéséig történő aláírására. A magyar kormány hajlandóságot mutatott egy olyan alapszerződés megkötésére, amely kimondaná, hogy a szerződő felek sérthetetlennek tekintik a határokat, és a helsinki záróokmányelveinek megfelelően egymással szemben nem támasztanak területi követeléseket. Megkerülhetetlennek tekinti ugyanakkor azt is, hogy az alapszerződés vagy egy hozzá szorosan kapcsolódó dokumentum rögzítse a kisebbségek jogainak garantálását és érvényesülésük feltételeinek biztosítását. Mečiar Budapesten úgy viselkedett, mint akinek nincs kifogása egy ilyen dokumentum megkötése ellen. Kérdéses azonban, hogy a magyar kormány nem ivott-e előre a medve bőrére. Valóban megköthető a jelenlegi szlovák kormánnyal egy olyan európai szellemiséget tükröző alapszerződés, amely mindkét ország s azok kisebbségei számára is elfogadható? Vagy arról van szó, hogy a megegyezés vágya miatt a tárgyaló felek nem tanúsítottak kellő figyelmet annaR a körülménynek, hogy más-más nyelven beszéltek? A külpolitika terén sok múlik a szavakon. A parlamenti ellenzék mindenesetre - jobb félni, mint megijedni alapon - a szomszédsági politika miatt össztüzet zúdított a kormányra. Ez a kérdés állt az Országgyűlés szerdai külpolitikai vitanapja középpontjában, ahol a parlamenti képviselők több mint hat órán át boncolgatták pro és kontra a kabinet által alkalmazott eszközök, módszerek célszerűségét. A kormány álláspontját legtalálóbban maga Horn Gyula fogalmazta meg, mondván: kabinetje véghezviszi a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatát, és minden mást ennek rendel alá. Az ellenzék a hazai és határon túli magyarság érdekeinek elárulásával vádolta a hatalmon lévő pártokat, és elutasította azt a véleményt, hogy alapszerződések az euroatlanti integrációba való felzárkózás feltételét képeznék. Alapvető vitakérdésként merült fel, mi legyen az a minimum, amelyet a kisebbségi jogok tekintetében tartalmazniuk kellene a szomszédokkal megkötendő alapszerződéseknek. Az MDF álláspontja nem sokat változott: az alapszerződésben garantált kisebbségi jogoknak meg kell haladniuk a multilaterális konvenciókat, ellenkező esetben nem sokat érnének. A Fidesz úgy vélekedett, előbb minőségileg javuljon a kisebbségek helyzete, aztán jöhetnek az alapszerződések. A Független Kisgazda Párt szerint a helsinki békekonferencia után egy alapszerződés aláírása a magyarság végső lelki megalázásával érne fel. A magyar Országgyűlés külpolitikai vitanapjának legfőbb tanulsága az lehetett a Horn-kabinet számára, hogy a jövőben ne tegyen elhamarkodott lépéseket, és óvakodjon a meggondolatlan kijelentésektől. Nyilván felismerte ugyanis, hogy könnyen nála maradhat a Fekete Péter, ha eddigi deklarációi után mégsem köti meg az alapszerződéseket, netán olyanokat ír alá, amelyekkel nehéz lesz elszámolnia. HORVÁTH GABRIELLA