Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-24 / 46. szám, péntek

1995. február 24. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJ SZ Ó 25 | Magyaróra szlovák iskolában (Folytatás az'l. oldalról) Minden bizonnyal a sók­szelőceire és a hozzá hason­lókra, amelyekből akad bőven. Egyszóval olyan szlo­vák iskolákra gondolt, ame­lyekben a tanulók 80 százalé­ka magyar nemzetiségű. És persze az igazgató is az, meg a tanítónő is, aki a magyar kónverzációt tanítja a nebu­lóknak. Nem kötelező a heti két óra, de azért minden gye­rek látogatja. Nem kételkedem a sók­szelőcei szlovák alapiskola pe­dagógusainak jószándékában. Ők, mint az igazgató elmondta, csupán azt szeretnék, ha a gye­rekek elsajátítanák a magyar irodalmi nyelvet, amire otthoni környezetükben nincs le­hetőségük, mivel Sókszelőcén a tájszólás dívik. Ismétlem, nem kételkedem a jó szándé­kukban, csakhogy a pokolba vezető út is csupa jó szándékkal van kikövezve. Ők bizonyára nem gondolták végig, milyen üzenetet közvetítenek a maga­sabb állami instanciák felé, amikor a tanulók anyanyelvét nem kötelező tantárggyá degra­dálva oktatják, ez is több, mint a semmi alapon, a szlovák tör­ténelemkönyvek bubusáhak, Apponyi bárónak a módszereit a tökélyig finomítva. Ez az üze­net azt sugallja, hogy nem Ko­menskýnek volt igaza, mert így is lehet. Nincs is szükség ma­gyar oktatási nyelvű iskolákra, nyugodtan be lehet adni a ma­gyar gyereket szlovák iskolába, elvégre a vízcsapból is az folyik, hogy csak az képes biztosítani jövőbeli érvényesülését, ráadá­sul azért magyarul is tanulgat. A sókszelőcei pedagógusok bi­zonyára úgy gondolják, hogy az általuk kezdeményezett út ve­zet többség és kisebbség jobb kölcsönös megértéséhez. A re­cept nem új, alkalmazták már a volt Jugoszlávia iskoláiban is. Segített? VOJTEK KATALIN PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI UJ Szó-tudósítások A KERESZTENYDEMOKRATA MOZGALOM baráti jobbot nyújt a Keresztényszociális Uniónak, amelynek elnöke, Ján Klepáč a napokban jelentette be távozá­sát a KSZU éléről. Ján Camo­gurský a KDM tegnapi sajtótá­jékoztatóján azzal indokolta ezt a lépést, hogy Szlovákiának erős kereszténydemokrata pártra van szüksége. Mikuláš Dzurinda volt közle­kedési miniszter a költségveté­si tervezet ellentmondásaira mutatott rá. Legfőbb negatí­vumnak a túlértékelt bevétele­ket tartja, valamint azt, hogy érezhetően kevesebb péhzt kapnak a költségvetésből a községek, mint az előző évek­ben, Véleménye szerint a költ­ségvetési hiány könnyen meg­haladhatja a tervezett 21 milli­árd koronát, és kételkedésé­nek adott hangot azzal kapcso­latban is, hogy elérhető az öt­százalékos gazdasági növeke­dés. Ivan Šimko alelnök a pártfe­gyelem megrendülésének jele­it vélte felfedezni a DSZM-kép­viselőknek a választási törvény módosítására irányuló javasla­tával kapcsolatban. A kormány által is jóváhagyott tervezet szerint ezentúl a pártok dönte­nének arról, hogy a megürese­dett képviselői helyet a jelöltek közül ki foglalná el. A módosí­tás törvényhozási jóváhagyása esetében nem a legtöbb kari­kázást kapott jelölt kerülne a parlamentbe, hanem az, aki hűséges a párthoz - figyelmez­tetett Šimko. A MAGYAR POLGÁRI PÁRT nagyra értékeli, hogy a magyar kormány és a parlamenti pár­tok folyamatosan konzultálnak a magyarországi szlovák, illetve a szlovákiai magyar kisebbség képviselőivel a szlovák-ma­gyar alapszerződest illetően. Az MPP álláspontját a sajtótájé­koztatón ismertető Petőcz .Kál­mán szóvivő hiányolta, hogy ha­sonló lépésre a szlovák kor­mány nem -hajlandó, noha a szlovákiai magyar pártok fela­jánlották segítségüket és együttműködési készségüket. Petőcz hangoztatta, nem az a fontos, hogy sikerül-e március 21-ig aláírni a szerződést, mint azt magyar és szlovák részről egyaránt hangoztatják, hanem a szerződés tartalmára kell összpontosítani. Legfontosabb követelménynek tartja, hogy az alapszerződés összhangban le­gyen a nemzetközi dokumentu­mokkal, egyebek között az ET 1201-es ajánlásaival, továbbá a két ország jogrendjével és jo­gi gyakorlatával (gágyor) LOSONC Megfenyegette A losonci rendőrség meg­állapította, hogy 0. K. losonc­tamásfalvai lakos januárban és februárban lakásán több esetben is fajtalankodásra kényszerítette a fiatalkorú P. L.-t. A férfi életveszélyesen megfenyegette a 14 éves kisfiút, ha simogatással nem elégíti ki nemi vágyait, agyon­üti. Hétfőn, amikor a fiú édesanyja tetten érte őket, 0. K. az asszonyt azzal fenye­gette meg, hogy ha jelenti az esetet, fejszével agyoncsap­ja. A losonci járási nyomozó­hivatal fajtalankodás és erőszak miatt alapos gyanú­ja miatt vádat emelt az 51 éves férfi ellen. (farkas) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN Szombaton 10 órakor jelentke­zik a Heti Krónika, a hét belpoliti­kai eseményeinek összefoglalója. 11 órakor bemutatjuk a Velencei ismeretlen című, Giuseppe Berto kisregénye alapján készült hangjá­tékot Kövesdi Szabó Mária és Bo­ráros Imre főszereplésével. A déli hírek után Köszöntő. 13.30-kor már elhangzott műsorainkban tal­lózunk. 14.05-kor a Hazai tájakon néprajzi összeállítás a vicsápapáti farsangi szokásokát mutatja be. 14.35-kor operettrészleteket köz­vetítünk. 15 órátóľl8 óráig Szom­bat délután Gémesi Irénnel. A tar­talomból: különleges gondozást igénylő gyerekek közt jártunk egy nevelőszanatóriumban; Elhangzik egy beszélgetés Bauer Győzővel, a Csemadok Országos Választmá­nyának elnökével; Látogatóban az érsekújvári kórházban; Visszatért Franciaországból a Szlovák Filhar­móniai Kórus; jelentkeznek a meg­szokott rovatok. Vasárnap 10 órakor hírekkel in­dítjuk adásunkat. 10.15-kor Kö­lyökvilág. A sókszelőcei és a vág­sellyei gyerekek a táncról, zenéről és a farsangi karneválról beszél­nek. 11 óra 10 perckor Irodalmi mozáik. Zalabai Zsigmond Baróti Szabó Dávid: Jer, magyar lantom című könyvéről nyilatkozik. 11.30 Aki tudja, írja meg címmel komoly­zenei vetélkedőnket hallhatjuk. 12 órakor hírek, Köszöntő. A Világos­ság egyházi műsorban Ürge Ta­más gútai plébános szól a hallga­tókhoz. Három órától műsorzárá­sig, hat óráig Vasárnapi randevú Csenger Ferenccel. Mit keres egy magyarországi lány Szlovákiában; Bemutató előtt és bemutató után a komáromi Jókai Színházban; Montanaro legújabb tervei. -zj­MAGYAR-ROMAN ALAPSZERZŐDÉS Kész a cikkelyek többsége Munkatársunktól Max van der Stoel, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet kisebbségügyi főbiztosa Bukarestbe érkezett, ahol a román és az ottani magyar politikusokkal tárgyal a Bukarest és Budapest kapcsolataiban az utóbbi időben felerősödött feszült­ségekről, s találkozik az RMDSZ képviselőivel is. egyeztetés az alapszerződés szövegéről. Diplomáciai források szerint a dokumentum mintegy 20 paragrafusáról, tehát a több­ségről már végleges a megegye­zés. Igen fontos előrehaladás, hogy a magyar fél rugalmassága és kompromisszumkészsége kö­vetkeztében sikerült megegye­zésre jutni a határok sérthetet­lenségét rögzítő paragrafus szö­A főbiztos bukaresti megbe­széléseivel szeretné elősegíteni, hogy a két ország a készülő alap­szerződést még március 20-a, a párizsi stabilitási konferencia megnyitása előtt aláírhassák. Bukarestben egyébként ép­pen tegnap fejeződött be az újabb román-magyar szakértői vegében is. A román fél továbbra sem hajlandó hasonló rugalmas­ságot tanúsítani a kisebbségi jo­gokat rögzítő paragrafus kérdé­sében. Mindez jelzi, hogy a ma­gyar-román alapszerződés eset­leges márciusi aláírása igencsak kérdéses. Magyar diplomáciai forrásokból származó informáci­ók szerint ez csak akkor lehetsé­ges, ha a két fél a végleges szö­veget legkésőbb március 10-ig rögzíti. Állítólag ugyanez vonat­kozik a magyar-szlovák alap­szerződésre is. KOKESJÁNOS A KESOBB SZÜLETŐ SZERZODESEK SORSA Beépíthetők a párizsi csomagba Formálisan az utolsó, szakértői szintű kerekasztal-megbeszé-. lésre került sor Brüsszelben a márciusi párizsi stabilitáskonfe­rencia előkészítése céljából. A mostani, ötödik - fordulón végle gesítették, hogy milyen szerződéseket építsenek majd be a kon­ferencia megállapodásrendszerébe, s hogy mi legyen a megálla­podást kísérő programok és pr ojektek sorsa. sák a párizsi megállapodáscso­mag egészét. Korábbi „kerekasztalok" alkalmá­val lehetőségként merült fel, hogy ahol esetleg márciusig nem ké­szülnek el az alapszerződéssel, ott is módot adnak majd arra, hogy az egyezmény a későbbiek folyamán beépíthető legyen a MTI-hír A szerződések kapcsán egyetértettek abban, hogy a kétoldalú alapszerződések vagy alapszerződés jellegű kö­zös nyilatkozatok, valamint az esetlegesen megszülető ki­sebbségi egyezmények alkos­„csomagba". Értesülések szerint a mostani, utolsó fordulón ez így nem került szóba, de ennek le­hetőségét továbbra sem zárták ki. Az egyeztetésen az egyes or­szágok egyúttal beterjesztették azokat a listákat, amelyek a meg­állapodásokhoz csatolt együttműködési projekteket tar­talmazzák. A magyar listán az elsők között szerepel az esztergo­mi Duna-híd újjáépítésének a ter­ve, de akadnak szép számmal magyar kisebbségi programok is. Eldőlt, hogy ezek költségeit a PHA­RE-alapokból fedezik majd. Elképzelhető a „kétsebességes" Európa MTI-hír Itália nem ellenzi az Európai Unió kibővítését, de vélemé­nye szerint ennek a folyamat­nak úgymond földrajzilag kie­gyensúlyozottnak kell lennie. „Ha belépnek a közép- és ke­let-európai volt kommunista országok, akkor a mediter­rán térség néhány államának is be kell lépnie" - jelentette ki Susanna Agnelli olasz kül­ügyminiszter a La Repubbl'h cában megjelent interjújá­ban. Agnelli asszony, aki az átmeneti olasz szakértői kormányban a kül­ügyekért felelős, azt is leszögezte, hogy a kibővített Unió az intézmé­nyek reformját is megköveteli: a Bi­zottságot át kell szervezni, a dön­téshozatalban a konszenzus elve helyett a többségi szavazat elvét kell alkalmazni, az Európai Parla­mentnek több jogkört kell biztosí­tani, hogy egyre inkább valódi par­lamentté váljon. Az olasz külügyminiszter úgy vé­lekedett, hogy az európai közös politika kialakítása és a közös pénz megteremtése között a lát­szat ellenére sincs túlzottan szo­ros kapcsolat. „A politikai unió fon­tosabb, hiszen az egységes Euró­pa kiinduló elve politikai volt" ­hangsúlyozta. Éppen ezért nem ért egyet azzal a német véleménnyel, hogy „az, aki a kijelölt belépési időpontra még nincs kész, nem léphet be". Nagyobb rugalmasság­ra van szükség - tette hozzá, de azt is kijelentette, hogy a „kétse­bességes Európa" gondolata őt nem botránkoztatja meg, sőt adott feltételek esetén ez megoldás is lehet. A kétsebességű Európa - a Frankfurter Allgemeine Zeitung karikatu­ristája szerint. Szerződjünk vagy ne szerződjünk? A magyar kormány külpolitikai prog­ramja sokáig kikezdhetetlennek bizo­nyult. Nem volt mit bírálni, hiszen Hor­nék deklarálták a külpolitikai koncep­ció folytonosságát, ezen belül a fő prio­ritásokat: Magyarország felzárkózását a fejlett európai államokhoz, a határon túl élő magyarság jogos követelései­nek támogatását, valamint a környező országokkal való jószomszédi kapcso­latok kialakítását. Az soha nem volt kérdéses, hogy az említett három té­nyező szorosan kapcsolódik egymás­hoz, s csak egymás függvényei. Az EU­országok egyértelművé tették, hogy nem akarnak kívülről importálni sem­milyen lappangó konfliktust, nyilvánva­ló ugyanakkor az is: addig nem lehet jószomszédi kapcsolatokról beszélni, amíg a határokon túl élő magyarok jog­állásával kapcsolatban komoly problé­mák vannak. Magyarország külpolitikai megítélé­sén sokat rontott az a megoldási stra­tégia, amelyet az előző kormány alkal­mazott. Antall, majd Boross kabinetje elutasította az olyan alapszerződése­ket, amelyek a kisebbségi jogállás javí­tásáért cserébe a szomszédok számá­ra fontos határgaranciákat is tartal­mazták volna. Előbb a kisebbségi igé­nyek teljesítése, s csak azután alap­szerződés - így lehetett összegezni a magyar álláspontot. Ez a stratégia oda vezetett, hogy Magyarországgal kap­csolatban egyre többször vetődött fel a kérdés: nem foglalkozik-e túl intenzí­ven a határmódosítás kérdésével? A gyanakvást csak erősítették a volt ma­gyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza eszmefuttatásai, aki a kisebbségek helyzetének megoldását biztonságpoli­tikai kritériumként kezelte. Ilyen előzmények után vette át a sta­fétabotot a Horn-kormány, amely elődje megfeneklett elképzeléseit fél­resöpörve a külpolitikai folyamatossá­got jelképező prioritások megvalósítá­sára új koncepciót irányozott elő. En­nek lényege: a jószomszédi kapcsola­tokat és a kisebbségek helyzetének ja­vítását egy fedél alatt, egy fajsúlyos alapszerződésben kell elintézni. Rövid­del hivatalba lépése után felgyorsította a szlovák-magyar alapszerződés előkészítésével kapcsolatos egyezteté­seket, amit hat hónappal később - a szlovák és a magyar miniszterelnökök találkozóját követően - az a meglepő bejelentés követett, hogy a lényeges kérdéseket tulajdonképpen tisztázták, ezért esélyt látnak a dokumentum március 20-ig, a párizsi stabilitási kon­ferencia megkezdéséig történő aláírá­sára. A magyar kormány hajlandósá­got mutatott egy olyan alapszerződés megkötésére, amely kimondaná, hogy a szerződő felek sérthetetlennek tekin­tik a határokat, és a helsinki záróok­mányelveinek megfelelően egymással szemben nem támasztanak területi követeléseket. Megkerülhetetlennek tekinti ugyanakkor azt is, hogy az alap­szerződés vagy egy hozzá szorosan kapcsolódó dokumentum rögzítse a ki­sebbségek jogainak garantálását és érvényesülésük feltételeinek biztosítá­sát. Mečiar Budapesten úgy viselke­dett, mint akinek nincs kifogása egy ilyen dokumentum megkötése ellen. Kérdéses azonban, hogy a magyar kor­mány nem ivott-e előre a medve bőré­re. Valóban megköthető a jelenlegi szlovák kormánnyal egy olyan európai szellemiséget tükröző alapszerződés, amely mindkét ország s azok kisebbsé­gei számára is elfogadható? Vagy arról van szó, hogy a megegyezés vágya mi­att a tárgyaló felek nem tanúsítottak kellő figyelmet annaR a körülménynek, hogy más-más nyelven beszéltek? A külpolitika terén sok múlik a szava­kon. A parlamenti ellenzék mindenesetre - jobb félni, mint megijedni alapon - a szomszédsági politika miatt össztüzet zúdított a kormányra. Ez a kérdés állt az Országgyűlés szerdai külpolitikai vi­tanapja középpontjában, ahol a parla­menti képviselők több mint hat órán át boncolgatták pro és kontra a kabinet által alkalmazott eszközök, módszerek célszerűségét. A kormány álláspontját legtalálóbban maga Horn Gyula fogal­mazta meg, mondván: kabinetje vég­hezviszi a NATO-hoz és az Európai Uni­óhoz való csatlakozás folyamatát, és minden mást ennek rendel alá. Az el­lenzék a hazai és határon túli magyar­ság érdekeinek elárulásával vádolta a hatalmon lévő pártokat, és elutasította azt a véleményt, hogy alapszerződések az euroatlanti integrációba való felzár­kózás feltételét képeznék. Alapvető vi­takérdésként merült fel, mi legyen az a minimum, amelyet a kisebbségi jogok tekintetében tartalmazniuk kellene a szomszédokkal megkötendő alap­szerződéseknek. Az MDF álláspontja nem sokat változott: az alapszerződés­ben garantált kisebbségi jogoknak meg kell haladniuk a multilaterális konvenciókat, ellenkező esetben nem sokat érnének. A Fidesz úgy véleke­dett, előbb minőségileg javuljon a ki­sebbségek helyzete, aztán jöhetnek az alapszerződések. A Független Kisgaz­da Párt szerint a helsinki békekonfe­rencia után egy alapszerződés aláírása a magyarság végső lelki megalázásá­val érne fel. A magyar Országgyűlés külpolitikai vitanapjának legfőbb tanulsága az le­hetett a Horn-kabinet számára, hogy a jövőben ne tegyen elhamarkodott lé­péseket, és óvakodjon a meggondolat­lan kijelentésektől. Nyilván felismerte ugyanis, hogy könnyen nála maradhat a Fekete Péter, ha eddigi deklarációi után mégsem köti meg az alap­szerződéseket, netán olyanokat ír alá, amelyekkel nehéz lesz elszámolnia. HORVÁTH GABRIELLA

Next

/
Thumbnails
Contents