Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-01 / 26. szám, szerda

1995. február 1. Z j Szembetűnő' láthatatlanság Szlovákia szinte tudatosan mellőzi a davosi Világgazdasági Fórumot. Azt a svájci rendezvényt, amelynek keretében óriásvállalatok vezetői és kormányok magas rangú képviselői 1971 óta folytathatnak minden télen kötetlen véleménycserét a világgazdaság és a világpolitika legfontosabb kérdéseiről. Az idén a jubileumi 25. felvonáson, amely tegnap ért véget, összesen 30 államfő és miniszterelnök, az ENSZ főtitkára, 170 miniszter, a világ legjelentősebb vállalatainak 850 vezetője, valamint több száz szakember vett részt a hatnapos rendezvényen. Szlovákiát nem több és nem kevesebb, mint 2(1) politikus képviselte. Ján Ducký gazdasági miniszter és Jozef Šesták, a külügyminisztérium államtitkára. Azt senki sem állítja, hogy Davosban kötik meg a kulcsfontosságú gazdasági szerződéseket, hogy ott írják alá a milliárdos üzleteket. Nem, Davos szerepe másban rejlik. Abban, hogy a világ gazdaságának meghatározó szereplői kicserélik véleményüket a legfontosabb fejleményekről, személyes ismeretségek kötődnek (ennek szerepét nem lehet eléggé hangsúlyozni), és az egyes országok válogatott publikum előtt ismertethetik elképzeléseiket. így történt ez a legutóbbi fórumon is, amelyen kiemelt szerepet kapott Kína, Oroszország, Kazahsztán és reflektorfényben fürdött Csehország, Lengyelország, valamint Magyarország is. A rangos rendezvényen önálló bemutatkozási lehetőséget kaptak olyan országok, mint Üzbegisztán, Kuba, és Kirgizia. A számunkra mérvadó Csehország vagy Magyarország pedig 80 percben vázolhatta fel ország-világ szeme előtt, miképpen képzeli el az Európai Unióhoz történő integrációját. És Szlovákia? Nem véletlenül maradt ki az iménti felsorolásból. Bár a Hospodárske noviny kommentárja szerint Ducký és Šesták a Davosban töltött 48 óra alatt annyit teljesített, amennyit Pozsonyból hosszú hónapok során sem sikerült volna, mégis felmerül a kérdés: miért nem tudott Szlovákia önálló előadáson bemutatkozni? Hol maradtak a nagyvállalatok, a külkereskedelmi cégek vezetői? Amióta az ország önálló, azóta a davosi részvételt egyszer sem készítették elő rendesen; ezzel szemben Václav Klaus cseh miniszterelnök, mint hal a vízben lubickolt a svájci magashegyi üdülőközpontban, és országát európai „kistigrisként" reklámozta. Úgy látszik, még mindig csak a hazai fórumokon tudják politikusaink verni a mellüket Szlovákia külföldi megismertetésének ígéretével. A valóságban, legalábbis a davosi Világgazdasági Fórumon egyelőre Kuba mögött cammogunk... SIDÓ H. ZOLTÁN PERUI-ECUADORI HATARVILLONGASOK Quito egyoldalú tuzsziinete MTI-hírek Az ecuadori külügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy a quitói vezetés egyoldalú tűzszünetet hirdet a perui határ mentén kialakult fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Az oldal zárásáig nem kaptunk hírt Peru válaszáról. Négy ország - Argentína, Brazília, Chile és az Egyesült Államok - közvetítésével született fegyvernyugvásnak az éjszakai órákban kellett életbe lépnie. A tervek szerint Peru, Ecuador és a négy közvetítő ország képviselőiből álló bizottság felügyelné a tűzszünetet. Pedig Sixto Durán Bal lén ecuadori elnök hétfő este még az elnöki palota erkélyéről az épület elé vonult, s a Peru-ellenes jelszavakat kiabáló mintegy 30 ezer diákot üdvözölve kijelentette: kész a fegyverszünetre, ám egy lépést sem hajlandó hátrálni. Még a tűzszünet bejelentését megelőzően a washingtoni külügyi szóvivő újságíróknak elmondta: elképzelhető, hogy az Egyesült Államok különleges megbízottat meneszt a katonai összecsapásokba torkolló perui-ecuadori határvita elsimítására és a rendezés előmozdítására. Warren Christopher külügyminiszter már a hét végén telefonon érintkezésbe lépett a perui, illetve az ecuadori elnökkel, és arra biztatta őket, hogy a konfliktus megoldására a Riói Jegyzőkönyv előírásait alkalmazzák. Az 1942-ben született szerződés a két ország közötti határvidék felosztásáról intézkedett, az ecuadori parlament azonban 1960-ban érvénytelennek nyilvánította. A mostani harcok ugyanabban a körzetben robbantak ki, mint akkor, a század derekán. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség szerint a csütörtökön kirobbant összetűzésekben már több mint ötvenen vesztették élletüket, több tucat perui és ecuadori katona megsebesült. Űj lengyel miniszterek MTI-hír Eggyel csökkent a lengyel belpolitika robbanásveszélyes területeinek száma: Walde•mar Pawlak kormányfő tegnap tájékoztatta Lech Walesa államfőt arról, kit kíván kinevezni a lemondott külügy-, illetve nemzetvédelmi miniszter helyére. A javaslattal Lech Walesa egyetértett, így az általa megadott határidőre, tehát legkésőbb pénteken a miniszte

1 rek kinevezési okmányát a miniszterelnök hivatalosan benyújtja aláírásra a köztársasági elnöknek. Amíg erre nem kerül sor, az új miniszterek nevét nem kívánja nyilvánosságra hozni. Mint Walesa szóvivője közölte, a miniszterek kinevezésével teljesül a kormánykoalíció vezetői által kért találkozó előfeltétele, vagyis az államfő hajlandó megbeszéléseket kezdeni a további vitás kérdésekről a kormánypártok vezetőivel. it VISSZHANG y A belügyminisztérium állásfoglalása Lapunk Január 28-án közölte a Kissé durvára sikeredett című cikket a dunaszerdahelyi rendőri kommandóakcióról, illetve Január 30-án a Félholtra vert magánnyomozó című tudósítást. A két cikkel kapcsolatban a belügyminisztérium rendőri testülete sajtóosztályának a vezetője az alábbi nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkbe: Kedden 18.00 órától 20.30-ig a rendőrség rendkívüli esetekre kiképzett alakulatának tagjai a dunaszerdahelyi Grand Bár éttermében akciót hajtottak végre, melynek során hét, erőszakos bűncselekményt elkövetett tettest tartóztattak le. Valamennyien a dunaszerdahelyi járásból származnak, életkoruk 21-től 47 évig terjed. Az akció egy részét az épület előtt hajtottuk végre, ahol egy BMW típusú kocsiban két személy tartózkodott. A rendőrség felszólította a nevezetteket, hogy hagyják el a gépkocsit. A felszólításnak nem tettek eleget, és el akartak menekülni. Ezért kihúztuk őket a kocsiból. A 47 éves A. R.-nél a biztonsági motozás végrehajtása során az övbe rejtett pisztolyt találtunk. A. R. a motozás során ellenállást tanúsított, úgy, hogy kezével a belső zsebébe nyúlt. Ekkor a rendőrök az SZK NT 171/1993 Tt. sz. értelmében önvédelmi fogásokat alkalmaztak. A. R.-nek másik pisztolya is volt a belső zsebében. A szerkesztő megjegyzése A razzia jogosságához nem fér kétség. A kettős kassai rendőrgyilkosság is azt bizonyítja, az alvilággal nem lehet bánni. A Dunaszerdahelyi járásban uralkodó helyzet is radikális közbelépést kíván. Ami viszont Raisz Andrással történt, azzal már aligha lehet egyetérteni. A belügyminisztérium állásfoglalásában az olvasható, ellenállást tanúsított, azzal, hogy a zsebébe nyúlt. (Ezt a sértett tagadja.) Ekkor a kommandósok önvédelmi fogások alkalmazásával tették ártalmatlanná (ettől törtek össze a bordái és ment tropára az orra?). A sebesült férfinak - magánnyomozó lévén - van fegyverviselési engedélye. Szavai szerint a rendőrök csak akkor jöttek rá, hogy pisztoly van nála, amikor rugdosás közben a stukkerébe tapostak. R. A. állítása szerint többször hangsúlyozta, hogy nem bűnöző, hanem magánnyomozó, de figyelemre sem méltatták. Nem a szerkesztőségfeladata, hogy kiderítse, kinek van igaza. Ez a bíróságra tartozik. Az üggyel kapcsolatban - és ez cseppet sem meglepő - igen elEgy 21 éves férfi Lada személygépkocsival akart elmenekülni a helyszínről. Motozásakor pisztolyt találtak nála, amelyhez nem volt fegyvertartási engedélye. A Grand Bárban 4 további társukat tartóztatták le. A letartóztatott személyeket a rendőrség pozsonyi alakulatára szállították. Mivel A. R. megsebesült, orvosi segélyszolgálatot hívtak, amely úgy döntött, hogy A. R.-t kórházba kell szállítani. Három letartóztatott személyt zsarolással és tiltott fegyvertartással vádolnak. Mindhármukat őrizetbe vették, a négy további személy ellen pedig büntetőeljárás megindítására tettek javaslatot. DUŠAN IVAN őrnagy lentétes vélemények hangzottak el olvasóink részéről. Ki-ki vérmérséklete, tapasztalata alapján telefonált. Akadt, aki rendőrállamot emlegetett. Egy másik úr úgy nyilatkozott, végre a rendőrség felébredt. - Ami Dunaszerdahelyen történik, az nem normális - hallottuk egy további telefonálótól. - Két hete - panaszolta - a nagybátyámat fényes nappal megverték. Hogy kik? Álarcban voltak. Tettüket semmivel sem indokolták. Ezek a nyikhajok életükben nem dolgoztak, de több autójuk volt, mint nekem cipőm. Azt ajánlom, akiket az elmúlt időszakban megfélemlítettek, bántalmaztak, megzsaroltak, ne csak a rokonaiknak mondják el tapasztalataikat. Tegyenek feljelentést, de ne a szerdahelyi, hanem a fővárosi rendőrkapitányságon. Ehhez a javaslathoz már csak annyit fűzünk hozzá, mi is szívesen meghallgatjuk mindazokat, akik személyesen kerültek kapcsolatba a dunaszerdahelyen garázdálkodókkal. Anonimitásukat természetesen szavatoljuk. (ordódy) HORVÁT-KRAJINAI RENDEZES Knin elutasítja a tervet Újvidéki munkatársunktól Alighogy a népszerűen Z-4nek is nevezett ún. mini összekötő csoport átadta a horvát-krajinai kapcsolatok rendezéséről szóló tervet a krajinai vezetésnek, Knin máris elutasította azt, illetve egyelőre félretette. Milan Martics, a krajinai bábállam elnöke kijelentette, addig meg sem vitatják a tervet, amíg az USA és Oroszország kormánya, valamint a Biztonsági Tanács nem szavatolják, hogy az ENSZ békefenntartó erői március 31. után is Krajinában maradnak. Martics azzal sem elégedne meg, ha az UNPROFOR megfigyelőként lenne jelen, mivel szerinte az ENSZ-nek védenie kell a szerbeket. A kéksisakosok nélkül semmiféle tervet nem lehet végrehajtani - mondta Martics. Máris beigazolódni látszanak tehát azok az előrejelzések, hogy a Z-4-es tervet nehéz lesz elfogadtatni mindkét érintett féllel, annak ellenére, hogy zágrábi értékelések szerint a terv alapjaiban elfogadható. S egyben talán az utolsó esély arra, hogy az újabb háború elkerülhető legyen - állítják nyugati diplomaták. A londoni The Guardian értesülése szerint ugyanis, noha Zágráb békét hirdet, mégiscsak háborúra készül: Tudjman elnök és katonai tanácsadói korlátozott fegyveres akciókat terveznek a szerbek ellen. De egyelőre még korai efféle találgatásokba bocsátkozik. Egy apró(?) indcidens azonban nem maradhat szó nélkül. Zágrábot igencsak felháborította Vladiszlav Jovanovics kis-jugoszláv külügyminiszter egyik újabb keletű nyilatkozata: azt mondta az olasz II Giornale napilapnak, hogy „Isztria nem Horvátország része". (Jugoszláv szélsőségesek, elsősorban Seselj, de az egykori elnök, Dobrica Csoszics is tett olyan nyilatkozatot, hogy Isztria és Dalmácia mindig is 0laszországhoz tartozott.) A horvát külügyminisztérium éles hangú jegyzéket nyújtott át Belgrádnak, amely szerint az efféle nyilatkozatok nem járulnak hozzá Belgrád és Zágráb kapcsolatainak rendezéséhez. A belgrádi kormányzat cáfolta, hogy Jovanovics efféle nyilatkozatot adott volna, ennek ellenére az incidens alighanem ismét elnapolja Mate Granic külügyminiszter már hónapok óta halogatott belgrádi látogatását. GYARMATI JÓZSEF Csodavárás A hírügynökségi jelentések ismét többet foglalkoznak Horvátországgal, ahol fegyvernyugvás van, mint Boszniával, ahol a tűzszünet ellenére sem hallgatnak a fegyverek. Ennek oka a délszláv háborús konfliktus további eszkalációjának, egy újabb szerb-hon/át háború kirobbanásának a veszélye. Sőt megfigyelők szerint ez csak valami csoda folytán kerülhető el, hiszen a múlt pénteken a zágrábi parlament is megerősítette Franjo Tudjman horvát elnöknek azt a bejelentését, hogy nem járulnak hozzá a Horvátország területén állomásozó UNPROFOR, vagyis a békefenntartó erők március 31-én lejáró mandátumának a meghosszabbításához. Magyarán: a kéksisakosok mehetnek. A volt Jugoszlávia területén vagy 40 ezer békekatona van, ebből mintegy 15 ezer Horvátországban. Ezeket a Horvátország és Szerbia közötti háborút lezáró megállapodás után telepítették oda, azzal az ENSZ által is felvállalt feladattal, hogy elősegítik a horvát kormány szuverenitásának helyreállítását a szerbek lakta területek - Krajina - fölött. Nos, ezt a feladatot a békeerők nem tudták teljesíteni, és azt sem tudták elősegíteni, hogy a négyszázezernyi menekült hazatérhessen. Ezért érthető Zágráb csalódottsága és kemény lépése. Hiszen Horvátország területének egyharmadán a szerbek kikiáltották önálló köztársaságukat, azzal a távlati céllal, hogy egyesüljenek Szerbiával. A világvezető politikusai joggal tartanak a háború kiújulásától, miután hétfőn a krajinai szerbek elutasították a mini összekötő csoportnak vagy zágrábi négyeknek (tagjai az amerikai és az orosz nagykövet, valamint az ENSZ és az EU képviselői) is nevezett közvetítők javaslatait. Ezek szerint a horvát szuverenitás helyreállítása fejében a krajinai szerbek széles kulturális és politikai autonómiával rendelkeznének, saját rendőreik lehetnének, és megbízható nemzetközi garanciákat kapnánakjogaiktiszteletbentartására. A hon/át hadügyminiszter még ezt megelőzően közölte: ha békés úton nem megy, akkor Zágráb katonai erővel állítja helyre szuverenitását Krajina fölött. Hozzátéve, a horvát haderő nagyobb és szervezettebb, mint gondolnák, s korszerű, föld-föld típusú rakétarendszereik is vannak. Erre a krajinai szerbek elnöke, Milan Martics azonnal Belgrádba utazott, és titkos tárgyalásokat folytatott Miloseviccsel, Szerbia vezérével, aki megígérte: ha Horvátország megtámadná Krajinát, Szerbia azonnal katonai segítséget nyújtana neki. Miközben a diplomaták ingáznak az érintettek között, a katonai szakértők már az erőviszonyokat latolgatják. A becslések szerint egy általános mozgósítás esetén Horvátország 250 ezer katonával rendelkezne, ami elégséges a krajinai szerb területek elfoglalásához. Természetesen csak akkor, ha sem Milosevics szerb elnök, sem a boszniai szerbek nem küldenének segélycsapatokat a krajinai szerbeknek. Csak ilyen esetben volna meg a horvát hadseregnek a háromszoros túlereje Krajinával szemben. A Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet szerint jelenleg Zágráb 105 ezer embert tart fegyverben. A hon/át hadsereg 176 harckocsival és mintegy ezer tüzérségi löveggel, illetve rakétavetővel rendelkezik. Ehhez hozzá kell még számítani a 600 légvédelmi ágyút is. A másik oldalon a krajinai szerbek az egykori jugoszláv néphadseregtől örökölt 240 harckocsit, 100 páncélozott harcjárművet, 600 tüzérségi löveget és 16 rakétavetőt tudnak felsorakoztatni. A jelentés szerint a fegyverembargó ellenére Horvátország a légierejét is jelentősen megerősítette. Sokan hibáztatják Tudjmant, mondván, hogy a tűzzel játszott, elhamarkodta a döntést. Látni kell viszont, hogy a horvát elnök egyre nagyobb hazai nyomásnak volt kitéve, ezért kockáztatott. A horvát közvélemény nem tud belenyugodni az ország jelentős részének elvesztésébe, hiszen látja, hogy az UNPROFOR tehetetlensége egyre inkább valamiféle ciprusi típusú megosztottságot eredményezne Horvátországban. A boszniai helyzet is szorította Tudjmant, ott a rendezés - ha egyáltalán beszélhetünk rendezésről - abba az irányba halad, a nemzetközi összekötő csoport végül is bele fog egyezni abba, hogy a boszniai szerbek valamiféle konföderációra lépjenek Szerbiával. És akkor a krajinai szerbek is legalább ennyit fognak követelni maguknak. Tehát lassan elkészül egy újabb szerb-horvát háború forgatókönyve. Most még meg lehet akadályozni a véres előadást. Talán csoda sem kell hozzá, elég, ha a nagyhatalmak és a nemzetközi szervezetek hatékonyabb szerepet vállalnak és teljesítik ígéreteiket. MALINÁK ISTVÁN A MAGYAR HATÁRON Ismét pecsételnek Megszűnt az úgynevezett „integetős" ellenőrzés a magyar határállomásokon, elsősorban a nemzetközi bűnözés visszaszorítása érdekében. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője kedden az MTI kérdésére elmondta, hogy valamennyi belépő külföldi állampolgár útlevelét elkérik, és abba bepecsételik a belépés napját. A kilépő külföldiek útiokmányát is ellenőrzik annak érdekében, hogy megállapítsák: jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köztársaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgárokat is érinti, azzal a különbséggel, hogy az ő útlevelükbe nem pecsételnek. Az „integetés" a magyarok esetében is megszűnt, mert útlevelüket a határőrök személyazonosítás miatt minden esetben elkérik.