Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-01 / 26. szám, szerda
ÚJ SZÓ RIPORT 1995. február 2. Szlovákián múlik a továbblépés (Folytatás az 1. oldalról) ben lesz elérhető. A túlzott optimizmus beszél belőlem, ha az ezredfordulót tippelem, de a realitások talaján maradva ehhez a dátumhoz egy-két évet hozzátennék. Csáky Pál: - Szlovákiának elméletileg esélye lenne arra, hogy az évszázad végén az EU teljes jogú tagja legyen. Elméletileg, mert ehhez a szlovák társadalom egységes politikai akaratára van szükség, s én ebben kételkedem. Gyakorlati téren ennek a feladatnak a megvalósítása szerintem három tényezőtől függ: első a szlovákiai belpolitikai helyzet, amely a kívánt irányba kellene, hogy alakuljon politikai, gazdasági és törvényalkotási területen. Ez több száz-törvénymódosítást jelent. Örömmel mondom el, hogy a demokratikus jogok, s ezen belül a kisebbségi jogok betartása terén is, mert a társulási szerződésünkbe bekerült egy olyan kitétel, hogy a szerződés az EU részéről egyoldalúan felbontható, ha Szlovákia nem tartja be a vállalt kötelezettségeket. A társulási szerződésben szerepel egy emberjogi cikkely, amely a gazdasági együttműködést a felsoroltak teljesítéséhez köti. A második tényező az, hogy milyen lesz az EU helyzete, s milyen döntések születnek az 1996-os konferencián az Unió további bővítéséről. Az Unió akarata után a harmadik, s talán a legfontosabb tényezőt a szlovák szándékok jelentik, s az az objektív szint, amelyet Szlovákia addig el tud érni. Hiába lesz meg ugyanis egyfelől az akarat, másfelől a készség, ha gazdaságunk nem leSz kompatibilis. Sok függ attól, hogy milyen lesz Szlovákiában a politikai és szociális klíma, a demokrácia foka. Időpontot nem szívesen mondanék, de ha mégis, nos, akkor attól tartok, hogy Szlovákiát nem az első hullámban fogják felvenni, hanem valamikor 2010 körül. Amikor ezt mondom, nem pusztán a saját véleményemre hagyatkozom, hanem azokra az elemzésekre utalok, amelyek szerint Szlovákia már most a második csoportban szerepel. • Vladimír Mečiar harmadik kormánya úgy döntött, hogy az idei év derekán juttatja el a brüsszeli EU-központba a teljes jogú tagságért folyamodó kérelmet. Megítélése szerint a szlovák kormány jól választotta-e meg ezt az időpontot? Milan Kňažko: - Nem az a lé nyeges, hogy mikor kérjük a teljes jogú tagságot, hanem az, hogy mikorra teszünk eleget bizonyos elvárásoknak. Gondolok itt a megkívánt politikai feltételekre, a jogi és egyéb normák hozzáigazítására az EU-ban érvényes jogszabályokhoz és egyéb előírásokhoz. Jozef Moravčík: - Úgy gondolom, hogy a kormány részéről ez egy propagandisztikus húzás. Hogy az idén nyújtjuk be a kérelmünket, vagy csak a jövő év elején - ez inkább a dolog formális oldala. A jelenlegi koalíció demonstrálni akarta, hogy az EUhoz való közeledés politikáját akarja folytatni, amelyet mi is képviseltünk. A kérvény benyújtásának időpontja nem elvi jelentőségű, ennél sokkal lényegesebb és egyáltalán nem formális kérdés a tagság megfelelő politikai és gazdasági feltételeinek a megteremtése. Eduard Kukán: - A teljes jogú tagságért folyamodó kérelem benyújtásának időpontját, meglátásom szerint a kormány helyesen tűzte ki. Nagyon sok fog múlni azon, hogy a folyamodvány megszövegezése gondos munka eredménye lesz-e. Hogy később vagy esetleg más országokat megelőzve nyújtjuk-e be a kérelmet, nos, ez önmagában még nem jelent semmit. A magyarok és a lengyelek már tavaly áprilisban beterjesztették, de úgy gondolom, hogy ennek ellenére nagyjából ugyanakkor veszik fel őket is, amikor bennünket. A Cseh Köztársaság azt tervezi, hogy 1996-ban folyamodik csak teljes jogú tagságért, de ez az illető állam dolga. A kérelmeket mindenképpen a jövő évben esedékes kormányközi konferencia előtt el kell juttatni Brüsszelbe Ekkor már döntés várható a közösség további bővítését érintő konkrét kérdésekben. Ilyen összefüggésben is úgy értékelem, hogy a kormány által kitűzött időpont helyes és reális. Csáky Pál: - Nem a kérelem benyújtásának időpontján van a hangsúly, de még az előző kérdéshez visszatérve megjegyezném: ha nagyon akarnánk, akkor azt hiszem, hogy a 2010-es dátum reális lenne a teljes jogú tagság elérésére. Ha maradt volna a Moravčíkkormány, akkor még azt merném mondani, hogy fogcsikorgatva és nagyon nagy nehézségek árán ez a limit betartható lenne. Az EU számára is előnyös lett volna, ha egy blokként kezelhette volna a visegrádi négyeket, de a jelek szerint ezt a csoport kezd önmagában széthullani. • A szlovák miniszterelnök a kormányprogram vitája közben úgy fogalmazott, hogy Szlovákia 2010-ig a gazdasági fejlettség tekintetében képes lesz utolérni a fejlett nyugateurópai országokat. Reálisnak tartja-e ennek elérését? Milan Kňažko: Az utolérni kifejezés nekem nem tetszik, mert a múltban is mindig valakit meg akartunk előzni, vagy utol akartunk érni, s láttuk, hova jutottunk. Az utolérés önmagában nem lehet a cél, mert ezek az országok dinamikusan továbbfejlődnek. Az a fontos, hogy szót tudjunk velük érteni, politikai és gazdasági téren egyaránt. Meglátásom szerint a meglévő gazdasági különbségek kiegyenlítődése csak hosszabb távon képzelhető el. Jozef Moravčík: - Nyugat-Európa meglehetősen tág fogalom, s ha az EU-tagállamokra gondolok, akor ezek között olyan eltérő fejlettségi fokú államok vannak, mint Görögország és Németország, s a közösségen belül is nagyok a szintkülönbségek. Szerintem Szlovákiának esélye van arra, hogy e közösség szerves részévé váljon. A kérdés, hogy behozza-e ezeknek az államoknak a fejlettségi szintjét minden mutató tekintetében, beleértve az életszínvonalat is például Franciaországban, nos, szerintem nem ez a leglényegesebb. Fontosabb ennél olyan politikai és gazdasági feltételek létrehozása, hogy az Európai Unió szerves részévé válhassunk, ami Szlovákia fejlődése szempontjából előnyös lenne. Eduard Kukán: - Hogy 2010ig Szlovákia utoléri-e Nyugat-Európát? Ez a várakozás eltúlzottan optimista és nem reális. Még ha Szlovákia az ezredforduló táján vagy az új évszázad első éveiben elnyerné is a teljes jogú tagságot, ez automatikusan még nem jelenti, hogy elértük az EU-tagállamok színvonalát. Igaz, az Unió tagállamai között jelenleg is vannak gazdag és szegény országok, s ebből kifolyólag az életszínvonal is államonként eltérő. Természetesen jó lenne behozni legalább a kevésbé fejletteket, de én úgy látom, hogy ez egy elérhetetlen célkitűzés. Csáky Pál: - Nagyon nagy kételyeim vannak ezzel kapcsolatban, s főleg a kormányprogrammal összefüggésben, amely ugyan szép mondatokat tartalmaz erről a célról. Ha az ember behunyná a szemét, akkor hajlamos lenne elhinni, hogy ez valóság lesz. A kormányprogram mellé azonban oda kell tennünk a költségvetési tervezetet. Attól tartok, hogy az utóbbiba foglalt kemény restrikció épp a hosszabb távú fellendülést, fejlődést fogja fékezni, s csírájában fojtja el azokat a pozitív tendenciákat, amelyek tavaly megmutatkoztak. Érzésem szerint a mostani kormánynak nincs esélye arra, hogy az általa kidolgozott programot megvalósítsa, s emiatt nincs remény arra sem, hogy 2010-re az életszínvonalat és egyáltalán a gazdasági fejlettségi szintet az ígért fokra tornássza fel. Egy esetleges jobb kormánynak nagyobb esélyei lennének, de még így is kétlem, hogy Szlovákia akár egy megálmodott szuperkormánnyal is az EU színvonalára tudja emelni a gazdasági fejlettség szintjét. Kérdezett: P. VONYIK ERZSÉBET EURÓPA TANÁCS Zsirinovszkij botránya MTI-hír Edouard Balladur francia miniszterelnök szerint Oroszország a csecsenföldi katonai beavatkozás miatt nem felel meg az Európa Tanácshoz való csatlakozás feltételeinek. Egy francia lapnak adott interjúban úgy vélte, az a módszer, ahogy Oroszország a csecsen kérdésben fellépett, súlyos ellentmondásban van mindazzal, amit Moszkva az emberi jogok tiszteletben tartása terén az EBESZ keretében vállalt. Eközben az Európa Tanács most folyó parlamenti közgyűlésén Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőjobboldali orosz képviselő, aki a meghívottként jelen lévő orosz küldöttség tagja, hétfő este botrányt okozott Strasbourgban: inzultálta Szergej Kovaljovot, Jelcin elnök emberi jogi tanácsadóját, aki a parlamenti közgyűlés bizottságait tájékoztatta a csecsenföldi konfliktusról - jelentette a szervezet illetékeseire hivatkozva az AFP. Zsirinovszkij hazugnak és árulónak nevezte a csecsenföldi orosz katonai beavatkozást elítélő Kovaljovot. Az ülésen elnöklő holland szocialista képviselőnő, Elisabeth Baaveld-Schlaman erre elrendelte, hogy kapcsolják ki az orosz Liberális Demokrata Párt vezetőjének mikrofonját Az ülés végén Zsirinovszkij legazemberezte az emberi jogi megbízottat, azt üvöltve, hogy Kovaljov egy züllött alak, helye egy koncentrációs táborban lenne, nem pedig Strasbourgban. Szergej Kovaljov hétfő este zárt ülésen tájékoztatta a parlamenti közgyűlés politikai, jogi, illetve a szervezeten kívüli országokkal való kapcsolatokért felelős bizottságait. A csoportos szexről is kifejtette véleményét Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőségesen nacionalista orosz vezető a Playboy magazinnak, amely következő számában közli majd nyilatkozatát. A ledér képeiről ismén havilap szerint Zsirinovszkij az interjút készítő Jennifer Gouldnak és húszéves tolmácsának, Masha Pavlenkónak azt mondta: Jobban megértenénk egymást, ha maguk itt most rögtön levetkőznének. Masha is. Ráfeküdnének ezekre a kis ágyakra, és ezek a fiúk (mármint a testőrei) ölelgetnék-cirógatnák magukat. Én hallgatnám magukat, és folytatnám a mondanivalómat magam." Politikai kérdésekről szólva a Playboy munkatársa megkérdezte Zsirinovszkijt, kész lenne-e találkozni Fidel Castro kubai vezetővel. „Mindig szívesen teremtek kapcsolatot, mindegy, hogy kivel" - idézte a választ az AP. (MTI) Világraszóló esemény helyszíne volt hétfőn a New York-i Lincoln Központ: itt adták át az amerikai divattervezők idei díjait. A kitüntetettek az elismerést Diana hercegnő, az angol trónörökös felesége kezéből vették át. A felvételen a divat egyik nagymogulja, Calvin Klein feleségével. KOREAI-FELSZIGET Japán igen és nem A japán kormányfő tegnap először elismerte, hogy országa is „bizonyos mértékig" felelős a Koreai-félsziget 1945-ben történt kettéosztásáért. Murajama Tomiicsi a képviselőház költségvetési bizottságának ülésén utalt rá: Japánt azzal összefüggésben terheli történelmi felelősség Korea felosztásáért - és ezzel annak jelenlegi politikai helyzetéért is -, hogy 35 éven át gyarmati sorban tartotta. Mielőtt azonban még bármelyik fél véleményt nyilvánított volna az ügyben, a kormányfő visszavonta kijelentését. Az említett bizottságban hangzott el a pontosítás is, hogy Japán csak a gyarmatosításért felelős, a kettéosztásért nem: az a hidegháborús viszonyok következménye volt. MTS A lgéria katonai kormánya már jó két éve azt igyekszik elhitetni a tömegekkel, hogy az iszlám ellenzék tagjai maguk az ördögök, s ha nem sikerül legyőzni őket, ha mégis hatalomra kerülnek, akkor az országban elszabadul a pokol. Ezt megakadályozandó, arra kárhoztatják a népet, hogy ott szenvedjen a pokol tornácán. Merényletek, letartóztatások, gyilkosságok, kínzások, kivégzések, rajtaütések, betiltások, fenyegetések - csak ezekről érkeznek hírek az észak-afrikai országból, amióta az Iszlám Üdvfront (FIS) és másik két iszlám mozgalom választási győzelmével - ma már nyilvánvaló számtalan túlkapásra kényszerítette a hadsereget és a rá támaszkodó, úgymond világi politikusokat. Az iszlám erők már az első fordulóban megszerezték a szavazatok 80 százalékát, ami talán nem felelt meg a tényleges erőviszonyoknak - de ez már a demokrácia elkerülhetetlen veszélye. S ezt az éppen csak rügyező demokráciát áldozták fel a régi-új algériai vezetők, hogy megfékezzék az iszlám előretörését, amelynek reneszánszát csak a saját hibáik rovására írhatják. Nemzetközi méreteket öltött az utóbbi hónapokban ez a belviszály, hiszen a ALGERIA Pokoli viszonyok legradikálisabb iszlám pártok és mozgalmak fegyveres szárnyai, elsősorban a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA) hadat üzent a külföldieknek. A következmény: az 1992 januárja óta a terrorhadjárat során meggyilkolt 15 ezer - más források szerint 30 ezer - személy között 80 külföldi is van, főleg franciák. A francia repülőgép elrablása, a nagykövetségek bezárásának követelése szintén szerencsétlen lépésnek bizonyult, a nemzetközt közvéleményt - amely már eddig is rettegett az iszlám terrorizmustól - egyértelműen az algériai kormányzat mellé állította. Mégpedig annak ellenére, hogy legitimitása több mint kérdéses. Nyilvánvalóan ez a kedvezőtlen fordulat késztette Algéria nyolc vallási és világi ellenzéki pártjának vezetőit arra, hogy elfogadják a San Egidio nevű olasz vallási közösség kezdeményezését, s a tavaly novemberi kudarc után január közepén ismét Rómában próbálkozzanak a közös álláspont kialakításával. Ezúttal sikeresen. Megegyezésre jutottak abban, hogy a kormányzattal folytatandó tárgyalások elengedhetetlen feltétele kell legyen valamennyi politikai fogoly szabadon engedése, a FIS szabad működésének engedélyezése, a rendkívüli intézkedések feloldása, a kínzások és kivégzések azonnali beszüntetése. Ugyanakkor elítélték a hazai lakosság és a külföldi állampolgárok elleni támadásokat, s a merényletek beszüntetésére szólítottak fel. A római megegyezés után még a GIA is békülékenyebb hangot ütött meg, bejelentette: beszünteti a szent háborút, ha a kormány elfogadja a római feltételeket. A kormány azonban nemet mondott, azt állítva, ez még kevés, továbbra is alapfeltételnek tekinti, hogy az ellenzék elítélje a terrorizmust. Az sem térítette jobb belátásra Algír urait, hogy az ellenzéket vendégül látó Olaszország mellett egy sor állam, köztük Franciaország és az Egyesült Államok is komoly tárgyalási alapnak minősítette a római dokumentumot. Ennek a makacs hatalomféltésnek a következménye, hogy az ellenzék mérsékeltebb része is „bekeményített", s a radikálisok támogatóinak száma tovább növekedettt. Az erőszaktól megcsömörlött többség immár a kormányt hibáztatja, amiért elszalasztotta a megegyezés lehetőségét. S következménye ennek a szűklátókörűségnek az az új terrorhadjárat, amelyet az iszlám vallás legnagyobb ünnepsorozata, a ma kezdődő Ramadan idejére hirdetett meg a FIS fegyveres szárnya. Nem lehet nem komolyan venni ezt a fenyegetést: hétfő délután Algír központjában több száz kiló TNT erejű pokolgép robbant. A tegnap délutáni mérleg: 38 halott, 256 sebesült, közülük 55 válságos állapotban. Vagyis várni lehet, hogy az áldozatok száma még növekedni fog. F elháborító, szörnyű tett ez a merénylet. A kormány közleménye szerint „barbár bűntett, amely nem marad büntetlenül". Helyes: De nem szabad megfeledkezni arról sem: bűn terheli azokat is, akik hagyták idáig fajulni a helyzetet. GÖRFÖL ZSUZSA