Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-23 / 45. szám, csütörtök

1 2 I új szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. február 23. AMERIKAI VELEMENY AZ INTEGRÁCIÓRÓL A Nyugatnak magához kell • •• • • tr mm w w • ölelnie Kozep-Europat Az amerikai külügyminisztéri­um európai ügyekért felelős ál­lamtitkár-helyettese szerint a NATO-nak és az Európai Unió­nak a lehető leggyorsabban in­tegrálnia kellene Közép-Euró­pát, méghozzá „mind testben, mind lélekben". Richard Holb­rooke a Foreign Affairs című amerikai folyóirat következő számában megjelenő írásában azt is kinyilvánítja, hogy az Egyesült Államok kész vállalni a vezető szerepet ezen az úton. A cikkből előzetesen kiszivárog­tatott részletek alapján az ál­lamtitkár-helyettes egyszers­mind felmelegíti a NATO és Oroszország közötti átfogó biz­tonsági szerződés megkötésé­nek lehetőségét is. Leszögezi, hogy ha a Nyugat egy szilárd és tartós biztonsági szerkezetet akar kiépíteni Eu­rópa számára, akkor egyúttal meg kell oldania a földrész leg­égetőbb stratégiai problémá­it: a volt szovjet köztársasá­gok, elsősorban Oroszország beillesztését a biztonsági rendszerbe. írásában hangoz­- tatja, hogy a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, ellenkezőleg, kész elis­merni Moszkva kivételezett státusát, és nyílt kapcsolatok­ra törekedni vele. Megemlíti, hogy a viszony alapjainak meg­vetésére Borisz Jelcin különle­ges megállapodást szorgalma­zott a NATO-val, Zbigniew Brzezinski volt nemzetbizton­sági tanácsadó pedig globális biztonsági együttműködési szerződést javasolt. Az államtitkár véleménye sze­rint a NATO és Oroszország kö­zötti biztonsági tárgyalások átfo­góak és összetettek lesznek, mi több, a megbeszélések során fi­gyelembe kell venni az atlanti szövetség kibővítésének ütemét és a csecsenföldi háború tanul­ságait is. - Az egymásba gabalyodó kérdések bonyolult halmaza ellenére az amerikai kormány­zat és legfőbb szövetségesei támogatják az európai bizton­sági keret kiépítésének ezt az új elemét - írja a tárgyalások­ra célozva. Richard Holbrooke cikkében figyelmeztet azokra a veszélyek­re, amelyek akkor támadhat­nak, ha a földrész biztonságát szavatoló intézmények - köztük a NATO és az Európai Unió - be­zárják kapuikat az új tagok előtt. - A Nyugatnak amilyen gyorsan csak lehet, magához kell ölelnie Közép-Európát - húzza alá. Amerikai források szerint a biztonsági keretre vonatkozó NATO-javaslatot Bili Clinton fogja ismertetni Borisz Jelcin­nek küldendő levelében, miu­tán a Washington kezdemé­nyezte elképzelést a szövetsé­gesek a héten jóváhagyták. A javaslat állítólag nem foglalja magában az olyan jelegű átfo­gó biztonsági szerződést, ami­lyenről Zbigniew Brzezinski is beszél - legalábbis a kezdeti szakaszban nem. NATO-forrá­sok szerint az előterjesztendő indítvány lényege egy különle­ges állandó bizottság létreho­zása az orosz-nyugati stratégi­ai viszony formálására és keze­lésére. Ugyanakkor egy ameri­kai illetékes kedden figyelmez­tetett rá, hogy nem hivatalos javaslatról van szó, hanem in­kább egyfajta hangulatfelmérő megkeresésről. (MTI) IRAK Borzalmas büntetések Az ENSZ jelentéstevője szerint a bűnüldözés céljából Irakban az elmúlt években hozott rendele­tek teljességgel ellentétesek az emberi jogi normákkal. Max van der Stoel volt holland külügymi­niszter az ENSZ emberi jogi bi­zottságában kedden benyújtott jelentésében megállapította: az utóbbi években hozott ilyen ren­deletek a közintézményeket ke­gyetlen és szokatlan büntetések alkalmazására hatalmazzák fel - jelentette a Reuter. A holland politikus az iraki hiva­talos közlöny alapján ismertette az új rendeletek által kiszabható büntetéseket. így a jobb kéz levá­gásával sújtható az 5000 iraki di­nár (kevesebb mint 10 dollár) fe­letti érték eltulajdonítása, míg a katonai szolgálat megtagadásá­ért, dezertálásért vagy a katona­szökevényeknek nyújtott mene­dékért füllevágás jár. A parasztok, akik nem akarják az államnak ol­csó áron eladni termékeiket, a nemzetgazdaság szabotálása cí­mén kézlevágásra vagy börtön­büntetésre ítélhetők. (MTI) MIR-SHUTTLE PROGRAM Márciusban startol MTI-hír Március 14-én kezdődik a Mir-Shuttle program keretében a Mir orosz űrállomás fedélze­tén végrehajtandó első közös orosz-amerikai kísérlet - jelen­tették be Csillagvárosban, az orosz űrhajósok kiképző köz­pontjában. Március 14-én indul Bajkonurból, a Szojuz TM-21 űrhajó fedélzetén Vlagyimir Gyezsurov, Gennagyij Sztrekalov orosz és Norman Thagard ame­rikai űrhajós. A tervek szerint a március 16-ára kitűzött összekapcsoló­dás után az orosz-amerikai le­génység tíz napot együtt tölt a Miren Alekszandr Viktorenkó­val, Jeleňa Kondakovával és Valerij Poljakovval. Ezután Vik­torenkóék visszatérnek a Föld­re, Gyezsurov, Sztrekalov és Thagard pedig folytatják a munkát. A program szerint négy vagy öt alkalommal hajtanak végre űrsétát, fogadnak néhány Prog­ressz teherűrhajót és egy mo­dult, amely a Norman Thagard kísérleteihez szükséges készü­lékeket szállítja majd. Norman Thagard rámutatott: az expedíció alatt Vlagyimir Gye­zsurov parancsnok utasításait teljesíti, az amerikai szakembe­rek csupán tanáccsal segítik munkáját. Gyezsurov parancs­noknak nem lesz könnyű fel­adata: a világűrben még soha nem járt 32 éves alezredesnek kell az 54 éves Gennagyij Sztre­kalov és az 51 éves Normand Thagard munkáját irányítania. Mindketten négy alkalommal voltak már a kozmoszban. Az orosz-amerikai legénység tanúja lesz a Mir és az amerikai űrrepülőgép június 12-ére ter­vezett összekapcsolásának. Az Atlantis fedélzetén az űrállo­másra utazik Anatolij Szolovjov és Nyikolaj Budarin. Ők a Miren maradnak, míg Gyezsurov, Sztrekalov és Thagard az űrre­pülőgép fedélzetén visszatér a Földre. Beindul a START-I ellenőrzése Az Egyesült Államok és az egy­kori szovjet nukleáris arzenál örökösei március elsején meg­kezdik a helyszíni szemléket a START-I szerződés végrehajtásá­nak ellenőrzésére. A washingto­ni védelmi minisztérium keddi bejelentése szerint a szakértők fel fogják keresni az eddig elzárt atomfegyverbázisokat, hogy pontosan felmérhessék a kész­leteket, illetve a következő évek­ben nyomon kísérhessék a le­szerelés folyamatát. Az első menetben amerikai ellenőrök utaznak Oroszország­ba, Ukrajnába, Kazahsztánba és Fehéroroszországba, azt kö­vetően pedig a négy ország szak­értői keresik majd fel az Egye­sült Államok harminchat nukle­áris támaszpontját. (A négy volt szovjet köztársaságban hatvan­öt telephely található, az atomtöltetraktáraktól kezdve a nukleáris fegyverekkel felsze­relt tengeralattjáróknak otthont adó bázisokig.) vajúdás után decemberben lé­pett hatályba: előírja, hogy 2001-re a két oldalon összesen csak tizenkétezer atomfegyver maradhat (a hidegháborús hu­szonegyezer helyet). A második lépcsőt jelentő START-II - amelyet még egyik fél sem ratifikált - további ötezer töltet leszerelését irányozza elő, vagyis teljesítése esetén az Egyesült Államok és Oroszor­szág külön-külön legfeljebb há­romezerötszáz fegyverrel ren­delkezhet 2003-ra. A két fél tavaly kilátásba he­lyezte, hogy a START-I egyez­mény életbe lépése után hozzá­kezdenek a harmadik szakasz, a START-MI kidolgozásához. A START-I szerződés hosszú Lurie rajza a START-tárgyaiások idején született Mit ér a no, ha orosz? A nők megerőszakolásáról beszélni Orosz­országban hosszú ideig tabu volt - állítja Na­tasa Gaiderenko, a „Nővérek" nevű független szervezet igazgatója. Becslések szerint Orosz­országban minden hat percben megerősza­kolnak egy nőt. Közülük minden negyedik fia- • talabb 18 évesnél. A fájdalmon és a szégye­nen kívül az áldozatoknak még az előítéletekkel is meg kell küzdeniük. Azt mondják: a nő ma­ga a hibás. Az ENSZ adatai szerint 1993-ban Oroszország­ban 14 500 nőt erőszakoltak meg, s ugyanannyi asszonyt gyilkolt meg a férje. A valódi szám azon­ban sokkal magasabb. - Száz megerőszakolt nő közül csak egy fordul a rendőrséghez - véli Gaide­renko, aki a DPA-nak nyilatkozott. 1993-ban megalakult a nők válságcentruma. Ez a szervezet segélyhívó telefonközpontot létesí­tett az áldozatok számára. Nyolc nő 12 órán át fo­gadja a hívásokat, ezér csak jelképes fizetést kap­nak, 2000 rubelt, amely kevesebbet ér egy márká­nál. - A telefonhívásokkal alkalmat adunk az áldo­zatoknak, hogy szenvedésükről legalább beszélje­nek, még akkor is, ha a gyakorlatban nem tudunk rajtuk segíteni - meséli a centrum,névtelenséget kérő vezetője. - Oroszországban a nőket másodrendű állam­polgároknak tekintik. A hagyományok szerint a férfi a családfenntartó, a nő maradjon a konyhá­ban, és nevelje a gyerekeket. A nőket Oroszor­szágban szociális szempontból is elhanyagolják. A dolgozó nők keresete átlagban csak 40 százalé­kát teszi ki a férfiakénak. A nők körében jóval ma­gasabb a munkanélküliség, mint a férfiak között. Ezért sok asszony fél férjét elhagyni, még akkor is, ha az durván bánik vele - mondja a centrum igaz­gatója. (MTI-Panoráma) Orosz madonna BECSI OPERABAL A krimi és az élet A kötet megjelentetésének időzítése adott volt: a cím, „Az Operabál" nem sok kétséget hagy az iránt, hogy a szerzőnek az év eseményéről van mondanivalója. Az idén ez a jeles rendezvény holnapra esik, hiszen mindig februrár utolsó csütörtök esetéje az időpont. Josef Hastlinger író és kiadója tehát ezekben a he­tekben jelentette meg a művet. Ez azonban nem valamiféle romantikus történet, hanem a legkeményebb politikai krimi, amelynek történetét a való élet tette igencsak aktuálissá. A regényben ugyanis terrorista csoport kerít hatalmába és gyilkol le - mérgesgázzal - a jelen lévő előkelőségek közül nem kevesebb, mint háromez­ret. S mivel az Operabálon mindig jelen van a teljes kor­mány, a miniszterek is áldoza­tul esnek. A való életből vett fi­gurák könnyedén felismer­hetőek - köztük a jobboldali pártevezér, az osztrák politikai élet színfoltja. Akinek a törté­netben jelentős szerep jut, hi­szen sokféle fordulat után ki­derül az igazság: a terrorista csoport mögött befolyásos jobboldali szervezet áll. A szerző politikai írásairól is­mert, és arról, hogy évek óta következetesen küzd a jobbol­daliság, az újfasizmus, az ide­gengyűlölet ellen. Hogy a könyv az Operabál előkészüle­teinek sodrában feltűnést fog okozni, azt mindenki tudta, de hogy a burgenlandi merényle­tek okozta sokk, a rasszizmus elleni harc látványos kudarca ezt az aktualitást tovább fo­kozza - erre nem lehetett sza­mítani. A báli előkészületeket per­sze sem a sokkoló könyv, sem a még sokkolóbb élet nem za­varta meg. Két nappal a nagy esemény előtt szinte kiszorí­totta az „igazi" híreket az a be­számoló, milyen ajándékot kap majd a díszvendég, So­phia Loren, akinek eredetileg egy fantasztikus bőrkabátot szántak, mígnem kiderült, hogy soha nem hord ilyesmit. A lényeg: Sophia Loren - és Shirley MacLaine - valóban el­jön a bálra, ahol ismét ott lesz az ausztriai társasági élet krémje és az ő vendégeik. gyon tudni részleteket: a mé­regdrága (165 ezer schillin­ges) páholyjegyek tulajdonosai sok meglepetést tartogatnak, ismerős, nemzetközileg ismert arcok tűnnek fel a tévéközvetí : téskor. Még az sem biztos, lesz-e tüntetés. Már évek óta nincs olyan „igazi" - mint a nyolcva­nas években, amikor a pazar­lástól felbőszült tömegek még érdemesnek tartották a har­cos kiállást a szegények mel­lett. Azért valami szervezke­dés az idén is beindult: az indí­ték a kormány szigorú takaré­kossági programja, amely két­ségtelenül kirívóan ellentétes a pazar bállal és a csillagásza­ti árakkal. Ez utóbbiakról nem is na- A már említett páholyár nem tartalmazza a belépőt, ami 2600 schilling, és ehhez illik asztalt is rendelni - 65 ezerért - de legalább egy üveg bort in­ni: 930 schillingért. Aki beéri egy pohár pezsgővel, az meg­ússza 165 schillinggel. És ha mindezt állva fogyasztja ­igaz, csak frakkban és estélyi­ben engednek be, tehát a ru­hapénz sem csekélység -, ak­kor nem is olyan vészes - tán­colni pedig mindenképpen le­het. A tüntetés a bál szer­vezőinek soha nem okozott igazi fejfájást - nyilatkozta a főszervező, Lőtte Tobisch. Ő csak tudja, ez az idei a 14. szezon, amit bálanyaként tölt. Nem tartottak attól, hogy az épület előtti megmozdulás a legcsekélyebb mértékben is megzavarja a bent történteket - teszi hozzá. Josef Hastinger könyve nagyon érdekes, jó rek­lám a bálnak - ha ugyan ilyes­mire szüksége van különö­sen, mert eközben nem is vi­tás, hogy a fantázia világába tartozik. (MTI-Panoráma) NICARAGUAI HADSEREG Vezetőváltás Humberto Ortega tábornok nyugállományba vonult és, át­adta helyét Joaquin Cuandra Lacayo tábornoknak. A nicara­guai hadsereg új vezetője ked­den letette az esküt Violeta de Chamorro államfő előtt, aki tiszteletét fejezte ki a lekö­szönő hadseregvezetőnek. Humberto Ortega testvére Daniel Ortega volt sandinista államfőnek és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front történelmi alakja. Egyben Ni­caragua történelmének első olyan hadseregvezetője, aki békésen átadja funkcióját. Egyébként ő volt a legmaga­sabb rangú sandinista az 1990-es rendszerváltás utáni hatalomban. Ezentúl a hadse­reg vezetőjét a polgári hata­lom nevezi ki a katonai hierar­chia javaslatára, öt évre szóló időtartamra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents