Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1995-02-23 / 45. szám, csütörtök
1 2 I új szó BELFOLD - KÜLFÖLD 1995. február 23. AMERIKAI VELEMENY AZ INTEGRÁCIÓRÓL A Nyugatnak magához kell • •• • • tr mm w w • ölelnie Kozep-Europat Az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkár-helyettese szerint a NATO-nak és az Európai Uniónak a lehető leggyorsabban integrálnia kellene Közép-Európát, méghozzá „mind testben, mind lélekben". Richard Holbrooke a Foreign Affairs című amerikai folyóirat következő számában megjelenő írásában azt is kinyilvánítja, hogy az Egyesült Államok kész vállalni a vezető szerepet ezen az úton. A cikkből előzetesen kiszivárogtatott részletek alapján az államtitkár-helyettes egyszersmind felmelegíti a NATO és Oroszország közötti átfogó biztonsági szerződés megkötésének lehetőségét is. Leszögezi, hogy ha a Nyugat egy szilárd és tartós biztonsági szerkezetet akar kiépíteni Európa számára, akkor egyúttal meg kell oldania a földrész legégetőbb stratégiai problémáit: a volt szovjet köztársaságok, elsősorban Oroszország beillesztését a biztonsági rendszerbe. írásában hangoz- tatja, hogy a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra nézve, ellenkezőleg, kész elismerni Moszkva kivételezett státusát, és nyílt kapcsolatokra törekedni vele. Megemlíti, hogy a viszony alapjainak megvetésére Borisz Jelcin különleges megállapodást szorgalmazott a NATO-val, Zbigniew Brzezinski volt nemzetbiztonsági tanácsadó pedig globális biztonsági együttműködési szerződést javasolt. Az államtitkár véleménye szerint a NATO és Oroszország közötti biztonsági tárgyalások átfogóak és összetettek lesznek, mi több, a megbeszélések során figyelembe kell venni az atlanti szövetség kibővítésének ütemét és a csecsenföldi háború tanulságait is. - Az egymásba gabalyodó kérdések bonyolult halmaza ellenére az amerikai kormányzat és legfőbb szövetségesei támogatják az európai biztonsági keret kiépítésének ezt az új elemét - írja a tárgyalásokra célozva. Richard Holbrooke cikkében figyelmeztet azokra a veszélyekre, amelyek akkor támadhatnak, ha a földrész biztonságát szavatoló intézmények - köztük a NATO és az Európai Unió - bezárják kapuikat az új tagok előtt. - A Nyugatnak amilyen gyorsan csak lehet, magához kell ölelnie Közép-Európát - húzza alá. Amerikai források szerint a biztonsági keretre vonatkozó NATO-javaslatot Bili Clinton fogja ismertetni Borisz Jelcinnek küldendő levelében, miután a Washington kezdeményezte elképzelést a szövetségesek a héten jóváhagyták. A javaslat állítólag nem foglalja magában az olyan jelegű átfogó biztonsági szerződést, amilyenről Zbigniew Brzezinski is beszél - legalábbis a kezdeti szakaszban nem. NATO-források szerint az előterjesztendő indítvány lényege egy különleges állandó bizottság létrehozása az orosz-nyugati stratégiai viszony formálására és kezelésére. Ugyanakkor egy amerikai illetékes kedden figyelmeztetett rá, hogy nem hivatalos javaslatról van szó, hanem inkább egyfajta hangulatfelmérő megkeresésről. (MTI) IRAK Borzalmas büntetések Az ENSZ jelentéstevője szerint a bűnüldözés céljából Irakban az elmúlt években hozott rendeletek teljességgel ellentétesek az emberi jogi normákkal. Max van der Stoel volt holland külügyminiszter az ENSZ emberi jogi bizottságában kedden benyújtott jelentésében megállapította: az utóbbi években hozott ilyen rendeletek a közintézményeket kegyetlen és szokatlan büntetések alkalmazására hatalmazzák fel - jelentette a Reuter. A holland politikus az iraki hivatalos közlöny alapján ismertette az új rendeletek által kiszabható büntetéseket. így a jobb kéz levágásával sújtható az 5000 iraki dinár (kevesebb mint 10 dollár) feletti érték eltulajdonítása, míg a katonai szolgálat megtagadásáért, dezertálásért vagy a katonaszökevényeknek nyújtott menedékért füllevágás jár. A parasztok, akik nem akarják az államnak olcsó áron eladni termékeiket, a nemzetgazdaság szabotálása címén kézlevágásra vagy börtönbüntetésre ítélhetők. (MTI) MIR-SHUTTLE PROGRAM Márciusban startol MTI-hír Március 14-én kezdődik a Mir-Shuttle program keretében a Mir orosz űrállomás fedélzetén végrehajtandó első közös orosz-amerikai kísérlet - jelentették be Csillagvárosban, az orosz űrhajósok kiképző központjában. Március 14-én indul Bajkonurból, a Szojuz TM-21 űrhajó fedélzetén Vlagyimir Gyezsurov, Gennagyij Sztrekalov orosz és Norman Thagard amerikai űrhajós. A tervek szerint a március 16-ára kitűzött összekapcsolódás után az orosz-amerikai legénység tíz napot együtt tölt a Miren Alekszandr Viktorenkóval, Jeleňa Kondakovával és Valerij Poljakovval. Ezután Viktorenkóék visszatérnek a Földre, Gyezsurov, Sztrekalov és Thagard pedig folytatják a munkát. A program szerint négy vagy öt alkalommal hajtanak végre űrsétát, fogadnak néhány Progressz teherűrhajót és egy modult, amely a Norman Thagard kísérleteihez szükséges készülékeket szállítja majd. Norman Thagard rámutatott: az expedíció alatt Vlagyimir Gyezsurov parancsnok utasításait teljesíti, az amerikai szakemberek csupán tanáccsal segítik munkáját. Gyezsurov parancsnoknak nem lesz könnyű feladata: a világűrben még soha nem járt 32 éves alezredesnek kell az 54 éves Gennagyij Sztrekalov és az 51 éves Normand Thagard munkáját irányítania. Mindketten négy alkalommal voltak már a kozmoszban. Az orosz-amerikai legénység tanúja lesz a Mir és az amerikai űrrepülőgép június 12-ére tervezett összekapcsolásának. Az Atlantis fedélzetén az űrállomásra utazik Anatolij Szolovjov és Nyikolaj Budarin. Ők a Miren maradnak, míg Gyezsurov, Sztrekalov és Thagard az űrrepülőgép fedélzetén visszatér a Földre. Beindul a START-I ellenőrzése Az Egyesült Államok és az egykori szovjet nukleáris arzenál örökösei március elsején megkezdik a helyszíni szemléket a START-I szerződés végrehajtásának ellenőrzésére. A washingtoni védelmi minisztérium keddi bejelentése szerint a szakértők fel fogják keresni az eddig elzárt atomfegyverbázisokat, hogy pontosan felmérhessék a készleteket, illetve a következő években nyomon kísérhessék a leszerelés folyamatát. Az első menetben amerikai ellenőrök utaznak Oroszországba, Ukrajnába, Kazahsztánba és Fehéroroszországba, azt követően pedig a négy ország szakértői keresik majd fel az Egyesült Államok harminchat nukleáris támaszpontját. (A négy volt szovjet köztársaságban hatvanöt telephely található, az atomtöltetraktáraktól kezdve a nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjáróknak otthont adó bázisokig.) vajúdás után decemberben lépett hatályba: előírja, hogy 2001-re a két oldalon összesen csak tizenkétezer atomfegyver maradhat (a hidegháborús huszonegyezer helyet). A második lépcsőt jelentő START-II - amelyet még egyik fél sem ratifikált - további ötezer töltet leszerelését irányozza elő, vagyis teljesítése esetén az Egyesült Államok és Oroszország külön-külön legfeljebb háromezerötszáz fegyverrel rendelkezhet 2003-ra. A két fél tavaly kilátásba helyezte, hogy a START-I egyezmény életbe lépése után hozzákezdenek a harmadik szakasz, a START-MI kidolgozásához. A START-I szerződés hosszú Lurie rajza a START-tárgyaiások idején született Mit ér a no, ha orosz? A nők megerőszakolásáról beszélni Oroszországban hosszú ideig tabu volt - állítja Natasa Gaiderenko, a „Nővérek" nevű független szervezet igazgatója. Becslések szerint Oroszországban minden hat percben megerőszakolnak egy nőt. Közülük minden negyedik fia- • talabb 18 évesnél. A fájdalmon és a szégyenen kívül az áldozatoknak még az előítéletekkel is meg kell küzdeniük. Azt mondják: a nő maga a hibás. Az ENSZ adatai szerint 1993-ban Oroszországban 14 500 nőt erőszakoltak meg, s ugyanannyi asszonyt gyilkolt meg a férje. A valódi szám azonban sokkal magasabb. - Száz megerőszakolt nő közül csak egy fordul a rendőrséghez - véli Gaiderenko, aki a DPA-nak nyilatkozott. 1993-ban megalakult a nők válságcentruma. Ez a szervezet segélyhívó telefonközpontot létesített az áldozatok számára. Nyolc nő 12 órán át fogadja a hívásokat, ezér csak jelképes fizetést kapnak, 2000 rubelt, amely kevesebbet ér egy márkánál. - A telefonhívásokkal alkalmat adunk az áldozatoknak, hogy szenvedésükről legalább beszéljenek, még akkor is, ha a gyakorlatban nem tudunk rajtuk segíteni - meséli a centrum,névtelenséget kérő vezetője. - Oroszországban a nőket másodrendű állampolgároknak tekintik. A hagyományok szerint a férfi a családfenntartó, a nő maradjon a konyhában, és nevelje a gyerekeket. A nőket Oroszországban szociális szempontból is elhanyagolják. A dolgozó nők keresete átlagban csak 40 százalékát teszi ki a férfiakénak. A nők körében jóval magasabb a munkanélküliség, mint a férfiak között. Ezért sok asszony fél férjét elhagyni, még akkor is, ha az durván bánik vele - mondja a centrum igazgatója. (MTI-Panoráma) Orosz madonna BECSI OPERABAL A krimi és az élet A kötet megjelentetésének időzítése adott volt: a cím, „Az Operabál" nem sok kétséget hagy az iránt, hogy a szerzőnek az év eseményéről van mondanivalója. Az idén ez a jeles rendezvény holnapra esik, hiszen mindig februrár utolsó csütörtök esetéje az időpont. Josef Hastlinger író és kiadója tehát ezekben a hetekben jelentette meg a művet. Ez azonban nem valamiféle romantikus történet, hanem a legkeményebb politikai krimi, amelynek történetét a való élet tette igencsak aktuálissá. A regényben ugyanis terrorista csoport kerít hatalmába és gyilkol le - mérgesgázzal - a jelen lévő előkelőségek közül nem kevesebb, mint háromezret. S mivel az Operabálon mindig jelen van a teljes kormány, a miniszterek is áldozatul esnek. A való életből vett figurák könnyedén felismerhetőek - köztük a jobboldali pártevezér, az osztrák politikai élet színfoltja. Akinek a történetben jelentős szerep jut, hiszen sokféle fordulat után kiderül az igazság: a terrorista csoport mögött befolyásos jobboldali szervezet áll. A szerző politikai írásairól ismert, és arról, hogy évek óta következetesen küzd a jobboldaliság, az újfasizmus, az idegengyűlölet ellen. Hogy a könyv az Operabál előkészületeinek sodrában feltűnést fog okozni, azt mindenki tudta, de hogy a burgenlandi merényletek okozta sokk, a rasszizmus elleni harc látványos kudarca ezt az aktualitást tovább fokozza - erre nem lehetett szamítani. A báli előkészületeket persze sem a sokkoló könyv, sem a még sokkolóbb élet nem zavarta meg. Két nappal a nagy esemény előtt szinte kiszorította az „igazi" híreket az a beszámoló, milyen ajándékot kap majd a díszvendég, Sophia Loren, akinek eredetileg egy fantasztikus bőrkabátot szántak, mígnem kiderült, hogy soha nem hord ilyesmit. A lényeg: Sophia Loren - és Shirley MacLaine - valóban eljön a bálra, ahol ismét ott lesz az ausztriai társasági élet krémje és az ő vendégeik. gyon tudni részleteket: a méregdrága (165 ezer schillinges) páholyjegyek tulajdonosai sok meglepetést tartogatnak, ismerős, nemzetközileg ismert arcok tűnnek fel a tévéközvetí : téskor. Még az sem biztos, lesz-e tüntetés. Már évek óta nincs olyan „igazi" - mint a nyolcvanas években, amikor a pazarlástól felbőszült tömegek még érdemesnek tartották a harcos kiállást a szegények mellett. Azért valami szervezkedés az idén is beindult: az indíték a kormány szigorú takarékossági programja, amely kétségtelenül kirívóan ellentétes a pazar bállal és a csillagászati árakkal. Ez utóbbiakról nem is na- A már említett páholyár nem tartalmazza a belépőt, ami 2600 schilling, és ehhez illik asztalt is rendelni - 65 ezerért - de legalább egy üveg bort inni: 930 schillingért. Aki beéri egy pohár pezsgővel, az megússza 165 schillinggel. És ha mindezt állva fogyasztja igaz, csak frakkban és estélyiben engednek be, tehát a ruhapénz sem csekélység -, akkor nem is olyan vészes - táncolni pedig mindenképpen lehet. A tüntetés a bál szervezőinek soha nem okozott igazi fejfájást - nyilatkozta a főszervező, Lőtte Tobisch. Ő csak tudja, ez az idei a 14. szezon, amit bálanyaként tölt. Nem tartottak attól, hogy az épület előtti megmozdulás a legcsekélyebb mértékben is megzavarja a bent történteket - teszi hozzá. Josef Hastinger könyve nagyon érdekes, jó reklám a bálnak - ha ugyan ilyesmire szüksége van különösen, mert eközben nem is vitás, hogy a fantázia világába tartozik. (MTI-Panoráma) NICARAGUAI HADSEREG Vezetőváltás Humberto Ortega tábornok nyugállományba vonult és, átadta helyét Joaquin Cuandra Lacayo tábornoknak. A nicaraguai hadsereg új vezetője kedden letette az esküt Violeta de Chamorro államfő előtt, aki tiszteletét fejezte ki a leköszönő hadseregvezetőnek. Humberto Ortega testvére Daniel Ortega volt sandinista államfőnek és a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front történelmi alakja. Egyben Nicaragua történelmének első olyan hadseregvezetője, aki békésen átadja funkcióját. Egyébként ő volt a legmagasabb rangú sandinista az 1990-es rendszerváltás utáni hatalomban. Ezentúl a hadsereg vezetőjét a polgári hatalom nevezi ki a katonai hierarchia javaslatára, öt évre szóló időtartamra. (MTI)