Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-13 / 36. szám, hétfő

| 355 l ÚJ SZÓ HIRDETES 1995. február 13. ALTERNATÍV ISKOLA-E MAR A ROZSNYOI MAGYAR GIMNÁZIUM? „Sok itt a baj, hol kezdjem el..." A rozsnyói magyar gimnázium? Az már egy kész alternatív iskola, a magyaron és a történelmen kívül alig akad tantárgy, amit magyarul tanítanának" - mondták többen is, hallva, hogy egy szerkesztőségünkbe érkezett panasz nyomán oda készülök. „Rozsnyón a helybeliektől igyekszem megtudni, mi igaz a gimnáziumról keringő hírekből. A megkérdezetteket hallgatva Tiborc panaszának kezdő sora jut eszembe Erkel Bánk bánjából: „Sok itt a baj, hol kezdjem el..." Megtudom, hogy tavaly szinte lasszóval kellett összefogdosni a diákokat, mivel alig akadt jelentkező a gimnáziumba. Sok szülő inkább Kassára adja, vagy szakközépiskolába íratja a gyerekét, mert a gimnázium színvonalával nincs megelégedve, ott ugyanis több tantárgy oktatása évek óta megoldatlan problémát jelent. Bénító fásultság a gimnáziumban Még a magyar nyelv és irodalomra sincs szakképzett, állandó tanerő, a természettudományi tantárgyakról már nem is szólva. Az iskolában hosszú éveken át szünetelt mindenfajta kulturális munka, amit a rozsnyóiak a diákokra hatni tudó, erős pedagógusszemélyiség hiányának tudnak be. A gimnázium presztízsvesztésének kezdetét a hetvenes évekre, Ján Barilla igazgatóskodásának idejére datálják. Barillára, aki parlamenti képviselő is volt, úgy emlékeznek vissza, mint olyan emberre, aki diktatórikus módszerekkel igazgatta beosztottjait és az iskolát. Elnyomott minden önálló megnyilvánulást és kezdeményezést, csaknem két évtizedes működése alatt a passzivitás szinte beleivódott az iskola falaiba. Ez a fásultság most is, amikor végre föllélegezhetnének és aktívabbak lehetnének a pedagógusok, tovább hat, mindenre rányomva bélyegét. Mint Tóth Sándor, a helyi magyar tannyelvű alapiskola igazgatója és helyettese, Bareán Lászióné elmondják, a gimnázium csak a jéghegy csúcsa. A problémák már az alapiskolában, illetve a beíratásnál kezdődnek. Nyomasztó a magyar értelmiség hiánya A régióban a magyar szülők 52 százaléka szlovák iskolába íratja gyermekét. Egész sor magyarlakta faluban nincs magyar alapiskola. A rozsnyói gimnáziumon és egészségügyi szakközépiskolán kívül a régióban nem működik más magyar oktatási nyelvű középiskola, de nincs egyetlen magyar szakmunkásképző sem. A szocializmus alatt a hatalom mindent megtett a magyar lakosság asszimilációjának felgyorsításáért. Rendkí„Valahogy így vesznek el a magyar gyerekek" - Alica Fráková igazgató (balra) és helyettese, Tamás Eva A gimnázium bejárata (Prikler László felvételei) vül nyomasztó a magyar értelmiség hiánya. Errefelé még a magyar óvónő is szlovák iskolába járatja a gyerekét. Döbbenetesen alacsony a főiskolára, egyetemre jelentkező magyar diákok száma. Az évtizedekig érvényes építkezési tilalom miatt a fiatalok elköltöztek a falvakból, a maradék lakosság elöregedett, vannak települések, ahol 40-50 százalékos a népességcsökkenés. És mindezt tetézi a legnagyobb baj, a siralmas gazdasági helyzet. Egyetlen adat: a rozsnyói alapiskolát látogató elsősök szüleinek 54 százaléka munkanélküli. Nincsenek magyar szaktanárok A patinás épületben, ahol közös igazgatóság alatt működik a magyar és szlovák gimnázium, Alica Fráková igazgató és Tamás Éva igazgatóhelyettes fogad. Fejcsóválva veszik tudomásul, hogy a rozsnyói magyar gimnáziumnak amolyan alternatív iskola híre van. - Nem tudom, honnan erednek ezek az informácók. Nálunk csak a földrajzot, a biológiát és az informatikát tanulják szlovák nyelven a magyar diákok, a többi tantárgy oktatása magyar nyelven folyik. Az említett három tantárgy oktatására nem találtunk képesített magyar tanerőt - mondja Tamás Éva. - Hogyan, évek óta nem találtak? - hitetlenkedem. - Higgye el, ez nem a mi hibánk - válaszolja. - Már az Učiteľské novinyban is közreadtunk egy hirdetést, hogy földrajztanárt keresünk, de senki sem jelentkezett. Ez itt általános probléma, tudom, hogy Szepsiben, Tornaiján, sőt Kassán is képesítés nélküli tanerők oktatják a földrajzot. Most egyik volt növendékünk negyedik éve matematika-földrajz szakot tanul a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán. Ha végez, visszajön, és hajlandó nálunk tanítani, talán megoldódik ez a probléma. Ugyanez a helyzet a magyar nyelv és irodalommal is, nincs rá elegendő képesített pedagógusunk. Ismét hangsúlyozom, hogy ez nemcsak nálunk van így, a helybeli magyar tannyelvű egészségügyi szakközépiskolában is hiányzik a képesített magyar szakos. Ami a földrajzot szlovák nyelven oktató kolléganőnket illeti, szakmailag nem lehet ellene kifogás, jó pedagógus, amit az is bizonyít, hogy sok magyar diák a földrajzot választja érettségi tantárgyként. Már többször megvitattuk ezt a problémát, és arra a megállapításra jutottunk, hogy inkább egy megfelelő képesítéssel bíró, jó szakember tanítsa ezt a tantárgyat szlovákul, mint egy képesítés nélküli, gyengébb szakmai nívón álló tanerő magyarul. - A szülők azonban nem így látják a dolgot, ragaszkodnak a magyar nyelvű oktatáshoz vetem fel. - Több szülőnek volt kifogása a matematika és a fizika oktatásával kapcsolatban is, holott az magyarul folyik - válaszolja az igazgatónő. - Én azonban úgy értesültem, hogy a matematikát is szlovákul tanulják a magyar diákok. - Nem a rendes órákon, hanem csak a választható tantárgyként szereplő matematikai gyakorlaton, amely minimum nyolc diákkal tartható. Általában a matematika és a természettudományi tantárgyak iránt kisebb az érdeklődés, egy-egy magyar osztályból csupán 3-4 gyerek jelentkezik. Ennyivel nem indíthatunk külön csoportot, kénytelenek vagyunk a magyar gyerekeket besorolni a szlovák csoportokba. Ha azonban ezt nem tennénk, megfosztanánk őket attól a lehetőségtől, hogy tovább bővítsék tudásukat a gyakorlatokon, illetve szemináriumokon - magyarázza az igazgatóhelyettes. Lasszóval fogják a gyerekeket Ugyancsak tőle tudom meg, hogy míg a szlovák gimnáziumban minden évfolyamban két párhuzamos osztály működik, a magyar gimnáziumban csak egy. Azokban az egyszem osztályokban is kevés a tanulóba legtöbben - huszonhatan - a negyedikben vannak, a legkevesebben - tizenheten a másodikban. Vajon mivel magyarázható a magyar gimnázium alacsony látogatottsága? /I » V

Ä . átBERT VALLÁS eSKWOKTATtWTW.U.JMmh wui RÁHZS LAJOS ROZSNYÓI MEGVÍS FÜSMS TAKÁCS MENYHÉRT wvAin fmÁiŕUBísHiťpéT mm FERENCI TANKERÜLETI Km. FÖlCAJföATÓÉS • SZEPESI m —• tCAZCATO IBEJÉREfl. —mmmm S»R műépítész tehvli Š2t:wm PtSSZER JÁNOS építési El.t,ENÖMÉSF.M6ll.ETT OTTETTE ONGÄR MOR niBwm . « mm m ' muMíAVEtno Kfi,»n „A tudomány e díszes csarnokát..." - az 1906-ban létesített gimnázium alapítóinak nevét őrző tábla a csodával határos módon a szocializmus évtizedeiben is megmaradt eredeti helyén, az iskola bejáratánál. - Hozzánk négy alapiskolából érkeznek tanulók, Dernőről, Almásról, Pelsőcről és a legtöbben Rozsnyóról. Tavaly körbejártam az alapiskolákat, beszéltem a szülőkkel és a gyerekekkel is, mivel fennállt a veszély, hogy a jelentkezők kis számára való tekintettel nem Qyílik meg az első évfolyam. Tavaly kevesebb volt a gyerek, közülük többen választották a kassai gépipari szakiskolát és az itteni egészségügyi szakközépiskolát, akadt, aki szakmunkásképzőbe jelentkezett, így csak nagy nehezen sikerült egy osztálynyi tanulót összeszedni. Az idei évben kedvezőbbek a kilátásaink, 'vagy 30 gyerekre számítunk. A szociális helyzet is közrejátszik abban, hogy sok szülő meggondolja, gimnáziumba adjae a gyerekét, vagy inkább olyan helyre, ahol szakmát szerez - állítja Tamás Éva. A szülők elégedetlenek a színvonallal Amikor elmondom, hogy azt hallottam, sok szülő elégedetlen a magyar gimnázium színvonalával, ezért adja inkább máshová - főleg Kassára - a gyerekét, így válaszol: - Valóban vannak ilyen esetek, de ez nem tömeges jelenség, 6-7 gyerekről van szó. De Rimaszombatból, Tornaijáról is elküldik a gyerekeiket a szülők Kassára, tehát ez nemcsak nálunk van így, és nemcsak a magyar, hanem a szlovák gyerekek esetében is. Viszont megtörtént, hogy míg az innen Kassára került tanulókat nem vették fel a főiskolára, a mi végzőseinket felvették. Elmondom, hogy hallottam olyan nézeteket is, miszerint az itteni szlovák gimnáziumnak magasabb a színvonala, mint a magyarnak. Az igazgatónő nem cáfolja ezt, de azzal magyarázza, hogy a szlovák jelentkezők nagyobb számánál fogva nagyobb a válogatás lehetősége. Valóban a legjobbakat válogathatják ki, míg a magyar osztályba, csak hogy megnyíljon, létezzen, a gyengébb átlaggal jelentkezőket is felveszik. Fráková asszony még hozzáteszi: Nem jönnek vissza... - A szlovák osztályokban körülbelül 30-40 magyar nemzetiségű gyerek tanul. Ezenkívül vannak diákjaink, akiknek a szülei szlovák nemzetiségűnek vallják magukat, a gyerekek is így szerepelnek, de közben magyar anyanyelvűek, otthon is jobbára magyarul beszélnek. Valahogy így vesznek el a magyar gyerekek. De ez már ott kezdődik, amikor a magyar szülők szlovák alapiskolába íratják a gyereküket. - Hát a magyar pedagógusok? Azok hol vesznek el, hogy ilyen kevés van belőlük errefelé? - kérdem. Az igazgatónő és helyettese szinte egyszerre tárják szét a karjukat: -Férjhez mennek, elköltöznek. Tőlünk is jó páran tanultak a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán. Nem jöttek vissza. VOJTEK KATALIN