Új Szó, 1995. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1995-02-13 / 36. szám, hétfő

1995. február 9. MINDENNAPI BUNUGYEINK ÚJ sz

ó í 9 \ Cáfolnak a pedagógusok A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Választmánya határozottan visszautasítja a Szlovák Köztársaság Sajtóügynöksége által közzétett hírt, miszerint szövetségünk a magyar iskolák tanulóinak szüleit megfosztotta a szabad vélemény-nyilvánítás alkotmányos jogától. Az Állami Tanfelügyelői Központ tulajdonképpen azt helyteleníti, hogy szövetségünk nyilvánosan véleményt mondott a szülők és a pedagógusok körében tervezett tanfelügyelői felmérésről, amelynek - a kérdések ismeretében kijelenthetjük - az volt a burkolt célja, hogy igazolja, a kormányprogramba foglalt kétnyelvű oktatás bevezetését a gyermekük jövőjéért aggódó magyar szülők kérik. Vladislav Rosa igazgatónak igaza van, amikor nem vonja kétségbe a szülők jogát visszautasítani részvételüket a faggatásban. Mi ezt felhívásunkban így fogalmaztuk meg: „Az SZMPSZ arra kéri tisztelettel a szülői munkaközösségek elnökeit, haladéktalanul és maradéktalanul érvényesítsék jogaikat, s mielőtt igennel vagy nemmel döntenének, elhatározásuk helyességét vizsgáltassák meg munkaközösségük rendkívüli választmányi összejövetelén. Végül is a döntés a szülői munkaközösségek elidegeníthetetlen joga." Szövetségünknek, mint szakmai és érdekvédelmi szervezetnek pedig nem csupán joga, hanem erkölcsi kötelessége az elvi álláspontunkkal ellentétes jelenségekről tájékoztatni a közvéleményt. A jövőben is ezt fogjuk tenni. Rosa úr téved, ha azt állítja, hogy a magyar szülők véleményét manipulálni lehet. Éppen a „felméréssel" kapcsolatos elutasító állásfoglalásuk a legjobb bizonyíték arra, hogy a szülők nem hagyják magukat sem félrevezetni, sem megfélemlíteni. a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Választmánya Szene, 1995. február 10-én VISSZHANG Mit mondott Esterházy János? Lapunk február 3-i számában közölte azt a TA SRhírt, amelyben két cseh történész Esterházy János perújrafelvétele ügyében adott szakvéleményét ismerhettük meg. Visszatértünk erre a kérdésre február 8-ai számunkban is, amelyben az Etikátlan kiszivárogtatás című kisinterjúban Popély Gyula történész - aki ugyancsak az Esterházy-per egyik felkért szakértője - többek között kijelentette, hogy a „megfogalmazás, miszerint rábizonyítják Esterházy-grófra a hazaárulást, bosszantó, de egyben nevetséges is. A döntés, az ítélethozatal a bíróság dolga, nem a történész-szakértőké". A két cikk kapcsán juttatta el szerkesztőségünknek Malfatti Esterházy Alice, Esterházy János lánya annak a parlamenti beszédnek az ismertetését, amelyet édesapja a prágai törvényhozásban mondott el 1935. június 25-én. „Mint az újságokból értesültem, a cseh »történész«, Valenta bebizonyította, hogy Esterházy hazaáruló volt. De vajon be tudja-e bizonyítani, hogy Csehszlovákia nemzetiségeinek hazája volt?" - teszi fel a kérdést Esterházy Alice. Az általa ismertetett parlamenti beszédben Esterházy János hangsúlyozta többek között, hogy azzal az ígérettel kerültünk a Csehszlovák Köztársasághoz, hogy a mindenkori csehszlovák kormány maradéktalanul megtartja a kisebbségi jogokat, a saját kultúrára, a saját nyelvre és saját gazdaságra való jogot. Beszédének további szakaszában kifejtette, milyen nyomor uralkodik Szlovákiában, hogy Kelet-Szlovákiában nincs kenyér, és hogy e nyomor okozói a koalíciós kormánynak azok a politikai pártjai, amelyek sutba dobták szociális gondolkodásukat, és azokra a törvényekre szavaztak, amelyek által ők maguk közelebb kerültek a húsosfazékhoz. Leszögezte továbbá, hogy a különböző kormánykoalíciók sosem próbálták orvosolni az igazságtalanságokat, noha ez a békeszerződések alapján kötelező lett volna. Végezetül pedig Esterházy János hangsúlyozta: mivel Szlovákia és Kárpátalja, és elsősorban az ott élő magyarok helyzete annyira leromlott, hogy maholnap már munkát sem kapnak, „ragaszkodunk Szlovákia autonómiájához". MPP: Önkormányzati találkozó Tornaiján A helyhatósági választások után holnap Tornaiján találkoznak első ízben a Magyar Polgári Párt polgármesterei és önkormányzati képviselői. Angyal Bélától, az MPP önkormányzati tanácsának elnökétől megkérdeztük, milyen céllal hívták össze a tanácskozást: - A helyhatósági választá- mesterek és önkormányzati képviselők számára helyet biztosítunk a párt regionális és országos szervezetein belül. M Mi valósul meg ebből a tornaijai találkozón? - Mivel a közgyűlésen tervezett lényeges változásokig nem szeretnénk megújítani az önkormányzati tanácsot, csak egy 4-5 tagú bizottságot választunk meg, amely kidolgozza az új önkormányzati szerv statútumát és munkatervét. Maga a tanács pedig a közgyűlés után jön létre. Ezenkívül a találkozó programján még sok egyéb kérdés is szerepel. A tanácskozáson vendégként részt vesz Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke és Csendes János kereskedelmi tanácsos. (tuba) sok után új helyzet alakult ki az MPP-ben, hiszen a párt színeiben megválasztott polgármesterek és képviselők száma egyrészt örömöt jelent számunkra, másrészt viszont nagy felelősséget is. A párton belül eddig egy önkormányzati szakmai tanácsadó szerv működött, most viszont olyan szervezeti formát szeretnénk találni, amely egyrészt szakmailag is komoly segítséget tud számukra nyújtani, másrészt pedig a súlyuk is jobban érvényesülne a párton belül. Ennek megfelelően az MPP március 18-ra tervezett közgyűlésén lényeges változtatásokat tervezünk az alapszabályban is. Elképzelésünk szerint létrehozunk egy önkormányzati alelnöki posztot, illetve a polgárJARASI EGYUTTELES-KONFERENCIA Űj magyar középiskolát Új Szó-Információ Szőgyénben szombaton tartotta az Együttélés érsekújvári járási szervezete konferenciáját. Az elfogadott határozatokban többek közöttjavasolták a mozgalom országos tanácsának, hogy a márciusi országos kongresszusra dolgozza ki a magyar pártok uniójának tervezetét. Továbbá megbízták a járási intézőbizottságot önálló magyar tanítási nyelvű középiskola létrehozásával, valamint a magyar nemzetiségű polgármesterek járási találkozójának megszervezésével. A konferencia küldöttei Kefe Lajost, Tardoskedd polgármesterétválasztották meg a mozgalom járási elnökének, ügyvezető alelnöki feladattal Száraz Dénest bízták meg, a párkányi régió alelnöke Batta Attila, az újvári régió alelnöke pedig Borka Gyula lett. (száraz) j ITTHON TÖRTÉNT -HÉT NAP ALATT jj ELSŐ K0NSZ0LIDÁT0R0K. Néhény héttel ezelőtt még cáfolták a kormányhoz közelállók, hogy léteznek úgynevezett akcióötösök. Megpróbálták úgy beállítani a káderintézkedéseket, hogy hihető legyen: valóban a kiírt pályázatok döntik majd el, ki tölti be a járási és a helyi tisztségeket. A DSZM vezetői ma már nem is tagadják, hogy az alkalmasságot párthovatartozás szerint bírálják el. Érdekes vonása a járási főnökök leváltásának, hogy az újak kinevezése során egyáltalán nem érvényesült a koalíciós „képlet", így sem a Szlovákiai Földművesek Pártja, sem a Szlová kiai Munkásszövetség, sem pedig a Szlovák Nemzeti Párt emberei nem „taroltak". Felmerül a kérdés: ezek a pártok megelégednek azzal, hogy vezetőik funkcióba kerültek a központban? Ha ez így van, akkor az új praktikák egyértelműen a Nemzeti Frontrendszer felélesztésére utalnak. Tehát létezik egy vezető politi kai erő, amely (vidéken is) elfoglalja a meghatározó tisztségeket, hogy az élet minden területét ellenőrizhesse. ĽUPTÁK MEGMAGYARÁZTA. Jelentős feltűnést keltett annak idején, hogy Ján Lupták, a Szlovákiai Munkásszövetség elnöke, a parlament alelnöke a kormánykoalíció kialakításának napjaiban bejelentette különvéleményét az ország NATO- illetve EU-tagságával kapcsolatban. Azóta már több fórumon felvetődött a kérdés: Hogyan gondolja a dolgot a munkásszövetség, hiszen a kormány elnöke arra esküszik, hogy Szlovákiának a nyugati struktúrákban a helye. A héten direkt e kérdés megvitatására találkozott Theodor Russel, az USA nagykövete Ján Luptákkal. Semmi sem "szivárgott ki eddig a megbeszélés tartalmáról, még csak annyi sem, hogy Mr. Russel milyen benyomásokkal távozott a munkásvezérrel folytatott eszmecseréről. VISSZAADJÁK AZ IPARENGEDÉLYT. Úgyszólván minden járásban jelentősen csökken a kisiparosok száma. Akik 4-5 évvel ezelőtt nagy lelkesedéssel vágtak neki a vállalkozásnak, most álmaik feladására kényszerülnek. Ennek a leggyakrabban az az oka, hogy aránytalanul megterheli őket a társadalombiztosítási járulék fizetése. Ma már egyértelmű, hogy e szempontból az állam egyáltalán nem kedvez, sőt, kimondottan árt a kis-és középvállalkozások fellendítésének. Ennek nemcsak az a következménye, hogy majd hiányoznak a lakossági szolgáltatások, hanem az is, hogy növekszik a munkanélküliek száma. ČARNOGURSKÝ PÉLDAMUTATÁSA. A Demokratikus Unió parlamenti képviselőinek eltávolításáról, úgy tűnik, még mindig nem mondott le a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. A vizsgálóbizottságok működnek, és már megkezdődtek a kihallgatások az 1994-es márciusi kormányváltás (mások szerint alkotmányos válság) összefüggéseinek felderítésére. Úgy általánosságban az összes ellenzéki párt vezetői kijelentették, hogy a DU-képviselők mandátumának megszüntetése törvényellenes lenne. Ján Čarnogurský ennél többet is tett. Kijelentette, hogy „amennyiben mégis megpróbálkoznának Mečiarék a DU-képviselők eltávolításával, az ilyen intézkedést jogellenesnek tekintenénk, és nem tartanánk tiszteletben..." A KDM elnöke még leszögezte, pártja semmi esetre sem lenne hajlandó részt venni a DU-képviselők mandátumának érvényességét vizsgáló bizottság munkájában. TÓTH MIHÁLY ÖTEVES A SZLOVÁKIÁI FOGYASZTOK TARSULASA Hatékony érdekvédelmet Új Szó-tudósítás Öt évvel ezelőtt, 1990. február 10-én alakult meg a Szlovákiai Fogyasztók Társulása, amely érdekvédelmi csoportosulásként a fogyasztók tájékoztatását és érdekeinek védelmét tűzte zászlajára. Első járási klubja 1990 márciusában Érsekújvárott alakult, és az eltelt öt esztendő alatt létrehozott 40 klubban mintegy 2000 tag tevékenykedik. A szervezet által eddig végzett tevékenységről és a nemzetközi kapcsolatokról tegnapi sajtóértekezletükön tájékoztattak a társulás vezetői és a külföldi fogyasztói érdekvédelmi szövetségek képviselői. Pavol Hraška, a Szlovákiai Fogyasztók Társulása Tanácsának elnöke értékelte a külföldi szervezetektől a PHARE-program keretében kapott segítséget, egyúttal kifejezte a reményét, hogy ezáltal sikerül egyre szélesebb körben bejutniuk a fogyasztói köztudatba. Anna Tomlinson, a Customers International, a fogyasztók nemzetközi érdekvédelmi szövetségének képviselője a tevékenységükről tájékoztatott, Dirk Klasen pedig az AgV, a német fogyasztói érdekvédelmi szövetség tapasztalatait ismertette. Véleménye szerint a piacgazdaságra való átmenet során itt is nélkülözhetetlenül szükség van egy független fogyasztói érdekvédelmi szervezetre. Ezt a követelményt egyébként az Európai Unióhoz való társulási szerződés is tartalmazza. Az elhangzottakból kiderült, hogy a társulás továbbra is legfontosabb feladatának tartja a fogyasztók tájékoztatását, illetve a vitás kérdésekben a hatékony érdekvédelmet. A szűkös anyagi helyzet ellenére a társulás kerületenként legalább egy információs központot tart fenn (Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán), ezen felül Érsekújvárott és Zólyomban is működik irodájuk. Ezek naponta személyesen vagy telefonon is elérhetők. tszl Pozsony és Kassa együttműködéséről Önmagában csak szimpla hírérétékű á tény, hogy Kassa és Pozsony főpolgármestere a Hernád parti városban tárgyalt, majd aláírta a két önkormányzat együttműködéséről szóló egyezséget. Érdekesebbé és értékesebbé akkor válhat ez a két város számára, ha a Rudolf Schuster és Peter Kresánek kézjegyével ellátott szerződésben meghatározott együttműködésnek kézzelfogható eredményei lesznek. Arról ugyan nem a két önkormányzat dönt, hogy Szlovákia országos intézményei közül melyik hol székeljen, ám kétségtelen, Kassa szempontjából hasznos lenne, ha a jelenleginél több országos, illetve nemzetközi hatáskörű intézményünknek adna, adhatna otthont, ezzel is enyhítve a kassai munkanélküliséget. (gazdag) VÁLASZ OLVASÓINKNAK Ki jogosult a lakásra? D. /.: 1959 óta lakunk a jelenlegi lakásunkban. A fiam nevében még 1971-ben beadtuk a lakásigénylést, amelyet az akkori nemzeti bizottság nyilvántartásba vett. A fiam időközben már megnősült. A családjával együtt nálunk lakik, mivel az 1971-ben nyilvántartásba vett lakásigénylés ellenére még máig sem kapott lakást. Mindezt azért tartottam szükségesnek elmondani, mivel a velünk szomszédos lakás már több mint fél éve lakatlanul áll, és ha a fiam már 1971 óta vár lakásra, szeretnénk ezt a lakást megszerezni számára. Az említett lakás bérlője időközben családi házat épített magának, és el is költözködött az új családi házba. Ők állítólag (legalábbis a költözködéskor a közös szomszédjainknak ezt állították) megvásárolták az általuk korábban lakott lakást. Mi is kérvényeztük már az általunk lakott lakás megvételét, de mi eddig még választ sem kaptunk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a fiunk ezt a lakást megkapja? Az ön által közölt informáci- ni tudna. Ha valaki megvásolók alapján nehéz olyan taná- ta az önökkel szomszédos lacsot adni, amelyet ön, esetleg kást, akkor nagyon egyéra fia, gyakorlatilag hasznosíta- telműen le tudjuk szögezni azt, hogy önöknek semmiféle jogi lehetőségük sincs arra, hogy ezt a lakást a fiuk számára megszerezzék. A tulajdonost ugyanis a tulajdonjogától megfosztani nem lehet, és az sem képzelhető el, hogy a szomszédjuk által megvásárolt lakást valamiféle hatósági határozattal a fiuk kapja meg albérletbe, vagy lakásbérletbe, ha a tulajdonos neki nem akarja a lakást bérbe adni. Ezen a helyzeten az sem igazán változtatna, ha kiderülne, hogy a szomszédjuk még nem vásárolta meg a hónapok óta lakatlan lakását. Az adott esetben elsősorban a lakás tulajdonosának kellene kérvényeznie a lakásbérleti jog megszüntetését, mondjuk azzal az indokkal, hogy a lakásbérlőnek van egy családi háza is. Tételezzük fel, hogy ezt a lakás tulajdonosa (feltételezhetően a község, a város, a magisztrátus, a községi hivatal, esetleg a lakásgazdálkodási hivatal) megtenné. A lakásbérlet felmondásához viszont bírósági hozzájárulást kell beszereznie. Tételezzük fel azt is, hogy ezt a bírósági hozzájárulást is beszerzi. Hol van viszont a jogi garancia arra, hogy ha jogilag is szabaddá válna ez a lakás, akkor éppen az önök fia lenne jogosult ennek a lakásnak átvételére, az említett lakással kapcsolatos bérleti szerződés megkötésére? A községek és a városok illetékes hivatalai nagyon sok lakásigénylést regisztráltak az elmúlt évtizedekben. 1990 után ezeket a nyilvántartásokat úgymond aktualizálni kezdték. Új sürgősségi sorrendeket állítottak össze, újrafogalmaztak mindent, ami a lakásokkal kapcsolatos. Ezekből a gyakorlati tapasztalatokból kiindulva meglehetősen kétséges az, hogy az illetékes hivatalban, a fiuk nevében 1971ben beadott lakásigénylést még egyáltalán nyilvántartjáke. Azaz, a már említett lakással és lakásigényléssel kapcsolatban főként a fenti aggályokkal kapcsolatos kérdéseknek kellene utanájárniuk. dr. P.D.