Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-10 / 7. szám, kedd

8 \ ÚJ SZÓ HÍREK - VELEMENYEK 1995. január 11. „Erted haragszom, nem ellened" Már több alkalommal leírtuk, hogy a magyar szakközépisko­lák gyér hálózata miatt a tanu­lók döntő többsége kollégista. Az oktatásügyben uralkodó kró­nikus pénzhiány miatt a kollégi­umi szállásdíj és az étkeztetés költsége egyre növekszik és félő, hogy túllépi azt a bűvös ha­tárt, amit a szülők többsége még képes elviselni. Hiába ma­rad tehát fenn a jelenlegi iskola­hálózat, a szülő már anyagilag képtelen lesz a távoli szakkö­zépiskolába küldeni gyermekét. Marad a közeli szlovák nyelvű is­kola vagy az „utca". Megoldásként magyar oktatá­si központok alapítását javasol­tam - a régió olyan pontján lét­rehozni, hogy a tanuló számára naponta való bejárással elér­hető legyen. Ilyen központok lét­rehozása természetesen hosszabb időt vesz igénybe, de az első lépéseket meg kell ten­nünk, mert holnap esetleg késő lesz. Miért? A miértre választ kapunk, ha egy kicsit körültekin­tünk „iskoláink" háza táján. íme egy személyes tapasztalat: December táján a középisko­lák képviselői toboroznak. Meg­látogatják az általános iskolák nyolcadikosait és, ha mód van rá, részt vesznek a szülői érte­kezleteken is, hogy bemutassák iskolájukat és előterjesszék „kí­nálatukat". Egyik jóhírű magyar tanítási nyelvű általános iskolába egy­szerre hívták meg a környék kö­zépiskoláinak képviselőit. Alkal­mam volt tehát meghallgatni öt kínálatot (egy gimnázium, egy szakközépiskola és három szak­munkásképző kínálatát). A gimnázium és a szakközép­iskola közös igazgatás alatt szlo­vák és magyar tanítási nyelvű osztályokat működtet. Két szak­munkásképzőben is működik „magyar" osztály, de csak a ma­gyar nyelvet és irodalmat, vala­mint a történelmet oktatják ma­gyar nyelven. Az egyik iskola képviselője szerint ez azért van így, mert a magyar gyerekeknek is meg kell tanulniuk szlovákul, a másik iskola képviselője már erősebben fogalmazott: a ma­gyar gyerekeknek muszáj meg­tanulniuk szlovákul. A harmadik szakmunkásképző képviselője elmondta, hogy ők ugyan nem működtetnek magyar osztályo­kat, de néhány kolléga beszél magyarul, ezért szükség esetén magyar nyelven is el tudják ma­gyarázni a tananyagot. A beszámolók végeztével az általános iskola megbízottja is­mertette az előzetes jelentkezé­sek állását: ennek alapján a nyolcadikos tanulók egynegye­de (kb. 33 tanuló) jelentkezik magyar tanítási nyelvű középis­kolába. A tanulók (vagy a szülők?) há­romnegede megelégszik a szak­munkásképzők olyan osztályá­val, ahol magyar nyelvet is oktat­nak. Amikor az egyik ismerős szülőt megkérdeztem, hogy mi­ért íratja szlovák tanítási nyelvű szakmunkásképzőbe gyerekét, azt válaszolta, hogy ott legalább szlovákul megtanul a gyerek. Figyelemre méltóak a fokoza­tok: 1. a magyar gyereknek meg kell tanulnia szlovákul, 2. a ma­gyar gyereknek muszáj megta­nulnia szlovákul, 3. legalább szlovákul tanuljon meg a gyerek. Mi következhet ezután? A szakmai tudás már nem számít? Nem számít, hogy mi­lyen ismereteket, ill. hogy egyál­talán valamilyen ismereteket megszerez-e a gyerek? Már az­zal is megelégszünk, ha a kö­zépiskolában csak szlovákul ta­nul meg a diák? Hová vezet, ho­vá vezethet ez az igénytelen­ség? Magyar oktatási központokról álmodozom, de ki fogja megtöl­teni benne az iskolapadokat? Ha évente csökken a magyar kö­zépiskolás tanulók létszáma, akkor minek és főleg kinek kell magyar főiskola? És mi lesz a szlovákiai magyar értelmiség sorsa? Kézzel-lábbal védekezünk az alternatív oktatás bevezetése ellen, miközben már évek óta működik. És - anyagi megfonto­lásból, vagy ami ennél sokkal szomorúbb, igénytelenségből ­egyre több magyar gyereket írat­nak be ilyen iskolába. Lehet, hogy Slotáéknak van igazuk? A magyar iskolákat, a magyar helységnévtáblákat stb., stb. csak a magyar politikusok akar­ják? Az egyszerű magyar ember­nek nem is kell? A látottak és hallottak elle­nére hiszem, hogy a magyar szülők nagy része másképpen gondolkodik. Többségük tisztá­ban van azzal, hogy magyar taní­tási nyelvű iskolák nélkül nem lehet anyanyelvünket megtarta­ni, magyarságtudatunkat ápol­ni. Nem hiszem, hogy a szlováki­ai magyarok közül bárki is haj­landó lenne ilyen könnyen felad­ni magyarságát. Szomorúságom ellenére ezért vagyok én mégis optimista és ezért búcsúzom Jó­zsef Attila szavaival: „Érted ha­ragszom, ném ellened". ALBERT SÁNDOR a Kassai Ipariskola igazgatója MEGKÉRDEZTÜK ii Fodor Attilát, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének ügyve­zető titkárát: Miről tárgyalt az SZMPSZ Országos Vá­lasztmányának Elnöksége január 5-iki ülésén? Elsősorban részletesen kiértékeltük szövetségünk 1994. évi munkáját. Ebből kiderült, hogy a hat elnökségi ülésen 117 határozat, a két választmányi gyűlé­sen 76 határozat született, amelyek döntő részét (az előbbiek 93, az utóbbi­ak 88 százalékát) sikerült teljesítenünk. Ezek a számok ugyan hízelgőek, de a mukamegosztás körül még mindig baj van: továbbra is vannak igahúzók és vannak lazsálok. Hasonló probléma, hogy a háromezer bejegyzett tagból csu­pán kétezer fizet tagdíjat. Ez évi 100 ezer korona veszteséget jelent, ami hát­rányosan befolyásolja munkánkat, hi­szen úgyis állandó pénzhiánnyal küz­dünk. Az idei évben esedékes rendezvé­nyeink közül főleg háromról esett szó; az itteni magyar pedagógusok országos találkozójának tervezett rozsnyói Cza­bán Samu Pedagógiai és Kulturális Na­pokról, ahol évente egy arra érdemes pedagógusnak ünnepélyes keretek kö­zött átadnánk a Czabán Samu Emlékdí­jat, az ugyancsak évente megrende­zendő pedagógiai felolvasásról, valá­mint a deáki nyári egyetemről. Ez utób­bi kisebb változtatásokkal működik majd. Továbbra is megmarad központi rendezvénynek, de ezenkívül három to­vábbi színhelyen, Kassán, Rimaszom­batban és Komáromban lesz nyári to­vábbképzés. Rimaszombatban az 1.-4. évfolyamos teljes Tolnai-, Komáromban a teljes Zsolnai-módszerrel ismerked­hetnek a pedagógusok, Kassán pedig a középiskolai tanerők számára szerve­zünk előadásokat. Deákiban a tömeg­képzés helyett ezentúl az elmélyült műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt; öt 15-20 fős csoport ismerkedhet meg az iskolavezetés, a pedagógiai prog­ramkészítés, a tankönyvírás, a tanítás hatékonysága mérésének módozatai­val és a tanári hatékonyságot fejlesztő Gordon-tréning Az ülésen úgy határoztunk, hogy to­vábbra is füleki döntésünkhöz tartjuk magunkat, vagyis a kétnyelvű oktatás erőszakos bevezetése esetén élünk a polgári engedetlenség adta jogunkkal. Mivel a békés megoldások hívei va­gyunk, és a konfrontációval szemben előnyben részesítjük a párbeszédet, sze­retnénk találkozót kieszközölni az okta­tási miniszternél. További lépéseink a ve­le folytatott megbeszélés kimenetelétől függenek. -vojtek­Felhívás A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövet­ségének Országos Választmánya a társren­dezőkkel együtt az idén először rendezi meg a szlovákiai magyar pedagógusok országos találkozóját „Czabán Samu Pedagógiai és Kulturális Napok" címmel. A találkozó hely­színe Rozsnyó, időpontja 1995. március 31 - április 1. A rendezvény keretében kerül sor a Czabán Samu Pedagógiai Díj átadására, il­letve szakmai, tudományos dolgozatok (pe­dagógiai felolvasások) bemutatására. Felkérjük: - területi választmányainkat, alapszerve­zeteinket, a tantestületeket, a szülői mun­kaközösségeket, az ifjúsági szervezeteket, hogy tegyenek konkrét írásbeli javaslatokat pedagógusokra, akiket eddigi munkájuk alapján érdemesnek tartanak erre a díjra. A díj odaítéléséről a beérkezett javaslatok alapján az SZMPSZ OV Elnöksége dönt; - pedagógusainkat, akik szakmai, tudo­mányos tevékenységet folytatnak és mun­kájukat alkalmasnak tartják az országos ta­lálkozó keretén belüli bemutatkozásra, je­lentkezzenek a Szövetség Központi Irodájá­ban (név, cím, a dolgozat rövid leírása); Mindkét felhívás határideje 1995. ja­nuár 27. Komárom, 1995. január 5. az SZMPSZ OV Elnöksége SOKÁIG VART KQZOS PRODUKCIO KOMÁROMBAN Van űj a nap alatt! A szlovákiai magyarság kul­túrjában vezető szerepet be­töltő két együttes, a Komáromi Jókai Színház és a Pozsonyban . székelő félprofi Ifjú Szivek Ma­gyar Művészegyüttes egymás­ra talált. Az ide vezető út meg­tételéhez negyven év kellett. Ugye, hogy van új a nap alatt? A Hegedűs a háztetőn című musical vált együtteseket összekovácsoló közös bemuta­tóvá. E közös produkció jó min­dannyiunknak: az együttesek­nek, mert számukra is új fel­adat megoldásához kellett fel­erősödniük, új ismeretekkel, szakmai tudással, mozgás-, ének- és játékstílussal kellett gazdagodniuk, jó a közönség­nek, mert egy sziporkázóan lát­ványos, profiszintű, kisebbségi színjátszásunkban új műfajú előadást alkottak meg. Olyan előadást, melyért tegnap, teg­napelőtt még Budapestre, Bécsbe, Prágába, Párizsba vagy máshová kellett elzarán­dokolnunk. S a komáromi törzsszínházon kívül - ahol ha­vonta többször is teltház előtt tartanak előadást - elhozzák hozzánk is, nagyobb kultúrpa­lotáinkba: Lévára, Losoncra, Kassára, Pozsonyba. Apropó! A mű a New York-i ősbemutató után bejárta a vi­lágot, és most, a negyven éve egymás mellett működő, a ma­ga munkáját kisebb-nagyobb sikerekkel, kisebb-nagyobb bukásokkal végző kulturális in­tézményeink együttműködésé­vel nyelvünkön szólal meg Po­zsonyban, a Szlovák Nemzeti Színházban is. A világsikert megért darab együtteseink ál­tal magas művészi színvona­lon bemutatva, nekünk, pozso­nyiaknak, pozsonykörnyékiek­nek fog szólni, úgy, hogy az előadás szereplői mind-mind hazaiak. Kellett-e együtteseink egy­másra találásához a negyven év? Kellett-e ily sok idő, hogy ide felnőhessünk? Nem! Már korábban eljuthattunk volna erre a csúcsra, ha a két intéz­mény élén lett volna két barát­ként és nem formálisan egy­mással kezet szorító igazgató. Most van. Holocsi István és Varga Ervin. Akkor, amikor negyven éven keresztül szinte naponta han­goztattuk az „egységben az erő" jelszót, kulturális életünk területén erre az egységre, er­re az egymásra találásra ilyen sokáig kellett várni. Örülhe­tünk neki, mert most már van, most már létezik. Rajtunk, min­dannyiunkon múlik, hogy felis­merjük-e a jelentőségét,-.érté­két és élünk-e vele. TAKÁCS ANDRÁS így vallanak a műről Joseph Stein, a szöveg­könyv írója: „A musical megalkotásakor egy egységes szerkezetű törté­netet kellett felépítenünk. Erre a célra használtuk föl a hagyo­mány felbomlását és a falukö­zösség szétzilálódását, az el­lenséges társadalom és az új történelmi erők konfrontációjá­nak következtében. A téma ezen nagy vonalain belül, en­nek illusztrálására meséljük el Tevye és családjának kalandja­it és románcait. Ez természete­sen további karakterek, új helyzetek, jelenetek, dialógu­sok megalkotását jelenti és mindenekelőtt olyan zenei hangszerelés és táncok létre­jöttét, amelyek segítik történe­tünk bemutatását ebben az új formában." Bor József, a darab jelenle­gi rendezője : „Kisember vagyok én" - így kezdi levelét Tóbiás a tejesem­ber Sólem Aléchem regényé­ben. Ő a musical hőse is. De nem hős. Nem cselekszi a dol­gokat, azok történnek vele. Nem hajtja a gőg, sőt! Aláza­tos, ameddig „csak" kisember lehet. Nincs drámai vétség, de azzal született - más. Hogyan lehet a mássággal naponta együttélni? Hogyan lehet a megaláztatást az erőszakot elviselni? Hogyan tud az otthonából elűzött föl­dönfutóvá tett kisember - Em­bernek - maradni? Nagy segít­ség a hagyománytisztelet, az idealisták tudata, a közösség vállalása. A hétköznapok küzdelmei­ben a tradíció és a rugalmas­ság helyes egyensúlyában kell balanszírozni. Kell kapaszkod­ni a gyökerekbe, de alkalmaz­kodni kell a változó világhoz is. Hogy lehet fundamentumot ta­lálni a nemzetiség megtartásá­ban, az irracionális történelmi és publicisztikai erők sodrásá­ban. Erre kapunk választ a „kis­embertől". Hite, bizalma és évezredes bölcsessége segíti a kollektív és egyéni katasztró­fák túlélésében. Aki emberte­len helyzetben Ember tud ma­radni - az Hős. Tóbiás naponta tesz prófétai csodát: Él!" A komáromi ^ LEHÁR vendéglő, a LIBRESSO kávéház és a PIZZÉRIA GROSSO szeretettel köszönti minden kedves eddigi és leendő vendégét, s kíván az 1995-ös évben mindnyájuknak békét, boldogságot, jó egészséget és jó étvágyat! Viszontlátásra nálunk! VK-4 ARH MÓR 99 koronától €Z N€M CSODA ez vniósáe KARCSÚSÍTÓ GEL Nemcsak azoknak, akik karcsúak akarnak lenni, de azoknak is, akik fogyni s /ciTtiióuck - mindennemű erőfeszítés nélkül - gyógyszerek nélkül ' A termék \ - mellékhatások nélkül klinikailag ] - diéta nélkül teszte| t j - jó közérzet mellett - és igen olcsón Még ma rendelje meg ezt a FANTASZTIKUS TERMÉKET ér tttfcrfett 2 OOO OOO hova n át Amennyiben ön 2 vagy több darabot rendel, a küldeményben NIKE kaparós sorsjegyet is küldünk Oimek. IGEN, EZENNEL MEGRENDELEK 1 db karcs. gélt 129 Sk/db + posta 2 db karcs.gélt /. 114/Sk/db + posta + ajándék NIKÉ 3 v. több karcs.gélt 99/db + posta + ajándék NIKÉ Címünk: S I N U H E, DOLNÁ 34, 946 5 7 SVÄTÝ PETER

Next

/
Thumbnails
Contents