Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1995-01-07 / 6. szám, hétfő
1995. január 51. KULTÚRA - HÍRDETÉS ÚJ SZ Ó 9 i SZERB KARACSONY Carter újra Boszniába látogat? Az ortodox karácsonyt, január 7-ét ünnepli a szerb nép a volt Jugoszlávia térségében, s a boszniai szerbek ezt az egyházi ünnepet megtoldották egy állami ünneppel is: az államiság napja január 9-én van. Két évvel ezelőtt kiáltotta ki Karadzsics az úgynevezett Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaságot, amely azóta már kétszer változtatta meg nevét, és ma már csak Szerb Köztársaság a hivatalos elnevezése. Újvidéki tudósítás A karácsony és az államünnep alkalmából Ka radzsics békét és boldogságot ígért a népnek. Ennek egyelőre nem látszanak a jelei. Az újévkor hatályba lépett négy hónapos tűzszünet meglehetősen ingatag, meg kell azonban jegyezni, hogy egyes frontokon a fegyverek teljesen elhallgattak, és mindenfelé lényegesen kevesebb a provokáció. Szarajevóban tegnap könnyebben megsérült két francia ENSZ-katona. Orvlövészek lőttek mindkettőre, szerencsére egyikük állapota sem súlyos. Jimmy Carter volt amerikai elnök egyes hírek szerint hamarosan ismét Boszniába látogat. Aleksza Buha, Karadzsics külügyminisztere úgy nyilatkozott a párizsi Le Monde-nak, hogy a látogatást ugyan még nem erősítették meg, de valószínűleg még január 15-e előtt sor kerül rá. Nem tudni, mi lesz Carter újabb látogatásának céljarfeltehetőleg a fáradozásának eredményeként megszületett fegyvernyugvási egyezmény végrehajtásáról tárgyal majd. A csapatszétválasztás és a fegyvermentes zónák kiürítése ugyanis nem halad a megbeszélt ütemben, a szerb-muzulmán tárgyalások emiatt nehézkesen folynak. A főváros melletti Igman magaslatot a müzulmánok még mindig nem ürítették ki teljésen, pedig a határidő még január 4-én lejárt. Az ENSZ szarajevói szóvivője közölte tegnap, hogy az Igmánon Vuk Draskovics szerb ellenzéki vezető Belgrád központjában ajándékokat oszt a gyerekeknek a pravoszláv hívők karácsonyi ünnepén, amelyet szombaton tartottak. még mindig tartanak egy hadállást a muzulmán katonák. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnöki közleményben üdvözölte a boszniai fegyvernyugvást. A BT legfontosabbnak tartja, hogy mindhárom hadban álló fél „és mások" (kétségkívül Fikret Abdics zendülőire és a krajinai szerbekre vonatkozik ez a megjegyzés) együttműködjenek az UNPRO• FORRAL a tűzszünet végrehajtásában. A közlemény megemlíti az UNPROFOR erősítését. Korábban már emlegették, hogy Nagy-Britanniától várják az újabb csapatokat, de London erről még nem döntött. Egyes hírek szerint 3000 angol katonáról lenne szó. Az ENSZ zágrábi szóvivője tegnap azt fejtegette, hogy a Horvátországban állomásozó ENSZ-csapatok egy részét telepítik át Boszniába, azzal, hogy az ENSZ-tagállamok újabb csapatokat küldenek Horvátországba. A BT elnöki közleménye sürgeti a globális megoldást a nemzetközi összekötő csoport béketerve alapján. Az összekötő csoport szakértői szintű bonni ülésének eredményeit szigorú titokban tartják, jelezték azonban, hogy január 10-én Párizsban magasabb szinten kerül sor az újabb találkozóra. A párizsi összejövetelt kétségkívül a Jugoszlávia elleni szankciók enyhítésének a századik napjára időzítették. A próbaidő lejárt, és Belgrád abban reménykedik (jegyezzük meg, nem is alaptalanul), hogy nemcsak meghosszabbítják, hanem a sport, a kultúra, a közlekedés területén felfüggesztett szankciókat teljesen eltörlik. G hali ENSZfőtitkár mostanában többször is megkérdőjelezte a szankciók hatásosságát. Legújabban a párizsi Le Figaróban közölt cikkében azt állítja, Bosznia ékes példa arra, hogy a békefenntartás és az erőszak alkalmazása (békeerők részéről) nem fér össze egymással. Szerbia-szerte is ünneplik a karácsonyt. Pál pátriárka, a pravoszláv egyházfő az ünnep előestéjén szózatot intézett a hívőkhöz, szombaton, az ortodox karácsony napján liturgiát celebrált. Az újévi ünnepek óta még áramkorlátozás sem volt, de egyes jelek arra utalnak, hogy a pravoszláv karácsony után ismét megkezdődik a áramkikapcsolás. GYARMATI JÓZSEF NYELVI RECIPROCITÁS A cseh hadseregben nem lesz A szlovák hadseregben szolgálatot teljesítő cseh nemzetiségű katonák a szolgálat idején nem szólalhatnak meg csehül, csak szlovákul, írta ä múlt heti pozsonyi döntés margójára készült kommentárjában a cseh Práce. A cseh szakszervezeti lap által közölt adatok szerint a szlovák 'hadseregben a föderáció megszűnésekor 1993-ban 2224 cseh nemzetiségű hivatásos katona teljesített szolgálatot (1369 tiszt és 855 főtörzsőrmester). Ez a hivatásos szlovák állomány 14,7 százaléka. A Práce utal arra, hogy a cseh hadseregben érvényben lévő előírások szerint az ott szolgáló szlovák nemzetiségű hivatásosok egyaránt használhatják a szlovák és a cseh nyelvet is. A lap a cseh védelmi minisztérium magát megnevezni nem kívánó illetékesére hivatkozva közli, hogy a cseh hadseregben nem készülnek hasonló intézkedés bevezetésére. A prágai minisztérium szerint semmiféle gondot sem okoz, ha a szlovákok szolgálat közben anyanyelvüket használják, egyébként is a szlovákok csaknem kivétel nélkül bírják a cseh nyelvet is. Az ország felbomlásakor egyébként a cseh hadsereg kötelékében mintegy hétezer szlovák maradt ( 4857 tiszt és 2055 főtörzsőrmester ), ők a cseh hadsereg hivatásos tiszti állományának 18 százalékát alkotják. A demokrata Bili Clinton elnökségének hátralevő két évében alaposan megnehezíti majd a dolgát a múlt héten először összeült republikánus többségű törvényhozás. A Handelsblatt karikatúráján a demokraták jelképe, a szamár eltörpül a republikánusok szimbóluma, az elfánt mellett. CSEHORSZÁG EU-TAGSAGAROL Döntsenek a választók TA SR-hír Elvi fontosságú kérdés, hogy Csehország polgárai dönthessenek arról: az ország tagja legyen-e az Európai Uniónak, jelentette ki JosefZieleniec cseh külügyminiszter. A cseh diplomácia vezetője szlovák kollégájával Brünnben tartott találkozója után nyilatkozott, hozzáfűzve: nagyon jelentős lépésről van szó, amely összefügg az ország szuverenitásának bizonyos fokú korlátozásával, s ezért következményeit tekintve érinti minden polgár életét is. „Természetes, hogy ilyen döntésnél ki kell kérni a lakosság véleményét is", nyilatkozta. Zieleniec szerint nem lényeges, hogy ez milyen módon történik, s nem pontosította, hogy népszavazásra gondolt-e. A FRANCIAK ES A SZEX Hevesek, de félnek TA SR-hír A franciák szeretkeznek a leggyakrabban, a lengyeleknél fordul elő a legsűrűbben az önkielégítés, az amerikaiak főleg az orális szex hívei, a magyarok pedig állítólag nem szégyenlősek, mert a bizalmas együttlétet nem zavarja idegenek jelenléte sem. A fentieket a Playboy magazin állítja a munkatársai által végzett felmérések eredményeire hivatkozva. Az ankét keretében a világ 11 országában 6000 különböző korú személyt kérdeztek meg, méghozzá Németországban, Franciaországban, Magyarországon, Brazíliában, Tajvanon. Japánban, Görögországban, Csehországban, Hollandiában, Lengyelországban és az Egyesült Államokban. A részletes adatokat korosztályok szerint a Playboy februári száma közli. A feltett kérdések között szerepelt pédául az, hogy hogyan, hol és kivel szeretkezik az illető, s változtatotte szexuális szokásain az egyre terjedő AIDS veszélye. A nők válaszai olyannyira homlokegyenest eltérőek voltak, hogy azokat nem is tudták összesíteni, így csak a férfiak feleleteit vették figyelembe. Ezekből az derült ki, hogy például a franciák többsége hetente négyszer-ötször is igényli a szexet, sőt egyötödük naponta. A házasságban élő csehek csaknem fele elmondhatja magáról, hogy félrelépett, míg a tajvaniak több mint egynegyede arra számít, hogy már az első randevú bizalmas együttléttel végződik. A férfiak többsége fél a nemi betegségektől, elsősorban az AIDS-től. A leginkább a brazilok félnek, több mint 90 százalékuk, majd őket a franciák követik. A legkevésbé a lengyelek félnek, ennek ellenére északi szomszédainknál a legnépszerűbb az önkielégítés, kétszer annyian teszik ezt, mint az USA-ban és Görögországban. M oamer Kadhafi új keresztes háborútól tart, amelynek az iszlám megsemmisítése a célja. A legfelsőbb líbiai vezető arra szólította fel az arabokat és a muzulmánokat, hogy legyenek felkészülve az elkerülhetetlen konfrontációra. Kadhafi szerint most van folyamatban a muzulmán enklávék megsemmisítése Európában és Oroszországban, s ezután maga az iszlám lesz a célpont. A líbiai politikus egyébként a török televíziónak nyilatkozott, s interjújából a JANA líbiai hírügynökség tett közzé részleteket. P ablo Escobar egykori kolumbiai kokainkirály özvegye és két gyermeke szombaton hamis személyi okmányokkal elhagyták az országot, és Kanadába repültek. A hírt az egyik kolumbiai tévécsatorna jelentette, de arról nem volt tudomása, hogy a biztonsági szervek által tavaly meggyilkolt drogkirály hozzátartozói Kanadában maradtak-e, vagy onnan továbbutaztak. A TV-Hoy állomás hírében az Interpol forrásaira hivatkozik, s ezek szerint Escobar hozzátartozói a bogotai kormány tudtával hagyták el hazájukat. P ru délkeleti tartományában, Puno környékén mintegy 20 személyt eltűntnek nyilvánítottak a hatalmas esőzések következtében. A több tucat helybélinek azután veszett nyoma, hogy a városon és környékén mintegy hat órás hatalmas zivatar söpört végig. A szünet nélküli esőzés földcsuszamlást okozott a helyi bányában, ahol valószínűleg halálos áldozatok is vannak. N em indította el egyik szombati, New York és Stockholm között közlekedő járatát a SAS svéd légitársaság, miután egy egérnek is sikerült feljutnia a fedélzetre. Minden utas ugyan kiszállt a gépből, de ennek ellenére nem tudtak az egér nyomára bukkani, a biztonsági előírások értelmében pedig a gép nem szállhat fel, ha ilyen hivatlan vendég van a fedélzeten. Az utasokat végül egy másik gép szállította a tengeren túlra, a másik pedig jelentések szerint egyetlen „utasával " Koppenhágába repült, ahol az egér utáni hajsza sikeres véget ért. A z ENSZ 185 tagállama a tavalyi év végén összesen 1,8 milliárd dollárral tartozott a világszervezetnek, tájékoztatott a hétvégén Joe Sills, az ENSZ szóvivője. Az ENSZ kasszájából tehát 1,3 milliárd dollár hiányzik, amelyből a békefenntartó hadműveleteket finanszíroznák, a fennmaradó csaknem félmilliárd dollárt pedig a világszervezet székházának és egyes szervezeteinek fenntartása emészti fel. A legnagyobb adós Oroszország, amely 507 millió dollárral tartozik, mögötte a második az USA 469 millió dollárral. Orosz tankok Groznij piacterén Groznij központi piactere már az orosz katonai egységek kezében van, jelentette tegnap az esti órákban a BBC. Gyakorlatilag ugyanezt erősítette meg az egyik csecsen harcos is, aki a szlovák hírügynökség híre szerint a grozniji elnöki palota közelében dúló harcok helyszínén járt A csecsen katona szerint az orosz tankok már mintegy háromszáz méterre megközelítették az elnök székházát. A piac egyébként csaknem lőtávolságnyira van Dzsohar Dudajev csecsen elnök székhelyétől Egy másik csecsen katona arróí tájékoztatott, hogy egy orosz elit lövészekbői álló alakulat már közvetlenül, az elnöki rezidencia épülete mögött tartózkodik. TXT+TA SR-hír Az egymásnak olykor ellentmondó jelentések abban megegyeznek, hogy az orosz légierő tegnap egész nap szünet nélkül lőtte a palotát. Az információszerzés meglehetősen nehézkes, mivel a heves karcok miatt a külföldi újságírók nem kockáztatták meg, hogy a csecsen főváros központjába, a legsúlyosabb harcok helyszínére menjenek. Szemtanúk elmondása szerint csak délelőtt négy esetben érte találat az épületet. A csecsen egységek különleges alakulatainak vezetője szerint két orosz tank már szombaton megjelent a palota előtti téren, de a csecsen erők megsemmisítették őket. Zsavladi Dulijev arról számolt be, hogy az orosz fél összesen 10-12 harckocsit vesztett, és mintegy száz katonája esett el a harcokban. Az orosz légierő gépei a fővárostól délre fekvő hegyvidéki településeket is bombáztak. A támadásokra annak ellenére került sor, hogy Borisz Jelcin elnök újra megígérte, beszüntetik a légitámadásokat. A Reuter szerint az oroszok a korábbi súlyos veszteségek hatására taktikát változtattak. A csecsen tájékoztatási miniszter az orosz televíziónak azt nyilatkozta, az oroszok feladták korábbi tervüket, hogy harckocsikkal vegyék be az elnöki palotát, s most városngyedről városnegyedre haladnak előre. Az AP hírügynökség szerint elkeseredett összecsapások dúltak a fővárosi vasúti pályaudvaránál és a Groznijtól nyugatra fekvő települések környékén is, ahonnan az oroszok újabb támadásokat készítenek elő. Késő este érkezett a jelentés: Moszkva nem adott beutazási vízumot a Bundestag két képviselőjének, akik oroszországi emberjogi harcostársaikat akarták meglátogatni, hogy a csecsen helyzetről tájékozódjanak. Ez a csecsen harcos a grozniji elnöki palotából visz kenyérutánpótlást harcostársainak.