Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-31 / 25. szám, kedd

A ÚJ SZÓ SZÜLŐFÖLD 1995, Január 31. A múlt században született Arcán mély barázdákat szántott az idő vasfoga, de élniakarása töretlen. Há csoszogva is, naponta többször végigsétál az udvaron, jobb időben, főleg nyáron, órákat elüldögél a vén diófa -árnyékában. Csak mostanában, hogy elszálltak fölötte az évek, van tétlenségre ítélve. Özvegy Trecska Pálné január utolsó napján 103 éves lesz. írni még palatáblán tanult meg. Tizennyolc évesen férjhez ment. A cselédfeleség életét élte a tanyán. Látástól vakulásig dolgozott. A sors hosszú életet adott neki. Volt része örömben jóságban, de mégis inkább azt lehet mondani, hogy élete nehéz volt. Férje az első-világháborúból fél lábbal tért haza. Ezért is döntöttek úgy, hogy néhány éves spórolás után hátat fordítanak Lapsapusztának, és Sajószárnyában építettek családi házat. Mire elkészült és beköltözhettek volna, férjét elvitte a fogolytáborban, szerzett betegség. 42 évesen özvegyen maradt. Három lánya közül ekkor csak a legidősebb volt férjnél, a legkisebb első osztályba járt. Nem adta fel. A napnál is korábban kelt. Nyáron elszegődött marokszedőnek, részeskapálást vállalt, kendert nyírt. Ahogy beköszöntött az ősz, előkerült a guzsaly, font, szőtt. Lányai kelengyéit maga készítette, de nemcsak az övékét, hanem sok más lányét is. Kellett a pénz a megélhetéshez, mert nyugdíjat nem kapott. Hogyan bírta? Nehéz megmondani. A második világháború befejezése után azt gondolta, hogy könnyebb lesz az élete. Ehelyett elüldözték szülőfalujából, Csehországba deportálták, Teri lányával együtt. Csak két év múlva jöhettek haza. Újra ott folytatta, ahol abbahagyta. Magángazdáknál, majd a szövetkezetben dolgozott. Tíz évig a baromfifarm volt a második otthona. S amikor elérte a nyugdíjkorhatárt, az évekre fittyet hányva tovább dolgozott. Húsz évvel ezelőtt, már túl a nyolcvanon még beült a szövőszékbe. A család nagyban készül a rendkívüli születésnap megünneplésére. Három lánya, hét unokája, tíz dédhárom ükunokája és a polgármesteri hivatal köszönti majd. (németh) LOSONC POLGÁRMESTERE: Mindig optimista voltam... Jozef Murgaš, Losonc polgármestere meggyőző fölénnyel nyerte a választásokat, feltehetően azért is, mert az általa felkínált program állt legközelebb a város lakosainak elképzeléseihez. Tapasztalt politikus, az egykori Szövetségi Gyűlés képviselője, a DBP országos választmányának tagja. Mint orvos szakmájában elismert, az emberek, nemzetiségtől függetlenül, bizalommal fordultak és fordulnak hozzá. Tény az is, hogy mint minden közéleti embernek voltak, vannak és lesznek ellenfelei. A magyarul is kiválóán beszélő polgármestert azonban nem erről, hanem eddigi tapasztalatairól és terveiről kérdeztem. • Elképzeléseiből mit sikerült eddig megvalósítania? - Különösebb nehézségek nélkül sikerült kialakítanunk a városi tanács irányító testületeit, a városi tanácsot és a bizottságokat. A további problémák közül a legégetőbb kérdés - hosszú távon is - a víztisztító állomás felépítése, mely alapjaiban befolyásolja a város további fejlődését. Megtárgyaltuk az építkezés előzetes terveit. A másik megoldás alatt álló feladat a városi sportlétesítmények irányítása. Az eddigi szerződések december 31-ével lejártak, így jelenleg a sportlétesítményeknek nincsenek vezetői és a tulajdonjogi kérdések sem tisztázódtak. Több érdeklődő van, legkésőbb január végéig egyezségre akarunk jutni. Lényeges probléma a város gazdasági életének előrelendítése. Tárgyalásokat folytatunk osztrák cégekkel, képviselőik látogatását a közeli napokban várjuk. Nagyon sok a napi feladat. Január elején az iskolaügyi osztály dolgozóival a város oktatási intézményei további fenntartásának, fejlesztésének kérdéseit tárgyaltuk meg, nagyon eredményesen. • Az előző választási időszak sarkalatos kérdése volt a polgármesterhelyettes megválasztása. Ismert tény, hogy a testületnek többszöri kísérletre sem sikerült elfogadható személyt találnia. - Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Elsősorban azért, mert az illetőnek a képviselőtestületből kell kikerülnie, s megválasztásához háromötödös többség szükséges. Jelenleg is keressük azt a személyt, aki elfogadható a képviselők többségének, illetve az általuk képviselt politikai pártoknak és mozgalmaknak. Több egyeztető tárgyalás zajlott már le, de a kérdés mindmáig nyitott. • Tudjuk, hogy a kormány költségvetési provizóriumot vezetett be, s ennek az egyik következménye, hogy a városok és községek még az eddigieknél is kevesebb pénzzel fognak rendelkezni. Lát-e valamilyen kiutat ebből az állapotból? - A helyzet nem csak a provizórium miatt bonyolult. A városok és községek többsége örömmel fogadna olyan legiszlatív rendezést, amely hosszú távon biztosítaná számukra a bevételeket - az állami költségvetéssel összhangban. A város ez idáig csak alapfunkcióiban működik. Lényegében csak a saját bevételekre van ráutalva: adók, illetékek. Eddig senki sem tudta megmondani, hogy az államtól mikor és mennyit kapunk. De ez csak a kérdés egyik oldala. A másik az, hogy a város nem hagyatkozhat csak az államtól kapott támogatásra. Igyekszünk keresni a forrásokat. Például találkoztunk a város központjában székelő vállalkozókkal, intézmények képviselőivel. • Tavaly a Moravčík kormány garanciát vállalt a város történetének legnagyobb vállalkozására, a különleges gazdasági övezet, s benne a kiállítási központ felépítésére. A jelenlegi kormány lépéseit látva olyan érzésem van, hogy megvonja ezt a bizalmat. Annál is inkább, mivel Dél-Szlovákiáról van szó. Ön, hogyan látja ezt? - Én mindig optimista voltam, ezért ezt a kérdést is optimistán látom. Nincs olyan ok, amely miatt a tervezetet az új kormány elutasítaná. Annál is inkább, mert a Rimaszombati járás a kormány által külön figyelt területek közé tartozik, s a kérdéses építkezés a rimaszombati régió bekapcsolásával is számol. Remélem, hogy belátható időn belül lehetőségünk lesz tárgyalni a kormányfő helyettesével és a pénzügyminiszterrel. Kozlík úr gazdasági szakember, s megtudja ítélni ezen tervezet súlyát és előnyeit. Az, hogy ez Dél-Szlovákiában van, növeli a létesítmény fontosságát. A terület gazdasági életének stabilizálása garancia arra, hogy nem jönnek létre nemzetiségi és etnikai konfliktusok. • A városnak az elmúlt években jó kapcsolatai alakultak ki Pápával és Salgótarjánnal. Miben látja az együttműködés további lehetőségeit? - Éppen a közelmúltban látogattuk meg a pápai polgármestert. Pápán nemzetközi teremlabdarúgó-tornát rendeztek, melyen holland, német, magyar és szlovák csapatok vettek részt. A polgármester úrral megegyeztünk abban, hogy egy vállalkozói találkozót szervezünk. Megállapítottuk ugyanis, hogý Pápán több olyan vállalkozás van, mely Losonc számára rendkívül érdekes lehet, úgy a gyártás, mint a kereskedelem szempontjából. Még januárban szeretnénk találkozni Salgótarján polgármesterével is, hogy elemezzük a regionális együttműködés, a kishatárforgalom lehetőségeit. • Bár Losoncon a magyar nemzetiség részaránya nem éri el a 20 százalékot sem, a város kulturális életében jelentős szerepet tölt be. Mennyire látja biztosítottnak, hogy a város, s ezen belül, a nemzetiségi kultúrának megmarad az utóbbi hónapokban tapasztalható örvendetes aktivitása? - A kultúrát attól függetlenül kell támogatni, hogy szlovák vagy nemzetiségi. Nagyon kevés olyan dolog van, ami úgy össze tudja fogni az embereket, mint a sport és a kultúra. Ennek nem lehet nemzetiségi alapon határokat szabni. Egy tény: mindaddig amíg az lehetségés lesz, a kultúrára szánt összegek nagyságát ez előző évi szinten szeretnénk tartani. Semmilyen esetben nem szeretnénk megengedni, hogy a város kulturális életének lendülete visszaessen. Részemről minden kulturális tevékenység, legyen az nemzetiségi, etnikai vagy általános, zöld utat kap. Puntigán József Sajószárnya • , V ( Losonc • • Rimaszombat Va_ Csicsó v • RIMASZOMBAT Önerőből nem megy December 21-től Jozef Šimko személyében új elöljárója van a Rimaszombati Járási Hivatalnak. 1989 óta ő a tizedik vezető Rimaszombatban ezen a poszton. - A megoldásra váró feladatok közül ön melyiket tartja a legégetőbbnek? - kérdeztük. - A kérdésre nehéz röviden válaszolni, mivel a problémák régen túlnőtték azt a határt, amelyet a járás önmaga képes megoldani. Meggyőződésem, hogy a gazdasági, szociális stb. hanyatlásnak a gyökerei mélyen a korábbi évekbe nyúlnak vissza, és 1990-ben csak felgyorsultak a negatív jelenségek. Ebből eredően december végére a munkanélküliek aránya járásunkban meghaladta a 28 százalékot, a hosszú és mély ökonómiai pangás folytán gyengén fejlődött ki a vállalkozói tevékenység, midezeken felül még a járás demográfiai összetétele is kedvezőtlenül alakult. Magas a roma lakosok aránya, valamint sok az idős lakos. Megemlítem, hogy 1980 és 1990 között a 99 000 lakost számláló régióból pontosan 10 633 produktív személy költözött el. További hiányosságként említhetnénk a régió nehézkes megközelítését, az infrastruktúra fejletlenségét. • Mégis, kell lenni valamilyen megoldásnak... - A mi feladatunk meggyőzni a szlovák kormányt és a központi szerveket arról, hogy bennünket a többi régiótól elkülönítve, egyedi esetként kezeljenek. A megoldásra váró feladatokat természetesen nekünk kell kategorizálni, a javaslatokat nekünk kell a kormány elé terjeszteni. Ami megtörtént: a múlt héten hétfőn az önkormányzatok képviselői és a járás szakemberei előtt ismertettük, megvitattuk azt a tervezetet, amelyet egy nappal később személyesen vittünk fel Pozsonyba, és átadtuk Igor Kosir mérnöknek, a Stratégiai Tanulmányok Központja igazgatójának. Kosir úr ennek kapcsán látogatott el Rimaszombatba, és itt a járási hivatalban több járási vezetővel tárgyalt. • Lesz valami eredménye a pozsonyi útnak, illetve Kosir úr rimaszombati látogatásának? - Valószínűleg. Megbeszéltük ugyanis, hogy melyek azok a legfontosabb kérdések, amelyekkel elsősorban foglalkoznia kell a szlovák kormánynak. Úgy tudom, hogy a járás mezőgazdaságának és a mezőgazdasági termékek feldolgozására épült iparnak a helyzetét a kormány még a héten a programjára tűzi. Továbbá fontos feladatnak tartjuk megoldani a banki szféra helyzetét. A gazdaság fellendítéséhez szükséges lenne egy önálló banki rendszer bevezetése. Természetesen a megfelelő hitelekkel és a gyakorlatban jelenleg alkalmazottaknál alacsonyabb kamatokkal. Az utóbbiról személyesen konzultáltam Sergej Kozlík pénzügyminiszterrel. Az eredményekről gondolom néhány nap múlva be tudok számolni, ugyanis még a kormányülés előtt Pozsonyba utazom, hogy ellenőrizzem, nem merülteke fel problémák a tervezetünkkel kapcsolatosan. (farkas) CSICSO Letargikus hangulatban Alig három kilométerre attól a ponttól, ahol 1965-ben a Duna átszakította a gátat, a Komáromi járás nyugati csücskében található Csicsó község. Lakosainak száma a legújabb népszavazási adatok szerint 1443, ebből 92 százaléka magyarnak vallotta magát, a többi lakos szlováknak, illetve öten cseh nemzetiségűnek. Polgár Tibort, a község új polgármesterét a más-más nyelvet beszélők egymáshoz való viszonyáról nem is kérdeztem, mégis sietett a tudtomra adni, hogy Csicsón a magyarok és a szlovákok közt sohasem voltak nemzetiségi ellentétek. - Igaz, a nagypolitika mostanság elég gyakran próbára teszi az emberek tűrőképességét, de a faluban ez idáig mégsem került sor konfliktusra - magyarázza a község első embere. Úgy tűnik, hogy alsóbb szinten békülékenyebbek a polgárok, és megértik, hogy származásuk különbözősége még nem mentesíti őket a közteherviselés kötelessége alól. Gondjaik és bánatuk nagyobb része is közös tőről fakad. Ugyanis egyre erőteljesebben mutatkoznak az általános elszegényedés jelei, s ez elkeseríti a község lakosait. Elfordulnak a kultúrától, és ami ettől is meglepőbb, már a sport sem érdekli őkét. A sportszervezet haldoklása legalább erre enged következtetni. Vagy csak a kezdeményező egyének hiányoznak? - Erre nagyon nehéz választ adni. Tény, hogy az embereket túlságosan is a saját, vagy a családon belüli problémák emésztik, nem nagyon igénylik a közösségi rendezvényeket válaszolja sajnálkozva Polgár Tibor. - Azt szeretnénk, ha ez legalább valamelyest pozitív értelemben megváltozna. Ha a járási bajnokságban induló futballcsapatot nem is sikerül összeállítanunk, egy kispályás futballbajnokságnak otthont szeretnénk adni. A fiataloknak a közeljövőben adjuk át a konditermet, a hölgyek számára pedig jógatanfolyamot indítunk. Az említett rendezvényeknek elsősorban az a céljuk, hogy a közösséget formálják - lépésről lépésre. -. Beérkeznek a község számlájára a tervezett költségvetés megvalósításához szükséges anyagiak? - Sajnos, a szövetkezet nagyon rosszul áll, az ingatlanadót képtelen befizetni, ezért gyakorlatilag csak az államtól kapott költségvetési hozzájárulással számolhatunk. Régebben a községi hivatal működtetett egy drótkerítésfonó üzemet, de mivel több éven keresztül veszteséges volt, felszámoltattuk azt. - Miből fedezik majd a gázvezeték-hálózat idei évre tervezett lefektetését? - A Tany, Komáromfüss, Kolozsnéma és Csicsó községek összefogásával épülő gázvezeték-hálózat telepítését egyrészt a községi költségvetésből, másrészt pedig banki hitelekből fedezzük. A négy falu számára 56 millió koronába kerülő hálózat költségeinek a 60 százalékát átvállalja a Szlovák Gázművek, de csak abban az esetben, ha a teljes költségvetés felét már kifizettük. - Aki valamelyest is ismeri Csicsót, illetve annak környékét, az tudja, hogy a Duna ártéri erdei vadban nagyon gazdagok, az egyébként állami természetvédelmi övezetbe tartozó Lion-tóból pedig már kiszorítják a vizet a néhány évtizede odatelepített busák. A szlovákiai méretekben is párját ritkító természeti adottságok nem fordíthatók a község javára? - A falu határában található erdők a dunaszerdahelyi erdőgazdasághoz tartoznak, így a nyugatról érkező vadászok nekik fizetik be az elejtett trófeákért járó összeget. A Lion-tó és közvetlen környéke pedig a Nyitrai Környezetvédelmi Hivatal felügyelete alá tartozik, a természetvédelmi területre engedély nélkül belépni tilos. Amíg tehát akár országos szinten is egyre több szó esik a falusi turizmusról, illetve az abból befolyó bevételekből, addig mi gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk, hiszen mások felügyelik a környezetünkben található természeti kincseket. KOSÁR DEZSŐ