Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-31 / 25. szám, kedd

1995. január 31. KÜLFÖLD JUSZÖ[3] KESZ A HORVÁT RENDEZESI TERV Autonómia a krajinai szerbeknek A zágrábi mini összekötőcsoport (tagjai az amerikai és az orosz nagykövet, valamint az ENSZ és az EU képviselői) teg­nap adták át Franjo Tudjman horvát elnöknek és a knini ve­zetőknek a rendezési tervet. Egyes hírek szerint ezt a tervet is a „take it or leave it" (azaz fogadd el vagy hagyd ott) elv alapján kézbesítették, ami azt jelenti, hogy nemigen lesz hi­ábavaló tárgyalásuk témája. Újvidéki tudósítás Még nem tudni, hogyan rea­gál majd a knini vezetés, Tudj­man azonban alighanem meg van elégedve a tervben foglal­takkal, mert szerinte „Horvát­ország állami szuverenitásá­nak helyreállítását jelenti, to­vábbá a menekültek hazatéré­sét és a szerb etnikai közös­ség vagy kisebbség számára területi autonómiát". Mate Granic külügyminiszter a na­pokban azt állította, hogy a terv értelmében a krajinai szerbek csak 11 községben kapnak önkormányzatot. A Tanjug hírügynökség moszkvai tudósítója szerint (aki a zágrábi orosz nagykö­vetségre hivatkozik) a doku­mentum előirányozza Horvát­ország területi egységének helyreállítását azzal, hogy a Krajjna visszatér, de a helybe­li szerbek maximális autonó­miát kapnak. A szerb autonó­mia (az a térség, ahol a hábo­rú előtt a szerbek többségben voltak) saját állami szimbólu­mokkal rendelkezik, tehát lesz zászlaja, címere, himnu­sza, továbbá a szerb lesz a hi­vatalos nyelv, az autonómiá­nak elnöke, kormánya, törvény­alkotó szervei, rendőrsége, saját nemzeti valutája lesz és így tovább. A mostani ENSZ-el­lenőrzés alatt álló területeken ötéves átmeneti periódust ve­zetnek be, aztán Horvátország fennhatósága alá kerülnek. A dokumentum annyiban egye­zik a Vance-tervvel, hogy ismé­telten előirányozza Krajina de­militarizálását és á menekül­tek hazatérését. Moszkvai ér­tékelések szerint a dokumen­tum „kiegyensúlyozott", en­nek ellenére a nagykövetségi források szerint nem nagy az esélye annak, hogy elfogad­ják. Valószínűleg erről is szó lesz majd Klaus Kinkéi német külügyminiszter zágrábi láto­gatása során. A bonni vendég vasárnap este érkezett a hor­vát fővárosba, majd miután Tudjmannal és Akasi Jaszusi ENSZ-főmegbízottal véle­ményt cserélt, Szarajevóba utazik. A látogatás összhang­ban van a boszniai békélteté­sen fáradozó nemzetközi összekötő csoport munkájá­val. Az itteni sajtó emlékeztet arra, hogy Kinkéi a közelmúlt­ban határozottan ellenezte, hogy az összekötők muzulmán sugallatra ultimátumot intéz­zenek a boszniai szerbekhez, mert a német diplomácia ve­zetője szerint az „egyébként is nehéz helyzetben" az ultimá­tum nem lenne hatásos. GYARMATI JÓZSEF Ritkább, de intenzívebb Amikor a fiatal házasok életébe megérkezik a gyerek, szexuális életük általában ritkábbá, ezzel szemben gyakran intenzívebbé válik - állapította meg az Eltem című magazin olvasói megkérde­zése alapján. A legtöbb pár számára a szex szép és fontos - még hosszú évek után is. Az első gyerek születése után a párok 40 százaléka havonta 1-4-szer, 25 százalékuk 5-6 alkalommal, míg a párok egyharmada hetente kétszer vagy ennél gyakrabban szeretkezik. A fiatal szülők többsége - a nők 79 és a férfiak 62 százaléka ­szerint a mindennapi stressz okozta fáradtság a ludas abban, hogy az együttlétek száma csökken. A fiatal anyák közel fele kró­nikus fáradtságról panaszkodik. A felmérésből az is kiderült: a szülő asszonyoknak nem kell túl­ságosan tartaniuk attól, hogy férjük számára kevésbé lesznek kí­vánatosak. A megkérdezett férfiak 38 százaléka ugyanis, éppen ellenkezőleg, asszonyosabbnak és vonzóbbnak találta a felesé­gét a szülés után, 55 százalék szerint pedig feleségük ugyano­lyan vonzó, mint korábban. A válaszoló fiatal szülők legfőbb kíván­sága ugyanakkor egybehangzóan az volt, hogy végre egy éjszakát a gyerekek nélkül tölthessenek. Izraeli kivonulás MTI-hír A tervek szerint csütörtökön bocsátják fel a floridai Kennedy- űrközpontból az újabb Discoveryt nemzetközi összetételű személyzettel a fedélzetén. Képünkön Vlagyimir Titov orosz űrhajós válaszol az érdeklődők kér­déseire, három nappal a start előtt. Az űrutazásban társai lesznek (balról jobbra): az USA-beli Janice Voss Ford, Michael Foale Nagy-Britanniából, valamint a szintén amerikai Eileen Collins és az űrrepülőgép pilótá­ja, James Wetherbee. Az izraeli hadsereg hétfőn megkezdte kivonulását az ál­tala az akabai völgyben meg­szállva tartott jordán terüle­tekről. Az izraeli katonák teg­nap Akabától Al-Gamarig mintegy 170 kilométer hosszú sávot hagytak el - je­lentette ki Manszűr Abu Ra­s id jordániai tábornok, aki a kivonulást megelőző rövid ün­nepségen kezet rázott izraeli kollégájával, Juszuf Mislab­bal, az izraeli egység parancs­nokával. A tavaly októberben kötött izraeli-jordániai békemegál­lapodás értelmében az izraeli katonák február 9-én egy má­sik, 140 kilométeres sávot is kiürítenek, mely Al-Gamartól a Holt-tenger déli csücskéig húzódik. ROMAN KORMÁNYTISZTVISELŐ SZERINT Képzelgés, amit Funar mond MTI-hírek Az elnöki szóvivő mellett a román kormányzat különböző képviselői is elvetették Gheorghe Funar egységpárti vezető arra irányuló felhívását, hogy vezessék be a szükségállapotot a székelyföldi megyékben. Ion Rosea, a kormány szóvivője ki­jelentette, hogy a kormány székhelyére semmiféle olyan je­lenségről nem érkezett hír, amely indokolná Funar felhívását. kedéseket tennének szüksé­gessé". Á Mediafax hírügynökség a Fu­nar-követeléssel kapcsolatban ri­asztott tudósítói a Cronica Roma­na hétfői közlése szerint azt jelen­tették, hogy a székelyföldi megyék­ben az egyedüli aktuális hír a bőséges havazás. A magyar-román viszony ismét mélypontra jutott - állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A vezető német lap felidézte, Octav Cosmanca, a kormány közigazgatási osztályának ve­zetője telefonon beszélt az érin­tett megyék prefektusaival, majd a Mediafax hírügynökség­nek kifejtette: „Amit Funar mond, képzelgés". Doru Vosloban, Hargita me­gye prefektusa kijelentette: „Ha voltak is problémák, azok nem olyan súlyosak, hogy ilyen intéz­hogy szeptemberben Melescanu román külügyminiszter budapesti látogatása után nagyon bizakodó volt a hangulat. Bukarest üdvözöl­te, hogy az új magyar kormány pragmatikusan közelít a problé­mákhoz.. A román kormánykül­döttség múlt heti látogatása azon­ban kudarc volt - írta a lap, majd felidézte az utóbbi hetek romániai belpolitikai fejleményeit, az RMDSZ elleni támadásokat. - A kapcsolatok lehűlése mind­két félnek rossz. A budapesti szo­cialista-liberális koalíciót árra em­lékezteti, hogy pragmatizmus ide vagy oda, az ország határain kívül élő több mint hárommillió magyar érdekében való fellépés a magyar külpolitika legfőbb feladata ma­rad. Az igazi vesztes azonban Ro­mánia. A szomszédi viszony ren­dezésének akadályozását nehéz lesz Magyarországra hárítani - ál­lapította meg a lap kommentáto­ra. A szerző a továbbiakban rámu­tatott, hogy a nyugati szervezetek­hez, az Európai Unióhoz és a NA­TO-hoz való csatlakozás érdeké­ben mindkét félnek alapvető érde­ke a kétoldalú problémák rende­zése. Bukarestben belpolitikailag hasznot húzhatnak a Magyaror­szággal és a magyarokkal szem­beni barátságtalan hozzáállásból, de a külpolitikai veszteségek olyan nagyok, hogy végeredmény­ben negatív a mérleg Románia szempontjából. Szaúdi cáfolat Szultán bin Abdel-Aziz szaúdi védelmi miniszter cáfolta, hogy szaúdi csapatok tartózkodnának a jemeni határ mentén. A miniszter szerint a Jemennel fennálló határ­vita feloldása érdekében pedig egyenesen jól haladnak a megbe­szélések, Ali Abdullah Szaleh jemeni el­nök azzal vádolta Rijadot, hogy csapatokat vont össze a jemeni határon annak ellenére, hogy megegyeztek: kölcsönösen vissza­vonják erőiket a térségből, vala­mint felújítják a tárgyalásokat a határvita békés megoldása érde­kében. Az olajban gazdag határte­rületek hovatartozása 60 éve vita­tott a két ország között. CSEHORSZÁGI LENGYELEK Kérik vagyonuk visszaadását Prágai tudósítás A Csehországi Lengyelek Taná­csa kérelemmel fordul a prágai parlamenthez egy olyan törvény­módosítás elfogadása érdekében, amely lehetővé tenné, hogy az or­szágban működő lengyel szerveze­tek legalább részben visszakap­hassák a két világháború közti va­gyonukat. Ezt Dana Branná, a ta­nács vezetőségének tagja jelentet­te ki az elmúlt hétvégén egy Český Téšínben megtartott sajtóértekez­leten. Az említett vagyon összérté­két a lengyel szervezetek mintegy 40 millió háború előtti csehszlovák koronára becsülik. Igor Némec miniszter, a cseh kormány nemzetiségi tanácsának elnöke az idézett sajtóértekezleten az üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy a Klaus-kabinet nem fog visszatérni azoknak a vagyoni sé­relmeknek az orvoslására, ame­lyek 1948. február 25-e, tehát a restitúciós törvény érvényessége előtt történtek. „A kormány állás­pontja ebben a tekintetben megin­gathatatlan" - szögezte le Némec. Lech Walesa lengyel államfő annak a véleményének adott han­got, hogy ez a jelenlegi helyzetben nem érvényesíthető, mert ha a cseh kormány a lengyeleknek visszaszolgáltatná egykori vagyo­nukat azzal precedenst teremte­ne, s ez esetben más kisebbségek is hasonló igényekkel léphetné­nek fel. Bár Walesa konkrétan nem mondta ki, nyilvánvaló, hogy a háború után Csehországból erőszakkal kitoloncolt szudétané­metekről van szó. KOKES JÁNOS ÚJ KORMÁNY BULGÁRIÁBAN Megáll a zuhanás? Új kormánya van a múlt hét óta Bulgáriának: a december 18-án megtartott parlamenti vá­lasztások után itt is több mint egy hónapot kellett várni a kabi­nétre. Egyébként Bulgáriában is minden úgy történik, ahogyan a posztkommunista országok többségében, csak valamivel még rosszabb a helyzet. Decem­berben, a várakozásoknak meg­felelően, nagyarányú győzelmet aratott a zsivkovi kommmunista párt utódja, a Bolgár Szocialista Párt, amelynek (két kisebb szö­vetségesével, a Földműves Népi Szövetséggel és az Ekoglasz­noszty környezetvédelmi mozga­lommal) 125 mandátuma van a 240 tagú parlamentben. A BSZP rendkívül fiatal, ambiciózus el­nöke, a 35 éves Zsan Videnov lett a kormányfő. Szófiában az ellenzék aggasz­tónak tartja, hogy az új kabinet­ben olyanok nevével is lehet ta­lálkozni, akik már a Zsivkov-éra idején ismertek voltak. Ilyen pél­dául Georgi Pirinszki, vagy a ná­la is ismertebb lies Dimitrov. Ez utóbbi ugyanazt a tárcát kapta, mint a kommunizmus bukása előtt: iskola- és tudományügyi miniszter lett. Az ő személye el­len főleg a bulgáriai törökök pártja, a Szabadság és Igazság Párt tiltakozik, mondván: 1986 és 1989 között ő volt az egyik szellemi vezére a törökök elbol­gárosítását célzó programnak, amelynek következtében száz­ezrek menekültek Törökország­ba. Maga a bolgár jobboldal állít­ja, hogy az ottani helyzet nem hasonlítható a lengyel vagy a magyar folyamatokhoz, ahol szintén a volt kommunista pár­tok utódai vették át a kormány­rudat. Azért nem, mert a BSZP nem ment át olyan reformokon, mint az említettek, még mindig túl erősek ebben a pártban a ré­gi keményvonalasok. Ezért is fo­gadják kétkedéssel azokat a nyi­latkozatokat, amelyek szerint Szófia is fel kíván zárkózni a nyugat-európai struktúrákhoz. Itt a kommunizmus bukása óta eltelt négy-öt évet a perma­nens válság jellemezte. A parla­ment főleg a politikai csatározá­sokkal foglalkozott, és más posztkommunista országokkal ellentétben a piacgazdaság megteremtéséhez nélkülözhe­tetlen törvényeket sem tudták elfogadni. Kérdés, hogy most, a BSZP vezetésével sikerül-e vég­re elkezdeni a komoly törvényal­kotói munkát, s hogy ez tényleg a piacgazdaságot fogja-e céloz­ni. A BSZP a kampányban ugyanis azt ígérte, „továbbha­ladnak a kapitalizmus felé ve­zető úton, de romboló hatású re­formok nélkül". Ez a megfogal­mazás pedig többféleképpen ér­telmezhető. Viszont azoknak is igazuk van, akik azzal érvelnek, hogy a kommunizmus bukása utáni jobboldali kormány, amelyet a Demokratikus Erők Szövetsége alakított (ez a mozgalom adta Zselju Zselev államfőt is), csak egy évig tudott hatalmon marad­ni, nem vitt végbe semmilyen re­formot, csupán a régit rombolta, de újat alkotni, valamit is befe­jezni képtelen volt. A DESZ-kor­mány bukása utáni, másfél évig létező hivatalnokkormány pedig örült, hogy egyáltalán létezni tu­dott, lavírozott a parlamenti erők között, és általában kétha­vonta állt a lemondás szélén. Közép-európai mércével mér­ve is túl nagy Bulgáriában a sze­génység, s ennek tudható be, hogy még jobban eluralkodott a korrupció, a bűnözés. A lakos­ság nagyobbik fele a létmini­mum alatt él, a munkanélküli­ség országos átlagban megha­ladja a húsz százalékot, az inflá­ció pedig tavaly megközelítette a 120 százalékot. Az élelmiszer­árak növekedése már rég túllép­te az elviselhetőség határát. Ilyen körülmények között egyet­len kormánynak sem lenne könnyű dolga. A mostani kabi­net egy kétéves válságkezelő programot dolgozott .ki. Ennek lényegét egy mondatban talán így lehetne összefoglalni: gazda­sági növekedésre, látványos életszínvonal-javulásra a bolgá­rok nemigen számíthatnak. Már az is siker lesz, ha meg tudják állítani a további zuhanást. MALINAK ISTVÁN EGYIPTOM Csetepaté a parlamentben MTI-hír Ütésváltás színhelye volt az egyiptomi parlament: két képvi­selő a felső-egyiptomi erőszakhul­lámról támadt vitában rontott egy­másnak. A szóváltás akkor fajult tettlegességig, amikor Abul Fadl al-Gizavi független képviselő az egyiptomi hadsereg beavatkozását követelte „a terrorizmus felszámo­lására", és kijelentette: - Egyiptom mindaddig veszélyben van, amíg Felső-Egyiptom lakosai közönyö­sek maradnak a terrorral szem­ben. Szajed al-Nakadi felső-egyip­tomi képviselő tudatlansággal vá­dolta képviselőtársát, s egy ütés­sel a földre terítette Al-Gizavit, aki rögtön felpattant, hogy visszavág­jon. A két civakodó törvényhozót néhány képviselő választotta szét. A beszámolók szerint a felhevült vérű képviselők fegyelmi intézke­dés nélkül megúszták az ügyet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents