Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-18 / 14. szám, szerda

2 ] ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 1995. január 19. KÖLTSEGVETESI PROVIZORIUM Miért szuperrestriktív? Sajnos, már hetek óta köztudott, hogy költségvetési provizóriummal gazdálkodik az ország az első negyedévben. Elfogadása óta is folyik e helyzetnek a véleményezése, nincs kormányon kívüli politikai párt és mozgalom, amely ne fejtette volna ki ezzel kapcsolatos gályáit. Mikuláš Dzurinda parlamenti képviselő, volt közlekedési és távközlési miniszter a parlamentben és a parlamenten kívül egyaránt meggyőzően sorolta fel a provizórium gyönge láncszemeit, ezért tartottuk érdemesnek, hogy az alábbiakban idézzük e tárgyú parlamenti felszólalását. A múlt év decemberének 13. napján, néhány órával a parlamenti választásokból kikerült kormány kinevezése előtt parlamenti bizottág szavazta meg, hogy a kormány december 19-éig előterjeszti azoknak az intézkedéseknek a javaslatát, amelyek a költségvetési provizórium idején segítik majd a költségvetési gazdálkodást. Idekívánkozik annak a ténynek a megemlítése, hogy a DSZM volt az, amely arról döntött, hogy Szlovákia az 1995-ös esztendőt költségvetési provizóriummal kezdi meg. És - véleményem szerint háromszor döntött erről. Először is azzal, hogy a választásokat követő teljes tíz héten keresztül képtelen volt megalakítani a kormányt, ezt csak a tizenegyedik hétben tette meg. Eközben nyilvánvaló volt, hogy DSZM nélkül lehetetlenség kormányt alapítani. A KDM gyorsan átlátta a játékot, ezért már október 18-án bejeiéntette, hogy ellenzékbe vonul. Egyrészt azért tette, hogy meggyorsítsa a kormányalakítást, másrészt azért, hogy legyen elegendő idő" a költségvetési javaslat parlament elé terjesztésére. Az olyan költségvetését, amely tükrözné a prioritásokat és az új kormány politikáját, ugyanakkor élvezné a parlament többségének támogatását. A DSZM ezt a csaknem két hónapnyi időt nem használta ki. A DSZM másodízben akkor akadályozhatta volna meg a költségvetési provizóriumot, amikor a Moravčík-kormány felkínálta a lehetőséget, hogy az általa november 29-én jóváhagyott költségvetési javaslatról tárgyaljanak a DSZM-mel. Mečiar úr ezeket a tárgyalásokat elutasította, majd kijelentette, hogy Jozef Moravčík kormányjavaslata alapjaiban rossz, ezért azt teljesen át kell dolgozni. Szinte ugyanakkor jelentette ki viszont Sergej Kozlík, hogy a Moravčík kormány költségvetési javaslatának a 80 százaléka átvehető. A fentiekből egyértelműen következik a két alábbi tény: - Mečiar úr nem akart tárgyalni Jozef Moravčíkkal a költségvetésről; - Jozef Moravčík kormányának költségvetési javaslatát Mečiar úr elutasító álláspontja miatt nem , szavazta volna meg a parlament, tehát semmi értelme sem volt annak, hogy parlamenti szavazásra előterjesszék. Harmadszor pedig december 13-án, az új kormány kinevezésének napján döntött a DSZM a költségvetési provizóriumról, akkor, amikor a parlamentben javasolta, majd megszavazta a határozatot, A KÖLTSÉGVETÉSI^ PROVIZÓRIUMRA o o hogy a Szlovák Köztársaság az 1995-ös esztendőt költségvetési provizóriummal kezdi. A DSZM bebizonyította, hogy nincs „árnyékköltségvetése", és bátorsága sincs afrsrhog/-4negbirkózzék ezzel a problémával. NagyonTTamar bedobta a törülközőt. Hangsúlyozom, hogy Jozef Moravčík kormánya november 29-én nemcsak jóváhagyta az 1995-ös évi állami kötségvetés tervezetét, hanem az egyes miniszterek ki is fejtették véleményüket a parlamenti bizottságokban saját tárcájukkal kapcsolatban, tehát tökéletesen ismerték a költségvetési tervezetet. A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy elsősorban a DSZM vezetői a felelősek azért, hogy Szlovákia költségvetési provizóriummal kezdte az 1995-ös esztendőt. A költségvetési provizórium biztosítását célzó intézkedéscsomag-javaslatot két tény jellemzi: 1. Átmeneti költségvetésről van szó, amely szuperrestriktív. 2. A kiadásokat úgymond „vakon" bontották le. Azért „vakon", mert az anyagból hiányzik legalább a költségvetési provizórium idejére a várt bevetelek becsült összege. Ami a szuperrestrikciót illeti: a közlekedés, a távközlés és a közmunkák példáján keresztül próbálom meg vázolni a kialakult helyzetet. Jozef Moravčík kormányának költségvetési javaslata szerint a tárcának 8,2 milliárd koronát szántak. Ennek egynegyede 2,05 milliárd korona. A költségvetési provizórium értelmében a tárca csak 1,45 milliárd koronát kap az első negyedévre, az eredeti összegnek a 70 százalékát. A vállalkozói szubjektumok támogatásának tételéből 50 millió korona hiányzik. Eközben a Szlovák Gépkocsiközlekedési Vállalatokról és a vasút vállalatairól van szó. A közlekedésiek pedig nagyon jól tudják, hogy a legtöbb gázolajat a vonatok és az autóbuszok éppen az első negyedévben használják fel. A fenti példa alapján is felmerül a kérdés, az új kormány vajon miért is akarja ily erősen megszorongatni az egyes tárcákat és az állampolgárokat. Nem marad más hátra, minthogy abban bízzunk, csak azért, hogy az állami költségvetés elfogadása után a második negyedévtől kezdve felszabadítsa azt az összeget, amit az elsőben elvett... KAPACITÁSNÖVELÉS A KOMÁROMI HAJÓGYÁRBAN Megjött az étvágyuk ; A komáromi Szlovák Hajógyár Rt. számára az elmúlt esztendő hozta meg azt a várva várt fordulópontot, amely a többéves veszteséges termelésből a nyereséges hajógyártásra _valójtté^_ rést jelentette. Az egykori szovjet piac elvesztése után ugyanis radikálisan visszaesett a hajógyár termelése, alkalmazottjainak közel egyharmadát elbocsájtotta, több éven keresztül veszteséget produkált. Az idei évet azonban várhatóan mintegy 200 millió koronás nyereséggel zárja. Lichtenberg Lászlót, a komáromi hajógyár kereskedelmi igazgatóját az elmúlt év sikerének titkáról és a közeljövő kilátásairól faggattuk. • Igazgató úr, míg a környező országok hajógyárai sorra zárják be kapujukat, vagy legalábbis drasztikusan visszafogják termelésüket, addig a komáromi hajógyár egyre nagyobb teherbírású hajókat bocsát vízre, gyártási kapacitását folyamatosan növeli. Vajon minek köszönhető ez a siker? - Az elmúlt év gazdasági sikere egy éveken át tartó, szívós munka eredménye. Olyan hajók gyártásába kezdtünk, amelyek iránt meglehetősen nagy a kereslet. Mégpedig a fizetőképes kereslet. És éppen ez az, amire az orosz piac elveszítése után a komáromi hajógyárnak nagy szüksége volt. 1994-ben új piacokat hódítottunk meg, és nem kis mértékben stabilizáltuk a hajógyár pozícióit. Sikerült elérnünk azt a forgalmat, ami egy 2800 alkalmazottat foglalkoztató vállalat nyereséges termeléséhez elengedhetetlenül szükséges. Takarékossági programot vezettünk be - minden részlegünkön többé-kevésbé eredményesen. Kedvező pozíciónknak köszönhetően jobban megválaszthattuk partnereinket, és természetesen számunkra kedvezőbb árakon értékesíthettük hajóinkat. • A tavaly közzétett adatok szerint vállalatuk az 1993-as évet 153 millió koronás veszteséggel zárta. Ez az összeg bekerült a tavalyi év mérlegébe és azon túl keletkezik a 200 millió koronás nyereség? - Eredetileg azt szerettük volna, hogy az említett veszteséget leszámíthassuk az 1994-es év nyereségéből, de ezt a legújabb könyvelési szabályok nem teszik lehetővé. Kénytelenek vagyunk a veszteséget több évre szétírni, így csak annak egy részét vonhatjuk le a nyereségből. • Tavaly hány hajót bocsájtot-—

tak vízro? - Míg 1993-ban csupán 10 hajót bocsájtottunk vízre, addig az elmúlt évben már 14-et ad-' tunk át leendő tulajdonosaiknak. A tervben is ennyi hajó legyártása szerepelt. A hajók többsége Németországba került, de ismételten gyártottunk az orosz és az ukrán piacra is. Köszönhető ez mindannak, hogy keleti partnereink tavaly a tőlük megszokottnál jóval fegyelmezettebbek voltak a fizetési procedúrák lebonyolításakor. • Tudomásom szerint meglehetősen intenzíven foglalkoztatja önöket egy vietnami székhelyű, szlovák-vietnami hajógyár felépítése. Hol tartanak ma a munkálatok? - A német, orosz és ukrán piacok után igyekszünk további piacokat is meghódítani. ígéretes tárgyalásokat folytattunk norvégiai partnereinkkel, és egyre gyakrabban keresnek meg bennünket Vietnamból is. Valóban felvetődött egy vietnami vegyes vállalat létrehozása, de azt még egy többéves marketingmunkának kell megelőznie. Tudatosítanunk kell, hogy az ázsiai emberek mentalitása, gondolkodása egészen más, mint az európaia' ké. Egy ázsiai vállalat létrehozása.nem kis kockázattal jár, ezért egyetlenegy lépést sem hamarkodhatunk el. • Mi szerepel idei terveikben? - Erre az évre 16 hajó legyártását terveztük. A terv már jó ideje elkészült, és az elmúlt évekéhez viszonyítva a legkisebb kockázati tényezőket foglalja magába. A szerződéseket nagyon stabil partnerekkel írtuk alá. A Rín, Wesser és Rostock tengerjárókon kívül két prototípus legyártásával is számolunk. A 3000 tonna teherbírású Elbe valójában egy méretre szabott hajó lesz, amely a finnországi Salmaa csatornán fog közlekedni, míg a 4500 tonnás Shelde egy igazi konténerszállító óceánjáró lesz. Reményeink szerint az utóbb említett hajó a következő években vállalatunk egyik ütőkártyája lesz. • Tulajdonképpen mennyibe is kerülnek az említett hajók? - Típustól és a megrendelő különleges igényeitől függően a nálunk készült hajók eladási ára 8-11 millió német márka között mozog. • Vajon rendelkezésükre áll-e majd akkora tőke, amekkora a hajók gyártásához szükséges? - Minél több hajó gyártására vállalkozunk, nyilván annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szükséges anyagiak előteremtésére. Meg kell teremtenünk a bevételi és kiadási oldalak közti egyensúlyt - hónapokra és hetekre lebontva. Többek között ennek a folyamatnak a figyelésében nyújt majd óriási segítséget a most bevezetett új vállalati információs rendszer, amely az év elejétől még párhuzamosan működik a régi rendszerrel. Vállalatunk kedvező pozícióinak köszönhetően joggal számíthatunk a hazai és a külföldi bankok segítségére is. Ma már ott tartunk, hogy a pénzintézetek többsége szívesen ad hitelt a hajógyárnak, mert az egy nagy biztonsággal kihelyezett kölcsönnek számít. • A gyártási kapacitás növekedéséhez milyen mértékben társul a dolgozók számának emelése? - A legyártott hajók számának a fokozatos növelése a termelésben dolgozók számának a gyarapítását is megköveteli. Terveink szerint a Szlovák Hajógyár Rt. alkalmazottainak a száma még az idén eléri a háromezret. Ezzel együtt azonban nagy figyelmet fordítunk az új technológiák bevezetésére is. Ha a jövőben versenyben kívánunk maradni a konkurens hajógyárakkal, akkor nem kevés pénzt kell fordítanunk az új gyártó berendezések megvásárlására. Ha jól meggondolom, az utóbbi néhány évben a hajógyártásban minimális befektetéseket végeztünk, csupán a gépipari termelést fejlesztettük. • A hajógyár részvényesei mikor számíthatnak osztalékra? - A részvényesek közgyűlése úgy határozott, hogy az 1994-es év eredményei után még nem fizetünk osztalékot, a nyereséget inkább a hajógyár stabilizálására fordítjuk. Ezért a részvényesek minden bizonnyal csak az idei esztendő eredményei után remélhetnek osztalékot. KOSÁR DEZSŐ DUNASZERDAHELY: A lyukkártyától a VAX-ig A Számítástechnikai Vállalat (PVT) dunaszerdahelyi üzeme a hatvanas évek végén Jött létre, bár az ott folyó munkának akkor még vajmi kevés köze volt az igazi számítástechnikához. Akkor tájt ugyanis az olcsó munkaerőt kihasználva csak adatrögzítéssel foglalkoztak. Ez lyukkártyára történt, amelyeket mechanikus berendezésekben használtak, áttekinthetőbbé téve Ily módon például vállalati készletekről szóló adatokat. Az első, mai értelemben már számítógépnek nevezhető berendezést 1973-ban kapták, amely kezdetleges formában ugyan, de már a mai gépekben használatos elemeket is tartalmazott. A fejlődés további lépcsőfokát az ún. harmadik generációs gépek jelentették. Az 1980-ban kapott hazai gyártmányú EC 1021-esnek például 64 kB memóriakapacitása volt, amely egy ruhásszekrény méretű panelt foglalt el. Ekkor a PVT már komoly adatfeldolgozást végzett, főként a nemzeti bizottságokhoz tartozó szervezetek számára. Dunaszerdahelyen nemcsak a hozzájuk tartozó Galántai és Komáromi járás számára is dolgoztak, ők dolgozták fel például a pozsonyi gyógyszertárak sok százezer receptjét is. Ha apró léptekkel is haladt, de a fejlődés nem állt le, az 1986ban kapott EC 1027-es jelzésű gép kapacitása például elérte a 2 MB-ot. Mivel a nyolcvanas évek vége felé korábbi partnereik mindinkább saját számítógépekre tettek szert, a PVT megrendelései fogytak, és emiatt váltásra kényszerültek. Ezt a vagyonjegyes privatizáció tette számukra lehetővé, amellyel kapcsolatban országszerte működő kirendeltségeiket modern számítógéprendszerrel kötötték ösze. Ennek keretében a dunaszerdahelyi divízió, amely a Dunaszerdahelyi, Galántai és Komáromi járásokban tevékenykedik, a pozsonyi központi géphez kötődő modern, VAX márkájú számítógépet kapott, ehhez csatlakozik a galántai és a komáromi iroda hasonló gépe, a sor végén pedig a regisztrációs helyeken működő személyi számítógépek állnak. Ez a hálózat már többször is bizonyította lehetőségeit, hiszen a vagyonjegyes privatizációval kapcsolatos feladatok elvégzésén kívül bevetették a választások adatfeldolgozása során is. Az utóbbi hónapokban annyi változás történt, hogy míg korábban az összes regisztrációs hely egyben az RM-Systém Slovakia üzleti irodájaként is működött, szeptember eleje, vagyis a vagyonjegyes privatizáció második hullámának kezdete óta erre a célra külön irodákat kellett kialakítani. Ezt követően az RM-Systém Slovakia csak a járási székhelyeken nyitott irodát, másutt ezt a korábbi forgalomtól tette függővé. A dunaszerdahelyi divízió vonzáskörzetében ennek megfelelően nem is nyitottak volna újabb irodákat, de S tern György igazgató tanácsa alapján a két iparvárosban, Szereden és Vágsellyén mégis kivételt tettek. Ezekben ugyan nincs ON LINE állomás, de az üzleti levelek segítségével az ügyfelek bekapcsolódhatnak a periodikus és a folyamatos aukciókba egyaránt. A durreszerdahelyi divízió egyébként más irányban is igyekszik váltani. Három éve például tördelőprogramot vásároltak, és azóta nyomdai előkészítést vállalnak. Ez szinte természetesen hozta a következő ötletet, hiszen két évvel ezelőtt lízingeltek egy kis ofszetnyomdát. Azóta ebben állítják elő a PVT és az RM-S Slovakia kiadványainak egy részét, de például itt nyomják a Kálvinista szemlét is magyar és szlovák nyelven. A nyomdának köszönhetően újra teljes mértékben ki tudják használni műszaki alkalmazottaikat, akiknek korábban a régi gépek számára létesített géptermek fokozatos felszámolásával egyre kevesebb munkájuk akadt. A cégben rejlő lehetőségek további kihasználása céljából pedig tavaly egy üzletet nyitottak, amelyben többek közt számítástechnikai berendezéseket, illetve programokat is árusítanak. A bolt előnye, hogy ha a vevő által fel vetett problémával kapcsolatban az eladó tudása kevésnek bizonyul, a „házból" azonnal lehívhatják a témához értő szakembert. (tuba) RAKTAR-EPULETKOMPLEXUM ELADÓ NAGYSURANY - HOLICS NAGYMEGYER Fedett raktárak, szabad rakodóterületek és irodaépületek Tájékoztatás: DREVONA

, š.p. Žilina Ing. Toma, tel.: 089/429 70 DREVONA, závod Bratislava p. Hankeová, tel.: 07/288 069 Az érdeklődők vásárlási igényüket 1995. január 25-ig írásban küldjék el az alábbi címre: DREVONA, š.

p. Dolné Rudiny 1,011 50 Žilina