Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-18 / 14. szám, szerda

1995. január 143. MINDENNAPI BŰNÜGYEINK ÚJ SZ ÓL9] VENDÉGMUNKÁSOK KELETRŐL Pénteki népvándorlás Magyar muzsikusok játszanak a fürdőhelyi zenekarokban, cseh takarítónők sikálják a vécéket, lengyelek öntik a be­tont vagy ássák fel a jobbmódúak kertjeit: egymillió kelet­európai napibéres robotol - jórészt illegálisan - Németor­szágban, a vendégmunkások új típusa, akinek hátán a há­za, és hetenként egyszer, hétvégén hazatér. A bonni politi­kusok megszorító intézkedésekkel reagálnak az ide-oda kobórló, olcsó munkaerő fokozódó beáramlására. Csak­hogy a keleti munkások nélkülözhetetlenek. Mint zsellé­rek, pincérek vagy vásári hórukkemberek olyan munkákat vállalnak el, amelyek elvégzését a helybeliek már méltósá­gukon alulinak érzik. BmiiEiiüti Berlin, péntek este, 20 óra 38 pere. A késő esti vonat lassan, csi­korogva elindul Wroclaw irányába. A 37 éves Anna egy nemdohány­zó fülkében ült. A kellemes kül­sejű lengyel nő, aki nemrég került ki a zuhanyozó alól, tarka blúzt vi­sel, és édeskés parfümillatot áraszt. Minden második héten, péntekenként felül erre a vonatra. Férje és két kamasz fia éjjel kettőkor viszi majd haza Wroclaw­ban a pályaudvarról. „Itt a mami" - kiabálja örvendezve fia, akinek Duplo csokit hozott ajándékba. Anna. Berlinben dolgozik illegáli­san, takarítónő. Korábban, mint tanult dietétikus nővér, betegek étrendjét állította össze. Most va­sal, mosogat és port töröl órán­ként 15 márkáért. Nyolc magán­személy az ügyfele, közöttük egy sebész, egy szakszervezeti funkci­onárius nő és egy szépészeti sza­lon tulajdonosnője. Két éve ingá­zik már Anna a két világ között: két hét takarítás Németország­ban, majd hazautazás, negyven óra családi élet, aztán vasárnap este vissza Németországba. Ez a szétszórt élet kifizetődő. Anna férje, egy kis téglagyár ve­zetője 400 márkát keres havon­ta. Anna viszont csak megtakarí­tásképpen ezer márkát tesz el ha­vonta. A pénzből használt Audit vett a család. „Egy picit még bol­dog is vagyok - mondja Anna tavaly voltunk első ízben nyaral­ni." Fél tízkor fut be a vonat Odera­Frankfurtba. A peronon hatalmas tömeg tolong. Batyukkal, bőrön­dökkel, nehéz kartondobozokkal megrakott emberek özönlik el a már amúgy is túlzsúfolt fülkéket. „Péntekenként itt népvándorlás van" - mondja a kalauznő. Odera­Frankfurt a tűfok a németlengyel tranzitforgalomban. Hétvégeken a napibérek óriási karavánja zú­dul át a határon, haza Lengyelor­szágba. A hídon egészen a belvá­rosig torlódnak össze ilyenkor az autók. A határátkelőhelynél 35-40 órát is vesztegelnek az autópá­lyán a teherautók. Csupán Berlinben mintegy húsz­ezer feketemunkás dolgozik, java­részük kelet-európai: orosz vas­munkások, horvát pótmamák, bolgár mosogatók, a bérrabszol­gák egész serege végzi a német gazdaságban a piszkos, alantas munkát. A nomád munkavállalók kalan­dosan keresik kenyerüket Német­országban. Szinte állandóan úton vannak, konzervkoszton élnek, és tíz márka órabérért dolgoznak: egy óriási árnyékgazdaság sze­replői. Bár csapatokban jönnek, később nyomtalanul felszívódnak a német társadalomban: lidérc­fényként bolygó fények, család nélkül, mindig ugrásra készen. A törökökkel vagy a jugoszlávokkal ellentétben, akik egy tömbben te­lepedtek le bizonyos kerületek­ben, a nomád keleti bevándorlók láthatatlanok maradtak: folyton úton lévő, magányos emberek se­rege. A vándor napszámosok egyet­len tőkéje a testi erő. Vagy a szép­ség. Beata, a 18 éves lengyel lány például karcsú testét árulja. A ber­lini Frobenstrassére jár strichelni. Autóban 50, panzióban 70 már­kába kerül a numera. Esténként úgy kétszáz prosti álldogál az utcán, le egészen a Kurfürstenstrasséig. „Ezek a. kül­földi bigék lerontják az árainkat ­mondja egy 17 éves, erősen bo­borított hajú német kurva. - Van, amelyik már harminc márkáért el­eimegy. Draciga Andjelkovic csak nap­közben áll ki a placcra. A 33 éves nő félénken üldögél egy buszmeg­állóban. Ajkán rúzs piroslik, göm­bölyded testén bőrdzseki és feke­te nadrág feszül. Dragica is egyike a 350 000 volt jugoszlávnak, aki a polgárháborús zűrzavar idején jött ki Németországba. Jelenlétét csak azért tűrik meg, mert egy weddingi nyugdíjas férfi háztartá­sát vezeti. Hetente kétszer megy pénzkereső körútra, de többnyire mára harmadik ügyfél után felad­ja. „150 márka, ennyi nekem elég." A törököket nem szereti, „azok folyton alkudoznak". A né­met hapsikkal nincs gond. Csak egyszer verték át. „Autóban tör­tént, hátulról - meséli. - Közben az ürge kinyitotta a táskámat, és kicsórt belőle kétszáz márkát." Akárcsak az összes nomád ke­let-európai, Anna, a takarítónő és Dragica, az alkalmi prostituált is a magas fokon gépesített német népgazdaság apróbb repedéseit és hézagait foglalja el. Mint újkori rabszolgák házépítő iparosoknak tapétáznak, nyugdíjas nénikék kertjét gondozzák, és dolgozó nők gyermekeit őrzik. Vagy vállalko­zóknak adják el magukat, bérrab­szolgának. A nagy népvándorlás öszöntője a Kelet és a Nyugat közötti óriási bérkülönbség. A kommunizmus összeomlása után igazi koldusbi­rodalom lett a valaha állig felfegy­verzett keleti tömbből. Az új, na­gyobb Európa választóvonala az „Arm-oder-Reich" (szegé­nyek-Odera/vagy-gazdagok) vo­nal. Félmillió feketemunkás serény­kedik az építkezéseken. Az autója­vító műhelyek és a ruhatisztítók is nagy feketemunkás-foglalkozta­tók. Egyre több szakma működik a jog hatályán kívül eső szférában. A konjunktúra növekedésével a beözönlő emberáradat tovább te­bevélyesedhet. A munkaügyi hiva­talok ezért a rendőrséggel és az adóügyi nyomozókkal közösen ak­ciócsoportokat hoztak létre. Ta­valy 75 300 büntetőeljárást kez­deményeztek külföldiek ellen a razziák után. Ám a nyomozók munkája annyit ér, mintha rostával mernék a vizet. Nap mint nap több beje­lentés érkezik, mint ahányat el­lenőrizni képesek. A toloncház te­le van menekültekkel. A rajtaka­pott feketemunkások pecsétet kapnak az útlevelükbe („Felszólít­tatott az ország elhagyására"), majd elengedik őket. Van egyáltalán értelmük az ilyen razziáknak? A szakszerveze­tek sűrűn hangoztatott vádja a fe­ketemunka okozta népgazdasági károkról csak félig állja meg a he­lyét. A kelet-európaiak zöme ugyanis segédmunkákat végez. Festéket smirgliz, földet lapátol, vagyis csupa olyan nehéz, veríté­kes munkát végez, amelyre már egyáltalán nem találni embert. Rá­adásul az olcsó munkaerővel üzle­telni nem csak törvénytelenül szo­kás. Ez évben 80 000 menekült kapott munkavállalási engedélyt, főleg mosogatói munkakörben vagy á karbantartóiparban. Kelet­Európából 6000 hórukkember és 47 000 építőmunkás jött vállalko­zási szerződéssel, ezenkívül számtalan művész, autómunkás, szakács és erdész. A hivatásos szórakoztató zenészek piaca már szinte kizárólag az olcsó keleti munkaerőre épül. Westlandtól Bad Kissingenig mindenütt len­gyel, magyar vagy orosz fürdőhelyi zenekarok játszanak. Nemes Pétert, a 39 éves ma­gyar zongoristát Bajorországba vetette el jósorsa. Ceglédről jött! A munkaügyi hivatal művészetköz­vetítőjénél talált rá jelenlegi mun­kahelyére, a nürnbergi Moonlight Barra, ahol most sárga zakóban ül a szintetizátor előtt, és lágy dalla­mokat játszik rajta. A félhomályos mulatóban este kilenckor futtatja végig ujjait a billentyűzeten. S mi­kor elektromos zongoráján jajong­va felsivít a „San Francisco" dalla­ma, a bárpultnál mosolyra derül­nek a megányos szívek. Nemes a budapesti Zeneaka­démián végzett. Anyagilag azelőtt a legjobban egy balatoni szállodá­banjárt, ahol havi 950 márka volt a gázsi - ez Magyarországon álombérnek számít. Aztán tönkre­ment a házassága. Felesége hoz­záment egy olaszhoz, és a lányu­kat is magával vitte. Az ilyesmi gyökértelenné teszi az embert. Nemes eljött a tőke birodalmába. Új főnöke 2000 márkát fizet neki, ellátás és szállás nélkül. Ennyi pénzért egyetlen német sem haj­landó ébren tölteni az éjszakáit. A magányos zenész hajnali né­gyig kitart hangszere mellett. Örökzöldekből s néhány német slágerből áll a repertoár, melyet időnként a My way, Frank Sinatra dala egészít ki. Aztán, miután má­sokat jókedvre hangolt, holtfárad­tan autójába ül, és hazahajt egy magánpanzióba. „Kissé magá­nyosnak" érzi magát, ismeri be. Németül nem tud, és az angolt is csak törve beszéli. A vendégjáték december végéig szól. Akkor a zongorista hazatér. Vannak aztán az idénymunkák. A német mezőgazdaság már rég megbénult volna az egykori keleti tömbből érkező ügyes és fürge zsellérek nélkül. Mintegy 135 000 kelet-európai szedi fel a spárgát Heidében, szüreteli az áfonyát Al­só-SzáSzországban, vagy szedi le az almát Altes Landban. E zsellé­rek rendszerint egy Ladában vagy Prowazekova 7. . 945 01 Komárno Tel: 0819 - 611 96 630 63,616 81 Fax: 0819 -626 61 Mezőgazdasági vállalatokat, valamint vállalkozókat keresünk NAGYÜZEMI LIBATARTÁSRA. Biztosítjuk a naposlibák kihelyezését, valamint a felvásárlást. VK-67 TUDJA, HOGYAN HIRDETHE1 AZ ÜJSZÓBAN? A magánszemélyek személye­sen készpénzfizetés ellenében a VOX NOVA kiadó hir­detőirodájában (Pozsony, Pri­binova 25, 8. emelet, 828-as ajtó) hirdethetnek. A hirdeté­sek levélben is feladhatók. Címünk: VOX NOVA a. s. Pribinova 25 819 15 Bratislava A befizetendő összegről a ki­adó csekket küld. Érdeklődni lehet a 07/2104455-ös, 210/4476-os, 210/4478-as telefonszámo­kon, melyeken apróhirdetését fel is adhatja. Várjuk lisztéit iiyvlék'ink megrendeléseit. Polski Fiatban hajtják álomra fejü­ket. Henryk, Jan és Roman káposz­taszedéssel keresi kenyerét. A há­rom lengyel 750 kilométert bumli­zott Poznan mellől Dithmarsche­nig, a legnagyobb káposztavidé­kig. Három hétig Ulf Jarrens pa­rasztgazda szénapajtájában lak­nak. Egy kis hálókamrát kerítettek el nekik. A padlón matracok, az asztalon kártyalapok hevernek. Jarresnek nyolc hektár káposzta­földje van, napszámosai reggel hétkor indulnak el éles késeikkel a harmatos földek felé. A képosz­taszedés a porckorongokat káro­sítja: le kell hajolni, a káposztafe­jet elfordítani, levágni a torzsánál, ismét lehajolni. „Jó gazda, jó mun­ka" - mondja Henryk. Otthon asz­talos egy bútorgyárban. Jan vil­lanyszerelő, Roman tűzoltó. Mind­hárman az éves szabadságukat vették ki e háromhetes munkára. Délben ebédszünet. Ellátásukról maguknak kell gondoskodniuk. A kis melegítőn konzervkoszt rotyog. A gazdáné savanyú káposztával kínálja őket. „Már rá se tudok néz­ni - mondja Jan -, csak káposzta és káposzta". A keresetéből legót akar vinni a kisfiának. Ötezer lengyel dolgozik legáli­san a dithmarscheni káposzta­fronton, és legalább ennyien illegá­lisan. Az órabér: 12 márka. A pa­rasztgazdák kedvelik a keletről jött munkásokat. Igénytelenek, szorgalmasak, és jól viselik a gyűrődést. „Egyik sem kelekótya vagy részeges, mint azok a néme­tek, akiket a munkaközvetítő küld ide hozzánk" - mondja az egyik gazda. A moseli Deinhard szőlészet in­tézője diplomásokkal szüreteltet. Húsz keleti munkás dolgozik nála. A 40 éves, krakkói Jurek Olkuski aneszteziológus, a 30 éves, szőke Tomek pedig tanár. A diplomás urak nehéz puttonnyal a hátukon caplatnak a szőlőhegyen. Ta­nárnő társuk is szorgalmasan sze­di a fürtöket.: „Mintha nyaralnék", mondja. Fentebb Gheorghe Rusu és felesége szüretel: a Kárpátok­ból, Suceavából jöttek. Megéri-e a 2000 kilométert utazni ide? Rusu biccent. Faipari technikusként 200 márkát keres havonta. Tizenegy százalékos munkanél­küliség Magyarországon, hiperinf­láció Romániában: a keleti orszá­gok polgárai számára még a leg­szerényebb luxus is elérhetetlen. A kávé vagy a rádió többe kerül Bulgáriában, mint Németország­ban. Aki lengyel, nem nyugati valu­tában keresi a kenyerét, az kény­telen túrón, kenyéren és tejen ten­getni az életét, és biciklin járni. A bajor határvidéken is jönnek a vándormunkások. Legalább 5000 cseh dolgozik Bajorország­ban, legtöbbje a vendéglátóipar­ban. A szállodásoknak nélkülöz­hetetlen munkaerőforrás Csehor­szág. Ám novemberben a bonni munkaügyi minisztérium megtil­totta a „kis mértékben foglalkoz­tatott" külföldi ingázók alkalmazá­sát. A kisegítő pincérek nem jöhet­nek többé. Mind újabb akadályokat talál­nak ki, hogy a kelet-európaiakat távol tartsák a német munka­erőpiactól. A megszorítások oka az, hogy a német jóléti erődít­ményt (3,5 millió munkanélkülijé­vel) újabban nyugat felől is ostrom alá vették. Mintegy 80 000 angol építőmunkás, sok ír és finn kőművesbrigád, portugál vakoló­munkás van már az országban. Bár mint „önálló egyéni vállalko­zók" ki vannak tiltva, mégis dol­gozhatnak legálisan és jóval a kol­lektív szerződés szerinti bértarifa alatt. Miattuk kell tehát a kelet-euró­paiakat távol tartani. Csakhogy ez a taktika megkésett. A keleti bére­sek meggyökeresedtek már, s ki­építették titkos infrastruktúráju­kat. „36 éves, erős bolgár férfi munkát keres" - olvasható sok hirdetésben. Az építési vállalko­zók betonozó-, kőműves- és vil­lanyszerelő-címlistákat vezetnek. Elég egy telefon, és akit hívnak, jön. A nomadizálók utaztatásáról több száz kis vállalkozás gondos­kodik. Hétvégenként csak Ham­burgból vagy száz roskatag autó­busz indul Tallin meg Krakkó felé. Hétfőn reggel megindul a roncsa­utóderbi visszaáramlása. A Ham­burg-Szczecin út 50 márkába ke­rül, Varsóig 80 márkát kell fizetni. A feketemunkások ezen új tí­pusának jellegzetes képviselője a 36 éves írek. A biológiatanár hajdan a Szolidaritás harcosa volt, s egy éve mint vándor nap­számos hol itt, hol ott tűnik fel Hamburgban. írek bármit elvé­gez, óránként tíz márkáért. Cipelt már kakaószsákokat a hamburgi kikötőben, kiköpte a tüdejét egy bontási vállalkozónál, fényezett díszes ajtókat egy orvosnál. Az első évben 7500 márkát tett fél­re. Munkahiányra nem panasz­kodhat: a diplomás ezermesterei- . mét kézről kézre adják a jómódú­ak villájában. Előjegyzési naptára már februárig betelt. A hétközna­pok egyhangú sorát csak a köte­lező hazautazások szakítják meg. Háromhavonként 1200 kilomé­tert bumlizik haza autóbuszon és vonaton: turistavízumát meg kell újítani. Egy évet szeretne még írek Németországban végigdol­gozni. Egy ház, hegyibicikli a gye­rekeknek, esetleg egy autó, ke­véske luxus - ennyi az életcélja. A későbbi örömért ma sok min­denről le kell mondani - ez a ven­dégmunkások mottója, írekből így lassacskán hazátlan ember lesz, aki sem ott, sem itt nincs igazán otthon. Két kisfia számára a papa már csak egy ajándékhozó bácsi, aki hébe-hóba ellátogat hozzájuk. MERCUR spol. s r.o. Export - Import Chorvátski 1 811 07 Bratislava Telefon/fax: 07/219 685 Holland érdekeltségű cég termelőket keres tölgy és akác bútorlécek szállítására. Ajánlatokat a fenti címre kérjük. A vásárúti Részes mezőgazdasági szövetkezet eladásra kínálja az alábbi zöldségféléket: Zeller 6 Sk/kg Sárgarépa 4 Sk/kg Petrezselyem 8 Sk/kg Hagyma 7 Sk/kg Paszternák 6 Sk/kg A feltüntetett árakhoz 6% HÉA t számolunk. Megrendeléseket a 0709/951 290-es „ telefonszámon fogadunk, i Jeligés hirdetések címeit nem közölhetjük olvasóinkkal. A válaszborítékon tüntessék fel a hirdetés számát és a jeligét Ezeket a hirdetőiroda

Next

/
Thumbnails
Contents