Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1995-01-18 / 14. szám, szerda
1995. január 143. MINDENNAPI BŰNÜGYEINK ÚJ SZ ÓL9] VENDÉGMUNKÁSOK KELETRŐL Pénteki népvándorlás Magyar muzsikusok játszanak a fürdőhelyi zenekarokban, cseh takarítónők sikálják a vécéket, lengyelek öntik a betont vagy ássák fel a jobbmódúak kertjeit: egymillió keleteurópai napibéres robotol - jórészt illegálisan - Németországban, a vendégmunkások új típusa, akinek hátán a háza, és hetenként egyszer, hétvégén hazatér. A bonni politikusok megszorító intézkedésekkel reagálnak az ide-oda kobórló, olcsó munkaerő fokozódó beáramlására. Csakhogy a keleti munkások nélkülözhetetlenek. Mint zsellérek, pincérek vagy vásári hórukkemberek olyan munkákat vállalnak el, amelyek elvégzését a helybeliek már méltóságukon alulinak érzik. BmiiEiiüti Berlin, péntek este, 20 óra 38 pere. A késő esti vonat lassan, csikorogva elindul Wroclaw irányába. A 37 éves Anna egy nemdohányzó fülkében ült. A kellemes külsejű lengyel nő, aki nemrég került ki a zuhanyozó alól, tarka blúzt visel, és édeskés parfümillatot áraszt. Minden második héten, péntekenként felül erre a vonatra. Férje és két kamasz fia éjjel kettőkor viszi majd haza Wroclawban a pályaudvarról. „Itt a mami" - kiabálja örvendezve fia, akinek Duplo csokit hozott ajándékba. Anna. Berlinben dolgozik illegálisan, takarítónő. Korábban, mint tanult dietétikus nővér, betegek étrendjét állította össze. Most vasal, mosogat és port töröl óránként 15 márkáért. Nyolc magánszemély az ügyfele, közöttük egy sebész, egy szakszervezeti funkcionárius nő és egy szépészeti szalon tulajdonosnője. Két éve ingázik már Anna a két világ között: két hét takarítás Németországban, majd hazautazás, negyven óra családi élet, aztán vasárnap este vissza Németországba. Ez a szétszórt élet kifizetődő. Anna férje, egy kis téglagyár vezetője 400 márkát keres havonta. Anna viszont csak megtakarításképpen ezer márkát tesz el havonta. A pénzből használt Audit vett a család. „Egy picit még boldog is vagyok - mondja Anna tavaly voltunk első ízben nyaralni." Fél tízkor fut be a vonat OderaFrankfurtba. A peronon hatalmas tömeg tolong. Batyukkal, bőröndökkel, nehéz kartondobozokkal megrakott emberek özönlik el a már amúgy is túlzsúfolt fülkéket. „Péntekenként itt népvándorlás van" - mondja a kalauznő. OderaFrankfurt a tűfok a németlengyel tranzitforgalomban. Hétvégeken a napibérek óriási karavánja zúdul át a határon, haza Lengyelországba. A hídon egészen a belvárosig torlódnak össze ilyenkor az autók. A határátkelőhelynél 35-40 órát is vesztegelnek az autópályán a teherautók. Csupán Berlinben mintegy húszezer feketemunkás dolgozik, javarészük kelet-európai: orosz vasmunkások, horvát pótmamák, bolgár mosogatók, a bérrabszolgák egész serege végzi a német gazdaságban a piszkos, alantas munkát. A nomád munkavállalók kalandosan keresik kenyerüket Németországban. Szinte állandóan úton vannak, konzervkoszton élnek, és tíz márka órabérért dolgoznak: egy óriási árnyékgazdaság szereplői. Bár csapatokban jönnek, később nyomtalanul felszívódnak a német társadalomban: lidércfényként bolygó fények, család nélkül, mindig ugrásra készen. A törökökkel vagy a jugoszlávokkal ellentétben, akik egy tömbben telepedtek le bizonyos kerületekben, a nomád keleti bevándorlók láthatatlanok maradtak: folyton úton lévő, magányos emberek serege. A vándor napszámosok egyetlen tőkéje a testi erő. Vagy a szépség. Beata, a 18 éves lengyel lány például karcsú testét árulja. A berlini Frobenstrassére jár strichelni. Autóban 50, panzióban 70 márkába kerül a numera. Esténként úgy kétszáz prosti álldogál az utcán, le egészen a Kurfürstenstrasséig. „Ezek a. külföldi bigék lerontják az árainkat mondja egy 17 éves, erősen boborított hajú német kurva. - Van, amelyik már harminc márkáért eleimegy. Draciga Andjelkovic csak napközben áll ki a placcra. A 33 éves nő félénken üldögél egy buszmegállóban. Ajkán rúzs piroslik, gömbölyded testén bőrdzseki és fekete nadrág feszül. Dragica is egyike a 350 000 volt jugoszlávnak, aki a polgárháborús zűrzavar idején jött ki Németországba. Jelenlétét csak azért tűrik meg, mert egy weddingi nyugdíjas férfi háztartását vezeti. Hetente kétszer megy pénzkereső körútra, de többnyire mára harmadik ügyfél után feladja. „150 márka, ennyi nekem elég." A törököket nem szereti, „azok folyton alkudoznak". A német hapsikkal nincs gond. Csak egyszer verték át. „Autóban történt, hátulról - meséli. - Közben az ürge kinyitotta a táskámat, és kicsórt belőle kétszáz márkát." Akárcsak az összes nomád kelet-európai, Anna, a takarítónő és Dragica, az alkalmi prostituált is a magas fokon gépesített német népgazdaság apróbb repedéseit és hézagait foglalja el. Mint újkori rabszolgák házépítő iparosoknak tapétáznak, nyugdíjas nénikék kertjét gondozzák, és dolgozó nők gyermekeit őrzik. Vagy vállalkozóknak adják el magukat, bérrabszolgának. A nagy népvándorlás öszöntője a Kelet és a Nyugat közötti óriási bérkülönbség. A kommunizmus összeomlása után igazi koldusbirodalom lett a valaha állig felfegyverzett keleti tömbből. Az új, nagyobb Európa választóvonala az „Arm-oder-Reich" (szegények-Odera/vagy-gazdagok) vonal. Félmillió feketemunkás serénykedik az építkezéseken. Az autójavító műhelyek és a ruhatisztítók is nagy feketemunkás-foglalkoztatók. Egyre több szakma működik a jog hatályán kívül eső szférában. A konjunktúra növekedésével a beözönlő emberáradat tovább tebevélyesedhet. A munkaügyi hivatalok ezért a rendőrséggel és az adóügyi nyomozókkal közösen akciócsoportokat hoztak létre. Tavaly 75 300 büntetőeljárást kezdeményeztek külföldiek ellen a razziák után. Ám a nyomozók munkája annyit ér, mintha rostával mernék a vizet. Nap mint nap több bejelentés érkezik, mint ahányat ellenőrizni képesek. A toloncház tele van menekültekkel. A rajtakapott feketemunkások pecsétet kapnak az útlevelükbe („Felszólíttatott az ország elhagyására"), majd elengedik őket. Van egyáltalán értelmük az ilyen razziáknak? A szakszervezetek sűrűn hangoztatott vádja a feketemunka okozta népgazdasági károkról csak félig állja meg a helyét. A kelet-európaiak zöme ugyanis segédmunkákat végez. Festéket smirgliz, földet lapátol, vagyis csupa olyan nehéz, verítékes munkát végez, amelyre már egyáltalán nem találni embert. Ráadásul az olcsó munkaerővel üzletelni nem csak törvénytelenül szokás. Ez évben 80 000 menekült kapott munkavállalási engedélyt, főleg mosogatói munkakörben vagy á karbantartóiparban. KeletEurópából 6000 hórukkember és 47 000 építőmunkás jött vállalkozási szerződéssel, ezenkívül számtalan művész, autómunkás, szakács és erdész. A hivatásos szórakoztató zenészek piaca már szinte kizárólag az olcsó keleti munkaerőre épül. Westlandtól Bad Kissingenig mindenütt lengyel, magyar vagy orosz fürdőhelyi zenekarok játszanak. Nemes Pétert, a 39 éves magyar zongoristát Bajorországba vetette el jósorsa. Ceglédről jött! A munkaügyi hivatal művészetközvetítőjénél talált rá jelenlegi munkahelyére, a nürnbergi Moonlight Barra, ahol most sárga zakóban ül a szintetizátor előtt, és lágy dallamokat játszik rajta. A félhomályos mulatóban este kilenckor futtatja végig ujjait a billentyűzeten. S mikor elektromos zongoráján jajongva felsivít a „San Francisco" dallama, a bárpultnál mosolyra derülnek a megányos szívek. Nemes a budapesti Zeneakadémián végzett. Anyagilag azelőtt a legjobban egy balatoni szállodábanjárt, ahol havi 950 márka volt a gázsi - ez Magyarországon álombérnek számít. Aztán tönkrement a házassága. Felesége hozzáment egy olaszhoz, és a lányukat is magával vitte. Az ilyesmi gyökértelenné teszi az embert. Nemes eljött a tőke birodalmába. Új főnöke 2000 márkát fizet neki, ellátás és szállás nélkül. Ennyi pénzért egyetlen német sem hajlandó ébren tölteni az éjszakáit. A magányos zenész hajnali négyig kitart hangszere mellett. Örökzöldekből s néhány német slágerből áll a repertoár, melyet időnként a My way, Frank Sinatra dala egészít ki. Aztán, miután másokat jókedvre hangolt, holtfáradtan autójába ül, és hazahajt egy magánpanzióba. „Kissé magányosnak" érzi magát, ismeri be. Németül nem tud, és az angolt is csak törve beszéli. A vendégjáték december végéig szól. Akkor a zongorista hazatér. Vannak aztán az idénymunkák. A német mezőgazdaság már rég megbénult volna az egykori keleti tömbből érkező ügyes és fürge zsellérek nélkül. Mintegy 135 000 kelet-európai szedi fel a spárgát Heidében, szüreteli az áfonyát Alsó-SzáSzországban, vagy szedi le az almát Altes Landban. E zsellérek rendszerint egy Ladában vagy Prowazekova 7. . 945 01 Komárno Tel: 0819 - 611 96 630 63,616 81 Fax: 0819 -626 61 Mezőgazdasági vállalatokat, valamint vállalkozókat keresünk NAGYÜZEMI LIBATARTÁSRA. Biztosítjuk a naposlibák kihelyezését, valamint a felvásárlást. VK-67 TUDJA, HOGYAN HIRDETHE1 AZ ÜJSZÓBAN? A magánszemélyek személyesen készpénzfizetés ellenében a VOX NOVA kiadó hirdetőirodájában (Pozsony, Pribinova 25, 8. emelet, 828-as ajtó) hirdethetnek. A hirdetések levélben is feladhatók. Címünk: VOX NOVA a. s. Pribinova 25 819 15 Bratislava A befizetendő összegről a kiadó csekket küld. Érdeklődni lehet a 07/2104455-ös, 210/4476-os, 210/4478-as telefonszámokon, melyeken apróhirdetését fel is adhatja. Várjuk lisztéit iiyvlék'ink megrendeléseit. Polski Fiatban hajtják álomra fejüket. Henryk, Jan és Roman káposztaszedéssel keresi kenyerét. A három lengyel 750 kilométert bumlizott Poznan mellől Dithmarschenig, a legnagyobb káposztavidékig. Három hétig Ulf Jarrens parasztgazda szénapajtájában laknak. Egy kis hálókamrát kerítettek el nekik. A padlón matracok, az asztalon kártyalapok hevernek. Jarresnek nyolc hektár káposztaföldje van, napszámosai reggel hétkor indulnak el éles késeikkel a harmatos földek felé. A képosztaszedés a porckorongokat károsítja: le kell hajolni, a káposztafejet elfordítani, levágni a torzsánál, ismét lehajolni. „Jó gazda, jó munka" - mondja Henryk. Otthon asztalos egy bútorgyárban. Jan villanyszerelő, Roman tűzoltó. Mindhárman az éves szabadságukat vették ki e háromhetes munkára. Délben ebédszünet. Ellátásukról maguknak kell gondoskodniuk. A kis melegítőn konzervkoszt rotyog. A gazdáné savanyú káposztával kínálja őket. „Már rá se tudok nézni - mondja Jan -, csak káposzta és káposzta". A keresetéből legót akar vinni a kisfiának. Ötezer lengyel dolgozik legálisan a dithmarscheni káposztafronton, és legalább ennyien illegálisan. Az órabér: 12 márka. A parasztgazdák kedvelik a keletről jött munkásokat. Igénytelenek, szorgalmasak, és jól viselik a gyűrődést. „Egyik sem kelekótya vagy részeges, mint azok a németek, akiket a munkaközvetítő küld ide hozzánk" - mondja az egyik gazda. A moseli Deinhard szőlészet intézője diplomásokkal szüreteltet. Húsz keleti munkás dolgozik nála. A 40 éves, krakkói Jurek Olkuski aneszteziológus, a 30 éves, szőke Tomek pedig tanár. A diplomás urak nehéz puttonnyal a hátukon caplatnak a szőlőhegyen. Tanárnő társuk is szorgalmasan szedi a fürtöket.: „Mintha nyaralnék", mondja. Fentebb Gheorghe Rusu és felesége szüretel: a Kárpátokból, Suceavából jöttek. Megéri-e a 2000 kilométert utazni ide? Rusu biccent. Faipari technikusként 200 márkát keres havonta. Tizenegy százalékos munkanélküliség Magyarországon, hiperinfláció Romániában: a keleti országok polgárai számára még a legszerényebb luxus is elérhetetlen. A kávé vagy a rádió többe kerül Bulgáriában, mint Németországban. Aki lengyel, nem nyugati valutában keresi a kenyerét, az kénytelen túrón, kenyéren és tejen tengetni az életét, és biciklin járni. A bajor határvidéken is jönnek a vándormunkások. Legalább 5000 cseh dolgozik Bajorországban, legtöbbje a vendéglátóiparban. A szállodásoknak nélkülözhetetlen munkaerőforrás Csehország. Ám novemberben a bonni munkaügyi minisztérium megtiltotta a „kis mértékben foglalkoztatott" külföldi ingázók alkalmazását. A kisegítő pincérek nem jöhetnek többé. Mind újabb akadályokat találnak ki, hogy a kelet-európaiakat távol tartsák a német munkaerőpiactól. A megszorítások oka az, hogy a német jóléti erődítményt (3,5 millió munkanélkülijével) újabban nyugat felől is ostrom alá vették. Mintegy 80 000 angol építőmunkás, sok ír és finn kőművesbrigád, portugál vakolómunkás van már az országban. Bár mint „önálló egyéni vállalkozók" ki vannak tiltva, mégis dolgozhatnak legálisan és jóval a kollektív szerződés szerinti bértarifa alatt. Miattuk kell tehát a kelet-európaiakat távol tartani. Csakhogy ez a taktika megkésett. A keleti béresek meggyökeresedtek már, s kiépítették titkos infrastruktúrájukat. „36 éves, erős bolgár férfi munkát keres" - olvasható sok hirdetésben. Az építési vállalkozók betonozó-, kőműves- és villanyszerelő-címlistákat vezetnek. Elég egy telefon, és akit hívnak, jön. A nomadizálók utaztatásáról több száz kis vállalkozás gondoskodik. Hétvégenként csak Hamburgból vagy száz roskatag autóbusz indul Tallin meg Krakkó felé. Hétfőn reggel megindul a roncsautóderbi visszaáramlása. A Hamburg-Szczecin út 50 márkába kerül, Varsóig 80 márkát kell fizetni. A feketemunkások ezen új típusának jellegzetes képviselője a 36 éves írek. A biológiatanár hajdan a Szolidaritás harcosa volt, s egy éve mint vándor napszámos hol itt, hol ott tűnik fel Hamburgban. írek bármit elvégez, óránként tíz márkáért. Cipelt már kakaószsákokat a hamburgi kikötőben, kiköpte a tüdejét egy bontási vállalkozónál, fényezett díszes ajtókat egy orvosnál. Az első évben 7500 márkát tett félre. Munkahiányra nem panaszkodhat: a diplomás ezermesterei- . mét kézről kézre adják a jómódúak villájában. Előjegyzési naptára már februárig betelt. A hétköznapok egyhangú sorát csak a kötelező hazautazások szakítják meg. Háromhavonként 1200 kilométert bumlizik haza autóbuszon és vonaton: turistavízumát meg kell újítani. Egy évet szeretne még írek Németországban végigdolgozni. Egy ház, hegyibicikli a gyerekeknek, esetleg egy autó, kevéske luxus - ennyi az életcélja. A későbbi örömért ma sok mindenről le kell mondani - ez a vendégmunkások mottója, írekből így lassacskán hazátlan ember lesz, aki sem ott, sem itt nincs igazán otthon. Két kisfia számára a papa már csak egy ajándékhozó bácsi, aki hébe-hóba ellátogat hozzájuk. MERCUR spol. s r.o. Export - Import Chorvátski 1 811 07 Bratislava Telefon/fax: 07/219 685 Holland érdekeltségű cég termelőket keres tölgy és akác bútorlécek szállítására. Ajánlatokat a fenti címre kérjük. A vásárúti Részes mezőgazdasági szövetkezet eladásra kínálja az alábbi zöldségféléket: Zeller 6 Sk/kg Sárgarépa 4 Sk/kg Petrezselyem 8 Sk/kg Hagyma 7 Sk/kg Paszternák 6 Sk/kg A feltüntetett árakhoz 6% HÉA t számolunk. Megrendeléseket a 0709/951 290-es „ telefonszámon fogadunk, i Jeligés hirdetések címeit nem közölhetjük olvasóinkkal. A válaszborítékon tüntessék fel a hirdetés számát és a jeligét Ezeket a hirdetőiroda