Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1995-01-18 / 14. szám, szerda
1995. január 18 . RIPOR T ÚJ SZÓ 5 | PKO BLANSKO: Ez a kapu nem szakad szét — így nézett ki a bősi kapu tavaly márciusban. Farkas József felvétele - Nem voltunk biztosak benne, hogy a jobboldali kapu kitart a szomszédos zsilip új kapujának elkészültéig. Ez ugyanis rosszul választott anyagból, alkalmatlan konstrukcióval készült, így napjainkra megrepedezett. Egész idő alatt nagy teher nehezedett ránk, kibírja-e a kapu, vagy netán szétesik. Tudtuk, sikerülnie kell az egésznek, másképp nemzetközi botrány lesz az ügyből. Végül is teljesítettük, amit vállaltunk, vagyis a jobboldali zsilipet egészen a baloldali zsilipkapu elkészültéig üzemben tudtuk tartani - sóhajtott fel látható megkönnyebbüléssel Ján Pokorný, a blanskói gépgyár szerelési divíziójának igazgatója a múlt hét csütörtökén, amikor az új zsilipkapuk már készen álltak a nyomáspróbára. Emlékeztetőül: a bősi vízi erőmű baloldali zsilipjének 21 méter magas kapuja tavaly március végén szakadt szét, és a kiáramló víz tönkretette a jobboldali zsilip kapuját is. Mivel ennek következtében a Dunán lehetetlenné vált a hajózás, gyors beavatkozásra volt szükség. Az egyetlen megöl dást a blanskói gépgyár, vagy az általában használatos régebbi nevén a ČKD Blansko kínálta. A megállapodás úgy szólt, hogy rövid idő alatt megjavítják a jobboldali zsilipkaput, a baloldali helyett pedig egy újat építenek. Első vállalásukat végül is öt hét alatt teljeTalán még sohasem vett részt annyi fiatal a Csemadok deáki alapszervézetének évzáró taggyűlésén, mint az idén január közepén. Ez biztató jel, szükséges, mert, éppen hullámvölgyben van a járás második legnagyobb, több, mint nyolcszáz főt számláló alapszervezetének működése. Az nem mondható el, hogy nem tevékenykednének, hiszen a múlt évben sem volt olyan kulturális rendezvény a környéken, amellyel a deáki „csemadokosok" ne kerültek volna kapcsolatba, de többnyire vendéglátóként szerepeltek, résztvevőként ritkábban. Pedig két-három éve a szervezet vezetősége még büszkén számolhatott be a helyi fiatalokból álló citerazenekar, a tánccsoport vagy a színjátszókör sikereiről. Tavaly egyik sem működött. Még jó, hogy egy-egy ügyes diák a szavaló- és prózamondó versenyeken képviselte Deákit. Éppen ezért örvendetes, hogy az évzáró csaknem másfélszáz résztvevőjének több, mint az egynesítették, ennyi időre volt szükségük arra, hogy búvárokat is bevonva acéllemezekkel erősítsék meg a zsilipkapu szakadásveszélyes helyeit. Ezt a szükségmegoldást csak egy hónapra tervezték, de végül majd száz napot ráhúztak. - Az eredeti szerkezethez csavarozott acéllemezekre érzékelőket szereltünk, mert hiányukban nem tudtuk volna megtartani az egészet - meséli Ján Pokorný. - Ha ugyanis a konstrukcióban fellépő feszültség túllépte a megengedett mértéket, leállítottuk a működést, és újrahúztuk az összes csavart - mind a huszonnégyszer hatezer darabot. Nem csodálkozhatunk tehát, hogy az illetékesek számára nagyon sürgős volt a baloldali zsilip üzembe helyezése. Az új kapu szerelése azonban jócskán elhúzódott, és az eredetileg szeptember végére kitűzött határidő helyett eltartott egészen január második feléig. Ján Pokorný szavaiból azonban kiderül, hogy ebben elsősorban nem ők a bűnösek: - Binder igazgató úr azt ígérte, hogy Vítkovicéről idejében beszerzi az anyagot. A szállítás azonban két hónapot késett, így ennyit csúszott az átadás időpontja is, a valós késés tehát alig érte el az egy hónapot. A két kapuszárnyat három sávból állítottuk össze, gyede tizenéves fiatal volt, akikben talán lesz elég kitartás a régi szép hagyományok felelevenítéséhez. Ez pedig nagyon szükséges lenne magyarságunk fennmaradásához. Az elnök, Komjáty Győző tizenkét éve áll a Csemadokalapszervezet élén. Megkértem, próbálja meg értékelni az elmúlt időszakot, és mondja el, mi az oka, hogy az utóbbi időben megcsappant a kultúra iránti érdeklődés. - 1963 óta vagyok tagja a helyi Csemadok-szervezet vezetőségének. Abban az időben már egy jól működő tánckarunk volt, a következő éven, 1964. január 4-én pedig megalakult az énekkar. Akkoriban még több volt az emberekben a lelkesedés. A szervezet titkára, Kiss Flóris tanító úr házról házra járt, buzdította az embereket, és siés ezek mindegyike hat darabból áll. A 19-26 tonnás darabokat Blanskóban, Zseiizen és Kassán gyártották, a konstrukciót pedig a helyszínen bekerült is egy negyvennégy tagú vegyeskart létrehozni. Külön szerencsénk volt, hogy a faluban tevékenykedett Sós Kálmán felsős^eli születésű tanító, aki nagyon ügyes karmesternek bizonyult, és magas színvonalra emelte az énekkart. Emellett ott volt a tánckar és a tíztagú zenekar, úgyhogy ha Magyarországra mentünk vendégszerepelni márpedig sok helyre hívtak bennünket - mindig két autóbusszal kellett mennünk. Sajnos, négy évvel később az énekkar megszűnt, a karnagy elköltözött, a következő pedig nem tudta úgy összetartani a társaságot. Általában lelkes szervezők hiányában szűnt meg itt a tevékenység. így fejezte be munkáját néhány évvel később a tánccsoport is, pedig az országos versenyeken is szépen szerepeltek. Voltak jó színjátszó csogesztettük össze. Külön nehézséget okozott, hogy a kapuk az országúti híd alatt helyezkednek el, így daruval nem tudtunk teljesen hozzáférni. Ezt úgy küszöböltük ki, hogy az éppen elkészült sávot két és fél méteres úton kerekeken nyomtuk be a pántokhoz. Nem voltak elegendőek azonban a hatalmas méretekből adódó technológiai problémák, meg kellett küzdeniük szállítóik hanyag munkájának következményeivel is. Kiderült ugyanis, hogy a vasúton a vízi erőműhöz szállított elemek jó része nem felel meg a kívánalmaknak. A pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet például egyetlen darabot sem talált kifogástalannak, így sok apró, de időrabló utómunkára kényszerültek. Ennél is fogósabb problémának bizonyult, hogy az elemek fele görbén érkezett, és a helyszínen kellett kiegyenesíteni. Az igazgató nem árulta el, hogy mindezt hogyan végezték, csak annyit mondott, hogy szó szerint csodamódszerrel, síneken egyenesítgették a húsztonnás darabokat. Végül azonban elérportjaink is, ezek főleg Merva Arnold rendezésének köszönhették a sikereiket. Mindig teltház volta deáki kultúrházban ahányszor csak színpadra léptek. • Hogyan lett Önből Csemadok-elnök? - Sosem akartam az lenni, én mindig azon voltam hogy valami művelt, iskolázott ember, doktor vagy tanító legyen az elnök, hogy kellőképpen reprezentálja a szervezetet, én csak egyszerű parasztember vagyok. Traktorosként dolgoztam a szövetkezetben. 1983-ban felkértek, hogy legyek én az elnök. Akkor sem akartam vállalni, de úgy alakult, hogy nem volt más, aki vállalja. Azóta valahogy mindig rajtam maradt. Volt úgy, hogy az alelnökünk a tagsággal hagyatta jóvá a jelölésemet, de amikor titkos szavazással választottak, akkor is egyhangúlag mellettem ték, hogy a kész kapuszárny annyira pontos lett, amilyenre még a konstruktőr sem számított. Hasonlóan jártak a hegesztőkkel is, mivel a beruházó kívánsága szerint főként hazai munkásokat kellett alkalmazniuk. - Amikor megláttuk az első hegesztéseket, nyilvánvalóvá vált, hogy mindegyiküket vizsgára kell küldeni. Jellemző, hogy erről tizennégyen egyáltalán nem tértek vissza. Mára azonban a szlovák partnerek alkalmazottjaival teljesen elégedettek vagyunk, hiszen a finis idején is tartották a tempót, a nehéz körülmények, az állandó huzat és a hideg ellenére képesek voltak napi tizenkét órát dolgozni. Mindezt úgy, hogy technológusaink nagyon igényes kritériumokat állítottak fel, hiszen a szerkezetnek harminc-ötven évig probléma nélkül kell szolgálnia. A bősi zsilipkapuk Európa legnagyobb ilyen jellegű szerkezetei, így a ČKD Blansko szakemberei szerint bizonyos értelemben ezen az „akción" mindenki tapasztalatokat szerzett. Ezért ís sajnálják, szavaztak. Az első években nagyon jól ment a munka, a vezetőség is megújult, agilis emberekjöttek. A vezetőségi gyűlések után, amikor már megbeszéltük a tennivalókat, együtt maradtunk néhány pohár bor mellett egy kis beszélgetésre, nótázásra, és ez is nagyon jól összetartotta a társaságot. Meg aztán a régi nótákat is meg kellett tanítanunk a fiatalabbakkal, hiszen ez is hozzátartozik a magyarságunk megőrzéséhez. Talán éppen az volt az egyik oka a szervezet hanyatlásának, "hogy az egyik legnótásabb kedvű vezetőségi tagunk kimaradt, és lassanként elmaradtak ezek a jó hangulatú közös beszélgetések. Pedig lenne kivel dolgozni, hiszen sok tagunk van, taglétszámban évekig tartottuk az elsőbbséget a járásban. Ehhez nagyban hozzájárult hogy most, amikor már mindezek birtokában a jobboldali zsilipbe tervezett új kapukat rövidebb idő alatt el tudnák készíteni, és még a közút forgalmát sem kellene lezárni, a megrendelést egy másik cég, a lévai STILL OK kapta. Ezzel kapcsolatban csak annyit tudnak, hogy az általa tervezett kapu más konstrukciójú és húsz százalékkal nehezebb lesz. Amikor viszont Pozsonyban az ezzel kapcsolatos modellkísérletek folytak, a blanskói kollégák részvételét megtiltották. A ČKD Blansko azonban még nem távozik Bősről, hiszen tovább folytatják a még befejezetlen két turbina szerelését. Ezek közül az egyik júniusra, a másik pedig októberre készül el. A baloldali zsilip kapuja pedig referenciaként szolgál majd számukra. Nemrég például egy közel-keleti megrendelést hozó angol cég igazgatója tekintette meg. Amikor meghallotta, hogy a tervezés kezdetétől a befejezésig mindössze hét hónap telt el, ezt csak harmadszorra hitte el. TUBA LAJOS az is, hogy 1983 óta minden évben beszervezzük a végzős alapiskolásokat, és ünnepélyes keretek között nyújtjuk át nekik a tagkönyvecskét. Úgy néz ki, ismét sikerül az aktív tevékenységbe is bevonni a fiatalokat. Már az is nagy örömmel tölt el, hogy ilyen szép számban részt vettek az évzárónkon. Meg is egyeztünk, hogy a legközelebbi vezetőségi ülésünkre is eljönnek közülük néhányan, hogy megbeszéljük, mi módon lehetne felújítani a tánccsoport vagy az énekkar tevékenységét. • Nem fáradt bele a tizenkét év alatt? - Szívesen átadnám a helyemet egy fiatalabbnak, de ha erről esik szó, mindig megkérdezik: Na, és találsz valakit, aki vállalja? Hát, ha nem vállalja más, én szívesen csínálom, amíg az erőmből futja. Remélem, hogy hamarosan ismét kikerül a hullámvölgyből a deáki Csemadok, és megint úgy büszkélkedhetünk majd a fiataljainkkal, mint a régi sikerek idején. GAÁLLÁSZLÓ A sajtóiroda felvételén a nyomáspróbák alatt álló, új kapu látható. ÚJRA FELLENDÜL A KULTURA DEAKIN? A fiatalokban a remény
