Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-03 / 2. szám, kedd

61 ÚJ SZÓ SZULOFOLD 1995. január 3. JÓVOVARAS A DEREGNYOI LÓ N YA l-KASTÉ LYBAN Nem porlad tovább? Deregnyő életében meghatározó sze­repe volt egykor az 1836-ban épült Ló­nyal-kastélynak. Sőt még ma Is van. Tudniillik, az Ung-vldékl település köz­pontjában álló szürke, kopottas, félig rozoga épület ad otthont a községhá­zának, az 1-4. osztályos magyar, vala­mint szlovák tannyelvű kisiskolának, a község kultúrtermének, továbbá a kör­zeti rendőrparancsnokságnak. Mindamellett az épület fele kihasználatla­nuláll. És elhagyatottan. Volt időszak, ami­kor néhány termében - ahol egykor a tulaj­donosok gazdag könyvtára kapott helyet ­gabonát, majd műtrágyát is tárolt a helyi mezőgazdasági szövetkezet. Ötven évvel ezelőtt pedig, a második világháború vége felé gyűjtőtáborként szolgált a hatalmas ob­jektum. A szovjet hadsereg oda terelte és on­nan vezényelte tovább a szovjet munkatábo­rokba az Ung-vidék férfiait. Egyszóval: sok mindent megélt a létesít­mény. Annyit, hogy részben bele is rokkant. Persze még nem annyira használhatatlan, hogy le kellene mondani róla. Ottjártamkor Szemán Miklós polgármestertől is azt hallot­tam, a helyi önkormányzat inkább a rendbe­tétele mellett voksol, mintsem a felszámolá­sa mellett. - Ha a vidéki turizmus országos viszony­latban a várt ütemben fejlődne, akkor ennek a kastélynak a felújításába is érdemes lenne invesztálni, mert a beruházás biztosan meg­térülne. Annál is inkább, mert a közelben ilyen jellegű és ilyen méretű létesítmény . nincs - mondta, s közben a szekrényből előhúzott egy vaskos iratcsomagot. A papírköteg tetején egy színes fényké­pekkel illusztrált tanulmányterv lapult - a kassai Golding tervezőiroda munkája. A ter­vezők a helyi javaslatok alapján elképzel­hetőnek tartják, hogy az épületben helyet kapjon egy 55 ágyas turistapanzió, továbbá étterem, presszó, valamint klubhelyiség és egy tágas kultúrterem. Ugyanakkor a hatal­mas pincét is hasznosítani lehetne. - Mi tagadás, tudnánk mit kezdeni ezzel a régi objektummal, csak pénzünk volna, vagy akadna vállalkozó, aki az említett célra bér­be venné a községtől, esetleg részt vállalna a felújításában és későbbi hasznosításában. A Laborc folyó mentén a közelmúlt nyarain sok csehországi turista sátorozott. Gondo­lom, később is vonzó lesz ez'a rónaság a kül­földi, valamint hazai természetkedvelők, ki­rándulók számára. Igaz ugyan, hogy a keleti országrész nemzetközi útvonalhálózatától egy kicsit távol vagyunk, de aki a csendet szereti, az bizonyára idetalálna. És ha a ven­déglátással elégedett lenne, akkor vissza­visszatérne és másoknak is figyelmébe aján­laná Deregnyőt - vázolta az elképzeléseket Szemán Miklós. Megkérdeztem, hogy a tanulmányterv sze­rint mennyibe kerülne a kastély felújítása. - A szakértők úgy látják, körülbelül 25 mil­lió koronás beruházás lenne. Szeretnénk, ha a költségek előteremtésében az állam, illet­ve a Pro Slovakia Alap is segítene. Kérvénye­inket elküldtük minden illetékes szervhez, sok szakemberrel tárgyaltunk ebben az ügy­ben. Reménykedünk, hogy akad pártfogónk. Mert kár lenne ezt az épületet porladni hagy­ni. GAZDAG JÓZSEF DUNASZERDAHELY Hátrányból előny Dunaszerdahelyen - Somorjához hasonlóan - a volt al­polgármestert választották polgármesterré. Pázmány Péter az Együttélés jelöltjeként nyerte el a választópol­gárok bizalmát. Őt kérdeztük: Hogyan kívánja kamatoz­tatni alpolgármesterként szerzett tapasztalatalt? Kétségkívül voltak előnyei, de hátrányai is ennek a tisztségnek. El kell mondani, hogy egy többségben levő el­lenzék alpolgármestere vol­tam. Konstruktív ellenzékként próbáltuk támogatni azt a programot, amely más volt, mint a miénk. Ez volt a negatí­vum. A pozitívum: fel szeret­ném használni munkámban, hogy az elmúlt négy évben fel­ismertem a hiányosságokat. Tehát volt egy startolási pont, nincs szükségem fél évre, hogy megismerkedjem a prob­lémákkal. A hiányosságokat elsősorban a városi hivatal struktúrájának a felépítésé­ben láttam. Ezt most átszer­veztük, két adminisztratív hely felszabadult, és egy osztályt felszámoltunk. A vállalkozási osztály szűnt meg, de ez nem jelenti, hogy ezután nem fog­lalkoznánk a vállakozói prob­lémákkal - a hatásköröket át­ruháztuk az építészeti, illetve a pénzügyi osztályra. A problémák közül a legna­gyobb a 20 százalék körüli munkanélküliség. Ezen egy­részt a helybeli vállalkozók tá­mogatásával próbálunk segí­teni, hogy az olyan munkákat, amelyek helyben is elvégez­hetők, ne idegen cégek vállal­ják. Konkrétan a kábelteleví­zió kiépítését is helybeli vál­lalkozókkal fogjuk végeztetni. A következő probléma a köz­biztonság megerősítése. Tel­jesen átszerveztük a városi rendőrség munkáját. Meg­szüntettem a gépkocsivezetői beosztást, és a megspórolt béralapot felhasználva növel­tük a városi rendőrség létszá­mát. Ezentúl nem autóznak annyit, hanem többet járőröz­nek, gyakrabban látják őket az utcán, és ezzel a lakosok biztonságérzete is nő. Szociális alapot hoztunk lét­re, amellyel az önhibájukon kí­vül nehéz helyzetbe került em­bereken kívánunk segíteni. A városi költségvetésből kívá­nunk szükséglakásokat építe­ni. Egészen más formában szeretnénk működtetni a vá­rosi strandot, jelenleg ugyanis évi hárommillió korona körüli a vesztesége, ezt szeretnénk különböző vállalkozások bein­dításával csökkenteni. A leg­közelebbi beruházásként sze­retnénk megvalósítani a bel­város beépítését Makovecz Imre tervei alapján. Ezt egy­részt a város pénzéből, más­részt vállalkozók bevonásával szeretnénk megvalósítani. Az építési osztálynak január 15­éig kell pályázatot kiírnia azoknak a telkeknek a megvé­telére, ahol a vállalkozók zá­ros határidőn belül felépíte­nék a tervek szerinti épülete­ket. A városnak ez előnyös lenne, hiszen az építés terheit nagyrészt a vállalkozók áll­nák, az építési telkek eladásá­ból pedig a városnak lesz be­vétele. A Vámbéri tér árkádos részét is fel szeretnénk újíta­ni. Egy másik terv szerint a zsi­dó emlékművel szembeni fa­butikok helyén - amelyekért a tulajdonosok póttelkeket kap­nának - szintén egy Mako­vecz által tervezett létesít­ményt szeretnénk építeni. Be (A szerző felvétele) kell fejeznünk a komplex la­kásépítési programban elkez­dett 18 lakás építését is. Szociális programunk kere­tében többféle alapot szeret­nénk létrehozni. Az egyik a te­hetséges gyerekek képzését célozza, a másik alapból a fia­tal házasokat próbáljuk ol­csóbban telekhez juttatni, egy következő alap pedig az egészségügy támogatását szolgálná. Hasonló alapot hoznánk létre a sport támoga­tására is. Az alapok pénzével a szakemberekből álló kura­tóriumok rendelkeznének. Ami a kultúrát illeti: jól műkö­dik a városi művelődési ott­hon, de van két viszonylag ön­álló városrész, Sikabony és Tejed, ahol szintén van két ki­sebb kultúrház. Működteté­sük az előző megbízatási időszakban nem volt megold­va, ezért e két létesítmény te­vékenységét a dunaszerdahe­lyi nagy kultúrházon keresztül kívánjuk finanszírozni. A szlovák-magyar együtt­élést illetőleg én nem érzek fe­szültséget a városban. A la­kosság 87 százaléka magyar nemzetiségű, azt hiszem, hogy a többséget alkotó ki­sebbség részéről megvan a tolerancia. A bizottságokon keresztül a szlovák nemzeti­ségűeket is bevonjuk az ön­kormányzati munkába, ugyan­is felkértük azokat a pártokat, amelyeknek a jelöltjei nem ju­tottak be a képviselő-testület­be, hogy a szakbizottságokba jelöljenek szakembereket. Azt hiszem, ha ekkora toleranciát tapasztalnánk az olyan váro­sokban, ahol 13 százalék ma­gyar él, a kisebbségiek na­gyon boldogok és elégedettek volnának. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy emlékművet szeret­nénk állítani az 1848-49-es szabadságharc hőseinek, és ennek kapcsán adódott egy kis nemzetiségi nézeteltérés. Egyesek ezt valamiféle ma­gyarkodásnak, mások ellen irányuló tettnek próbálták ma­gyarázni. Én viszont úgy gon­dolom, hogy ez nemcsak a magyarok, hanem az itt élő nemzetek elnyomás elleni harca is volt, így ez a szabad­ság emlékműve lenne. GAÁLLÁSZLÓ GÓMORHORKA Művelődési ház - magánvállalkozásban Nem kell ahhoz különösebb politikai bölcsesség, hogy az ember megállapít­hassa: az új évben sem jut az eddiginél több pénz a kultúra támogatására. An­nál nehezebb viszont megtalálni az utat ahhoz hogy a kultúra, ezen belül a helyi kultúra még e kedvezőtlen viszonyok között is működhessék. Mert ahol még lenne is igény a színházra vagy más programokra, az anyagiak hiánya ott is határt szab. Nagyon ritka az olyan eset, mint a gömörhorkai, hogy akad egy em­ber, aki elhatározza: részben a helyi művelődési házra építve magánvállal­kozásba fog, hogy az így keresett pénz egy részét kulturális rendezvények tá­mogatására fordítsa. A mintegy 1200 lelket számláló, így gömöri viszonylatban nagynak számító település, Gömörhorka művelődési há­za 1989 előtt nem tartozott a tipikus fa­lusi kultúrházak közé, hiszen az akkor még működő cellulóz- és papírgyár üze­mi klubnak építette. Persze a helybéliek segédletével s azzal, hogy az épület nem csupán a gyár igényeit szolgálja majd. Ennek az üzemi klubnak lett a ve­zetője az a Tömői Zsuzsanna, aki ma a művelődési házat, illetve a klubhoz haj­dan tartozó létesítményeket magánvál­lalkozásban működteti. Arról faggat­tam, vajon miért határozott így. - A 70-es évek közepétől a cellulóz­gyárban dolgoztam. '89 után nyilvánva­lóvá vált, hogy a gyár megszűnik. Úgy döntöttem, inkább megpróbálkozom a klub vezetésével. Akkor még úgy volt, hogy a gyár anyagilag is támogatni fogja működésünket. A támogatást azonban 1990-ben megszüntették - emlékezett vissza Tömöl Zsuzsanna. - A klub ez­után anyagilag önállóvá vált, de még nem működött magánvállalkozásként. Közben elvállaltam a gyár strand­fürdőjének és kis szállójának az üze­meltetését is, hogy a haszonból fedez­zem a kiadásokat. Mikor már egy kicsit helyrerázódtunk, teljes egészében likvi­dálták a cellulózgyárat. Mivel az uszoda és a szálló nem volt szakszervezeti va­gyon, csak a művelődési ház, az előbbi kettőt visszavették tőlünk. így jöttem össze üzleti partneremmel, aki szerette volna e két létesítményt bérbe venni. Megkérdezte, vállalnám-e a vezetésü­ket. Egy feltétellel vállaltam: ha engem is bevesz a káeftébe. így jött létre a T&Z, a partnerem azonban időközben ­nem látva üzletet benne - kilépett, így egyedül maradtam. - Meglehetősen merész vállalkozás volt kulturális tevékenységre is alapoz­va magánvállalatot létrehozni. Mi a cég fő tevékenységi köre? - Háromfajta tevékenységet folyta­tunk. Az egyik a szálló, a másik a művelődési ház büféjének üzemelteté­se, a harmadik kulturális programok szervezése. Engem leginkább ez utóbbi érdekel. A vállalkozásba is azért fog­tam, mert tudtam, hogy ha a szálló elvá­lik tőlünk, akkor a klubra nem marad pénz. Meg azért, mert döntenem kel­lett, hogy hét ember, akikért én voltam a felelős, az utcára kerül-e vagy sem. Si­került megtartani hét alkalmazottun­kat, de legalább tíz embernek tudok rendszeresen munkát adni. - Az objektumokat, a művelődési há­zat és a szállót minden bizonnyal csak bérlik. - A volt üzemi klub, azaz a művelődé­si ház épülete még mindig a cellulóz­gyári szakszervezet tulajdona; mindad­dig tőle béreljük, míg meg nem szűnik. Jő lenne, ha aztán a község, s nem a pozsonyi szakszervezeti központ tulaj­donába kerülne. A szálló üzemi, nem pedig szakszervezeti vagyon volt. Meg­vallom, szeretném elérni, hogy valami­lyen módon a cégem számára a jövőben is hasznosítani tudjam, mert enélkül, csak a kulturális tevékeny­ségből nem tudunk majd működni. - Mit sikerült az utóbbi időben a kul­túra területén megszervezniük? - Először inkább azzal kezdeném, amit magával a művelődési ház épüle­tével sikerült tennünk. Felújítottuk villa­mos vezetékét, újraszigeteltük a tetőt, huszonöt év után kifestettük a nagyter­met, felújítottuk a szociális helyisége­ket. Kicseréltettem a két elavult ve­títőgépet, most már szélesvásznú filme­ket is tudunk vetíteni. A munka egy ré­szét még az üzem által a klub céljaira elkülönített pénzek felhasználásával végeztük el, a színpad hangosításának felújítását a község is támogatta. Ami a rendezvényeinket illeti: a kassai Thália negyedévenként előadásokat tart, me­lyekre nemcsak gömörhorkaiak járnak. Ebben a falu vezetése is segítségünkre volt, a bérletet ők vásárolták meg. A nagytermet bálok, szalagavatók rende­zésére is felhasználjuk. Nemrégiben itt tartották a Thália megalapításának hu­szonötödik évfordulójára szervezett ün­nepséget is. Több magyarországi művész is vendégszerepelt nálunk. Mivel bizonytalan az objektumok helyzete, bizonytalan Tömöl Zsuzsanna vállalkozásának sorsa is. Ő azonban optimista: - Szerencsére eddig még minden szituációt meg tudtam oldani. Ha hagynak dolgozni, akkor bízom ben­ne, hogy ez a jövőben is így lesz. KLINKO RÓBERT Fülekkovácsi, Fülekkele­csény és Fülekkurtány la­kossága - az elmúlt megbí­zatási Időszakhoz hasonló­an - az elkövetkező négy évre Ismét egy polgármes­tert választott a három fa­lu élére. A korábbi nem Je­löltette magát, a két új Je­lölt közül pedig a harminc­négy éves Agócs Ottó ke­rült kl győztesen. Novem­ber végén Jártam a fülek­kovácsi községi hivatal­ban. - Véletlenül tértem be a hiva­talba - magyarázta az új polgár­mester. - A hónap végéig még a korábbi munkahelyemen dol­gozom, most éppen szabadsá­gon vagyok. A régi polgármeste­rünk Losoncra utazott, ügyeket intéz. - Gondolom, azért önnek is marad intéznivalója az elkövet­kező időszakra? - vetettem közbe. - Ha a tennivalókra gondol, azokból több is marad, mint Uj polgármester - régi gondok amennyit anyagilag győzünk ­komorodott el, és sorolta a leg­fontosabb feladatokat: Elsősorban Fülekkurtányban kellene korszerűsíteni a villany­hálózatot. Oszlopokat, vezeté­keket kell cserélni, magyarán a faluba újból be kell vezetni a vil­lanyt. Ehhez az előzetes számi­tások szerint 1 millió 200 ezer koronát kell előteremtenünk. Pontosabban „csak" 600 ezret, mert a losonci energiaipari vál­lalat a fele költséget magára vállalta. - Autóval jött? - kérdezte rö­vid gondolkodás után. - Akkor láthatta, milyen állapotban van­nak az útjaink. Negyed század­dal ezelőtt épültek. A három fa­luban 1 millió 300 ezer koroná­ba kerül a felújításuk. Rengeteg pénz kell, és még azokról a ter­vekről nem is szóltam, amelyek megvalósítását az előző megbí­zatási időszakban megkezd­tünk. Két évvel ezelőtt mindhá­rom településen megkezdődött a ravatalozó építése. Tagja vol­tam az önkormányzatnak, már akkor hangsúlyoztam, hogy csak egybe fogjunk bele. Nem hallgattak rám, most ott tar­tunk, hogy a három falunak egy halottasháza sincs. Ezeken kí­vül akad még néhány félbe ma­radt épület. Itt, Fülekkovácsi­ban például az új óvoda: úgy tűnik, befejezésére már nem te­lik a község kasszájából. Az az igazság, hogy a régi épület bőven megfelel. Kezdetben úgy gondoltuk, pékséget nyitunk benne, de nem nyithatunk. Nincs rá pénzünk. Eladjuk vagy bérbe adjuk egy vállalkozónak. Hasonló terveink vannak a fü­lekkelecsényi motellel is. Azt sem tudjuk befejezni. Kissé lazább témára térve az új polgármester elmondta, hogy építésznek tanult, eddigi mun­kaadói többnyire kőművesként vagy művezetőként foglalkoz­tatták. így érthetővé vált az épít­kezésekkel kapcsolatos aggo­dalma. Mellesleg a kultúrában is járatos, lakhelyén, Fülekková­csiban a helyi Csemadok-szer­vezet elnöke. - Sok fiatal él a faluban ­folytatta -, éppen tegnap este tartottak szereppróbát. Nagyon elején tart a műsorkészítés, de örülök, hogy ez a generáció vég­re az effajta közösségi életben is megtalálta a szépet. A fiúk tegnap bejelentették, hogy fut­ballcsapatot szándékoznak ala­kítani. Támogatom őket. Majd­nem egy csapatra való játéko­sunk futballozik különböző szin­ten. Tudom, hogy az iskolások és az óvodások is elvárják majd a segítséget. Az óvodát, sajnos, kevesen látogatják. Magas a munkanélküliek aránya, az ott­hon lévő családok többsége nem járatja óvodába a gyerme­két. Ha kitavaszodik, úgy terve­zem, hogy a falusi munkanélkü­liekből építőcsoportot szerve­zek, hogy folytathassuk a meg­kezdett munkákat. Másrészt szeretnénk egy kicsit módosíta­ni a községek arculatán. Fülek­kovácsiban például parkosítani szeretném a buszmegálló mel­letti területet, a templomot kör­be kell keríteni, az elhagyatott, lakatlan házak környékét rend­be tenni... Fülekkovácsiban még egy komoly problémánk van: a lakosság zöme a falun át­folyó patakba bocsátja a szennyvizet. Ettől aztán - főleg nyáron - bűzlik az egész telepü­lés. Meg szeretném győzni a polgárokat arról, hogy ennek a megszüntetése valamennyiünk érdeke. Megbízatásom alatt szorgalmazni fogom az emésztőgödrök, szennygödrök kiépítését a portákon, mert csak így szabadulhatunk meg a bűztől. A fiatalokkal kapcsolatosan a polgármester elmondta, hogy jól érzik magukat, a legerősebb urbanizáció alatt sem költöztek el, azért élnek ennyien a falvak­ban. A településekről gyorsab­ban megközelíthető Losonc ­Fülekről nem is beszélve -, mint a városszéli lakótele­pekről. S azért kertes házban vagy tömbházban élni nagy kü­lönbség. FARKAS OTTÓ

Next

/
Thumbnails
Contents