Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-03 / 2. szám, kedd

61 ÚJ SZÓ SZULOFOLD 1995. január 3. JÓVOVARAS A DEREGNYOI LÓ N YA l-KASTÉ LYBAN Nem porlad tovább? Deregnyő életében meghatározó szerepe volt egykor az 1836-ban épült Lónyal-kastélynak. Sőt még ma Is van. Tudniillik, az Ung-vldékl település központjában álló szürke, kopottas, félig rozoga épület ad otthont a községházának, az 1-4. osztályos magyar, valamint szlovák tannyelvű kisiskolának, a község kultúrtermének, továbbá a körzeti rendőrparancsnokságnak. Mindamellett az épület fele kihasználatlanuláll. És elhagyatottan. Volt időszak, amikor néhány termében - ahol egykor a tulajdonosok gazdag könyvtára kapott helyet gabonát, majd műtrágyát is tárolt a helyi mezőgazdasági szövetkezet. Ötven évvel ezelőtt pedig, a második világháború vége felé gyűjtőtáborként szolgált a hatalmas objektum. A szovjet hadsereg oda terelte és onnan vezényelte tovább a szovjet munkatáborokba az Ung-vidék férfiait. Egyszóval: sok mindent megélt a létesítmény. Annyit, hogy részben bele is rokkant. Persze még nem annyira használhatatlan, hogy le kellene mondani róla. Ottjártamkor Szemán Miklós polgármestertől is azt hallottam, a helyi önkormányzat inkább a rendbetétele mellett voksol, mintsem a felszámolása mellett. - Ha a vidéki turizmus országos viszonylatban a várt ütemben fejlődne, akkor ennek a kastélynak a felújításába is érdemes lenne invesztálni, mert a beruházás biztosan megtérülne. Annál is inkább, mert a közelben ilyen jellegű és ilyen méretű létesítmény . nincs - mondta, s közben a szekrényből előhúzott egy vaskos iratcsomagot. A papírköteg tetején egy színes fényképekkel illusztrált tanulmányterv lapult - a kassai Golding tervezőiroda munkája. A tervezők a helyi javaslatok alapján elképzelhetőnek tartják, hogy az épületben helyet kapjon egy 55 ágyas turistapanzió, továbbá étterem, presszó, valamint klubhelyiség és egy tágas kultúrterem. Ugyanakkor a hatalmas pincét is hasznosítani lehetne. - Mi tagadás, tudnánk mit kezdeni ezzel a régi objektummal, csak pénzünk volna, vagy akadna vállalkozó, aki az említett célra bérbe venné a községtől, esetleg részt vállalna a felújításában és későbbi hasznosításában. A Laborc folyó mentén a közelmúlt nyarain sok csehországi turista sátorozott. Gondolom, később is vonzó lesz ez'a rónaság a külföldi, valamint hazai természetkedvelők, kirándulók számára. Igaz ugyan, hogy a keleti országrész nemzetközi útvonalhálózatától egy kicsit távol vagyunk, de aki a csendet szereti, az bizonyára idetalálna. És ha a vendéglátással elégedett lenne, akkor visszavisszatérne és másoknak is figyelmébe ajánlaná Deregnyőt - vázolta az elképzeléseket Szemán Miklós. Megkérdeztem, hogy a tanulmányterv szerint mennyibe kerülne a kastély felújítása. - A szakértők úgy látják, körülbelül 25 millió koronás beruházás lenne. Szeretnénk, ha a költségek előteremtésében az állam, illetve a Pro Slovakia Alap is segítene. Kérvényeinket elküldtük minden illetékes szervhez, sok szakemberrel tárgyaltunk ebben az ügyben. Reménykedünk, hogy akad pártfogónk. Mert kár lenne ezt az épületet porladni hagyni. GAZDAG JÓZSEF DUNASZERDAHELY Hátrányból előny Dunaszerdahelyen - Somorjához hasonlóan - a volt alpolgármestert választották polgármesterré. Pázmány Péter az Együttélés jelöltjeként nyerte el a választópolgárok bizalmát. Őt kérdeztük: Hogyan kívánja kamatoztatni alpolgármesterként szerzett tapasztalatalt? Kétségkívül voltak előnyei, de hátrányai is ennek a tisztségnek. El kell mondani, hogy egy többségben levő ellenzék alpolgármestere voltam. Konstruktív ellenzékként próbáltuk támogatni azt a programot, amely más volt, mint a miénk. Ez volt a negatívum. A pozitívum: fel szeretném használni munkámban, hogy az elmúlt négy évben felismertem a hiányosságokat. Tehát volt egy startolási pont, nincs szükségem fél évre, hogy megismerkedjem a problémákkal. A hiányosságokat elsősorban a városi hivatal struktúrájának a felépítésében láttam. Ezt most átszerveztük, két adminisztratív hely felszabadult, és egy osztályt felszámoltunk. A vállalkozási osztály szűnt meg, de ez nem jelenti, hogy ezután nem foglalkoznánk a vállakozói problémákkal - a hatásköröket átruháztuk az építészeti, illetve a pénzügyi osztályra. A problémák közül a legnagyobb a 20 százalék körüli munkanélküliség. Ezen egyrészt a helybeli vállalkozók támogatásával próbálunk segíteni, hogy az olyan munkákat, amelyek helyben is elvégezhetők, ne idegen cégek vállalják. Konkrétan a kábeltelevízió kiépítését is helybeli vállalkozókkal fogjuk végeztetni. A következő probléma a közbiztonság megerősítése. Teljesen átszerveztük a városi rendőrség munkáját. Megszüntettem a gépkocsivezetői beosztást, és a megspórolt béralapot felhasználva növeltük a városi rendőrség létszámát. Ezentúl nem autóznak annyit, hanem többet járőröznek, gyakrabban látják őket az utcán, és ezzel a lakosok biztonságérzete is nő. Szociális alapot hoztunk létre, amellyel az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került embereken kívánunk segíteni. A városi költségvetésből kívánunk szükséglakásokat építeni. Egészen más formában szeretnénk működtetni a városi strandot, jelenleg ugyanis évi hárommillió korona körüli a vesztesége, ezt szeretnénk különböző vállalkozások beindításával csökkenteni. A legközelebbi beruházásként szeretnénk megvalósítani a belváros beépítését Makovecz Imre tervei alapján. Ezt egyrészt a város pénzéből, másrészt vállalkozók bevonásával szeretnénk megvalósítani. Az építési osztálynak január 15éig kell pályázatot kiírnia azoknak a telkeknek a megvételére, ahol a vállalkozók záros határidőn belül felépítenék a tervek szerinti épületeket. A városnak ez előnyös lenne, hiszen az építés terheit nagyrészt a vállalkozók állnák, az építési telkek eladásából pedig a városnak lesz bevétele. A Vámbéri tér árkádos részét is fel szeretnénk újítani. Egy másik terv szerint a zsidó emlékművel szembeni fabutikok helyén - amelyekért a tulajdonosok póttelkeket kapnának - szintén egy Makovecz által tervezett létesítményt szeretnénk építeni. Be (A szerző felvétele) kell fejeznünk a komplex lakásépítési programban elkezdett 18 lakás építését is. Szociális programunk keretében többféle alapot szeretnénk létrehozni. Az egyik a tehetséges gyerekek képzését célozza, a másik alapból a fiatal házasokat próbáljuk olcsóbban telekhez juttatni, egy következő alap pedig az egészségügy támogatását szolgálná. Hasonló alapot hoznánk létre a sport támogatására is. Az alapok pénzével a szakemberekből álló kuratóriumok rendelkeznének. Ami a kultúrát illeti: jól működik a városi művelődési otthon, de van két viszonylag önálló városrész, Sikabony és Tejed, ahol szintén van két kisebb kultúrház. Működtetésük az előző megbízatási időszakban nem volt megoldva, ezért e két létesítmény tevékenységét a dunaszerdahelyi nagy kultúrházon keresztül kívánjuk finanszírozni. A szlovák-magyar együttélést illetőleg én nem érzek feszültséget a városban. A lakosság 87 százaléka magyar nemzetiségű, azt hiszem, hogy a többséget alkotó kisebbség részéről megvan a tolerancia. A bizottságokon keresztül a szlovák nemzetiségűeket is bevonjuk az önkormányzati munkába, ugyanis felkértük azokat a pártokat, amelyeknek a jelöltjei nem jutottak be a képviselő-testületbe, hogy a szakbizottságokba jelöljenek szakembereket. Azt hiszem, ha ekkora toleranciát tapasztalnánk az olyan városokban, ahol 13 százalék magyar él, a kisebbségiek nagyon boldogok és elégedettek volnának. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy emlékművet szeretnénk állítani az 1848-49-es szabadságharc hőseinek, és ennek kapcsán adódott egy kis nemzetiségi nézeteltérés. Egyesek ezt valamiféle magyarkodásnak, mások ellen irányuló tettnek próbálták magyarázni. Én viszont úgy gondolom, hogy ez nemcsak a magyarok, hanem az itt élő nemzetek elnyomás elleni harca is volt, így ez a szabadság emlékműve lenne. GAÁLLÁSZLÓ GÓMORHORKA Művelődési ház - magánvállalkozásban Nem kell ahhoz különösebb politikai bölcsesség, hogy az ember megállapíthassa: az új évben sem jut az eddiginél több pénz a kultúra támogatására. Annál nehezebb viszont megtalálni az utat ahhoz hogy a kultúra, ezen belül a helyi kultúra még e kedvezőtlen viszonyok között is működhessék. Mert ahol még lenne is igény a színházra vagy más programokra, az anyagiak hiánya ott is határt szab. Nagyon ritka az olyan eset, mint a gömörhorkai, hogy akad egy ember, aki elhatározza: részben a helyi művelődési házra építve magánvállalkozásba fog, hogy az így keresett pénz egy részét kulturális rendezvények támogatására fordítsa. A mintegy 1200 lelket számláló, így gömöri viszonylatban nagynak számító település, Gömörhorka művelődési háza 1989 előtt nem tartozott a tipikus falusi kultúrházak közé, hiszen az akkor még működő cellulóz- és papírgyár üzemi klubnak építette. Persze a helybéliek segédletével s azzal, hogy az épület nem csupán a gyár igényeit szolgálja majd. Ennek az üzemi klubnak lett a vezetője az a Tömői Zsuzsanna, aki ma a művelődési házat, illetve a klubhoz hajdan tartozó létesítményeket magánvállalkozásban működteti. Arról faggattam, vajon miért határozott így. - A 70-es évek közepétől a cellulózgyárban dolgoztam. '89 után nyilvánvalóvá vált, hogy a gyár megszűnik. Úgy döntöttem, inkább megpróbálkozom a klub vezetésével. Akkor még úgy volt, hogy a gyár anyagilag is támogatni fogja működésünket. A támogatást azonban 1990-ben megszüntették - emlékezett vissza Tömöl Zsuzsanna. - A klub ezután anyagilag önállóvá vált, de még nem működött magánvállalkozásként. Közben elvállaltam a gyár strandfürdőjének és kis szállójának az üzemeltetését is, hogy a haszonból fedezzem a kiadásokat. Mikor már egy kicsit helyrerázódtunk, teljes egészében likvidálták a cellulózgyárat. Mivel az uszoda és a szálló nem volt szakszervezeti vagyon, csak a művelődési ház, az előbbi kettőt visszavették tőlünk. így jöttem össze üzleti partneremmel, aki szerette volna e két létesítményt bérbe venni. Megkérdezte, vállalnám-e a vezetésüket. Egy feltétellel vállaltam: ha engem is bevesz a káeftébe. így jött létre a T&Z, a partnerem azonban időközben nem látva üzletet benne - kilépett, így egyedül maradtam. - Meglehetősen merész vállalkozás volt kulturális tevékenységre is alapozva magánvállalatot létrehozni. Mi a cég fő tevékenységi köre? - Háromfajta tevékenységet folytatunk. Az egyik a szálló, a másik a művelődési ház büféjének üzemeltetése, a harmadik kulturális programok szervezése. Engem leginkább ez utóbbi érdekel. A vállalkozásba is azért fogtam, mert tudtam, hogy ha a szálló elválik tőlünk, akkor a klubra nem marad pénz. Meg azért, mert döntenem kellett, hogy hét ember, akikért én voltam a felelős, az utcára kerül-e vagy sem. Sikerült megtartani hét alkalmazottunkat, de legalább tíz embernek tudok rendszeresen munkát adni. - Az objektumokat, a művelődési házat és a szállót minden bizonnyal csak bérlik. - A volt üzemi klub, azaz a művelődési ház épülete még mindig a cellulózgyári szakszervezet tulajdona; mindaddig tőle béreljük, míg meg nem szűnik. Jő lenne, ha aztán a község, s nem a pozsonyi szakszervezeti központ tulajdonába kerülne. A szálló üzemi, nem pedig szakszervezeti vagyon volt. Megvallom, szeretném elérni, hogy valamilyen módon a cégem számára a jövőben is hasznosítani tudjam, mert enélkül, csak a kulturális tevékenységből nem tudunk majd működni. - Mit sikerült az utóbbi időben a kultúra területén megszervezniük? - Először inkább azzal kezdeném, amit magával a művelődési ház épületével sikerült tennünk. Felújítottuk villamos vezetékét, újraszigeteltük a tetőt, huszonöt év után kifestettük a nagytermet, felújítottuk a szociális helyiségeket. Kicseréltettem a két elavult vetítőgépet, most már szélesvásznú filmeket is tudunk vetíteni. A munka egy részét még az üzem által a klub céljaira elkülönített pénzek felhasználásával végeztük el, a színpad hangosításának felújítását a község is támogatta. Ami a rendezvényeinket illeti: a kassai Thália negyedévenként előadásokat tart, melyekre nemcsak gömörhorkaiak járnak. Ebben a falu vezetése is segítségünkre volt, a bérletet ők vásárolták meg. A nagytermet bálok, szalagavatók rendezésére is felhasználjuk. Nemrégiben itt tartották a Thália megalapításának huszonötödik évfordulójára szervezett ünnepséget is. Több magyarországi művész is vendégszerepelt nálunk. Mivel bizonytalan az objektumok helyzete, bizonytalan Tömöl Zsuzsanna vállalkozásának sorsa is. Ő azonban optimista: - Szerencsére eddig még minden szituációt meg tudtam oldani. Ha hagynak dolgozni, akkor bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz. KLINKO RÓBERT Fülekkovácsi, Fülekkelecsény és Fülekkurtány lakossága - az elmúlt megbízatási Időszakhoz hasonlóan - az elkövetkező négy évre Ismét egy polgármestert választott a három falu élére. A korábbi nem Jelöltette magát, a két új Jelölt közül pedig a harmincnégy éves Agócs Ottó került kl győztesen. November végén Jártam a fülekkovácsi községi hivatalban. - Véletlenül tértem be a hivatalba - magyarázta az új polgármester. - A hónap végéig még a korábbi munkahelyemen dolgozom, most éppen szabadságon vagyok. A régi polgármesterünk Losoncra utazott, ügyeket intéz. - Gondolom, azért önnek is marad intéznivalója az elkövetkező időszakra? - vetettem közbe. - Ha a tennivalókra gondol, azokból több is marad, mint Uj polgármester - régi gondok amennyit anyagilag győzünk komorodott el, és sorolta a legfontosabb feladatokat: Elsősorban Fülekkurtányban kellene korszerűsíteni a villanyhálózatot. Oszlopokat, vezetékeket kell cserélni, magyarán a faluba újból be kell vezetni a villanyt. Ehhez az előzetes számitások szerint 1 millió 200 ezer koronát kell előteremtenünk. Pontosabban „csak" 600 ezret, mert a losonci energiaipari vállalat a fele költséget magára vállalta. - Autóval jött? - kérdezte rövid gondolkodás után. - Akkor láthatta, milyen állapotban vannak az útjaink. Negyed századdal ezelőtt épültek. A három faluban 1 millió 300 ezer koronába kerül a felújításuk. Rengeteg pénz kell, és még azokról a tervekről nem is szóltam, amelyek megvalósítását az előző megbízatási időszakban megkezdtünk. Két évvel ezelőtt mindhárom településen megkezdődött a ravatalozó építése. Tagja voltam az önkormányzatnak, már akkor hangsúlyoztam, hogy csak egybe fogjunk bele. Nem hallgattak rám, most ott tartunk, hogy a három falunak egy halottasháza sincs. Ezeken kívül akad még néhány félbe maradt épület. Itt, Fülekkovácsiban például az új óvoda: úgy tűnik, befejezésére már nem telik a község kasszájából. Az az igazság, hogy a régi épület bőven megfelel. Kezdetben úgy gondoltuk, pékséget nyitunk benne, de nem nyithatunk. Nincs rá pénzünk. Eladjuk vagy bérbe adjuk egy vállalkozónak. Hasonló terveink vannak a fülekkelecsényi motellel is. Azt sem tudjuk befejezni. Kissé lazább témára térve az új polgármester elmondta, hogy építésznek tanult, eddigi munkaadói többnyire kőművesként vagy művezetőként foglalkoztatták. így érthetővé vált az építkezésekkel kapcsolatos aggodalma. Mellesleg a kultúrában is járatos, lakhelyén, Fülekkovácsiban a helyi Csemadok-szervezet elnöke. - Sok fiatal él a faluban folytatta -, éppen tegnap este tartottak szereppróbát. Nagyon elején tart a műsorkészítés, de örülök, hogy ez a generáció végre az effajta közösségi életben is megtalálta a szépet. A fiúk tegnap bejelentették, hogy futballcsapatot szándékoznak alakítani. Támogatom őket. Majdnem egy csapatra való játékosunk futballozik különböző szinten. Tudom, hogy az iskolások és az óvodások is elvárják majd a segítséget. Az óvodát, sajnos, kevesen látogatják. Magas a munkanélküliek aránya, az otthon lévő családok többsége nem járatja óvodába a gyermekét. Ha kitavaszodik, úgy tervezem, hogy a falusi munkanélküliekből építőcsoportot szervezek, hogy folytathassuk a megkezdett munkákat. Másrészt szeretnénk egy kicsit módosítani a községek arculatán. Fülekkovácsiban például parkosítani szeretném a buszmegálló melletti területet, a templomot körbe kell keríteni, az elhagyatott, lakatlan házak környékét rendbe tenni... Fülekkovácsiban még egy komoly problémánk van: a lakosság zöme a falun átfolyó patakba bocsátja a szennyvizet. Ettől aztán - főleg nyáron - bűzlik az egész település. Meg szeretném győzni a polgárokat arról, hogy ennek a megszüntetése valamennyiünk érdeke. Megbízatásom alatt szorgalmazni fogom az emésztőgödrök, szennygödrök kiépítését a portákon, mert csak így szabadulhatunk meg a bűztől. A fiatalokkal kapcsolatosan a polgármester elmondta, hogy jól érzik magukat, a legerősebb urbanizáció alatt sem költöztek el, azért élnek ennyien a falvakban. A településekről gyorsabban megközelíthető Losonc Fülekről nem is beszélve -, mint a városszéli lakótelepekről. S azért kertes házban vagy tömbházban élni nagy különbség. FARKAS OTTÓ