Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)
1995-01-03 / 2. szám, kedd
1995. január 10. HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZ Ó 11) Rabin veszélyben Hajtóvadászaf Dudajev ellen TA SR-hír A magát Dávid kardjának nevező szélsőjobboldali zsidó csoport halálosan megfenyegette az izraeli miniszterelnököt. A szervezet tegnap nyilvánosságra került röpirata áruló^ nak nevezi Jicchak Rabint, aki szerintük kiárusítja Jeruzsálemet, és eltűri, hogy az arabok zsidó vért ontsanak. A szervezetnek egyébként csak néhány tucat aktivistája van. Tagja az a mozgalom is, amelyet a 29 arab életét követelő tavaly februári hebroni vérengzés után törvényen kívül helyeztek. Vasárnap amerikai kormányforrások is megerősítették, hogy Bili Clinton elnök december végén a Fehér Házban Szíria és Izrael magas rangú katonai képviselőivel találkozott. Biztosította őket arról, hogy az Egyesült Államoknak érdeke a közel-keleti konfliktus megoldása. Szombaton a New York Times számolt be arról, hogy Jehuda Barak izraeli és Hikmat Sihabi szíriai vezérkari főnök a Clintonnal lezajlott 40 perces találkozóval zárta első, hivatalosan bejelentett megbeszéléseit. Itt kell emlékeztetni arra, hogy Jehuda Barak - mint arról tegnap beszámoltunk - immár nem vezérkari főnök. Rabin kormányfő őt nevezte ki a Szíriával folytatandó, a biztonsági kérdéseket érintő tárgyalások vezetőjévé. TA SR-hirek A legsúlyosabb harcok a pályaudvar térségében dúltak, pedig Pavel Gracsov orosz védelmi miniszter már vasárnap azt állította, hogy Groznij központját, így a pályaudvart is ellenőrzésük alatt tartják. Ezzel szemben Aszlan Mohadov, a csecsen hadsereg főparancsnoka az elnöki palotában arról tájékoztatta az AFP francia hírügynökség munkatársait, hogy az orosz egységeket kiűzték a fővárosból. A tudósítók is megerősítették, hogy a csecsen ellenállóknak köszönhetően az oroszok nem tudták elfoglalni Groznij központját, bár Moszkva hivatalosan már vasárnap délután azt jelentette, hogy az elnöki palotát legalábbis körülzárták. Gracsov tegnap is azt közölte, hogy az elnöki palotát körülzárva tartják, ám Dzsohar Dudajev csecsen elnök már nem tartózkodik ott. Sikerült megszöknie, s az ostromlott főváros egyik peremkerületében egy bunkerben rejtőzködik. Feltételezhető, hogy vele vannak azok a háborút ellenző orosz parlamenti képviselők is, akik szombaton érkeztek Groznijba. Az orosz különleges alakulatok állítólag hajtóvadászatot indította Dudajev ellen. A városból tízezrek menekültek el, de a harcok kezdete óta már így is több száz polgári személy és katona vesztette életét. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága Genfben kezdett tegnap taGeorge Joulwan amerikai tábornok, a NATO európai fegyveres erőinek főparancsnoka a Welt am Sonntag című német lapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy ami 1989-1990-ben történt - a berlini fal leomlása, a kommuniznácskozást a csecsen menekültek mielőbbi megsegítéséről. Feltételezések szerint kb. 200 ezer ember keresett menedéket rokonoknál és ismerősöknél. Több mint 100 ezerre becsülik a csecsen menekültek számát a szomszédos Ingusföldön és Dagesztánban. Ennek a két köztársaságmus feletti győzelem, Németország újraegyesítése csak egy szakasz végét s egy másik kezdetétjelentette. Európa és az atlanti államok valódi biztonsága a 21. században attól függ, sikerül-e megerősíteni az elérteket. Ezért az elkövetkező 5-6 éves átmeneti időszakban a NATOnak ébernek kell maradnia és késznek a bevetésre, ugyanakkor kezet kell nyújtania a volt elnak a területén már készen állnak a Vöröskereszt konvojai, hogy gyógyszert, élelmiszert és takarókat vigyenek Groznijba. Bár mind az oroszok, mind a csecsenek engedélyezték az áthaladást, ez nem lesz könnyű, mivel az utakat elözönlötték a katonák és a menekültek. lenségeknek, és azt mondani: együttműködhetünk. A tábornok szerint a NATO kibővítése politikai döntés tárgya, s ezt a döntést a 16 tagállamnak és a belépni szándékozóknak kell meghozniuk. Most már nem is az a kérdés, hogy legyen-e bővítés, hanem az, hogy mikor. A további kérdések pedig így hangzanak: hogyan és miért. N igériai száműzetésben 75 éves korában elhunyt Mohamed Sziad Barre volt szomáliai elnök - jelentette tegnap a BBC. 1991 januárjában a szomáliai felkelők kényszerítették távozásra egykori elnöküket, akinek tankban elrejtőzve sikerült elhagynia az országot közvetlenül azelőtt, hogy a felkelők elfoglalták Mogadishut. T homas Klestil osztrák elnök és német partnere, Roman Herzog, aki karácsonyi szabadságát tölti Ausztriában, vasárnap közös sajtóértekezleten emelte ki Ausztria EU-tagságának jelentőségét. Klestil kijelentette: országa, amely tegnap az Európai Unió tagjává vált, a többi állammal együtt kíván együttműködni a legfontosabb kérdések megoldásában, mint amilyen a biztonság, a szervezett bűnözés, a környezetvédelem. Herzog többek közt az unió és a kelet-európai országok közötti kapcsolatok javítását sürgette, s biztosított róla: az EU keretében sohasem jön létre egy „németül beszélő frakció". H enrique Cardoso, az új brazil elnök tegnap tette le hivatali esküjét. A 63 éves szociáldemokrata politikus az októberi elnökválasztásokon a szavazatok 54 százalékával győzött. Az elnöki székben Itamar Francot váltotta fel. Az ünnepélyes beiktatáson kilenc államfő és 110 ország vezető képviselője vett részt. Beszédében az új elnök 4 éves hivatali idejének legfőbb feladataiként a brazil fizetőeszköz stabilitásának biztosítását, valamint a szegénység elleni harcot nevezte. B elfast közelében, Stormontban az északír parlament egykori épületében tegnap tűz ütött ki. A jelentésekből nem derült ki, mi okozta a tüzet, illetve ki a felelős, és az sem, milyen károkat okozott. A CSEH MINISZTERELNÖK TERVE: Kormányfői találkozó Briinnben TA SR-hír Václav Klaus cseh államfő arra készül, hogy meghívja a CEFTA, vagyis a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás valamennyi tagországának kormányfőit - erősítette meg Ladislav Pištora kormányszóvivő azzal, hogy az időpontról még tárgyalások folynak. A Brünnbe tervezett találkozó a tavalyi poznani megbeszélések mintájára azt hivatott bizonyítani, hogy a cseh kormány igyekszik fejleszteni a közép-európai szabadkereskedelmi övezetet. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint tavaly növekedett az állampolgárok bizalma a cseh államfő iránt, s decemberben már elérte a 74 százalékot. Januárban ez az arány még 66 százalék volt, s májusban lépte át a 70 százalékos küszöböt. A legnagyobb bizalmat a kormánykoalíció pártjainak hívei között élvezi Václav Havel. A kormány iránti bizalom aránya 50 százalék körüli, a parlamentben a csehek kb. negyede bízik. A törvényhozás iránt az ellenzék hívei viseltetnek a legkevesebb bizalommal. Nyílt levél Bécsnek TA SR-hír A Greenpeace környezetvédelmi szervezet tegnap nyílt levélben emlékeztette az osztrák kormányt ígéretére, hogy Ausztria mint az Európai Unió tagja világos és aktív atomellenes politikát fog folytatni. Tekintettel az osztrák határtól csupán 120 kilométerre levő mochovcei atomerőmű veszélyére, legfőbb ideje, hogy a bécsi kormány beváltsa ígéretét - hangsúlyozta nyilatkozatában a nemzetközi szervezet. Véleménye szerint Ausztriának mindent meg kellene tennie, hogy megakadályozza a szlovákiai erőmű építésének befejezését. A kanadai Vancouver hagyományőrző lakosai idén is az Angol-öböl jéghideg vizében fogadták az új évet Egyiptom: Az egyiptomi hatóságok feltételezései szerint iszlám terroristák öltek meg tegnap négy különböző incidensben kilenc rendőrt az ország déli részén fekvő Asyut városban. Valamennyi esetben az autóbuszban támadták meg a munkába igyekvő rendőröket. Kirángatták őket a járműből, és a megdöbbent utasok szeme láttára lőtték le őket. Három polgári személy is megsebesült a busz falán áthatoló golyóktól. Törökország: A Kurd Munkáspártnak (PKK) fegyveresei tegnap megtámadták a Diyarbakir tartományban fekvő Hamzali falut. Öt gyermek és négy nő azonnal életét vesztette, nyolc személy a kórházba szállítás közben halt bele sérüléseibe. További hat lakos is megsebesült A török rendőrség a falut övező erdőket átfésülve keresi a tetteseket. A rádió jelentése szerint a kurdok az ország délnyugati részén általában olyan falvak és városok ellen intéznek ilyen jellegű támadásokat, melyek lakosságáról feltételezik, hogy nem ért egyet a kurd autonómiával, és a nemzeti kisebbségek ügyében Ankara hivatalos politikáját támogatja. Srí Lanka: Folytatódnak a kormányerők és a tamilok közti harcok annak ellenére, hogy a kormány erre a hétre a béketárgyalások felújítását jelentette be. Szombaton egy terrortámadás áldozata lett Karaiva Kandasamy volt tamil felkelő, aki politikai pályára lépett. A fővárosban lévő házába az egyik támadó gránátot dobott. A merénylet során a politikus 23 éves lánya is súlyosan megsebesült. Vasárnap három különböző helyszínen további hat ember vesztette életét. mSB-l'Jr Marion B&m>, Washington rég! ú' polgármester i négy ev után tegnap visszatért hivatalába. A „hivatali szünet" alati hábítőszer-kernshetíelem miatt hat hónapig börtönben volt, do mé£ így b elég Időt talált arra, hogy háromszor úlváljon, Illetve negyedszer megnósüljöo... ó'j vissznszeiazzv o Tegnap visszanyerte szabadságát a brit BBC háromtagú stábja. Vasárnap tartóztatták fel őket, szinte biztos, hogy orosz katonák, amikor megközelítettek egy orosz üteget. Ugyanebben a faluban vasárnapra virradó éjszaka életét vesztette egy orosz újságíró. A tegnapi jelentés szerint Vlagyimir Zsitarenko ezredes a Krasznaja Zvezdának, az orosz hadsereg lapjának tudósítója volt. A csecsenföldi invázió során egy újságíró már életét vesztette, mégpedig egy amerikai fotós, Cynthia Elbaum. December 22-én Groznij bombázásakor halt meg. Elfogadhatatlan a vajdasági autonómiaterv Mind a Jugoszláv, mind a szerb elnök békét vár az új évtől a Balkánon. Zorán Lilies Jugoszláv államfő az MTI és a Magyar Rádió tudósítójának adott nyilatkozatában kifejtette: számára elfogadhatatlanok a vajdasági magyarok autonómiatörekvései, azok mind az ország belső rendjének, mind a nemzetközi gyakorlatnak ellentmondanak. Hangoztatta: országa tiszteletben tartja a kisebbségek Jogait. Lilies szerint Jugoszlávia mindvégig fontos szerepet játszott a boszniai válság rendezésében, és ez a szerep még jelentősebbé válik a most következő szakaszban. Jugoszlávia bevonása nélkül nem lehet rendezni a délszláv válságot. Véleménye az, hogy országa mindent megtett az embargó feloldása érdekében, függetlenül attól, hogy indokolt volt-e a szankciók bevezetése vagy sem. A térség békéjének megteremtése most a világ országaitól, az ENSZ Biztonsági Tanácsától és leginkább a szemben álló felektől függ. Bízik abban, hogy 1995-ben sor kerül a szankciók eltörlésére vagy azok további szűkítésére. Meggyőződése, hogy valamennyi szomszédjuk - köztük Magyarország is - ezt kívánja, hiszen a környező országok hatalmas károkat szenvednek a blokád miatt. Hozzáfűzte ugyanakkor: a délszláv válság valamennyi vonatkozásának átfogó kezelése, és minden olyan követelés, hogy a koszovói, krajinai és egyéb problémákkal összekapcsolják a Jugoszlávia elleni szankciók feloldását, a harcok kiszélesedését és az egész Balkán lángba borulását eredményezné. A jugoszláv államfő cáfolta azokat a vádakat, melyek szerint Belgrád „Nagy-Szerbia" létrehozását tekinti céljának, de úgy vélte, Nagy-Szerbia, Nagy-Horvátország a régi Jugoszláviában létezett, hiszen minden szerb és minden horvát egy államban élt. Mint mondta, biztos abban, hogy a szerbek és a többi délszláv nemzet kénytelen lesz helyreállítani a gazdasági kapcsolatokat, a közös környezet hatására jószomszédi viszonyt kell kialakítaniuk egymással. Állította: Jugoszlávia addig nem ismerheti el Bosznia-Hercegovina függetlenségét, amíg a három ott élő nép számára elfogadható megállapodás alapján nem alakul meg az új állam. Macedónia esetében viszont nincs komoly akadálya az elismerésnek, ma kizárólag a görög-macedón vita tartja vissza Belgrádot ettől. Horvátország esetében Jugoszlávia támogatja a Cyrus Vance által kidolgozott háromlépcsős tervet, amelynek első szakasza, a harcok beszüntetése már megvalósult. A politikai megállapodást követően Jugoszlávia elismeri Horvátországot is - mondta az államfő. Koszovót a szuverén Szerbia részének mondta, ami az is marad, „természetesen az albán nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásával". Koszovónak Szerbia megadja a területi, a politikai és a kulturális autonómiát, de nem jöhet létre állam az államban. Ugyanakkor Lilies elutasította a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit, s kijelentette: Jugoszlávia a nemzetközi normák alapján tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. Az 1990es alkotmány szavatolja a Vajdaság területi autonómiájának folytonosságát. A magyar kisebbség Szerbia lakosságának három és fél, Vajdaság lakosságának pedig tizenhét százalékát teszi ki - idézte a hivatalos adatokat. A magyar autonómia tehát szóba sem jöhet, hiszen ezzel „megbomlana a nemzetiségek egyenjogúságának összhangja". Az államfő ezzel együtt elégedett a jugoszláv—magyar kapcsolatok alakulásával. A jugoszláv külpolitika egyik prioritása a szomszédokhoz fűződő kapcsolatok javítása és az együttműködés szélesítése.-Magyarország nemcsak földrajzi fekvése, hanem a kapcsolatok javításában rejlő lehetőségek miatt is nagyon fontos számunkra - mondta. Megállapította, hogy a kapcsolatok színvonala elmarad a mindkét fél számára kívánatos szinttől és a lehetőségektől. - A nemzetközi fórumokon időnként olyan magyar vélemények hangoznak el, amelyek szerintünk nem felelnek meg a kapcsolatok elmélyítését célzó törekvéseknek. Milosevics szerb elnök újévi köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy országa 1994-ben valamennyi fontos célját elérte: közel került a béke, megindult a gazdasági fejlődés, s megindították a bűnözés elleni harcot. A gazdaságban a válságkezelési programnak köszönhetően nagy sikereket értek el. Milosevics elmondta: biztos abban, hogy a szerbiai polgárok, intézmények és szervezetek bevonásával az ország 1995-ben is megvalósítja célkitűzéseit, s az esztendő újabb sikereket hoz majd Szerbia számára. Azt várja - mondta -, hogy az egykori Jugoszlávia minden térségében elhallgatnak a fegyverek. (N-g)