Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-07 / 32. szám

l/asámap 1994. augusztus 7. HÉTRŐL HÉTRE Vasá rnap 1994.augusztus 7. A NAP kel 05.36 - nyugszik 20.18 órakor A HOLD kel 05.45 - nyugszik 19.55 órakoc Névnapjukon szeretettel köszöntjük ibolya - Stefánia valamint Afrodité, Albert, Arabella, Donát, Donatella, Emiliána, Hilária, Kajetán, Kötöny nevű kedves olvasóinkat Ibolya - régi magyar névadás a ha­sonló virágnévből. augusztus 8. László augusztus 9. Ernőd augusztus 10. Lőrinc augusztus 11. Zsuzsanna, Tiborc augusztus 12. Klára augusztus 13. Ipoly A Vox Nova, alapítványi tá­mogatások híján, átmeneti­leg szünetelteti a minden hónap első hetében megje­lenő i/BSűrnap Plusz kiadását. Kérjük olvasóink szíves el­nézését - és a szlovákiai magyarság legnagyobb pél­dányszámú hetilapját segí­teni hajlandó szponzorok szíves támogatását. Köszönjük. l/asámap Családi magazin ., Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (« 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: mun­kanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelé­sek: PNS igazgatósága, Pribi­nova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 215 éve, 1779. augusztus 7-én született Karl Ritter német földrajztudós, a mo­dern földrajz megalapítója. Hangsúlyozta a ter­mészeti környezet ember- és történelemformáló szerepét. • 160 éve, 1834-ben halt meg Joseph Marie Jacquard, a róla elnevezett Jacquard-féle szövőgép feltalálója, amely forradalmasította a mintás anyagok szövését. • 100 éve, 1894-ben született Baranyai Lipót pénzügyi szakember, aki 1948-tól külföldön élt. Többek között a Vi­lágbank utazó képviselője, majd haláláig a frankfurti Deutsche Bundesbank tanácsadója volt. HÉTFŐ: 90 éve, 1904. augusztus 8-án Zólyomban született Szelényi István zene­szerző, zongoraművész, zenetörténész. KEDD: 275 éve, 1719. augusztus 9-én hunyt el Ne- deczky Sándor kuruc diplomata. Négy éven ke­resztül Rákóczi Ferenc követe volt I. Péter orosz cárnál. 1713-tól Komárom vármegye alis­pánja volt. • 80 éve, 1914-ben született Bajomi Lázár Endre író, műfordító. • 75 éve, 1919-ben halt meg Ruggiero Leoncavallo olasz opera­szerző. • 20 éve, 1974-ben a Watergate ügy miatt mondott le Richard Nixon amerikai elnök. SZERDA: 85 éve, 1909. augusztus 10-én hunyt el Bloch Mózes rabbi, Talmud-kutató. Híres rabbicsaládból származott. Nagytapolcsányban és Prágában tanult. 30 éven át, 1907-ig volt Bu­dapesten az Országos Rabbiképző Intézet Tal­mud-tanára. • 25 éve, 1969-ben halt meg Ko- dolányi János posztumusz Kossuth-díjas író, a népi írók mozgalmának egyik vezető egyénisé­ge. Híresek a őstörténetet feldolgozó regényei, A vas fiai, a Bolgor Margit és a Julianus barát. CSÜTÖRTÖK: 100 éve, 1894. augusztus 11- én született Neogrády Sándor repülő és térké­pész. Régészeti vonatkozású légi felvételeivel nemzetközi viszonylatban is kezdeményező munkát végzett. PÉNTEK: 70 éve, 1924. au­gusztus 12-én hunyt el Bródy Sándor író, drá­maíró, publicista, a századforduló jelentős pol­gári írója. • 30 éve, 1964-ben halt meg lan Lancaster Fleming angol író. A második világ­háborúban a haditengerészetnél, majd a kémel­hárításnál szolgált. Innen merítette ötleteit kém­regényeihez, amelyeknek hírhedt hőse James Bond. SZOMBAT: 175 éve, 1819. augusztus 13-án született George Gabriel Stokes angol fi­zikus és matematikus, a fény fluoreszkálásának első felismerője, a hidrodmamika, a fénytan és hangtan jeles kutatója. Tőle ered a fuoreszcen- cia fogalma. • 95 éve, 1899-ben született Alf­red Hitchcock angol filmrendező és forgató- könyvíró, horrorfilmek alkotója. A MAGASZTOS HÓNAP Az ősi római kalendárium lapjain ezt a hónapot „sextilis” néven em­legetik, mint az év hatodik hava. Ez volt a neve Julius Caesar nap­tárreformja után is, mígnem Róma első császára, Gaius Octavianus több szerencsés esemény nyomán, ami vele esett meg ebben az időszakban, el nem kereszteltette a hónapot. És mi is lehetett volna ez a név, ha nem a saját, szinte isteni magasztosságát kifejező augusztus. Ez a szó eredetét tekintve az avi-gengre megy vissza, amely madárjóst jelent, olyan személyt, akinek jóslata szerencsét hoz. Így, tekintettel a császár példátlanul szerencsés pályafutására, a szená­tus ráragasztotta a „legszerencsé­sebb” = augusztus jelzőt. De néz­zük meg egy kicsit közelebbről ennek a kiváltságos személyiség­nek az életútját. Apja Makedónia helytartója volt, míg anyja Julius Caesar hú­gának volt a leánya. Így Caesar fi­ává és örökösévé fogadta, és a Kr. e. 44-ben bekövetkezett merénylet után az ifjú Gaius utódlási igé­nyekkel lépett fel úgy, hogy még a hatalmas Antonius is meghátrált, később pedig szövetségesévé vált. Ellenfeleit lassan eltette láb alól (így például Cicerót is), és Antoni- ussal együtt Caesar gyilkosai ellen fordult, akik Keleten nagy erőt gyűjtöttek össze. A makedóniai Phillippinél ki­robbant csatában Antonius érvé­nyesítette fényes hadvezér! képes­ségeit és diadalmaskodott. Csak­hogy ezek után ismét viszály tört ki Augustus és Antonius között, főleg amiatt, hogy az utóbbi sze­relmi viszonyt folytatott Kleopát­rával. Ezért a rómaiak a haza el­lenségének nyilvánították. Antoni­us nem tudott ellenállni Kleopátra bűbájának és ez lett a veszte. Ami­kor a rómaiak Egyiptom megtá­madására készülődtek, a királynő alkuba bocsátkozott velük, Anto­niusnak a saját halálhírét üzenve. A hír hallatán a Kleopátra hálójá­ban vergődő kiváló hadvezér kard­jába dőlt. Ezek után Augustus diadalútja töretlen volt, gyakorlatilag minden hatalmat megszerzett, de a régi köztársaság intézményeit tisztelet­ben tartotta. Az ő uralma alatt Itá­lia a béke éveit élvezhette, és olyan költők dicsőítették, mint Vergilius és Horatius. A sikeres államférfit azonban leginkább családi kudar­cai keserítették el. Hiába hozott család- és házasságvédő törvénye­ket az akkori erkölcsi romlásban tobzódó társadalom megtisztulásá­ért, ha tulajdon lánya, Júlia kicsa­pongó életet élt. Igaz, Augustus is háromszor kötött házasságot. De alkotásai mindenképpen fennma­radtak, Rómát téglavárosból már­Fotó: Prikler László ványvárossá alakította és elmond­ható róla, hogy a római császárság megalapításával létrehozta a legna­gyobb politikai intézményt, melyet ember valaha is alkothatott. Nem véletlen tehát, hogy a sze­nátus a fenséges, magasztos jel­zővel ruházta fel. A baj csak ott van, hogy utólag minden császári méltóságot megilletett ez a cím, még a diktátorokat is. A magyar néphagyomány ezt a hónapot Kisasszony havaként is­meri. A kissé játékos megnevezés valamikor igen megtisztelő címet jelentett, a régi magyarok Szűz Máriát ruházták fel vele. Szeptem­ber 8-át, Mária születésnapját el­nevezték Kisasszony napjának, míg az augusztus a Kisasszony ha­va nevet kapta. Van azonban a magyar népi hit­világban egy másik jelentése is en­nek a szónak, amikor a kis­asszonyt természetfeletti lénnyel, kísértettel azonosítják. Ennek a nyugtalan léleknek a viselt dolgai vidékenként változnak. Van, hogy istállóban tartózkodó legényekhez jön be éjszaka és dalolni, hegedül­ni kezd. Az a legény, aki táncolni akar vele, biztos, hogy elveszett, mert a kisasszonytánc közben át­repíti őt a házak tetején, így a sze­gény legény erejét veszti és meg­betegszik. De az is megeshet, hogy a vízen átgázolók szekerére ül, mire a szekér kátyúba reked és a megkísértett emberek fején meg­emelkedik a kalap amiatt, hogy hajuk az égnek áll. Egyes helyeken elátkozott asszonyok, vagy öngyilkosok lel­ke kísért fejetlen kisasszony képé­ben. Megtörténhetik, hogy egy árokparton kidőlt fánál őrködik, ugyanis arra akasztotta fel magát és fejszével fenyegeti meg az ott elmenőket. Végül pedig azoknak is jó lesz vigyázni, akik a kisasszony által elrejtett kincset keresik. Mert ásás közben előbb egy félelmetes kutya jelenik meg, majd később maga a kiasszony. S ha ezek után a kincs­keresők nem menekülnének el, ak­kor a feltámadó vihar biztos elűzi őket. Hogy mi igaz ebből, nem tudni, de egy biztos: jól teszi né­mely férfiember, ha óvatosan bá­nik a kisasszonyokkal. Legyenek bármennyire fenségesek és ma­gasztosak is. a roma­tromfról A választások közeledtével a szlovák sajtó egy részé­ben egyre gyakrabban jelennek meg cikkek a szlo­vákiai magyarság összefogásának várható sikere­iről, a hármas koalíció kialakításáról. A Prácában a napokban látott napvilágot egy írás a Matica slo- venskáról, amelynek a felcíme így hangzik: „A ma­gyarok száma az egész világon csökken - nálunk növekszik.” Ennek okait kutatva a szerző megál­lapítja: ,pi burzsoá nacionalisták elítélése után fé­lelemből magyarnak jelentkezett az áttelepült szlo­vákok egy része. És nemcsak ők. A reszlovakizáltak többsége is, akik okiratokkal igazolták, hogy előde­ik szlovákok voltak, hogy ők tulajdonképpen elrna- gyarosodott szlovákok... Normális körülmények kö­zött nem jelentkezett volna magyar nemzetiségűnek körülbelül 150-160 ezer roma sem.” Nemrég már írtam arról a mélyszlovák megszál­lottságról, hogy itt tulajdonképpen nem élnek ma­gyarok, csak elmagyarosodott szlovákok. Ehhez most hozzájönnek az elmagyarosodott romák is. Érdekes, őket nem tartják szláv eredetűeknek! Ezúttal nem akarok foglalkozni azzal a hazugság­gal, hogy a reszlovakizáló magyarok okmányokkal igazolták szlovák eredetüket. Nem ártana, ha ezek a „tudósok” végigjárnák a magyarlakta vidéket és megkérdeznék a még élő reszlovakizáltakat. A rész- lovakizáció az elszlovákosítás legdurvább, Szovjet­unióból importált módszere volt (ugyanígy jártak a bulgáriai törökök isi). A fiatalabb nemzedéket fél­re lehet vezetni, és ezt meg is teszik. Az utóbbi időben a szlovák politikusok egyre gyakrabban előveszik a „roma-tromfot”. Vagyis népszámláláskor 150-160 ezer roma emelte félmil­lió fölé az itt élő magyarok számát. Nyomban meg­kérdezném azt is, hogy az a százezer, akik szlová­koknak vallották magukat, az ugyebár a legna­gyobb rendben van, sőt igazi hazafiak. De ha egy roma a magyar kultúrával, a magyar nemzetiség­gel érez közösséget, az már pellengérre kívánkozik. Tudtommal a demokráciában mindenki olyan nemzetiségűnek vallja magát, amilyennek érzi. Ha nem így lenne, akkor a magyarok száma Szlováki­ában még több lenne. Több tucat magyart ismerek, akik szlovák iskolában szlovák nemzeti kultúrát szívtak magukba és ezért szlováknak vallják magu­kat, pedig otthon magyarul beszélnek, szüleik és nagyszüleik nem is tudnak szlovákul. Meciar úr a választási harcban egyszeriben a ci­gányok nagy barátja lett és megpróbál a „roma- tromffal” játszani. Már a tábla-vitában is előhozako­dott azzal, hogy ha a magyarok helységnévtáblákat akarnak, akkor a második legnagyobb kisebbség, a cigányság is előállhat ezzel a követeléssel. Pedig bi­zonyára jól tudja, hogy a cigány nyelvben nincsenek történelmileg kialakult cigány helységnevek. Beszéd közben számos kifejezést magyarul, szlovákul szőnek mondataikba. A romáknak nincs nemzeti államuk, nyelvükből hiányzanak a modern politikai, műszaki, tudományos kifejezések. Ahol letelepednek, ott al­kalmazkodnak a helyi kultúrához Iskolába is a he­lyi viszonyok szerint járnak: magyar többségű fal­vakban magyar iskolába, szlovák településeken szlo­vákba. Cigány iskolák még nincsenek. A Vasárnap­ban közölt Elsősök bemutatkoznak sorozatban akad­tak olyan, néhány gyereket számláló kisiskolák, ahol a képen látható gyerekek többsége roma volt. A sors iróniája, hogy a magyar gyerekek nagy része itt szlo­vák iskolába jár. Valószínű, az fáj Meéiar úrnak, hogy a romák egy jelentős része vonzódik a magyar kultúrához, hagyományokhoz és nem hajlandó elfo­gadni kötelezőnek az államnyelvet. Él a demokrácia biztosította választási lehetőséggel. Meéiar úr nemrég, pártja külföldi újságíróknak rendezett sajtóértekezletén újra a romákkal „trom­folt”. Azt állította a világ színe előtt, hogy „a körül­belül hatszázezer magyarnak jelentkezettek fele ro­ma”. Ezek többsége legutóbb az Együttélésre szava­zott. Az árnyékkormány miniszterelnöke úgy szeret­né a romák öntudatát erősíteni, hogy megnyeri őket pártja szavazóinak. A romák azonban jól tudják, hogy a kisebbségben lévő pártok mindig jobban ki­állnak mellettük, mint az uralkodó többség. A roma szervezeteknek nemigen lesz képviselőjelöltjük. Ami­kor a nemzeti kisebbségek pártjai jogokat követelnek maguknak, abban benne van a szervezettségében még gyenge romák jogainak védelme is. Ezért nem hiszem, hogy a meglévő szlovák pártok bármelyike jobban képviselné a romák érdekeit, mint a magyar hármas koalíció. Nem hiszem, hogy Meciar úr vá­lasztási korteskedése megtéveszti a romákat. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents