Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-31 / 31. szám
A szár-fonálféreg Amit a paradicsomról tudni kell Kártétel és védekezés Az idei csapadékos tavasz kedvezően befolyásolta a szár-fonálféreg (Ditylenchus dipsaci Kühn) életkörülményeit. Ez a faj elsősorban mint a hagyma- és a fokhagymatövek kártevője okoz gondot. Roppant igénytelen és életrevaló, ezért egyike a legveszedelmesebb növényi élősködőknek. Mind az északi, mind a déli féltekén - főleg a mérsékelt égövi nagy mezőgazdasági kultúrák károsítója. A szár-fonálférget Németországban a múlt század közepén Kühn írta le mácso- nyából (Dipcasus). Egyik különlegessége, hogy páratlanul hajlamos a rasszképződés- re. Az egymással kereszteződő, legkevesebb 20 biológiai rassz (módosulat) egy- egy, kisebb-nagyobb tápnövénykörhöz ragaszkodik. Tápnövényként eltérő kártételéről teljesen lehetetlen egységes kárképet festeni. Nálunk elsősorban a gabonát (rozsot, búzát, árpát), vörősherét, lucernát, a hagymát és a cukorrépát károsítja. A fiatal vöröshagyma levelei feltűnően vaskosakká válnak és szabálytalanul elgörbülnek. Erős fertőzés esetén a kis palánta elhal, még mielőtt elérné a kétleveles állaA Házunk tája jó tanácsai A zöldség hűtése, darázscsali, friss virág- A fokhagymát - ha a levelei már elszáradófélben vannak - szedjük ki a földből, szellős helyen terítsük szét és várjuk meg, míg a rajta levő föld megszárad. A rászáradt talajszemcséket szárazon morzsoljuk le (ne pedig mossuk!), így a buroklevelek nem sérülnek meg.- A káposztafélék fő öntözési időszaka július és augusztus. Ilyenkor 10-12 naponként 40-50 mm vizet igényel. Ha nagyobb területen foglalkoztunk káposztatermeléssel, akkor nem árt tudni, hogy ez hektáronként 400-500 m3- nyi vizet jelent.- A paprikáról már többször írtuk, hogy vízigényes növény; ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lehet túlöntözni. Erre főleg borús időben, középkötött talajon, s olyan termőhelyen ügyeljünk, ahol magas a talajvízszint! Ilyen feltételek mellett a túlöntözés gyökérfulladást okoz.- Nemcsak a hűtőszekrényben tartható el napokig frissen a zöldség - például az uborka. Ennek hiányában nyaralónkban vagy éppen sátorozáskor frissen tarthatjuk napokig úgy, hogy 24 óránként 10-15 percre hideg (6-7 C-fokos) folyóvízbe tesszük, s utána árnyékos, hűvös helyen tároljuk.- A gyümölcsösben, de a ház körül is, sok gondot, kellemetlenséget okoznak a darazsak. (Arról nem is beszélve, hogy csípésük /mérgük/ többeknél allergiát vált ki.) Ellenük legegyszerűbben darázscsapdával - a fák koronájába, a szőlő lombja közé stb. akasztott polietilén vagy üveg fiaskóval - védekezhetünk. Csaliként jól bevált folyadék a sör, melynek nem tudnak ellent állni. Ha erre a célra szirupos vizet használnánk, akkor tegyünk bele néhány csepp ecetet, hogy a méhek elkerüljék.- Igaz, nyáron bőviben vagyunk a vágott virágnak - főleg, ha az saját kertünkben nő -, de még ekkor sem mindegy, meddig maradnak a vázában frissen. Élettartamukat meghosszabbíthatjuk, ha vizükhöz a használati utasításnak megfelelően Florant, Rosalt, TOG-ot, Chrystalt vagy valamilyen más hasonló szert adunk. Ha éppen nincsenek kéznél, akkor jó szolgálatot tesz az egy liter vízhez adott 5 %-nyi cukor és egy Acylpirin vagy éppen Penicilin tabletta. -rpotot. Gyengébb invázió során a növény megnő, hagymája is csaknem egyenlő nagyságú az egészségessel, de benne nagy barna foltok találhatók és fogyaszthatatlan. A fokhagyma levelei nem duzzadnak meg, hanem elsárgulnak és elfonnyadnak. Maga a hagyma töppedtté, szivacsossá válik, fogyaszthatatlan. Csapadékos esztendőben különösen nagy lehet a kár. A szár-fonálféreg a növény föld alatti, módosult szárában (gumó, hagyma, gyökértörzs), karógyökerében (cukorrépa, sárgarépa, cékla) és magában a szárában él. A petékből tápnövény híján sokáig nem fejlődnek ki lárvák. A fejlődés a gazdanövény talajba bocsátott gyökérváladékainak ingerlő hatására indul meg. A kis lárvák befurakodnak a sugár tövébe, illetve a hagymába. A szövetek között gyorsan fejlődnek (átlagosan 2-4 naponként vedlenek) és óránként 3-5 cm-t megtéve haladnak előre. Párzás után az 1,0-2,2 mm-es nőstény (a hím 1,0-1,8 mm) 200-400 petét rak. Az idősebb lárvák egy része a talajon keresztül újabb növényekbe furakodik. A fonnyadó, elszáradó növényekből az ivarérett példányok az egészségesekbe vándorolnak. A 4. fejlődési stádiumot elért, talajba rajzott lárvák, tápnövény híján anabioü- kus állapotban, tartóslárvákként, egy évtizedig is életképesek maradnak. A kifejlett állatok élettartama (környezeti adottságoktól függően) 1,5-2 hónap. A megelőzésben sokat segíthet a talaj gondos forgatása, a mélyszántás, a tiszta vetőmag, hagyma, gumó. Fontos a beteg növények mielőbbi betakarítása és a 3-4 éves vetésforgó. Sok gyomnövény a szárfonálféreg tápnövénye, ezert gyomtalanít- sunk. A talajt nematocidekkel fertőtlenítsük; ilyen a Nematin, Nemafos, Terrcur P, valamint a formalin 4 %-os oldata. (4 %-os oldatot a tömény, 40 %-os formalin 1:9 arányú hígításával kapunk; ebből 10 litert juttassunk ki négyzetméterenként). A vetőmagot Vidate L-lel kezelhetjük, vagy 45 C-fokos vízben 1-3 órán át áztassuk. Az Egyesült Államokban jól bevált a jód 1:4000 arányú vizes oldatában való áz- tatás. A hagymákat 1-4 %-os Polibarit- vagy 0,5 %-os formalinoldattal (2,5:45 formalin- víz arány) fertőtleníthetjük; 20-20 percig először 24 C-fokos, majd 45-50 C-fokos oldatban áztassuk őket. A tulipánhagymák érzékenyek a hőkezelésre, ezért 1-2 napig hideg oldatban áztassuk őket. dr. Hasák György Egyre gyakoribb hiánytünet a hajtatott paradicsomon, a paprikán, az uborkán, a rebarbarán, a dinnyén és a szabadföldi zöldségkultúrákban is. Főleg nagy termés előtt, sok káliumműtrágya használata után, vagy nagy szárazság idején várható. Túlöntözéssel - más tápanyaghoz hasonlóan - kimosható a gyökérzónából. Legegyszerűbb és legolcsóbb mód a keserűsóval történő többszöri lombtrágyázás. Megelőzésképpen minden növényvédő permetezés alkalmával 0,5-1,0 %- os töménységben keverjünk a permedéhez keserűsót, akut tünetek esetén a töménységet 4-5 %-ra emeljük. Perzseléstől nem kell tartani. Fürtkocsány-törés Ez a laza szövetállomány következménye, főleg a téli, kora tavaszi hónapokban okoz gondot a hajtatóknak. Pontos okát nem ismerjük, de tapasztalataink szerint több szellőztetéssel, ritkább átültetéssel, a hőmérsékleti értékek pontos betartásával mérsékelhető, illetve megelőzhető. Magnéziumhiány Vám P tir V. v *3» Mind gyakoribb tünet a magnézium- hiánytól keletkezett sárgulás Ödémás betegség A fényhiány és a magas páratartalom együttes hatására alakul ki. Gyakrabban január-február-márciusban mutatkozik a középtáji leveleken. A fóliasátrak szélén, a szellőztetőktől, fűtéstől távoleső helyeken nagyobb a valószínűsége. Önmagában az ödémás betegség nem veszélyes, sokkal nagyobb kárt okoz a vízhólyagok felrepedése után megtelepülő botrítisz. Haj tás vég-sárgulás Ezt klorózisnak is nevezik; a 6-8. fürtemelet kötése után, rendszerint az első fürtök éréséig gyakori. Vashiány, túlöntözés, talajlevegőtlenség, esetleg gyors növekedés mellett a magnéziumhiány okozhatja. A vashiány oka - nem számítva az erősen meszes talajokat - a túl- öntözésből eredő talajlevegőtlenség. Az öntözés mértékének csökkentésével, a talaj lazításával homokon egy-két nap alatt, kötöttebb talajokon 7-8 nap után, a klorózis megszüntethető. Kertészet és Szőlészet Az alvószemzésről A gyümölcstermő növényeket kétféle módon szaporíthatjuk: ivarosán (magvetéssel) és ivartalanul - például tőosztással, a növény valamelyik részének gyöke- reztetésével, oltással, szemzéssel. A szemzésről elmondhatjuk, hogy viszonylag könnyen elsajátítható és gyakran alkalmazott módszer. Mielőtt kísérletezni kezdenénk vele, jegyezzük meg, hogy csak a származásiiag (rendszertanilag) egymáshoz közel álló gyümölcsfajok szövetei forrnak össze. Például a kajszi szemezhető vörös- és Besztercei szilvára, mirobalánra, sőt kökényre is. Az őszibaracknak az édes és a keserű mandula egyaránt jó alanya. Célszerű felhasználni (persze nem a baracknál) a vadalma és a vadkörte, valamint a meggy magoncait is. A szemzésnek nagy előnye, hogy sikertelenség esetén megismételhető. Szemzéskor a nemes hajtásról csupán egy szemet kell átültetnünk. Arra viszont figyeljünk, nogy ne termő- (virág-), hanem hajtásrügyet használjunk fel. A július közepétől szeptember közepéig végzett szemzést szaknyelven alvószemzésnek mondjuk, tekintve, hogy az átültetett szemek megerednek ugyan, de csak a következő év tavaszán hajtanak ki. Mielőtt munkához látnánk, készítsük elő az alanyokat (magoncokat). Érdemes megjegyezni, hogy a szemzőhajtás kiválasztása mellett döntő szerepe van az alany megválasztásának is. A gyümölcsfák szemzésének idejét általában az alany szerint határozzuk meg. Ezzel lehetőség nyílik a gyümöicsfacsemete fejlődésének szabályozására is. Az alany fejlődését szabályozó szerepe a korona nagyságára, a termőre fordulás idejére és a fa termőképességére is kihat. A törpe, a féltörpe és az erős növekedésű alanyok segítségével - főleg az almával - olyan egyedek nevelhetők, amelyek leginkább kielégítik a természeti cél alapján megválasztott művelésmód (koronaforma) és a fajták által támasztott követelményeket. Az alany megválasztásával javítható a fák alkalmazkodóképessége a termőhelyhez - elsősorban a talajviszonyokhoz. Közülük a talaj kötöttsége, levegő- és vízellátása (telítettsége) az a fizikai tulajdonság, amelyet az alany megválasztásakor figyelembe kell venni. A szemzésnél a szemet a gyökérnyaki részben célszerű elhelyezni, ezért ezt a részt meg kell szabadítani a levelektől és az esetleges oldalhajtásoktól. A szemet lehetőség szerint az alany északi-északnyugati oldalán helyezzük el, szemben a széljárással. Ezzel vehetjük elejét, hogy a nap kiszárítsa a szemet. Ami az alanyt illeti, jó tudni, hogy annál jobban ered, minél életképesebb. Ha élénk a nedvkeringése, az alany könnyen adja a héját, a szem gond nélkül behelyezhető a bevágásba. Tartós szárazság idején többszörös beöntözéssel serkenthetjük a nedvkeringést. (folytatjuk) Miklós Dénes kertészmérnök sMh. Szerkeszti Pomichal Richárd Többé-kevésbé lefelé csüngő, harang alakú, gyűszűszerű virágairól kapta nevét a gyűszűvirágok (Digitalis) nemzetsége, mely a Tátogatófélék (Scrop- hulariaceae) családba tartozik. Lágyszárúak, többnyire kétévesek vagy évelők. A nemzetségnek mintegy 25 faja Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában honos. A gyűszűvirágokat napjainkban egyéb, divatosabb egy- és kétnyári növények mintha kissé háttérbe szorítanák. Ebben tán az is közrejátszik, hogy kevésbé ismeretes, miszerint inkább félámyékba valók, bár alapos öntözés mellett a déli fekvésű kiskerteket, a napos helyeket is tűrik. Apró magvaikat június elején kell hidegágyba vagy helyre vetni; a palántázásra - 15-20 cm-es tőtávolságra - júliusban kerülhet sor. Virágozni csak a második évben kezdenek, s a magok beérése után elpusztulnak. Vannak olyan kétnyári fajok, amelyek több évig is életben tarthatók, mégpedig akkor, ha a virágszárat közvetlenül az elvirágzás után - a magok beérése előtt - tőből kivágjuk. Ilyen például a sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), amely árnyékos helyre ültetve, ha elvirágzás után szárát levágjuk, több évig is megmarad. 50-120 cm-re is megnő. Virágai - egyoldalra álló fürtben - június-júliusban díszlenek. Csaknem gömbölyű pártájával tűnik ki az igen attraktívnak mondható gyapjas gyűszűvirág (D. grandi- flóra). Közép-Európa hegyvidékein találkozhatunk a kertkultúránkból is jól ismert piros gyűszűvirággal (D. purpurea). Jellemzője, hgy színpompás virágai mindig délre vagy a legerősebb fénybeesés irányába állnak. Az első évben csak tojásdad-hosszúkás levelekből álló tőrózsát fejleszt. A levelek széle csipkés, fonákja molyhos. A vadon élő faj virágai általában virágos-bí- borpirosak, belsejük sötétebb pontokkal díszített. A fajnak többféle kerti változata van, melyek színe lehet fehér, sárga, rózsaszín, bíborpiros, s ezek különféle árnyalata. Említést érdemelnek: a kettős szirmú (teltvirágú) Campanulata, mely a harangvirágra emlékeztet; a nagy virágú Gloxinaeflora és a száron körben álló, nem bókopló Excelsior hibridek. A Digitalis nem egyes fajai különféle glükosidákat, egyesek alkalidákat, szaponinokat srb. tartalmaznak. A piros gyűszűvirág leveleiből szívgyógyszer készül, glü- kozidái ugyanis a szlvizomzatra hatnak. Nagyobb adagban mérgezést okoznak; jó tudni, hogy a szervezetben ezek az anyagok felhalmozódnak (kumulálódnak). A mérgezésre jellemző, hogy először fokozódik, majd lassul az érverés, nehezebbé válik a légzés, egyensúlyzavarok (támolygás) lépnek fel. görcsök állnak be, megszűnik a szívműködés, s bekövetkezik a fulladásos halál. ~£——* : m ; f I v *j§ * rí A gyűszűvirágokat csoportosan, félárnyékba ültessük (Fotó: P. R.) A gyűszűvirágok a háziállatokra is mérgezőek. A kritikus adag zöld levélből a lónál 100-140, szarvas- marhánál 150-200, sertésnél 15-20, kecskénél 25-30, a kacsánál 5-10 gramm. A lovaknál a halál 14—24 óra alatt beáll. A mérgező hatás, a tünetek minden hazai fajnál azonosak, csak hatóanyag-tartalmuk változó. -rHÁZUNK TÁJA 1994. július 31. l/BS6map
