Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-03 / 27. szám
legszebb főtere lesz” y leendő ertben ion- az általunk föltárt szélességét veszem, akkor ahhoz megfelelő hosszúságnak is tartoznia kellene. Ezt viszont a főtér fönnma- lap. radt része már „nem adja ki”. Ha nem tárjuk föl az egész Itár- templomot, a tornyokat, a falakat, nem tudjuk végleg megolipül- alni. alap tőén :mp- zinte y vi- c is a mé- yne- t bírnak ételei) Az ásatások során előkerült vörös festésűfehér kerámia - a már a középkorban is híres gömöri fazekasság terméke dani az időrendi kérdéseket sem. A rom viszont nem későbbi, mint az 1506-os év. Ekkor borzasztó nagy tűzvész volt Rimaszombatban, a leírások szerint még a holtak is megégtek. Ez talán arra való utalás, hogy a templomhoz tartozó ossarium csontjai is elszenesedtek. Ez az ossarium a leletanyag alapján szintén a 15. századra keltezhető, s a föltáráskor egy vastag réteg égett csontot találtunk benne. De olyan apróra égettet, mint amilyeneket a bronzkori hamvasztásos sírokban találni. Szerintem ez biztosan az említett tűzvésszel függ össze. A templom körüli temető kerítésfalának széles alapú maradványairól dr. B. Kovács István a következőképpen vélekedik:- A kerítőfal nyomvonalán egy hajdani kút maradványaira akadtunk - mutatja dr. B. Kovács István- A templom kerítésfala esetleg összefügghet a városi jogok 1334-es odaítélésével, de egyelőre minden jel arra mutat, hogy a falak mégis későbbiek. Valamikor a 15-16. század folyamán épülhettek. Az viszont teljesen nyilvánvaló, hogy eredetileg nem azért épült, hogy a temetőt védje, hiszen alapjai sok helyütt egy méter harminc centi szélesek. A falhoz csatlakozik egy helyen egy patkó formájú toronyalap, a másik végén pedig egy négyzet formájú alap azonosítható. Eredetileg arra gondoltunk, hogy ez a falhoz csatlakozó két alap a város négy volt kapujából kettő. A föltárás után egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek nem kapuk voltak, hanem tornyok, a templom pedig erődített templom volt. A fal keletkezési idejének meghatározásához közvetett bizonyítékokat is találtunk. Előkerült egy gödör, amelyik 14-15. századi kerámiaanyagot tartalmazott. Ez a gödör a kerítőfa alatt volt. A fal tehát későbbi, mint a gödör. Egy másik helyen, pontosan a fal nyomvonalában egy hajdani kút maradványaira akadtunk, amelyet teljesen még nem tártunk föl. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a kutat a falnál később építették. Hogy a kutat mikor kezdték használni, az majd akkor fog kiderülni, ha leérünk a legaljára és meghatározzuk az ott talált, beleszóródott edények korát.- Miután itt, az északi oldalon már teljesen befejeződnek, hol folytatódnak majd a feltárások?- A déli oldalon, a templom fala és az I. világháborús emlékmű közötti részen. Minden bizonnyal kiderül majd, mitől vannak a templom déli falán látható repedések. Egy 1939-es építkezéssel összefüggő ásáskor ezen a déli részen is találtak épületmaradványokat, amelyeket térképre is berajzoltak. így a régészeti munka sok izgalmas felfedezést tartogat még. Klinko Róbert ilom nsága még nincs itt képviselve. :eumban - a rengeteg látniva- abban a kellemes meglepetés- ink, hogy a szakszerű rnagya- tyelvünkön hallhattuk! A ba- itgyanis egy kecskeméti származású fiatalasszony: Zolnai Katalin vigyázza.- Múzeumunk tulajdonképpen a véletlennek köszönheti létezését - forgatja vissza Katalin az idő kerekét. A Dukke Múzeum tulajdonosa Dánia egyik leggazdagabb asszonya, a ma már 87 esztendős Margót Siesbye jó húsz esztendővel ezelőtt, ki tudja miért, de felment kastélyuk padlására, ahol két csúnyácska, Utött-kopott, ám igencsak régi babát talált. Férje, aki szerencsére szakértő volt, felvetette annak gondolatát, hogy érdemes lenne ezeket a korabeli babákat gyűjteni. Margót asszony azóta pénzt és fáradságot nem kímélve járta a világot. Részt vett több tucat árverésen, s börzén. Hol Párizsban, hol Berlinben, Rómában vagy a világ más tájain vásárolta a kislányok kedvenc játékszerét. A múló évek során azután annyi baba és különböző más kellék gyűlt össze, hogy megvalósíthatta elképzelését: ezt a szép és értékes múzeumot, amelynek ünnepélyes felavatásán, 1986-ban, maga az anyakirálynő, Dronning Ingrid is megjelent! A kiállított babák mindegyikének megvan a története. Vannak például szomorú sorsúak, amikor kis tulajdonosuk idő előtt meghalt. Az egyik agyonnyúzott rongybaba a haláltábort is megjárta.- Ez itt - mutat Zolnai Kati az egyik pufók játékszerre - egy úgynevezett csempészbaba. Tudni kell, hogy a háború alatt, amikor sok család menekülni kényszerült, a határok átlépésekor igyekeztek elrejteni a pénzüket, az ékszereiket. A játékbabák „gyomra” nagyszerű rejtekhelynek bizonyult. A mellette ülő karakterbaba viszont „háromarcú”. Sírni, nevetni és aludni is képes. Az a baba, amely a karjában tarja gyermekét, a legértékesebbek közé tartozik. Érdekes módon jutottak hozzá. Egy szép napon valaki reklámszatyorban, pár írott szó kíséretében a kilincsre akasztotta. „ Úgy érzem, kedvenceimnek itt lesz a legjobb helye” - állt a név és cím nélküli levélben. Margót asszony újsághirdetés útján mondott köszönetét a nagylelkű ajándékozónak. Zolnai Katalin a látogatók kalauzolásán kívül beletanult a babarestaurálásba is. Ha egy macinak elveszik a szeme, ha egy babának eltörik a keze vagy lába, ő készséggel megrepa- rálja. És még valami: a belépőkből származó összeget a múzeum tulajdonosnője a Vöröskereszt számlájára utalja át. Ordódy Vilmos GustavKlimt Pozsonyban Szereim- virágok Volt honnan átmentenie a szecessziónak ezeket a fogalmakat - a nyugat-európai szimbolizmusból. Talán legismertebb, legemberibb hangon megszólaló, magyar színpadon is sokat játszott irodalmi gyöngyszemének, Maeterlinck mesejátékának kis hősei, Tyltyl és Mytyl a boldogtalanságot gyógyító kék madarat keresve járják be, ismerik meg allegorikus helyszíneken az élet és halál bugyrait. A szimbolizmusból az élethaláítitkok iránti intenzív érdeklődés átöröklődik a szecesszióba, jóllehet, ez az irányzat könnyedebb, mesésebb, vigasztalóbb utakon jár, a fájdalmasabb felhangok helyett üdébb hangnemben szólal meg. Le mondás, megtartóztatás, visszafogottság helyett élvezetekre hív - a gyönyör virágainak illatával csábít. Nem a rom- lottsá- got, a bujasá- g o t hirde- t i h a - nem a szépségnek a kifejezésére a nőt ábrázolja. Klimt ezt oly módon teszi, hogy a testi gyönyörnek kitárulkozó nőalakjainak lelkében is búvárkodhasson, tehát a lelki gyönyöröket is kifejezhesse. A megnyúlt formák, játékos kontúrvonalak a láncaitól megszabadult képzelet elindítói-ösztönzői, s mint a mesében, a díszítmény titokzatos utakra csábít. A női alakokban Klimt a lélek titokzatos ajtóit nyitogatja, s azt a pillanatot igyekszik megtalálni, amely a lelket felizgatja a szép iránt, amikor a lélek beszélni kezd. Ilyen talán csak a mesében van és a szecesszióban, amely nagyon is közel áll a mesék világához. A nő szerepe a szecesszióban - mint ahogy Klimtnél is - az irányzatot még távolabbi forrásokhoz vezeti el. Mert gondoljunk csak bele, mit akarnak ezek a virágfodrokkal körülvett, dús, szétomló haj fonatokkal pózoló, táncoló, magukat felkínáló-odaadó, erotikát sugárzó érzéki nők? Amit már az első nő, Éva akart az almával. Csábítani, elcsábítani. A bűnre? Szerelem- re ! virágok szépségével vetekedő tiszta testi-szellemi szépséget. Annak ellenére hogy a szimbolizmust említhetjük közvetlen szellemi rokonának, illetve elődjének, a szecesszió a barokk kor művészetét is eszembe juttatja - igaz, csak a formai megoldásokat tekintve. A barokk esztétikája a sejtel- messég, a titok esztétikája. A földi életet a túlvilághoz, az örök léthez elvezető út esztétikája. A megtévesztés, az elhitetés esztétikája. A földön túli létet olyan formagazdagsággal, buja dekora- tivitással kellett megteremteni a földön (a templomokban), hogy a hívő embert elkápráztassa, vonzza és meggyőzze. Lényegében ugyanezt teszi a szecesszió - modernebb, ^aját céljaihoz igazított - eszközökkel, természetesen más céllal. Mert bár az ÉLET és a HALÁL titkai szerepelnek a szecesszióban, de a szerelem virágai a földi gyönyörökre irányítják érdeklődésünket. Mesésebb is, mint akár a barokk, akár a szimbolizmus, hiszen nem volt olyan pontosan követhető célja, olyan, nem művészek által is támogatott, tömegeket megmozgató szándéka, mint például a barokkban a megváltás elérése. Ezzel ellentétben a szecesszió esztétikája nehezen megfogalmazható, valamiféle elvont szépség felé való törekvés eszköze. Inkább a megigazulást, az önmegvalósítást keresi a földi gyönyörökben - a szerelem nehezen, amolyan sejtelmes-légies virágnyelven megfogalmazható, illékony szépségében. Klimt és a szecesszióba sorolható legtöbb festő ennek a S az effajta bűnbe könnyen belerántható társ, a férfi Klimtnél a szerető szerepében jelenik meg, elfogadja és élvezi a lélek és a test szépségét. Az antik szépségű nőtől, mint antik iste- nek, robusztus, atlétatermetű, erőt sugárzó ifjak, csak elfogadják áldozatukat, a szépet, a szerelmet. Természetesen nem öncélú, nemcsak dekoráció a kép körül tekeredő buja növény-, illetve virágfolyam. Egyfelől a sejtelmesség, az elkápráztatás eszköze, ugyanakkor a lelki szépség hordozója, másfelől a testi szerelem, a teremtés, az új élet születésének szimbóluma. A buja virágfüzér a termékenység, az élet elpusztíthatat- lanságának'jelképe. Az ötvenes években a szecesszióról meglehetősen hallgattak. Szöges ellentétben állt ugyanis a képzőművészet ge- ometrizáló, konstruáló elvont formákra épülő, a természetességgel szakító, a racionális rend visszaadására irányuló törekvéseivel. Klimtet azonban, aki rajzaival és e tanulmányok alapján festett, sejtelmes színvilágú képeivel a művészetben megszabadította az embert a konvencióktól, a morális korlátoktól, gátaktól, aki prüdériát és szemérmességet félretéve, alkotásaival leszakította a szépség, a gyönyör égő-lángoló virágait, nem lehetett átfesteni a geometriával. Rajzai és festményei túlélték a kényszerű hallgatást, s most Pozsonyban is láthatóak. Alkotásaiból a Bécsi Történelmi Múzeum és a Szlovák Nemzeti Galéria közösen rendezett tárlatot. Tallósi Béla 1994. július 3. l/HSárnsp
