Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-11-06 / 45. szám

áció feltételezi a nyelvet, ő-pallérozó szövegi részt öveg művészi megjelení­ással, angol alapossággal, ességgel, skandináv meg­sülnek a tinédzserek „ol- ;sé fura hibridek ezek a cemény, testesebb borító­vagy éppen belsejük szá- mini-képernyővel, ki- ly feladatok megoldására ikkal. Szó, adekvát formá- at, írásművészet, kompu- riatervezés és könyvköté­A Corvina, legyen bár fakszimile, a magyar könyvművészet büszkesége napjainkig szét szimbiózisának lehe­tünk a tanúi lépten-nyo- mon. Goethe szülővárosában nem éppen könnyű az ilyesmit kimondani, ám egyre nyilvánvalóbb, .hogy nem a szépirodalom javára történt hangsúlyel­tolódás a könyvszakmá­ban. A polcokat - de a kereskedelmi jellegű tár­gyalások napirendjét is - leginkább terjedelmes memoárok, enciklopédi­kus művek, fakszimilék, tudományos monográfiák töltik be. A népszerű-is­meretterjesztő könyvek sorában első helyet az egészség (általában), az elyes életmód-életvitel, a cozás, a betegségek meg- o'tása (az aromaterápiától !), a sport és a szabad idő nas mozgáskultúra téma­is reneszánszát éli. A ma nem csupán hinni akar a erőkben, hanem azokat ;tné, Nos, segédkönyvben rankfurti vásáron látotta- nődhetünk rajta, vajon a ának közel kétezer kiadó- i könyvtermése legjavát, íommerciális szemponto- i vett a válogatásnál. Nos, r a 340 ezer kiállított titu- iza is maradhatott még jó, ís olvasnivaló bőven. Eb- viszont leszögezhetjük, ég túlnyomó többségének i táplálék akut hiányában vednie. ztársaság 80 négyzetmé- erületet bérelt Frankfurt- kiadó összesen 758 titu- tt be. A kiállítási részleg isak, közvetlenül a záró­íz információt: 114 kiadói etember, 41 újságíró, író ytatott tárgyalásokat, ta- : tájékoztatást Ladislav 1, a kulturális minisztéri­um főtanácsosától és dr. Eubica Durisino- vától, a minisztérium illetékes szekciójá­nak munkatársától. Mi is szeretnénk felvi­lágosítást kapni: vajon a szlovákiai könyv­kiadás keresztmetszetét bemutató pavilon­ban miért nem jutott hely a dél-szlovákiai magyar könyvkiadóknak? A válasz tömör: „Sajnos...” Egy körlevelet tesznek le elém. amelyet valamennyi kiadó megkapott... 1994. szeptember 15-éig kellett (volna) az illetékeseknek megküldeni a kiállításra szánt könyveket. A nekem nyújtott felvilá­gosítás szerint - bár irányszámokat is küldtek - a könyvek nem érkeztek meg... és ami nincs, azt nem lehet kiállítani. A szomszédok háza táján, a Cseh Köz­társaság pavilonjában bizakodó várakozás, derűlátás honol. Kundera-Hrabal-Skvo- recky-Kolár - ők alkotják a kiállítás ten­gelyét. Üzleti tárgyalások, PEN-találko- zók, koktélpartik váltogatják egymást; a Frankfurter Allgemeine Zeitung első olda­lán foglalkozott a cseh részleggel, né- met-cseh irodalmi estre készülnek. Cseh barátaink számára Frankfurt kiváló alka­lom: itt szeretnék lerakni az 1995-ös prá­gai könyvvásár sikerének az alapjait. S ahogyan elnézem a 180 négyzetméternyi pavilonjukban zajló nyüzsgést, igyekeze­tük nyilván sikerrel jár majd. Magyarország először mutatkozott be Frankfurtban nemzeti standdal. Ez annyit jelent, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülésének az égisze alatt mintegy 200 magyar kiadó könyveit mutatják be, hogy átfogó képet nyújtsanak a magyar könyvkiadás helyzetéről. Mészá­ros József vezérigazgató ugyancsak elfog­lalt ember, tárgyalás tárgyalást követ. Eredmény? Mindeddig üzleti titoknak szá­mít. Tény viszont: ma, ha kell, „kulcsra kész” könyvet szállít a kicsit magára is adó kiadóvállalat. Nyelvi korlát - főként ha vi­lágnyelvről van szó - nem létezik. Ma viszonylag nehezen identifikálható egy-egy kiadó nemzeti hovatartozása. Olasz kiadó működik Párizsban, német Rómában, angol Berlinben... A kiadó tu­lajdonosának a neve sem árul el gyakran sokat, sőt megtéveszthet... A jelentősebb műveket ki-ki több mutációban dobja piac­ra. A szerző? Nemzetisége esetleg a témá­jával párhuzamosan érdekes... Persze Kö- zép-Európában a helyzet változatlan...! Polák Imre A szúmban - vél­hetően a pavlo­vi reflexek hatá­sára - összefut a nyál, amint a csarnokba lép­ve közelebb megyünk az ötszintes kontinuális szárítóhoz. A 70-80 fo­kos melegben száradó fűszerpaprika fenséges illata megcsiklandozza az ízlelőszerveimet, s ahogy körbejárjuk a berendezést, emlékeim­ben felidéződik a gyer­mekkorom, amikor nagyapámék eresze alatt hatalmas füzérek­be fűzve lógott a tűzpi­ros fű- szerpaprika, be­ugrik a csutkázások mesemondással kísért, kellemes esti időtöltésé­nek emléke. De hol vannak már a régi szép idők! Napjaink papri­kamalmai már csak ne­vükben emlékeztetnek elődeikre. Itt már nem lógnak a hatalmas pap­rikafüzérek, nem száll az illatos, szemcsés, finom, tűzpiros por, itt már fehér köpenyben és kendővel járnak az asszonyok. De az illat, a paprika il­lata még a régi.- Talán kevesen tudják, de valaha a magyar királyi udvar számára is ezen a vidéken termelték a fűszerpaprikát, hi­szen a Duna mente napsütéses tájain ki­váló feltételekkel megterem e növény - tájékoztatott Papp György, a dunaradvá- nyi Zelfruct - Papas cég tulajdonosa. Tudták ezt minden bizonnyal a törö­kök is, akik a 16. században meghonosí­tották ezen a vidéken a Közép- Amerikából származó fűszernövényt. Az egykori leírások a pogányok és a sze­gények fűszereként is emlegetik, napja­inkban nélkülözhetetlen fűszernövénnyé vált. Főleg miután a tudományos kísérle­tek is igazolták, hogy a fűszerpaprika több vitamin mellett ún. U-vitamint is tartalmaz, amely kifejezetten kedvező hatással van a fekélyekre. A kiváló ter­mesztési és környezeti feltételek ellenére azonban az elmúlt évtizedekben eléggé kegyvesztett növény lett ezen a vidéken. A felfutó, fólia alatti zöldségtermesztés mellékvágányra szorította, hiszen gépek nélkül eléggé munkaigényes a termesz­tése. A szövetkezetek is általában olyan parcellákra ültették, amelyekkel nem tudtak mást kezdeni. Pedig az igénytelen növény meghálálta a csöppnyi gondos­kodást is.- Ha a fűszerpaprikát nem kezeljük ár­vagyerekként, hanem megadjuk neki, amit igényel, szép terméssel hálálja meg a gondoskodást. A szép nem csak a ho­zammennyiségre, hanem a paprika színé­re, ízére is érvényes. Csak ilyen nö­vényből lehet jó minőségű őrölt fűszer­paprikát előállítani - teszi elénk az asz­talra a legfrissebb terméket Papp György. Összehasonlítva a különféle spanyol, marokkói és egyéb behozatalból szárma­zó paprikával, első látásra szembetűnik a különbség. A színek közötti különbség azonban csalóka, mondom én, főleg mi­Paprikabirodalom A JÓ FŰSZERPAPRIKA TITKAI óta kiderült, hogy a magyarországi fűszerpaprikát ólomtartalmú festékkel színezték piaci színűre.- Nálunk ez nem történhet meg! Én hi­szek abban, hogy a piacon csak jó minőségű termékkel lehet hosszú távon érvényesülni. Amikor 1991-ben privati­záltam ezt a paprikaszárítót, jóformán a nulláról kezdtem. Csak abban voltam biztos, hogy jó minőségű terméket tudok előállítani, de az eladásról fogalmam se volt. Üzletekben kapható fűszercsoma­gokról olvastam le a gyártók nevét, s ezeknek ajánlottam a terméket. Nem di­csekvésből mondom, de nincsenek érté­kesítési gondjaim, a jó minőségű termék­nek van és lesz is piaca. Mi tehát a jó minőségű fűszerpaprika titka?- Egészséges, megfelelően érett papri­kából lehet csak jó minőségű fűszert előállítani. Fontos, hogy a leszedett pap­rikát legalább 8-10 napig fonnyasszuk, hogy a színe a húsba is átérjen. Megesik, hogy a kistermelők néha megtottyadt, esetenként rothadásnak indult paprikát kínálnak, amivel otthon már nem tudnak mit kezdeni. Esetenként akár olcsóbb áron is. Csak azt tudom nekik mondani, hogy nekem nem olcsó paprika kell, ha­nem jó minőségű. Ha meg akarom tarta­ni a vevőkörömet, csak jó minőséget kí­nálhatok. A szárítás előtt kefés mosóban, majd zuhannyal is megmossuk a papri­kát, s így kerül az ötszintes szárítóberen­dezésbe, ahol 4-5 óra alatt őrlésre kész állapotúra szárad. Nem őröljük le azon­nal, hanem légmentes papírzsákokba rakjuk, s csak konkrét megrendelés ese­tén kerül a kalapácsos malomba, így mindig friss terméket tudunk szállítani. Fontos tudni azt is, hogy a paprika mag­ját is le kell őrölni, ettől kapja meg a fűszer a zsírosságát - állította a tulajdo­nos.-Az idei paprikára különösen oda kell figyelni, hiszen kevesebb a szárazanyag­tartalma, gyorsabban rothad - véleke­dett Papp György. Ebből a szempontból már könnyebb helyzetben van, hiszen a szerződéses partnerei tisztában vannak a- Az idei paprikának kevesebb a száraz­anyag-tartalma, jobban oda kell rá fi­gyelni - állítja Papp György. Rehák Zsuzsanna a már megszáradt paprikát légmentes papírzsákokba rakja. Nagy László felvételei Rehák Géza és Chovan Terézia a mosás előtti osztályozás során külön ügyelnek arra, hogy csak a megfelelő minőségű paprika kerüljön a mosóba. minőségi követelményekkel. Fűszerpap­rikát évente 70-80 hektáron szerződés­sel termeltet, úgy, hogy a vetőmag be­szerzési költségeihez is hozzájárul. Sőt, a szárító jobb kihasználása érdekében hagymát és igények alapján más zöldsé­get is szárítanak. A piacon voltak, vannak és lesznek ügyeskedők. Papp György azonban úgy véli, hosszú távon csak a becsületes munkának és a jó minőségű terméknek van esélye az érvényesülésre. Náluk minden egyes termelő paprikáját egy­mástól elkülönítve szárítják, hogy a későbbiek során is megkülönböztethető legyen.- Ha úgy csinálja az ember, mint azt, amit saját használatra szán, akkor nem lehet gond sem a minőséggel, sem pedig az értékesítéssel - állította Papp György. A hazai paprikapiac kilátásait tekintve vállalkozói hitvallásnak sem megve­tendőnézet. (t.szilvássy) RIPORT 1994.november 6. IteSfi/TUp Kö nyv, komputer „kéz a kézben”

Next

/
Thumbnails
Contents