Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-10-23 / 43. szám

1994. október 23. HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1994. október 23. A NAP kel 06.29 - nyugszik 16.42 órakor A HOLD kel 21.54 - nyugszik 12.13 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GYÖNGYI - ALOJZIA valamint Gyöngyvér, Ignác, Jagelló, Jozefina, Natália, Odília, Szeverin, Zéránd nevű kedves olvasóinkat Gyöngyi - a Gyöngyike névből rövi­dült, ez pedig a Gyöngyvér becézője október 24. Salamon október 25. Blanka október 26. Dömötör október 27. Szabina október 28. Simon október 29. Nárcisz A leginkább törvénye Ha tudod, hogy leginkább, akkor végső soron miért nem? (Murphy) i/Bsárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (» 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30 óráig. Te­lefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelé­sek: PNS igazgatósága, Pribi­nova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 100 éve, 1894. október 23-án született Beretzk Péter orvos, ornitológus, akinek nagy szerepe volt a szegedi Fehér-tó madárvilágának feltárásában. • 90 éve, 1904-ben született Szalatnai Rezső irodalom- történész, író, műfordító. • 55 éve, 1939-ben hunyt el Zone Grey amerikai westem-regényíró, aki a magyarul is megjelent Legendás lovasok című regényével lett befutott író. 54 megjelent műve nem képvisel valami nagy művészi értéket, ennek ellenére megfilmesítették regényeit, amelyekből a külföldi fordításokkal együtt több mint harmincmillió példány kelt el. HÉTFŐ: 235 éve, 1759. október 24-én halt meg Georg Friedrich Händel német zeneszerző, a barokk zene kimagasló alakja. • 195 éve, 1799-ben hunyt el Kari Ditters von Dittersdorf osztrák zeneszerző, a bécsi klasszicizmus képviselője, a német vígopera úttörője. • 65 éve, 1929-ben ezen a napon volt a New York-i tőzsde „fe­kete napja”. Európába csak másnap, 25-én, pénteken jutott el a csőd híre, ezért „fekete pénteknek” is neve­zik a két világháború közötti világgazdasági válság kezdetét. KEDD: 185 éve, 1809. október 25-én halt meg idősebb Wesselényi Miklós báró, politikus, szen­vedélyes, féktelen természetű erdélyi nagybirtokos, if­jabb Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós” apja. • 135 éve, 1859-ben hunyt el Afrikában, a Togo állambeli Kétában, huszonnyolc éves korában, maláriában Böhm Sámuel, az első magyar külmisszionárius. • 105 éve, 1889-ben halt meg Émile Augier francia drámaíró, az első francia író, aki színpadra vitte az időszerű politi­kai eseményeket. Sok vígjátéka közül ma már szinte egyet sem játszanak. SZERDA: 120 éve, 1874. októ­ber 26-án hunyt el Peter Cornelius német költő és ze­neszerző. Liszt Ferenc és Richard Wagner befolyása alatt álló egyházizene- és operaszerző, dalköltő és ze­neteoretikus volt, aki zenéjéhez többnyire saját maga költötte a szöveget. • 75 éve, 1919-ben született Mo­hammed Rena Pahlavi, az utolsó perzsa - vagyis iráni sah. CSÜTÖRTÖK: 555 éve, 1439. október 27-én halt meg Albert, az első Habsburg-házi, és Albert né­ven az egyetlen magyar király, akit Ausztria hercege­ként V. Albrechtnek, és német királyként II. Albrecht- nek neveztek. Pozsonyban választották királlyá, és itt volt az esküvője is Zsigmond magyar király lányával, Erzsébettel. • 235 éve, 1759-ben született Kazinczy Ferenc író, a korabeli magyar irodalom és nyelvújítás vezéralakja. Legismertebb műve életrajza, a Pályám emlékezete. PÉNTEK: 525 éve, 1469. október 28-án született Rotterdami Erasmus németalföldi író, huma­nista, filológus és pedagógus, akinek születési évét csaknem ötszáz évig vitatták. A humanista emberesz­ményt kidolgozó Erasmus elsősorban moralista volt. Csípős hangú, szellemes írásai a latin nyelvben való fölényes biztonsággal íródtak. • 290 éve, 1704-ben hunyt el John Locke angol filozófus, a 17. század nagyhatású filozófusa, Bacon és Hobbes empirikus fi­lozófiájának kiteljesítője, Hume és Kant elődje. • 235 éve, 1759-ben született Georges Jacques Danton fran­cia politikus, a nagy francia forradalom párizsi radiká­lisainak népszerű vezetője, akit a forradalmi kormány­zat egy koncepciós per után kivégeztetett. • 150 éve, 1844-ben halt meg Kisfaludy Sándor, középbirtokos nemesi származású költő, Kisfaludy Károly drámaíró bátyja. Győrött és Pozsonyban filozófiát és jogot ta­nult. Legismertebb műve a Himfy szerelmei. SZOM­BAT: 125 éve, 1869. október 29-én született Zechme- ister Jenő gépészmérnök. Nevéhez fűződik a vasútiko- csi-gyártás korszerű technológiájának, mindenekelőtt a sajtolásnak a meghonosítása. Találmányai közül legis­mertebbek: csapágya, forgóváza és a más vasutaknál is alkalmazott szögemeltyűs ütközőrendszere. • 105 éve, 1889-ben hunyt el Nyikolaj Gavrilovics Csemisevszkij orosz irodalomesztéta, filozófus, író. • 80 éve, 1914- ben halt meg Batthyány-Strattmann Ödön herceg, vi­torlázó, földbirtokos, a főrendi ház örökös tagja, csá­szári és királyi kamarás. Ó volt a magyar versenysport első külföldi sikert elért képviselője. A Balatonon meghonosította a vitorlás versenyzést. Összesen 17 al­kalommal versenyzett külföldön - és 16-szor győzött. jg^ERMEKSZÉPSÉGVERSENY: Egy szerkesztőség életében is vannak kellemes, váratlan meg­lepetések. Amikor ez év márci­usában meghirdettük a gyer­mekszépségversenyt, még a leg­merészebb álmainkban sem mertünk arra gondolni, hogy ilyen nagy érdeklődést vált ki a iiasúmap Olvasóinak körében. Már az első napokban százával érkeztek a fényképek, a nevezé­si lapok és a nevezési összegről szóló bizonylatok. Ekkor még többen azt hitték, hogy ez csak amolyan gyors fellángolás, és a hév néhány napon belül alább­hagy. Nos, szerencsére, nem úgy lett; így a beküldési idő le­jártáig - 1994. május 31-éig - több mint 2200 nevezés érke­zett! Tisztességgel be kell valla­nunk: ezzel egy időben megsza­porodtak a türelmetlenkedők is, mert mindenki minél előbb sze­rette volna viszontlátni gyerme­két, unokáját a Hang-Kép hasáb­jain. Ekkor kezdtük dupla olda­lon közölni a gyermekek képeit, de még így is - a mai napig ­több mint 1200 kép vár közlésre. A szerkesztőség berkeiben, né­mi öniróniával, ekkor kelt szárnyra az a „Jiír”, hogy az utolsó képek majd akkor látnak napvilágot, ha az azokon sze­replő gyerekek már-már az év asszonya, vagy az év vőlegénye nevű versenyre jelentkezhet­nek... Nos, nem így történt. Ügy döntöttünk, hogy a versenyt no­vember végéig kell befejezni, aminek szülők és gyermekek nyilván egyaránt örülnek. Ezért több külön mellékletet készítet­tünk, amelyben gyorsított ütem­ben közreadjuk a még közlésre váró gyermekfotókat. Már most biztosítsa a Vasárnap jövő heti, 44., valamint a rákövethező he­tek számait is! -cse­BÖNGÉSZŐ Ezer, illetve kétszer ötszáz koronát sorsolunk ki azok között, akik helyesen tippelnek és válaszukat péntekig postára adják. A nyertesek nevét már jövő szerdán az Új Szóban közöljük. Ezen a héten is böngészhet, ha éppen kedve tartja. Kérdésünk a következő: Micsoda vagy kicsoda az Alhambra? 1. Egy ókori indiai bölcs. 2. A mór építészet remeke. 3. Az alkimisták által feltételezett csodatevő kő. Kérjük, hogy a levelezőlapra írja rá: BÖN­GÉSZŐ, és az Ön által helyesnek vélt választ. világvisszhang A világsajtó nagy erő, és ritkán fordul elő, hogy véleménye olyan egyöntetű legyen, mint Meciar választási győzelméről, a győztes pártvezér személyiségéről. Eléggé meglepett, hogy Berlintől Washingtonig ugyanúgy ítélik meg, mint mi, magyarok, akikkel pályafutása alatt egyetlenegyszer sem talált alkalmat értelmes eszmecserére, az egyetértés keresésére. Három fő hibát vetnek Meciar szemére: 1. diktátori hajlamait, 2. Szlovákia elszige­telését, a külföldi tőke beáramlásának akadályozását, 3. nacionalista, kirekesztő törekvéseit. Most, hogy harmadszor is kezébe került a kormányalakítás lehetősége, nézzük, mi­lyennek látja a világ. „Ha Meőiar harmadszor is kormányfő lesz, akkor Szlovákiában a politikai irányzat a Moravcík által kipróbált higgadt középtől a bal és a jobb szélsőség felé tolódik el... ha sikerült összehoznia a kormányt, lehetővé válik a vagyonjegyes privatizáció eltörlése és a magyar kisebbség kirekesztése a köz- igazgatásból, ahogy ezt a választások előtt megígérte” - írja a The Financial Times. „Meciar visszatérése a hatalomba nyug­talanságot vált ki a nyugati politikai és pénzügyi körökben, de Magyarországon is, ahol előző kormányzása idején gyakran panaszkodtak a Dél-Szlovákiában élő ki­sebbséggel szemben folytatott politikája miatt” - állapítja meg a londoni Times. „Szlovákia Közép-Európa leggyengébb láncszeme lett. Kormányrúdhoz kerül egy megrögzött demagóg, aki választási kam­pányát a nacionalizmus és a személyi kul­tusz alapján folytatta” - véli az amerikai Time magazin. „Vladimír Meőiar Csehszlovákia felosz­tása után nem teremtette meg a megígért felvirágzást, helyette munkanéküliséget és nemzetközi elszigetelődést szült politikája. Ügy látszik, híveit ez sem érdekli. A ketté­vált ország között a különbség egyre nő. Szlovákiát főleg a politikai stabilitás hiá­nya miatt kerülik a külföldi beruházók.” (Spiegel) A The Independent fogalmaz talán a legélesebben: „A kommunizmus bukása utáni reformmozgalom egyik legnagyobb vereségét szenvedte el, amikor ilyen je­lentős győzelmet aratott Meciar és nacio­nalista-populista mozgalma. Ennek az ökölvívónak a győzelme úgy megbéníthat­ja Szlovákiát, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba igyekvő négy közép-európai ország közül iránta nem lesz érdeklődés.” Szeretném leszögezni, hogy ezeket az idézeteket nem mazsoláztam ki a sajtóból, hanem egyszerűen mások nincsenek. Nem akad valamirevaló nyugati lap, amelyik bízna Meciar színeváltoztatásában, pálfor- dulásában, kijózanodásában. Kétszer már bebizonyította, hogy milyen. Ami a legkel­lemetlenebb, közvetlen munkatársai is annyira elvakultak, hogy mozgalmában nincs még egy személyiség, aki pótolhatná. A választók is Meciarra adták szavazatu­kat, más nem jöhet számításba, még ha el­vileg ez megkönnyíthetné is a koalíciós kormányalakítást. „Vladimír Meciar a szegényeknek gaz­dasági csodát, az elkeseredett irigy- kedőknek vigaszt ígér. Olyan radikális ko­alíciót szeretne létrehozni, amelynek a kormányzása ma nehezen képzelhető el” - írja a Kölner Stadt-Enzeiger. Azt hiszem, hogy a Frankfurter Allgemei­ne kommentára pontosan látja a jelenlegi helyzetet: „Meciar a konfrontáció politiku­sa. Ezt mindenki tudja, aki átélte előző két kormányzását. Kevesen hisznek abban, hogy az előrehozott választások meghozzák a politikai és gazdasági nyugalmat. ” Jóslásokba nem bocsátkoznak, de azért felteszik a kérdést: Mi következik? Egy újabb előrehozott választásokig bukdácsoló koalíció, vagy egy erős kezű kormány? Sajnos, a választ ma senki sem tudja. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents