Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-16 / 42. szám
LT SAN CT A AAARIA iája... eben jzséget, Csak a lár nem íyújt az álló viradi halt, hogy Paptava és Görbe-tó, valamint a tízhektáros Petence. A Ticce vize éltette ezeket is, de a meggondolatlan beavatkozás után kis híján teljesen kiszáradtak. No és a kutakban is jócskán megcsappant a víz. A hetvenes évek óta ugyan van vezetékes ivóvizünk, de azt nemigen használhatjuk öntözésre. Tiltják is, meg drá- A ÉL ga is. A falusi embernek a zöldség, a gyümölcs ter- mésztéséhez pedig kell a víz. A vízhiányt okozó Bodrog és Hemád Fo- lyamke- zelőségi Igazgatóság kártalanította ugyan az embereket - a kutak mélyítésére méterenként kétezer koronát osztogatás? Saját erőből is tehetnének valamit?- Van tervünk arra vonatkozóan, hogy életet vigyünk a tavainkba: „csak” az azokat összekötő árkokat kellene elmélyítenünk és elárasztanunk vízzel. Ha ez nem megy természetes úton, akkor a Latorcán úszó szivattyúállomást és a meglevő öntözőberendezéseket használhatnánk fel a tavak feltöltésére. Pusztán az a baj, hogy mindez pénzbe kerül, ami viszont nincs. Az egyik magánvállalkozónk, Nagy János, akinek itt jól menő péksége van, talán kiránt bennünket a csávából. Okos ötlete támadt: halastavat szeretne létesíteni; a mi tavakorona gyűlik össze, költségvetésünk viszont egymillió-hatvanháromezer korona. Lenne több pénzünk is, de az állami gazdaság fizetésképtelen, legföljebb a karbantartásra futja a pénzünkből... Lesz viszont gáz a faluban! A fővezeték, a tizenhárom falu összefogásával, eljut községük határáig. Ez évente 160 ezer koronájukba kerül, de azt remélik, a beruházó nagymihályi gázmüvekkel olyan szerződést sikerül kötniük, hogy az általuk befizetett összeg fejében részvényesek lehessenek... A polgármester panaszképpen felhozza: egyre csökken Szentmária lakossága. Míg 1980-ban 703-an éltek itt, ma már csak 580-an vannak. Ritkaságnak számít viszont, hogy egy cigány sincs a faluban. A magyarság részaránya 94 százalék.- Még többen lehetnénk, de egyesek A híd alatt is áll a víz, nem folyik a közeli Bodrogba nem merik bevallani magyarságukat - mondja Majkrics Barnabás. - A kommunista rendszerben sokaknak nem tetszett községünk szentes neve, így hatvanban Bodrogra keresztelték. De mi ragaszkodtunk a régi elnevezéshez, itt a nép nyelvén, továbbra is Szenmarjában laktunk! Csak a rendszerváltás után, 1990-ben sikerült visszaszerezni falunk történelmi nevét. Ami viszont elszomorító, az a nagy munkanélküliség: 70-80 fő között mozog nálunk az állástalanok száma. Kapaszkodik a paraszt Majkrics Barnabás autóval kivisz a tárt is locsolhatnánk. De nem tesszük, nem tudjuk megtéríteni az árát... Mégis jóleső érzéssel hozza tudomásomra, hogy azért már kapaszkodik a paraszt! A földvisszaigénylés jól indult: 21 személy, saját szükségletére, összesen 38 hektárt kapott vissza. A föld után járó kártérítést, hektáronként, 26 700 koronában szabták meg. Ennek fejében az állami gazdaság műveli meg és trágyázza a földjüket. Egyesek szarvas- marhát is igényeltek, így már tehéncsordájuk is van, a magánkézben levő 23 tehenet a község határában legeltetik.- A magángazdálkodást itt mindenki kifizetődőnek tartja - mondja Majkrics Barnabás. - Az apám után én is másfél hektáron gazdálkodom. Búcsúzáskor még megkérdezem: újra jelölteti-e magát az őszi helyhatósági választásokon?- Nem hiszem, hogy indulok. Bosszant, hogy keveset tudunk felmutatni, hogy tudjuk mi, mit kellene csinálnunk, nincs miből valóra váltani terveinket. Csak a csoda segíthetne hát rajtuk? Napjainkban jobbára már csak az ember tehet csodákat. A Ticce partján, Szentmáriában is. Petrőci Bálint határba is, hadd lássam, hogy a jj szárazság miatt milyen csene- vész a kukoricájuk. Pedig bő termésük lehetne, ha locsolnák a határt. Van is öntözőberendezés, 17 kilométeren, négy község határán vezet keresztül. Ám a Latorca vizével mégsem öntözhetik a termőföldet. Drága a víz, sokba kerül az áram. Évek óta nem használják, a szivattyútelepek már-már szét is vannak verve.- De az olasz, az kap vizet! Meglep a polgármester megjegyzése. Kiderül, hogy egy olasz vállalkozó náluk is bérelt öt hektár földet. És Bod- rogszerdahelyen is van bérelt földje. Itt is, ott is különleges, tálak díszítésére használatos salátát termeszt. Olyat, amilyet az itt élők soha nem láttak. A falu asszonyaival kapáltatja a rengeteg salátát; s munka után naponta kézhez is kapják a bérüket. Az olasz Magyarországról jött át ide, mert neki itt minden olcsóbb. A polgármester felsóhajt:- Az olasznak van pénze, számára kifizetődik az öntözés. Az ő részére ideszivattyúzott vízből mi száz hekért eredményekről. A munkaközösségbe Ausztria, Szlovénia, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország és Svájc tartozik. *** Most pedig nézzük meg közelebbről a falusi- vidéki-zöldvendégfogadás újkori feléledését Magyarországon. Hogy itt, a Felvidéken is előmozdítsuk vagy sikerre vigyük a falusi turizmus kibontakoztatását, kapcsolatokhoz jussunk, meglátogattam az öt éve újjászerveződött Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Országos Szövetségének elnökét, dr. Csáky Csaba c. egyetemi docenst, aki kezdeményezője volt a falusi üdülés megalapításának. Néhány kérdésemre tőle kaptam biztató választ. — Mikor alakult meg a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége?- Az Osztrák-Magyar Vendégfogadók Szövetsége és a Magyar Falusi Nyaralóhelyek Központi Irodája örököseként 1989. június 9-én it mindenképpen hozzá kell íalizálásához. gazdasági fejlődésben az ozás, a leértékelődés is )zik. A fejlesztésben megre- , településeken a jó irányú mán szférájú törődés meg- t. Hiszen a falusi turizmus is örökségének feltárásában ó. rzsonytól Párkányig, Léván őketerebesig húzódó terület ogató érdekességet tartogat, ájak környezet adta értékei :t egy szervezett, körülte- Ikül nem vagyunk képesek pihenni vágyó, természetet a szocialista-realista építé- keresni - hiszen jóformán izeretne szabadulni - hanem llikus tájat, a tágas tanyasilányokat, erdei kirándulásokat, sütés-főzést a szabad- tnánk a többi lehetőséget, c, hogy a falusi vendégfo- cedvező hatással lehet a fal- i falusi lakosság életszínvo- :ti, építészeti és kulturális íré. Különösen figyelemre i vendégfogadás viszonylag ) eredményt hozhat. Ehhez vidéki vendégfogadás megkapja mindazt a segítséget, figyelmet, amely jelentőségénél fogva megilleti. Nálunk még mindez csak gyerekcipőben jár, nézzük meg a szomszédos országokat - Ausztriát, Magyarországot -, ahol már a nemzeti jövedelem jó részét az idegenforgalomból termelik meg. A Vidék- és Falufejlesztési Európai Munka- közösség 1988-ban alakult meg Grúzban. Abból a célból, hogy a tagországok egymást kölcsönösen tájékoztassák a „falufelébresztés” terén elalakult meg Törökbálinton. A kezdeményezés széles körű visszhangra talált a falusi lakosság és a pihenni vágyók körében. Több mint tízezer hazai és külföldi levél érkezett hozzánk. A szövetség a meglevő falusi-vidéki épületek üres kapacitásának piacra vitelét tűzte ki célul.- E néhány év alatt milyen eredményeket értek el a vendégfogadásban?- A szövetség az egész országra, ma már minden megyére kiterjedően közel ezer vendég- fogadót képvisel. Azt is el kell mondani, hogy szövetségünk két európai szervezet létrejöttét is kezdeményezte és alapító tagja is lett. 1990-ben megalakult nyolc európai közösségi ország és a szövetség részvételével a Falusi-Tanyasi Vendégfogadók Európai Szövetsége, 1992-ben pedig a közép-kelet-európai szövetség a falusi vendégfogadás kiépítéséért. Az első nagyszabású konferenciát már 1990-ben megtartották az Európai falusi turizmus 2000 címmel. Ezen a 14 európai ország, Kanada, az Európa Tanács, az EK és számos vállalat vett részt. A konferenciát Antall József miniszterelnök és Catherine Lalumiere, az Európa Tanács főtitkára védnökségével rendezték meg.- Az eltelt néhány év alatt melyek voltak azok a tapasztalatok, melyek elősegítették az elindulást, és ma is segítik a tanyasi idegenforgalom biztonságát?- Az elmúlt négy évben az ország különböző részein sok nyugat-európai vendégfogadási szakértő tartott előadást. A nyugat-európai szövetségek gyakorlatához hasonlóan 1990 óta a szövetség évente kiadja az Üdülés a magyar falun-tanyán című katalógust, amely 24 nyelvű jel- magyarázattal készült. Közreműködésük eddig mintegy ötezer új üdülőférőhelyet eredményezett a meglevő épületekben. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a szövetség kezdeményezésére 1990-ben világbanki hitelből, 1992-ben pedig az Idegenforgalmi Alapból 25 milliót és a Phare programból is további fejlesztési összeget sikerült szereznünk. S ami talán a legfontosabb, az elmúlt egy év alatt a szövetség kezdeményezésére a parlament több törvényjavaslatot fogadott el. Fontosnak tartjuk. hogy a Felvidéken az osztrák és a magyar példákat figyelembe véve szervezzük meg a falusi-ta- nyai-vidéki vendégfogadást. A megvalósításhoz a helyi önkormányzatok képviselőinek nagy szerepet kell vállalniuk, mert nem elég csak sóvárogni, hogy a szomszédos országokban pozitív irányba változtak meg a települések arculatai, hanem tegyünk is érte valamit. Fel kell mérni az adott lehetőségeket, szövetségbe tömörülni, hogy a falusi gazdasági hátteret a fejlődés irányába mozdítsuk el. A közép-európai továbbfejlődés példájára, Magyarország kezdeményezésére megalakult és további bővítési program előtt áll a közép-kelet-európai zöld falusi vendégfogadás. Tehát ez is nagy ajánlat, felhívás a szervezkedéshez, hogy térségünk is bekerüljön e turizmus vonzáskörébe. Szénássy Árpád Fotó: Méry Gábor (2) Vas Gyula (1) RIPORT 1994. október 16. l/3Sá/7JHp Ke sereg a polgármester: A Ticce'ben jóformán már csak állóvíz van... A szerzőfelvételei ink pedig megtelnének vízzel! Sőt, talán a kútjainkban is megemelkedne a víz... Csak a karbantartásra futja A kassai ipariskolában érettségizett Majkrics Barnabás negyvenhárom éves. Az 1992-ben tar- ott pótválasztásokon került a falu lére. Őt faggatom, vajon hogy négy a falufejlesztés?- Menne, mendegélne, ha nem akadá- yozna bennünket a pénzhiány. Az adólevételből az idén a tavalyi összegnek :sak hatvan százalékát kapjuk. A helyi noíitlíinaHnhnl is rsnnán nvn1rvíinf»7.f»r Ilyen az olasz vállalkozó gondosan kapált salátája gattak - de ez nem old meg semmit. A Királyhelmeci Körzeti Hivataltól várjuk a segítséget, ott élénk tevékenységet fejtenek ki a Ticce medrének újjáélesztése érdekében...- S amíg megszületik az állami támo-
