Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-10-16 / 42. szám

Vasárnap 1994.október 16. A NAP kel 06.14 - nyugszik 17.00 órakor A HOLD kel 15.31 - nyugszik 02.59 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GÁL - VLADIMÍRA valamint Ambrus, Aurélja, Baldovia, Bedő, Bertram, Gálos, Lél, Leila nevű kedves olvasóinkat Gál - az ismeretlen Gallius tornában vették át a „kakas" jelentésű gallus köznév hatására. Ebből lett az ma­gyar Gálos, majd később rövidülve a Gál. október 17. Hedvig október 18. Lukács október 19. Nándor október 20. Vendel október 21. Orsolya október 22. Előd A hovatovább törvénye Amikor azt hiszed, hogy van hova tovább... (Murphy) ilasúrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (« 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (« 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30 óráig. Te­lefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelé­sek: PNS igazgatósága, Pribi­nova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (« 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 140 éve, 1854. október 6-án született Oscar Wilde ír származású angol költő, próza- és drámaíró, aki azt vallotta, hogy minden művésznek egy hivatása van: az abszolút szép szolgálata s ennek kifejezése. A természet és élet igaz ábrázolását nem tekintette művészetnek. • 135 éve, 1859-ben tört ki * John Brown virginiai felkelése, amely az Amerikai Egyesült Államokban a rabszolgaság eltörléséért ví­vott széles körű harcok alapjává vált. HÉTFŐ: 250 éve, 1744. október 17-én halt meg a híres cremonai hegedűkészítő család legismertebb tagja, Giuseppe Antonio Guameri del Gesu, akinek alkotásai Stradi- variéval vetekszenek. • 190 éve, 1804-ben született Nagy-Sándor József, az aradi tizenhármak között ki­végzett honvédtábornok. • 145 éve, 1849-ben hunyt el Frédéric Chopin lengyel zeneszerző. Párizsban élt, ahol zongoraművész- és zongoratanárként műkö­dött. A romantika képviselője, egy új zongorastílus megteremtője. Művészetére a lengyel népzene volt jelentős hatással. KEDD: 200 éve, 1794. október 18- án született Almási Balogh Pál orvos, Széchenyi Ist­ván és Kossuth Lajos háziorvosa. Németországi ta- nulmányútján ismerkedett meg a homeopata gyógy­móddal, melynek jelentős képviselője volt. Számos orvosi, társadalomtudományi és filozófiai cikk szer­zője. • 120 éve, 1874-ben született Földessy Gyula irodalomtörténész, aki elsők között ismerte fel Ady költészetének értékét. • 100 éve, 1894-ben született Déry Tibor, Baumgarten- és Kossuth-díjas író, e szá­zad irodalmának kiemelkedő, sokat vitatott egyéni­sége. Elbeszélések, regények szerzője, darabjait a Nemzeti Színház mutatta be. SZERDA: 125 éve, 1869. október 19-én született Góth Sándor színész, rendező és műfordító. Különösen vígjátéki alakításai voltak híresek, de kiváló teljesítményt nyújtott az ál­tala fordított Bernstein-drámákban is. CSÜTÖR­TÖK: 440 éve, 1554. október 20-án Zólyom várá­ban született Balassi Bálint, a magyar reneszánsz nagy költője. Igen nagy zenei műveltséggel rendel­kezett. Az általa ismert számos dallam nemcsak ins­pirálta, hanem közvetlen mintául is szolgált versei­hez. Maga a Balassi-strófa is énekelt forma volt. • 140 éve, 1854-ben született Arthur Rimbaud francia költő, az egyetemes irodalomtörténet egyik legna­gyobb rejtélye és csodája: tizenöt és tizenkilenc éves kora között írta meg roppant intenzitású költői életművének csaknem egészét. Versei magyarul is megjelentek. • 25 éve, 1969-ben hunyt el Süli And­rás festő, naiv művészetünk egyik legjelentősebb egyénisége, aki mindössze öt évig festett. Néhány képe kiállításon megkinthető Kecskeméten a Magyar Naiv Művészek Múzeumában. PÉNTEK: 230 éve, 1764. október 21-én született Bihari János cigány- prímás, zeneszerző és hegedűművész, a 19. század kiváló előadóművésze, a verbunkos stílus legna­gyobb képviselője. A neki tulajdonított kompozíciók viszont nem mind hitelesek. Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot. Állítólag Bécsben Beethoven is hallgatta játékát, de Liszt Fe­renc is nagy elismeréssel emlékezett meg a híres ci­gányprímásról. 60 éves korában baleset érte - eltörte bal karját - s ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt abbahagyni. • 25 éve, 1969-ben halt meg Jack Kerouac amerikai író, költő, a beat nemzedék egyik fő képviselője és teoretikusa. Fő műve az Úton című regény. SZOMBAT: 155 éve, 1839. október 22-én - más adat szerint augusztus 27-én hunyt el, nem egé­szen 37 évesen, Alekszandr Ivanovics Odojevszkij orosz költő és forradalmár, a száműzött dekabristák legnépszerűbb költője. Bár hercegi családból szár­mazott, a cár személyes parancsára a kaukázusi had­testhez sorozták be sorkatonaként. Itt szövődött ba­rátsága Lermontovval, s itt halt meg maláriában. • 150 éve, 1844-ben született Sarah Bernhard francia színésznő, a polgári modernista játékstílus képvi­selője. A siker élete végéig kísérte hazájában és kül­földön egyaránt. • 80 éve, Tornaiján született Bálint Béla gimnáziumi tanár, igazgató, a népi kultúra és hagyomány ápolója. Éveken át szervezett versenye­ket a helyes magyar beszéd érdekében. Jelentős tan- könyvírói munkássága. Késő a megbocsátás Frank Sinatra, a csodás hangú Frankie-boy hetek óta kerüli az emberek társaságát. Állítólag még legközelebbi hozzátartozóival sincs nagy kedve találkozni. Az öregedő, már csaknem nyolcvanéves holly­woodi sztár különös viselkedésé­nek okára csupán nemrég derült fény: Jackie Kennedy-Onassis ha­lála után lelkiismeret-furdalás gyö­törte az énekes-színészt, mivel nem teljesítette annak utolsó kívánságát. Jackie, aki életének szinte utolsó pillanatáig a Doubleday nevű New York-i kiadónál dolgozott, igyeke­zett rávenni Sinatrát, engedélyezze memoárjainak megjelentetését. Ki­adójuk nemrégiben jelentette Mi­chael Jackson visszaemlékezéseit, s a híres özvegy megpróbált egy újabb érdekes kéziratot szerezni a Doubleday számára. Ám a ke­ményfejű, öregedő showman hatá­rozott nemmel utasította vissza. Ma már sajnálja akkori válaszát. A hideg visszautasítás háttere a múltba nyúlik vissza. Frankie-boy- nak, aki John F. Kennedy 1961-es elnökké választása során egyike volt az úgynevezett fontos embe­reknek, állítólag az elnök és Judith Campbell között lezajlott afférhez is köze volt. S azt is suttogták, hogy Frank Sinatra miatt gyanúsí­tották meg Kennedy elnököt azzal, hogy köze van a maffiához. Amint ez Jackie tudomására jutott, azon­nal kiutasította az énekest a Fehér Házból. Frankie-boy ezt a nyilvá­nos megalázást soha nem bocsátot­ta meg. Akkor is hajthatatlan volt, amikor Jackie röviddel a halála előtt meghívta, vitassák meg a le­hetséges együttműködést. Ám afe­lől, hogy igazi gavallér, Frank nem hagyott kétséget. Hatalmas csokrot küldött Jackie-nek ezekkel a sza­vakkal: „Ön Amerika királynője. Áldja meg az Isten.” Békülési szándékának jele azonban már későn érkezett. Nem drágakő De még csak nem is valamiféle modem műal­kotás látható a képen. Sokkal prózaibb, ám igencsak fontos dolgot kapott lencsevégre a fotós. Ha hiszik, ha nem, a képen a C-vitamin pompázik ilyen csodálatos színekben. A fel­vétel titka az, hogy a fotós először meleg víz­ben oldotta fel a C-vitamint. Amikor a vegyü- let kihűlt, finom, apró kristályok keletkeztek, amelyek különleges megvilágítás és mikro­szkóp segítségével lettek láthatóak. (aye) BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasó, ha kedve tartja, böngésszen ezen a héten is, mert megéri. A helyes válasz­adók között 1000, illetve 2x500 koronát sorso­lunk ki. A válaszát péntekig adja postára. A nyertesek nevét jövő héten szerdán az Üj Szó­ban közöljük. E heti kérdésünk a következő: Kinek a képviselője Bárdos Gyula? 1. Együttélés 2. Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 3. Magyar Polgári Párt A levelezőlapra írja rá: BÖNGÉSZŐ, és az Ön által helyesnek vélt választ. helytállásunkról Kinek ne melengetné szívét a hír: minden idők legnagyobb választási sikerét érte el a magyar koalíció. (Az első köztársaságban sem voltak ilyen sikeresek.) Tizennyolc kép­viselőnk kerül az új szlovák parlamentbe. A magyarság példamutatóan helyt állt ebben a zavaros politikai dzsungelben, amikor nincs nap, hogy valamelyik nacionalista hangos­kodó, újságíró ne sulykolná az egyszerű szlo­vákok fejébe, hogy a magyar irredenták az ország területi egységére törnek. Többször is megírtam, nincsenek túl sokan ezek az uszí­tok, akik fittyet hánynak a békében, barát­ságban együtt élő szlovákokra-magyarokra. Fél kézen meg lehet számolni, az elmúlt év­ben hány írás jelent meg szlovák lapokban az egyetértést ápoló délvidéki falvakról. A választások eredményei számomra nem­csak azt bizonyítják, hogy a magyar lakosság életképessége példás, hogy minden asszimilá­ciós mesterkedés ellenére az elmúlt választá­sokhoz képest öt százalékkal nőtt a magyar szavazók száma. Mielőtt kisütnének megint valami „roma mesét”, vagy újabb fantaszti­kus históriát a magyarok hihetetlenül gyors szaporodásáról, elárulom, hogy a magyar pártokra szavaztak sokan azok is, akik az utolsó népszámláláskor valami oknál fogva (többnyire egzisztenciális okok miatt) szlo­váknak vallották magukat. A demokrácia tér­hódítását jelenti, hogy megszólalhatott lelki­ismeretük, és vállalják velünk a közösséget, ami a magyar identitástudat erősödését is bi­zonyítja. A választási eredmények statisztikája sok mindent elárul. Egyebek között azt is, hogy a legvadabb magyarellenességéről hírhedt Szlovák Nemzeti Párt csupán 5,4 százalék szavazatot kapott, vagyis feleannyi képvi­selője lesz a parlamentben, mint a magyar koalíciónak. Ez azt is jelenti, hogy a szélsősé­ges nacionalista nézetek népszerűsége csök­kenőben van a szlovák lakosság körében is. A 200 millió koronába került választás és a pártok kampányára fordított 26 millió meg­hozza-e Szlovákiának az annyira várt stabili­tást? Milyen kormány kerül hatalomra? Ezek a kérdések foglalkoztatnak valamennyiünket. Úgy tűnik, hogy Meéiar győztes pártja 35 százalékával csak nagy kompromisszumok árán tud majd kormányt alakítani. Az első nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a munkás­párton kívül valamennyi szlovák párt elvileg hajlandó részi venni qgy széles kormánykoa­lícióban. Ugyanis a győztesek is látják, hogy a válaszlók 65 százaléka (plusz a távolmara­dók) nem támogatta őket. Valami másat akartak, mint amit Meciar hirdetett, ígért. Kérdés, meddig terjed a kompromisszum­készség, és nem szól-e bele a tárgyalásokba a megszokott konfrontáció. A Meciar harmadik visszatérése után ala­kuló kormányban nem lesz hely a magyar koalíciónak. Ha Meciarnak nem sikerülne összegyűjteni egy működőképes többséget, nélküle a többi párt nemigen tud összeszedni 75-80 képviselőt. Egyes spekulációk szerint a koalíciós tár­gyalások személyi változásokat is hozhatnak a pártok vezetésében, és a Meciar-Kováé el­lentét is tartogathat meglepetést. A világsajtó fanyalogva, bizalmatlankodva fogadta Meéiar győzelmét, egyelőre nehezen tudják elképzelni „európaizálódását”. Nem hisznek ígéreteinek, őszinteségének, viszont a demokráciákban a választási eredmények szentek, még ha olyan szélsőséges politiku­sok is jutnak a miniszterelnöki bársonyszék­be, mint Olaszországban Berlusconi. A lezajlott választások bebizonyították az itt élő magyarság helytállását, életképességét. Kerüljön bármilyen kormány is az ország élére, tizennyolc képviselőnk hatékonyan vé­delmezni fogja a parlamentben érdekeinket. Azt hiszem, a szlovákiai magyarok összefogá­sa példaképül szolgál olyan országokban élő kisebbségeknek is, ahol jelenleg inkább a szétforgácsolódás folyik, mint az egység meg­teremtése. 10,2 százalék! Lelkesítő, szép eredmény, köszönet érte azoknak is, akik munkájukkal elősegítették. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents