Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-09 / 41. szám
Vasárnap 1994. joktóber9. RIPORT JÓ GÁRÓL - SOKSZEMKÖZT ir'T JLr8- i - - ■ ■•"•■■>. , \ ^ V I ’ ~ ^ i«ji Jfll| A jóga (sajnos!) időről időre divatba jön. Ilyenkor aztán - enyhe túlzással - jőgalégzést gyakorolnak az óvodákban, mantrákat penget a cimbalmos, két pacalpörkölt között ki-ki a jógakonyha előnyeit ecseteli, aki teheti, fejre áll, aki nem, meditál. A jóga ilyetén tobzódásából természetszerűleg a szex sem maradhat ki, a beavatottabbja „illetékes” csakráját gyötri, az alig néhány hetes kezdő pascsimottaná- szánába (hátsó-nyúj tó-póz) szeretné belekényszeríteni csöppet sem rugékony testét, és még szerencséje van, ha ezt a műveletet domborodó pocakja pillanatnyilag kilátástalanná teszi. A szexualitás életünk tartozéka, mint ilyen, beletartozik a jógába, amely megfelelő helyen és megfelelő terjedelemben foglalkozik vele. Aki a jógát azzal kezdi, amivel tanácsos, tehát at első fokozattal (járna), rögvest szemben találja magát a brachmacsarja fogalmával (brahma = legfelsőbb; csarja = mozgás). Ez az ajánlás többek között tiszta életmódra, életvitelre ösztönzi a jógázó embert, akitől elill A nemiszerv-érzőkör (csakra) szimbolikája (Illusztráció: archívum) várja, hogy fegyelmezze érzelmeit, korrekt viszonyt alakítson ki a másik nemhez. Ez az elvárás nem csupán a rádzsa-jóga sajátja, hasonló nyomon halad a további három út, a karma-, bhakti- és gjána-jóga is. Mindez magától értetődően nem zárja ki a hangsúlyeltolódást, tény azonban, hogy egyes szerzők már- már egyenlőségjelet tesznek a brahmacsarja és a cölibátus fogalma közé. Nos, nyilván mások az elvárások egy buddhista szerzetessel, komoly szándékkal jógázó főiskolai hallgatóval és a jóga útjain otthonosan mozgó családanyával szemben. Kétségtelen viszont, hogy mélyebb meditációs gyakorlatok vagy rendkívül intenzív testi gyakorlás időszakában - tetszik, nem tetszik - a „civileknek” is el kellene gondolkodniuk a kérdés'fölött. Kerülgetnénk a forró kását, ha nem tennénk említést olyan jógaiskolákról, amelyekben a nemi ösztön, nemi élet és vonzalom kérdés- csoportja mind elméleti, mind gyakorlati szinten megkülönböztetett szerepet kap. Ide tartoznak a laja-, illetve kundalini-jógához közel álló (belőlük merítő, gyakran rájuk épülő) tantrikus irányzatok és nem utolsósorban a misztikus erotika. Ez utóbbiak leginkább az aszketi- kus élményeken „felnőtt”, tapasztalt jógik számára férhetők hozzá, semmi közük az olcsó, pornófotókat és -szövegeket tartalmazó füze- tecskékhez, amelyek a szakrális szexet, az ősi mítoszokat rejtő man- dalákat (jantrákat), mantrákat, mudrákat és egyéb rítusokat csoportos szexbe fúló együgyű házibulikkal tévesztik össze. Tehát elmarad a tantra-,jóga” lényeges momentuma, a mentális háttér, az ősi ösztön tisztelete, de „lekopnak” a nemiség filozófiai-etikai párhuzamai, vonatkozásai. Mindez klasszikus szövegek elmélyültebb tanulmányozását tenné szükségessé. Persze, a gyakorlat elsajátítása is okozhat gondot. így például a vadzsroli- mudra (Hatha-Jóga Pradipika) elsajátítása, amely aztán a hímvessző segítségével lehetővé teszi a kiömlött ondó visszaszívását a női hüvelyből. Szó se róla, kockázatos mudra...! Ám a kérdésnek - a jóga és általában az ember élete szempontjából - létezik egy számunkra árnyaltabb, a mi realitásainknak inkább megfelelő szelete. Ez végeredményben szervezetünk „energia- gazdálkodásával” függ össze. A rendezetlen, mélyebb érzelmi hátteret nélkülöző szexualitás eltekintve most az etikai szempontoktól - értékes és nehezen megszerzett energiák elpo- csékolását vonja maga után. Ugyanakkor testi és szellemi potenciálunk jelentős hányadát leköti, sőt nehezen lebontható sáncokat emel a belső utakon. A jóga - viszonylag bonyolult és nehezen elsajátítható technikával - kezünkbe adja (adhatja) az energiák transzformációjának a kulcsát. Ennek alapfeltétele a szilárd érték- rendszer, a magatartásunkat meghatározó morális kódex. Így viszont - amint azt már cikksorozatunkban megszokhattuk - ismét visszajutottunk a kezdetekhez, az első lépcsőfokokhoz, amelyek a járna és nijáma keretében adekvát erkölcsi hierarchiát ajánlanak. Vitathatatlan, hogy csupán ezekre építve léphetünk tovább...! A brachmacsarja fogalma testiségünk, szellemiségünk több rétegén hatol át. Éppen ezért a nemiség vonatkozásában is elsősorban embernek tekinti a másik nem képviselőjét, kommunikációját nem szűkíti be a szexualitás egérfogójába. Végeredményben minden testhelyzet tekinthető ászánának. Az sem vitatható, hogy a jóga egy-egy összefüggéseiből kiragadott szele- tecskéje divatossá tehet olyasmit is, amit az emberiség már az ősidőktől ismer, ám nem minden korban illik a nevén nevezni. Polák Imre Az atomerőművek körül régóta éles vita folyik. A szakemberek és laikusok véleménye egyaránt megoszlik ebben a kérdésben. Nálunk a létező, még épülő erőművek a múlt rezsim „ajándékai”. Ha például ma ezt a szót hallja valaki: Mohi, azonnal a Léva és Verebély között épülő, sokat emlegetett atomerőműre gondol. Pedig nem is olyan rég még egy jobb sorsra érdemes, kis magyar falut jelölt a térképen ez a név... A kis település évszázadokon át szerényen húzódott meg az erdők s hegyek övezte völgyben. Apró házaival, rendezett portáival, gondosan megművelt szőlőivel semmiben sem különbözött száz meg száz hasonló falutól. Egyszerű, dolgos parasztemberek lakták, akik szerették falujukat, ragaszkodtak őseik földjéhez és büszkén vállalták magyarságukat. Templomukban magyarul fohászkodtak az Úrhoz, gyerekeik az iskolában magyarul tanulták a betűvetést. Az a templom, az az iskola még ma is áll, de a falu már nincs sehol.... Muhy... A települést e néven először 1295-ben emlíü a krónika. A falu Csák Máté birtokába tartozott, lakói többségükben szegény kisparasztok, foldnél- kiili zsellérek voltak. Jobbára magyarok, akik főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A falu újkori történelmét viszont már a gyors egymásutánban jövő politikai változások határozták meg: Csehszlovákia megalakulása, a bécsi döntés, a háború, az új rend kialakulása. 1947-ben a Gyöngyös mellőli Kis- nánáról 32 szlovák családot telepítettek a faluba. Ezzel a nemzetiségi összetétel némileg megváltozott, de nem annyira, hogy ne nyílhasson itt magyar iskola. Mohi története az ötvenes, hatvanas években egyébként hasonlóan alakult, mint megannyi más szlovákiai településé. Az ötvenes évek elején itt is megalakult a szövetkezet, bevezették a villanyt, megindult a rendszeresített autóbuszjárat Verebély, majd Léva irányába. A további fejlődésnek az 1973-ban kiadott építési tilalom vetett gátat. Nemsokára a tilalom oka is kiderült: Mohi területén atomerőmű épül. A falunak akkor 448 lakója volt. Öregek és fiatalok, magányosok és családosok, magyarok és szlovákok, de a határozat értelmében valamennyiüknek el kellett költözniük. 1980 januárjában vette kezdetét Mohi történelmének utolsó fejezete. Fokozatosan elnéptelenedtek a házak, kiürültek az udvarok. A falu lakói egymás után hagyták el otthonaikat. A legtöbben elfogadták a Léván felkínált lakótelepi lakásokat, mások még a járás területéről is elmentek. De sokan voltak, akik nem tudtak elszakadni a falusi környezettől, ahol születtek, ahol addig éltek. Ők a környező falvakban telpedtek le. Győröd például alig kilenc kilométerre van Mohitól, körülbelül félúton Verebély és Léva között. Mintegy 1100 lakosa között akad jó pár Mohiról származó ember, de egyébként is sok győrödinek éltek ott rokonai, ismerősei. Tizennégy éve már nincs hova menniük látogatóba; míg az a néhány család, amelyik Mohiról Győrödre költözött, talán éppen azért választotta ezt a falut, mert nemcsak földrajzilag, hanem emberileg is közelinek érezték. Ménkőék is közéjük tartoznak.- Az utolsók között jöttünk el Mohiról, 1981-ben. Emlékszem, akkoriban már napirenden voltak a robbantások, állandóan zúgtak a gépek, dübörögtek a hatalmas teherautók. Még a ház fala is megrepedt, úgyhogy már csak azt vártuk, mikor dől ősze - emlékszik vissza Ménkő Istvánná. - Tovább már semmiképpen sem maradhattunk, viszont Lévára nem akartunk menni, a bérházban nem tudtunk volna megszokni. Szerencsére itt, Győrödön találtunk egy eladó házat, így ide költöztünk. Ennek immár tizenhárom éve. A család lassan megszokott az új helyen, de azóta sem tudták elfelejteni szülőfalujukat.- Mit mondjak, nagyon rossz volt odahagyni a falut minden követ, m tem. Még most i Mohiról, az embe Álmomban ugyai akárcsak régen asszony. - De hí szőlőbe, akár a ti vem fáj. Miért pi tönkretenni? Tilt Kit érdekelt akko Most meg már i annyi pénzt b erőműbe. Fog-e v sem - nekünk mi udvarról egyenest tam. Meg kellett: Ménkőék győi erőmű tornyaival varon szemlélődv szinte egy kőhajíl be az egyszeri lát borzongni. Ménk éve, naponta fark: hónuk elpusztítój; A „látvány” azi Kálnára költözte VOLT EGYS: EGY FALU... Hajpál Dina néni a mai napig sem tudott megbékélni otthonuk elvesztésével Mohi látképe Kiskálna felől. A tornyok helyén vált A magyar szótól hangos, nyolcezer lakosú Királyhelmec a Bodrogköz székhelye. A városka szállodája is kicsi, nyolc szobájában csak huszonkét látogatót helyezhetnek el. Csendes, nyugodt, vendégszerető a Lipa nevű hotel. Az éttermében finom ételeket tálalnak, amelyek jól is lakat- ják az embert. Csaknem egy év után azonban kisebb változást is észlelek: a portán egy magas, derék fiatalember fogad. Meglep, amikor azt hallom tőle, hogy kétnaponként és csak esti szolgálatot vállal. Délután öttől reggel hétig dolgozik.- Fiatalkorban miért e rendhagyó munkarend?- Hogy tanulhassak; hogy ne kelljen kimaradnom az iskolából. Azért dolgozom, hogy minél kevesebb legyen a szüleim kiadása. A délutánig tartó oktatás után idejövök, s reggel innét megyek vissza az iskolába. Esténként itt tanulhatok, éjfél után pedig néhány óra alvásra is futja.- Hol végzi tanulmányait?- A Királyhelmeci Városi Egyetemen, ha úgy tetszik, hát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatán... Keserves „epizódok” jutnak az eszembe. Tavaly ősszel mennyit támadták a helmecie- ket, a parlamentben is dühödt hadjáratot indítottak ellenük: hogy merészeltek „törvény- szegő” módon, az ő engedélyük nélkül egyetemet létesíteni a Bodrogközben?! Mindent le kell állítani, betiltani, hiszen csak papírfecninek fogják tekinteni az itt szerzett diplomát! De a kirohanásokban jeleskedők hónapok múltával sem tudták bebizonyítani, hogy Ki- rályhelmecen megsértették volna az állam törvényeit! A fenyegetések ellenére is megindult az oktatás, s nem tudták megfélemlíteni a nappali tagozat hallgatóit sem. Az egyikük pedig itt áll most előttem. A fiatalembert Szaniszló Zsoltnak hívják. Huszonöt éves. Mások ilyen korban már diplomásként dolgoznak; ő viszont csak most kerül az egyetem második évfolyamába. Tanult eddig is - igaz, nem mindennapos kálváriát járva közben. Nyolcvanhétben érettségizett a helmeci magyar gimnáziumban.- Orvos szerettem volna lenni, de akkor lebeszéltek róla, hogy nehéz oda bejutni... így hát a pozsonyi Komensky Egyetem Természettudományi Karára jelentkezett. Kémia-fizika szakos pedagógusnak indult, akárcsak a szülei: a szintén kémia szakos édesapja, a helmeci magyar alapiskola igazgatóhelyettese; az édesanyja pedig a bolyi iskolában a magyar és a szlovák nyelvet oktatja. Zsolt eredményesen tette le a vizsgáit, de négy szemeszter után félbeszakította tanulmányait. Még nagyon élt benne a vágy, hogy mégiscsak orvos legyen! Újra felvételizett, újra sikertelenül. Hogy közel maradjon az orvosi hivatáshoz, tíz hónapig a kassai új egyetemi kórház belgyógyászatán ápolóként dolgozott. Közben készült az újabb felvételire, de most sem teljesült a vágya. Újra munkába állt, ezúttal az egyik helmeci magánvállalkozónál sofőrködött. Egy újabb esztendő elteltével harmadszor is jelentkezett az orvosi karra. Sokan felvételiztek és ő most sem került a s rencsések közé. Gyógyírként közölték v> hogy csak minimális pontszám választotta felvételtől. Ekkor tudta meg, hogy talán i „bennfentest” kellett volna szereznie, aki mogatta volna... Zsolti nem folytatja, h< senkit meg ne sértsen. De így is értem a m dat végén a három pontot, ám hogyan telt \ na erre a pedagógusszülők kis fizetéséből? Szaniszló Zsolt figyelme a magánvállal zónái töltött egy esztendő alatt a közgazdas ra irányult. Örült hát, amikor 1993 nyarán terjedt a híre, hogy a Királyhelmecen létes városi egyetem keretében kihelyezett nap; tagozatot nyit a Budapesti Közgazdaságul mányi Egyetem. Több mint ötvenen jelentk tek; a felvételin pesti tanárok előtt tettek ta ságot tudásukról, felkészültségükről. Húsz hat hallgatót vettek fel, köztük Zsoltit. Tavi az októberi tanévkezdés előtt kéthetes inten tanfolyamot biztosítottak számukra Budap ten. Az egyetem fizette a szállodát, s erre a vid időszakra négyezer forintos ösztöndíja kaptak.- Szép volt ez tőlük, nagy segítségetjei tett számunkra. A tankönyvek javát is ing; kaptuk... Van köztünk vágsellyei lány, sá' lyi, balogfalai diák, a rimaszombati járás két lány, vagy éppenséggel Kassáról is e lány. Ö szlovák iskolába járt, nem is bes/ rendesen magyarul, de évközben, itt a Bi PALYAKORREKCI
