Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-25 / 39. szám
Október az almafajták betakarításának ideje is. A gyümölcsöt tenyerünkbe fogva, óvatos csavarintással válasszuk le az ágról. Október a zöldségeskertekben is a betakarítás ideje. A gyökérzöldség betakarítását is száraz időben végezzük. A talajtól való megtisztogatása ilyenkor kevesebb munkát igényel, nem beszélve arról, hogy szárazon jobban is tárolható - kisebb az esélye a rothadás felléptének, mintha nedvesen kerül a pincékbe. A kínai (pekingi) káposzta jól bírja a kisebb fagyokat, de ha erősebb lehűléssel kell számolni, akkor jobb, ha az egész termést betakarítjuk. A keményebb tapintású fejek mikrotén- vagy polietilénzacskóba téve hűtőben akár karácsonyig is eltarthatok. A zacskókat előbb irodai lyukasztóval perforáljuk. A fekete gyökeret, pasztinákot, tormát a helyén hagyhatjuk. Jól bírják a telet. Ha még akad a kertünkben nem beérett paradicsom, akkor azt „bokrostul” takarítsuk be, még a fagyok beállta előtt. A szárakat szellős, viszonylag meleg (cca 18 C-fokos) helyiségben kössük fel. Itt a zöld bogyók néhány napon belül beérnek. Alig akad olyan év, melyben citoszpórás és baktériumos fertőzés ne támadná meg a meggy-, cseresznye-, az őszi- és kajszibarackfákat. A kórokozók áttelelő alakjai ellen a hónap folyamán 1 százalékos Bordói lével vagy Bordói porral védekezhetünk. A kezelés más kórokozók - a moníliás hajtás- és virágszáradás, sztigminás levéllyukacsosodás - ellen is hatásos. Nagyon fontos művelet azonban a megelőzés is. A lehullott lombot gereblyézzük össze és égessük el. Amennyiben a szilvatermés nagy része az idén lehullott, annak valószínűleg az aszály volt az oka. Nem árt azonban alaposabban megvizsgálni a lehullott gyümölcsöt. Abban az esetben ugyanis, ha a termésen a kocsány felőli részen rán- cosodást, töppedést tapasztalunk, míg másutt a gyümölcs éretlen, akkor fánkat a szilvahimlő támadta meg. Ennek a vírusos betegségnek a nyomai udvaros foltok formájában a magvakon is megjelennek. A kórokozó hatására a fák legyengülnek, majd elpusztulnak. Előfordulását a leveleken jelentkező elmosódott szegélyű sárgás foltok csak megerősítik. Hatásos kezelőanyagot ellene mindmáig nem ismerünk. Legjobb, ha viszonylag ellenálló fajtákat (pl. Stanley és néhány jugoszláv nemesítésű fajta) telepítünk. A megelőzéshez tartozik a levél- tetvek rendszeres pusztítása is, melyek a vírusokat terjesztik. A diót - ellentétben a többi gyümölcsfával - csak kevés kórokozó, kártevő támadja meg. Érzékeny viszont a fagyokra, ezért fagyzugokba ne telepítsük. A gyümölcsöket a rovarkártevők közül az almamoly hernyója támadja meg. Erre a zöld dión a kocsány közelében levő furat utal, melynél rágcsálékcsomó található. A lárva a mag bélállományával táplálkozik. Védekezésre csak ritkán van szükség. Ilyenkor pl. Decis 2,5 EC (0,05 %), Cyperil 10 EC (0,02 %), Karate 5 EC (0,02 %), Ditrifon 50 WP (0,2 %) alkalmazható. A szőlőkben javában áll a szüret. Ennek befejeztével sem maradhatunk azonban tétlenek. Itt van a talajporhanyítás ideje. Ezt legalább 20 cm mélységig végezzük el. Trágyázzuk, s ahol lehetséges, alaposan öntözzük meg a töveket. A szőlő telepítésénél gondoljunk majd a művelésmódra is. Általános szabály, hogy sík vidéken nem ajánlatos középmagas kordont választani, ugyanis ez érzékeny a fagyokra, fedni pedig nem lehet. Síkvidéki tájainkon ezért legbiztonságosabb a fej- és bakművelés. A magasművelésű szőlők is fokozott mértékben vannak kitéve a fagynak. Itt azonban a károsodás fagycsappal mérsékelhető. -rNe feledkezzünk meg a bogyósokról sem. Ribiszkéből és köszmétéből a tör- zses faalakot válasszuk. A málnát a kerítés mellé vagy sövénynek, a tüskéden szedret erős és magas támrendszer mellé ültessük. Az utóbbi a csemegeszőlő mellett is helyet kaphat. A ribiszkét, köszmétét egyébként az udvarba, a járdák mellé is ültethetjük. Persze legyen a kertben (síkművelés, hordókért vagy piramis „formájában”) néhány tő szamóca is. A termőpiramis épp az olyan kertbe való, ahol helyszűke van. A termőpira- mison elsősorban szamócát, de különböző zöldséget és virágokat is nevelhetünk. Óriási előnye, hogy a piramison könnyebben megelőzhető a szamócát károsító szürkerothadás, kizárható a vakondok kártétele, könnyebb a gyomirtás és a szüretelés, és ráadásul legalább egy héttel korábban várható az érés is. Figyeljünk oda, hogy a piramis a kert napos, szélvédett részében legyen. Ügyeljünk a helyes tájolásra és arra, hogy a kiválasztott terület teljesen vízszintes legyen. A piramisra tavasszal frigó-, nyárutón ostorindáról nevelt szamócapalántát ültethetünk. A piramist egyébként ajánlatos legalább egy hónappal a beültetés tervezett időpontja előtt megépíteni, hogy a rétegek kellőképpen megülepedjenek és átmelegedjenek. Ezt a rendszeres, de mérsékelt öntözés elősegíti. A piramist célszerű háromévenként szétszedni és újraépíteni. A kertünket pedig azzal, hogy több kisebb piramist építünk, tetszetősebbé is tehetjük. Helyszűke esetén sem kell lemondani a változatosságról, hiszen egy-egy fára több fajta is ráoltható. Erre a célra jól megfelelnek a telkünkön már álló gyümölcsfák - persze, ha egészségesek. Az ilyen fák nem csupán helytakarékosak, de mutatósak is, ráadásul jó porzófajtát kínálhatnak a bő hozam megalapozásához. Most pedig tájékoztatásképpen említsük meg, hogy egyes fákra milyen fajták olthatok - szemezhetők. (Vékony ág esetében szemzésről, vastag ág esetén oltásról van szó.) Almafára nyári, őszi és téli almafajták egyaránt ráolthatók. A körtére szintén nyári, őszi és téli érésű fajták kerülhetnek. A körtének azonban van egy érdekessége is - ráolthatunk ugyanis naspolyát, nemes birset, fekete berkenyét, piros berkenyét és díszgalagonyát is. A cseresznyébe meggy és fordítva, a meggybe ceresznye is kerülhet. A szilvába szintén különböző szilvafajtákat olthatunk be. Természetesen az ilyen fák esetében a vegyszeres védekezésre sokkal jobban oda kell figyelnünk! A házikertben egyébként is igyekezzünk minél kevesebbszer alkalmazni ezt a védekezési módszert. Miklós Dénes kertészmérnök [ MIBŐL, MENNYIT TARTALMAZNAK? j A SZERVES TRÁGYÁK Az ősz a talajelőkészítés - az ásás, mélyforgatás, trágyázás - ideje. A szakiroda- lom gyakran hangoztatja a szerves trágyák használatának előnyeit. Nem mindegy azonban, hogy hol, mikor, milyen szerves trágyát használunk, hiszen azok összetétele, víz-, nitrogén-, kálium-, foszfor- és szervesanyag-tartalma - ahogy az táblázatunkból is kitűnik eltérő. Olvasói kérésnek teszünk eleget, mikor ezt közüljük. Trágya Víz N P K Szerves anyag kg 1 tonnában Friss istállótrágya 750 4,1 2,2 5,2 200 Sertéstrágya 716 5,2 1,9 5,8 245 Szarvasmarhatrágya 770 4,3 2,4 4,8 200 Lótrágya 705 5,7 2,8 5,2 260 Juhtrágya 690 8,2 2,4 6,5 290 Nyúltrágya 750 8,0 2,0 7,0 250 Csirketrágya 560 16,3 15,4 8,5 255 Kacsatrágya 566 10,0 14,0 6,2 262 Libatrágya 770 5,5 5,4 9,5 134 Galambtrágya 519 17,6 17,8 10,0 308 •r-y Milyen fára milyen fajta? gazdag, meleg, nyirkos talajt. Gyümölcse savanykás, kellemes ízű. Házikertbe és kerttelepre a tüskéden, kerítés mellé, amolyan védő élősövényként, a régi, tüskés fajták ajánlhatók. A telepítéskor figyelembe kell venni, hogy 13-15 éves időtartamra ültetünk. A kiskertekben a sorok 2,5 méterre lehetnek egymástól; a tőtávolság pedig mintegy 2 m legyen. Ha lehetséges, észak-déli sorirányt válasszunk. A merev vesszejű fajtákat sarjakról, a kúszó jellegűeket fejbujtással szaporítjuk. A fejbujtás egyszerű szaporítási eljárás. Szeptemberben a szederinda csúcsát vezessük laza, tápdús földbe. Ehhez előbb gödröt készítünk, az indát lehajlítjuk, földdel letakarjuk, majd a talajt enyhén megtapossuk. Gondoskodjunk róla, hgy a bujtás mindig nyirkos legyen. Novemberre a hajtáscsúcs meggyökeresedik, s ha a növényke elérte a 20-25 cm-es nagyságot, leválasztjuk az anyatőről. A szedret erős támrendszer mellett ajánlatos nevelni. Az első évben fejlődő hajtások támasztékául még egy tövenként levert, hosszabb karó is megteszi, ám a második évben fetétlenül ki kell építeni a nagy teherbírású támrendszert. M. D. A bogyósok telepítésére gyökeres dugványt használjunk. A szaporítóanyag fejlett gyökérzetű és 2-3 vesszője van. Kissé mélyebbre ültessük, mint ahogy a faiskolában volt. Célszerű néhány rügymélységig a vesszőket is a talajba süllyeszteni, így a ribiszkedugvány szebben fejlődik, jobban gyökeresedik és a vesszők folyamatos felújiulása is jobb. A köszmétebokrokat egymástól egy méter távolságra ültessük. Amennyiben több sort helyezünk el kertünkben, a sortávolság 1,5 m legyen. A bokor formájú köszmétét tőoltással magunk is szaporíthatjuk, csupán arra kell ügyelni, hogy minden résznek elegendő gyökérzete legyen. A málna kertekben alkalmazható sortávolsága elsősorban a talajművelés módjától és a fajta növekedési erélyétől függ. Gyengébben sarjadzó fajta ültetésekor és a sorközi kézi művelésnél a távolság 1-1,2 m lehet. Ha tövenkénti művelést alka'mazunk, akkor a tőtávolság legkevesebb 0,5-0,8 m legyen. Minél nagyobb a sortávolság, annál közelebb legyenek egymáshoz a tövek. A málnát fejlett gyökérzetű, nem tépett, sérüléstől mentes saját vagy vásárolt gyökérsarjakkal telepítsük. Ezeket ültetés előtt a gyökérnyak fölött 15-20 cm magasan nyessük vissza. Utána, hozzávetőlegesen ásónyomnyi mélységbe úgy telepítsük, hogy a sar- jak gyökémyaka a talajszinttel azonos magasságban legyen. Vigyázzunk a gyökérsarjakon lévő rügyekre, mert ezekből fejlődnek a jövő évi hajtások. A szeder kedveli a tápanyagokban A „Mailing Exploit” későn érő, nagy, égőpiros, ízletes szemű málnafajta. Rendkívül termékeny, pompás ízű, egyike a legértékesebb fajtáknak. Friss fogyasztásra, lekvár és szörp készítésére egyaránt kiválóan alkalmas. Paradicsom utóérlelése, szilvahimló, művelésmód ___________BOGYÓSOK TELEPÍTÉSE___________ Sz aporítás, sor- és tőtávolság Szerkeszti Pomichal Richárd A HÁZUNK TÁJA JÓ TANÁCSAI HÁZUNK TÁJA 1994. szeptember 25.
