Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-04 / 36. szám
ilBSárnap 1994. szeptember 4. _______ RIPORT MA GYAR ISKOLÁBÓL INDULT • M és eljutott Angliába Losonci diákkoromban a matematika számomra félelmetes tantárgy volt. Lapultam az előttem ülő háta mögött, csakhogy Szénfy bácsi szeme meg ne akadjon rajtam, s ne intsen a fekete táblához. Életem e gyötrelmét idéztem fel, amikor a napok(A szerző felvétele) ban egy olyan fiatalemberrel találkoztam Kassán, aki viszont csak a matematikának él. A huszonnyolc éves Balázs György a felfedezések örömét lelte benne: „Csak papír és ceruza kell hozzá, hogy a matematika révén valami újat is megtudjunk a világról... ” Gondolkodj, megoldod! Balázs György sorsának alakulásában jelentős szerepet játszott, hogy a gyermekkorától anyanyelvén szerezte meg az alapismereteket: a kassai magyar alapiskolában és gimnáziumban. A szülei úgy kívánták, hogy hozzájuk hasonlóan, így induljon az életbe. Nagytárkányi származású édesanyja a királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett, és orvosnő lett; neurológus a kassai vasutaskórházban. György édesapja bodvavendégi, a kassai magyar ipariban szerezte meg középiskolai végzettségét és gépészmérnökként ment nyugdíjba. A szülők hamar felfigyeltek rá, hogy Gyurit már az alapiskolában is érdekelte a matematika, ezért különórákra járatták. Erre Bruck Gyula nyugdíjas tanárt kérték meg, aki a magyar gimnáziumban évtizedekig matematikát tanított.- Az alapiskola hatodik-hetedik osztályába jártam ekkor. Számomra minden újdonság volt, amit Gyuszi bácsitól hallottam. Ő más felfogásban oktatta a matematikát, mint az iskolában. Azt mondta: Gondolkodj pár napig, vagy akár pár hétig is és megoldod! Ha ez sikerült, annak Gyuszi bácsi is örült. A kassai magyar gimnázium hírnevét öregbítette Balázs György, amikor 1984- ben, az érettségi évében, holtversenyben egy prágai fiúval az országos matematikai olimpia győztese lett.- Ehhez nem kellett egyéb, csak trükkös gondolkodás, néhány jó ötlet no és némi tudás. Gyuri érettségije után Prágában rendezték meg - 34 ország 192 résztvevőjével - a fiatal matematikusok nemzetközi olimpiáját. A hazai csapat összeállításakor elhangzottak ilyen vélemények is: ,Az bizony szégyen lenne, ha Szlovákiát egy magyar is képviselné!” Mármint a hattagú csehszlovák csapatban. De Balázs Györgyöt, az országos verseny győztesét mégsem hagyhatták ki!- Én végül ezüstérmes lettem, csapatunkból a négy cseh fiú szintén. Az országok közötti csapatversenyben a 12. helyre kerültünk. Balázs György azután is jól megállta helyét, amikor 1984 őszén a Károly Egyetem hallgatója lett:- Prága jobban vonzott, mint Pozsony. Jó volt ott magyarnak lenni, sosem voltak problémáink. A csehek nem néztek ránk ferde szemmel. Egyébként Kati húgom is - a kassai magyar gimnáziumban tett érettségije után - prágai magyar diák lett. Az idén avatták orvossá a Károly Egyetemen... Áttörés számítógéppel Gyuri Prágában matematikát tanult, és a számítástechnikára szakosodott. A harmadik évfolyamban országos szinten is me? nyerte a szakdolgozatok versenyét. Egyetemi tanulmányait 1989-ben a legjobbak között, vörös diplomával fejezte be; tudományos munkájának megvédése után pedig a doktori címet is megkapta.- Nem egy nagy titulus jóval a kandidátusi fokozat alatt van... - szerénykedik dr. Balázs György, aki a politikai rendszerváltás után kezdte gyümölcsöztetni mindazt, amit alapiskolás kora óta megtanult. Egy évi katonai szolgálat után újra visszakerült a szülővárosába, és 1990 októberétől a kassai Safárik Egyetem számítástechnikai tanszékének tanársegédje. Lev Bukovsky professzor alapította meg ezt az új tanszéket, s maga mellé vette Balázs Györgyöt, akinek tehetségét még annak gimnazista korában felismerte.- A ‘89-es fordulat sok jót hozott, de nem eleget. Sajnos, a demokráciát nem leitete bevezetni, ahhoz fel is kell nőni. Megnyugtató az, hogy ami egyetemünk politikai és nemzetiségi szempontból liberális hely. Mind az oktatók, mind a diákok között magyarok is vannak. Eddig még egyszer sem vettem észre, hogy az utóbbiaknak a tanulásban nehézségeik lennének... Balázs György hetente tizenöt órát tanít: számítógépes programozást, elméleti számítást és más technikai tárgyakat. Természetesen, tudományos munkával, kutatással is foglalkozik az 1991-ben kezdett, újabb öt évig tartó prágai tanulmányaihoz.- A kutató mindig álmodozik valamiről. Ön mit szeretne elérni?- Elméleti megoldásokon töröm a fejem. Címem is van: „A bonyolultság elmélete”. Azt szeretném kimutatni, hogy bizonyos feladatok megoldására a számítógépnek milyen erőforrásra lesz szüksége, mennyi ideig fog tartani a feladatmegoldás és mennyi memóriát fog igénybe venni, illetve milyen erős számítógépre lesz szükség mindehhez. Ráadásul vannak könnyebb, és vannak nehezebb feladatok. Egyszerű feladat egy számítógépnek meghatározni, hogy például Kassáról hogyan lehet a legrövidebb úton eljutni Lisszabonba. Ezzel szemben viszont az egyik leghíresebb, megoldatlan probléma az ominózus európai körút: repülőgéppel úgy beutazni kontinensünk fővárosait, hogy egyetlen fővárosban se legyünk kétszer! Ez a feladat már húsz éve nyitott kérdés, és eddig a számítástechnikában is mindenkinek beletört a bicskája. A megoldáshoz nem is vezet egyenes út, csak kerülővel fogunk eljutni oda... Érdemes hát törnie a fejét a bonyolultság elméletén, hiszen akkor más, ma még megoldatlannak vélt problémák is leküzdhetők. Vizsga angol módra A magyar iskolából induló egykori kassai diák ez idén Angliába is eljutott. Öt hónapot töltött a Manchesteri Egyetem számítástechnikai tanszékén. Nem voltak nyelvi nehézségei, mert gimnazistaként a németet tanulta, később a kassai nyelviskolában az angolt. Dr. Balázs György, Angliából hazatérve, a nyári vizsgaidőszakban - kísérletképpen - már bevezette az „angolos”, azaz az írásbeli vizsgáztatást: a negyedik évfolyamot végző két diákjával megbeszélte, hogy több időt kapnak a felkészülésre, ha öt kérdésből háromra írásbeli választ adnak.- Megígértem nekik, ha elfogadhatom az így tett válaszaikat, több kérdést már nem kapnak. Mondhatom, kölcsönösen elégedettek voltunk... Többet kapni Az 1966-ban született Balázs György tehetsége akaraterővel és szorgalommal párosul. Nyilván ezért gyümölcsöztethette a tudását már igen fiatalon.- Sosem éreztem hátránynak, hogy magyar iskolából indultam. Az ember könnyebben tanul az anyanyelvén. De ha szlovákul beszélek, akkor sem fordítok magamban, hanem szlovákul is gondolkodom. És ilyen szinten bírom az angolt is. De számolni mindig magyarul számolok. Egyáltalában nem igaz, hogy a magyar iskolákban gyengébb a színvonal, mint a szlovákban. Bizonyítani kell, összehasonlítani egy szlovák és egy magyar iskolát, és csak azután beszélhetünk a színvonalról. A magyar középiskolában a diák nemcsak a magyar, hanem a szlovák kultúrával is megismerkedik; míg a szlovák iskolában csak egy kultúrát ismer meg. Hát nem jobb beszűkülés helyett tKhhpt Vünni'’1 Petrőci Bálint A pozsony-ligetfalui betonrengeteg tőszomszédságában, Oroszvár irányában, a Du- na-parton sétálva még ma is számtalan romantikus, erdős-bokros zegzugot találnak a természetimádók. A halászok és túrázók sokak által kedvelt paradicsomának apró csücske ez a kb. 100 áras terület, amely hamarosan új látnivalót, vagy ha úgy tetszik, hát attrakciót ígér. Közvetlenül a folyam és egy mesterséges Du- na-ág közé épül a maga nemében egyedülálló hadiskanzen. A nehézfegyvereken (ágyúk, tank, páncélozott csapatszállítók), a lövészárkokon, a hajdani vasfüggöny pontos másán és egy régi betonerődítményen, bunkeren kívül, a régi hadviselésnél használatos védcölöprendEurópában kori vágyait most, utólag próbálja megvalósítani; bár a valóság egészen más. Vendéglátóm kiskorában nem gyűjtött ólomkatonákat, később sem a rabló-pandúr, meg a katonásdi volt kedvenc időtöltése. A fegyverek, a hadi- technika sem vonzotta jobban, mint általában a fiúkat.- Nagyon érdekeltek viszont a műszaki dolgok. Szabadidőmben főleg ezermester apámnak segédkeztem, akitől sok mindent tanulhogy ilyen nagy és kezdett?- Három-négy évve rándulás során, rábul erődítményre. Be volt va, tele volt szemétti agyamon, milyen kár, enyészetnek. Gondolk gyan lehetne megmet nálni ezt az építményi dolattal, hogyan rekon üres területeket, amelyekre a közeljövőben a fa- és kőfalak, vizesárkok, továbbá felvonóhíd és többfajta védősánc épül. A 38 éves férfit gyermekkoráról, hajdani kedvteléseiről faggatom. Úgy tűnik, a kamasztam, s most jó hasznát veszem. Például a kaszálás tudományát éppúgy kamatoztatom, mint a kőművességet vagy az ács, az asztalos, a lakatos, a festő és egyéb szakmákat. Akkor hát mikor és hogy született az ötlet, nomba kerülne. Készíti is, ám egy magántula akkoriban még megv: tűnt. Amikor viszonl fegyvercsökkentési eg hogy az ország nehézl szét kiselejtezik, és me találtam annyira kilát írtam hát a védelmi mit nék néhány fölösleges megvásárolni. Az enge bérbe vettem azt a terül fekszik. Ennek mintegy géltől estig gürizek, eke Bekerítettem az eg) amelyről két teherautó tam el. Amikor úgy aho munkákkal, jöhettek a 1 különböző kaliberű ágy hány lánctalpas, illetv szállító páncélosom áll közelében. Sajnos, a; számtalanszor találkozt gél, rosszakarattal is. T szereket, védőbástyákat és egyéb harci „kellékeket” is megcsodálhatják majd a látogatók. A kerítés és a masszív fémkapu mögött egy felirat azt hirdeti: Magánterület, belépni tilos! Aki netán nem respektálná a felszólítást és megpróbálna bejutni, azt egy hatalmas farkaskutya dühödt csaholása készteti meghátrálásra. Mi is csak azért nyertünk bebocsátást, mert előzőleg megbeszéltük a tulajjal, hogy beszámol a Vasárnap olvasóinak - elsőként az országban! - a készülő skanzenről, amely jóval többnek ígérkezik, mint egy fegyvermúzeum. A tervek szerint a fák és a bokrok árnyékában számtalan hinta, mászóka, homokozó, sőt még sportpálya is lesz, s egy elkülönített területen légfegyverekből a cél- balövést is lehet majd gyakorolni. Sőt! íjászversenyekre is mód nyílik majd. Gyimesi Óta, az ötlet szülőatyja és a terv végrehajtója végigvezet birodalmán, megmutatja a helyrepofozott acélszömyeket és a még
