Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-28 / 35. szám
ifll" < Az emberi test egyetlen részének sem szentelünk annyi figyelmet - és nem is vesszük annyira igénybe egyiket sem mint a bőrünket. E létfontosságú szervünkről a laikus is azonnal meg tudja állípítani, száraz-e vagy zsíros, pikkelyes-e, leégett-e. Mégis: a leggyakrabban bőrünk által hagyjuk becsapni magunkat. A sima bőr például nem feltétlenül az egészség jele. A sima bőrön is lehetnek anyajegyek és májfoltok, amelyek arról tanúskodnak, minden ápolás ellenére gyakran visszük vásárra bőrünket - és saját magunkat. Szerte a világon milliók zarándokolnak strandokra, a perzselő napon bekré- mezik, beolajozzák bőrüket, mintha a kenőcsök meggátolnák az ultraibolya sugarak káros hatásait. És a bőr - nem felejt. Bár körülbelül annyi kórokozó él egy felnőtt bőrén, ahány ember a Földön, ez a burok születésünktől kezdve véd. Ha vírusok és baktériumok hatolnak be a kis réseken, repedéseken keresztül, a bőr elhárítósejteket mozgósít, amelyek közvetlenül a felszín alatt állnak készenlétben. Életveszély csak akkor fenyeget „bőrön át”, ha az ún. felsőbőr egyharmada szétrombolódik - pl. égésnél, ilyenkor ugyanis a nagy sebfelületen át a test egyrészt állandóan fehérjét és ásványokat veszít, másrészt „védőköpeny” híján a kórokozók könnyű prédája, táptalaja lesz. A bőr számos funkciót ellát. E mintegy 4,5 kg súlyú s majd 2 kiterjedésű szervnek kell elhárítania a bokszoló ütéseit, s neki kell a gyengéd csóknál izgalomba hoznia az egész testet. Nem szakadhat el akkor sem, ha valaki óriáskelepet végez a nyújtón, vagy kőhordóként robotol. A szibériai hideget és a trópusi hőséget egyaránt el kell viselnie, úgy, hogy közben 37 fokon tartja a testhőmérsékletet. És ha valahol mégis „baja esne”, önmagát kell gyorsan „megjavítania”. A bőr felső rétege naponta megújul. Az alsóbb rétegekből a sejtek „felvándorolnak”, és ott elkopnak. A faggyúmirigyek napról napra zsírt termelnek, így a bőr rugalmas marad. Az izzadságmirigyek nagy hőségben naponta akár 10 liter vizet is elpárologtatnak a test „hűtésére”. A szervezet teljes vérmennyiségének negyede a bőr finom hajszálereiben cirkulál, a helyzettől függően változtatva a bőr színét és hőmérsékletét. Ha a szív az izgalomtól dobog, s több vért lök a vérkeringésbe, kiürülnek a bőr raktárai, és elsápad. A piros fül is az érzelmek „bőtjele”. Gyakran a bőr mutatja meg egy-egy betegség első tüneteit. Amikor az orvosok még elsősorban a szemükre voltak utalva - és nem laboradatokra -, a fakó bőrből „kiolvasták” a kimerültség vagy a fertőzés riasztó jeleit. Erős kivörösö- dés esetén vérnyomást mértek. A sárga színből arra következtettek, hogy nem ürít rendesen az epe. Az utóbbi tíz évben ismét megnőtt az érdeklődés ezen szervünk iránt. A bőrgyógyászok, akik a háború után elsősorban pörsenésekből, lábgombából és tripperből éltek, ma főleg olyan páciensekkel találkoznak, akik viszkető ekcémától szenvednek. A bőrbetegségek száma a 70-es évek vége óta megkétszereződött. „Sok bőrbaj szabályos népbetegséggé vált - mondja Bemward Rohde hamburgi bőrgyógyász. - Kétmillió nyugatnémet állampolgár pikkelyes bőrfelülettel kínlódik, legalább százezer szenved herodermitisben. Tragikusan emelkedett a kontaktekcémák száma (allergikus reakció építőanyagra, tisztítószerre, festék- és konzerválóanyagokra). Ügy látszik, a a szennyezett levegő, főleg a benne lévő nehézfémek addig támadták a bőrt, amíg felborult annak elhárítórendszere.” A nap is a bőrbetegségek egyik okozója. Egyetlen más rákbetegség sem terjedt el annyira, mint a melanónia (mela- nintartamú daganat). Gyorsan áttételeződő betegség ez: a betegnek csupán akkor van esélye, ha korán kezelni kezdik. Persze, napfény nélkül kevés D-vi- tamint termelne szervezetünk (a következmény: angolkór), s a legújabb kutatások szerint az agyban elhelyezkedő, a hormonképződést irányító tobozmirigynek is szüksége van napra. De a gyógyszer-napocska túladagolása - méreg. A túl sok ultraibolya sugárzás leégést idéz elő, és szétrombolja a sejteket a bőr felső rétegében. A bőrnek legalább 30 órára van szüksége, hogy kiheverje ezeket a károkat. Az utóhatása azonban tovább tart: a védelmi rendszer gyakran napokra legyengül. Az évekig tartó helytelen bánásmód pedig kiszárítja a bőrt, és idejekorán „megöregíti”, például a mezőgazdasági munkásoknál és a halászoknál. A bőrgyógyászok praxisában azonban egyre többen tűnnek fel olyanok is, akik „napfürdőzéssel” szereztek maguknak maradandó bőrbántalmakat (sok páciens a természetes barnaságra egyébként szoláriummal is „rásegített”). Pedig a barna bőr egyáltalán nem az egészség jele, hanem a bőr védekezési kísérlete a perzselő sugarak ellen. Közvetlenül a felhám alatt barna festékanyagot raktároz; ez mintegy függönyként akadályozza meg a napsugarak továbbjutását. A nap hatása különösen a déli órákba veszélyes, ekkor bocsátja ki ugyanis a legtöbb ultraibolya sugarat, ráadásul az úgynevezett B-ultraibolya sugarat, amelyet az orvosok a betegségek legfőbb kiváltójának tartanak. A kozmetikai ipar remekül keres a napimádókon. A nyugatnémetek mintegy 150 millió márkát adnak ki napozótejekre, krémekre, olajokra. Főleg a magas védőfaktorúakat veszik: ezek hivatottak a napozási idő „meghosszabbítására”. „A jövőben azonban nem elég ultraibolya sugarak elleni fényvédőszereket kibocsátani - mondja Dr. Walter Smith, az Estéé Lauder cég New York-i kutatásvezetője. - Amennyiben a Földünket körülvevő ózonréteg a következő években több helyen kilyukad, a Nap károkat okozó ultraibolya-C sugarai már nem csupán az Antarktiszt fogják érni, hanem lakott területeket, így a mi bőrünket is.” Ám a napvédőszerek máig igen kis hányadát teszik ki a kozmetikai ipar termékeinek. A 11 milliárd márka nagyobb részét - ennyit költenek a nyugatnémetek évente a bőrükre - a jólápoltságra és a jószagúságra fordítják. Mindenekelőtt a testszagnak üzentek hadat. Ez úgy keletkezik, hogy a testnedvek a pórusokból kijőve keverednek a különböző baktériumokkal. Valaha természetes, jó szagnak tartották. Ám elmúltak azok az idők, amikor Napóleon azt üzente feleségéÜtti nek, Josephine-nek, lovasfutárt küldve a csatamezőről: „Ne mosakodj! Jövök.” Ám ma már kendőzzük a természetes testszagot. Amióta a francia Nicolas Leblanc nátronlúgból és állati zsiradékból szappant állított elő, az emberek - eleinte csak a gazdagok - nekiláttak sikálni magukat az új termékkel. Kurtizánok és hitvesek pézsma- és pacsuliillattal szagosították magukat, hogy művi úton érjék el, ami természetes úton a pórusokból jött: ún. pheromone-t, szaganyagot, amely fokozza a vágyat. Még ha az emberi orr kevésbé érzékeny is a szagokra, mint a disznóé vagy a kutyáé, a pheromone legkisebb mennyiségére is igen szenvedélyesen reagál. A phero- mone-ok fokozzák és elnyújtják a szexuális izgalmat. A nők fogékonyabbak rá, mint a férfiak (s peteleválás idején akár százezerszer is érzékenyebbek erre, mint a menstruácő alatt). Persze a bőr puszta érintése is fokozza a kedvet. Mindenekelőtt a nemi szerveken, a mellbimbókon, az ajkakon és a nyakon találhatók azok a receptorok, amelyek az agyba továbbítják az ingert, hogy szexuális hormonokat küldjön a vérbe. Jóval gyakrabban sebeznénk meg magunkat, ha a bőr nem érezné, hogy egy-egy tárgy puha-e vagy kemény, hegyes-e vagy kerek, forró-e vagy hideg. Kifröccsenő hideg víz vagy tűhegy idegvégződések százait riadóztatja; ezek arra „szakosodtak”, hogy a hidegvagy fájdalomingert továbbítsák. Azok a koraszülöttek, akiknek a mellkasát naponta egyszer megmasszírozzák, gyorsabban nőnek és fejlődnek, mint azok, akikét nem - figyelték meg amerikai tudósok. Az Indiana állambeli Purdue Egyetem pszichológusa, Richard Heflin kísérletet végzett: felkérte az egyetemi könyvtár alkalmazottait, hogy mintegy véletlenül érjenek hozzá az olvasókhoz, amikor visszaadják nekik a látogatójegyüket. Később a diákokat kikérdezte benyomásaikról. Akiket megérintettek, kellemesebbnek találták a könyvtárat. Más esetben telefonfülkébe küldte egy diákját. Az otthagyott egy érmét. Mihelyt a következő telefonáló belépett a fülkébe, a diák visszatért, és kérte a pénzt. A csupán megszólítottak 63 %-a adta vissza az érmét, míg akiket rövid ideig meg is érintettek, 96 %-ban voltak „szívesek”. A bőr érintése tehát kifizetődő: másfajta kapcsolatot jelent, mint a puszta szó. Hogy minél több érintést élvezhessünk igazán - mossuk, krémezzük, sminkeljük és borotváljuk a bőrünket. Csodát azonban ne várjunk. Üjabban kapósak lettek a ránctalanítók. Az ígéretek biztatóak - és tudományos „sallangokkal” ékítettek. Ám ahhoz, hogy a bűvös ígéretek valóra váljanak, minden bőrbe dörzsölt krémnek a mélyebb réteget kellene elérnie. Csak utána tudja tényleg táplálni a bőrt. A legtöbb anyag azonban megreked a felső bőrben. A zsiradék a szaruréteget rugalmasan tartja, a víz pedig a sejtrétegek közötti tereket duzzasztja meg. Ez a régi sikeres recept. A bőr fiatalításához semmi köze. Úgyhogy érvényes még a régi bőrgyógyászbölcsesség: a tápláló krém mindenekelőtt a gyártót táplálja. (A Stern magazin nyomán) A bőr véd az agresszív vegyi anyagoktól Természetes savas védelme segítségével megakadályozza a kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák) behatolását Legyőzi a kórokozókat, amelyek a sérült helyeken benyomulnak Különféle anyagokat (pl. olaj és zsiradék) vesz fel és tárol Izzadságot termel és ezzel lehűti a testet. Faggyút állít elő, ezáltal Szabályozza a testhőmérsékletet az erek szűkítésével és tágításával Receptorai legyzi a nyomást, fájdalmat, hőmérsékletet, és továbbítja az ingereket. Az ujjhegyek a legérzéke1 5 KÉRDÉS HÖLGYEK SZÁMÁRA Ismeri ön a borét? A kérdéssor végén egyeztesse a válaszok betűjelét, s kiderül, jól oldotta-e meg a ránctesztet! Azt is megtudja, vajon elégséges-e, amit tesz bőre ápolásáért? Akár több jó megoldás is lehetséges! 1. Miért kezd a bőrünk ráncosodni? a/ Mert a bőr a kor előrehaladtával egyre kevésbé rugalmas b/ Mert nem krémezzük be eléggé c/ Mert túl sokat napozunk 2. Ha tápanyagdús krémet használunk, minden esetben megakadályozhatjuk a bőr ráncosodását? a/ Csak azok a krémek gátolhatják meg a ráncképződést, amelyek megfelelnek a bőr jellegének és rugalmasan tartják b/ Igen, a tápdús krémek mindig jók cl A krémeknek nem túl sok a haszna 3. Használjunk-e már 20-25 éves kortól ráncta- lanító krémet? a/ Igen b/ Csak kivételes esetben c/ Csak a szemünk körüli részre 4. Igaz-e, hogy a napsütés serkenti a ránc- képődést? a1 Csak szebbé teszi a bőrt b/ Igen, minden esetben gyorsítja a ráncosodást, ezért amennyire lehet, kerülendő c/ Csak akkor káros, ha túlságosan sokáig tartózkodunk az égető napon. Ekkor a bőr veszít rugalmasságából, így könnyebben ráncosodik 5. Mitől függ, mennyire rugalmas a bőr? a! A bőr sejtjeinek összetevő anyagaitól b/ Attól, hogy elég nedvességet kap-e cl Attól, helyesen tisztítjuk-e és megfelelő szappant vagy tusfürdőt alkalmazunk-e 6. Van különbség ránc és ránc között? a/ Minden ránc azt jelzi, hogy a bőr kevésbé rugalmas és nem jut elég tápláló anyaghoz b/ Nem, mert a ráncosodásnak három fő oka van. Vagy csökken a bőr rugalmassága, vagy a bőrszövet vékonyodik el, vagy élénk arcjátékunk váltja ki c/ Nem, minden ránc más és más, ezért elkerülhető 7. Ráncosodik-e annak az arca, aki gyakran vág grimaszt? a! Igen, mert az arcjáték barázdákat váj, amelyek idővel rögzülnek az arcbőrön b/ Nem, mert az élénk arcjáték meggátolja a ráncosodást cl Teljesen lényegtelen, milyen arcot vágunk 8. Meggátolja az arctorna a ráncosodást? a/ Igen, mindenképpen, hiszen az arcgimnasztikával megmozgatjuk az arcizmokat és így kevésbé vannak kitéve ráncosodásnak b/ Nem, az arcgimnasztika csak azoknál a gyakorlatoknál hasznos, ahol az arc- és nyakizmok teljes elernyedése a cél cl A ráncoknak semmi közük a bőr alatti izomzat- hoz 9. Van-e módja annak, hogy megőrizzük a bőr rugalmasságát? a/ Igen: kiegyensúlyozott életmód, vitamin- és tápanyagdús étkezés, elegendő alvás, nyugodt életmód b/ Igen: megfelelő kozmetikumok, amelyek figyelembe veszik a bőr milyenségét, hidratáló jellegűek és valamennyire óvnak a káros napsugaraktól cl Igen: orvosi és patikai készítményekkel ez lehetséges. Bizonyos savak szinte újraprogramozzák, megfiatalítják a bőrsejteket 10. Milyen tényezők okozhatnak korai ráncosodást? a/ Rossz kozmetikai kezelés b/ Túlságosan sok napozás, stressz és dohányzás cl Családi hajlam 11. Mi okozhatja, ha valakinek a szája körül ráncok keletkeznek? a/ Nem a dohányzás b / A cigarettázás cl Nemcsak a dohányzás, hanem az állkapocs, a fogak állása, valamint az izomzat 12. Vannak-e olyan kozmetikai kezelések, amelyek segítségével megállítható a bőr öregedési folyamata? a/ Igen. Azok a krémek, melyek vitaminokat és olyan molekulákat tartalmaznak, amelyek megkötik a bőr felületén a nedvességet (például ilyenek a kollagének), valamint az arcmasszázs kiváló hatásúak b/ Nem, a ráncok ellen tehetetlenek vagyunk cl Bőrfelújító pakolásokkal védekezhetünk a bőr öregedése ellen 13. Kevesebb lesz-e a bőrön a ránc, ha lehám- Hk? a/ Biológiai készítmények, például az alfaid- rossziatidok és az acido retinoico nevű készítmények tudományosan igazolt ránctalanító szerek b/ Nem, a hámlás nem old meg semmit cl Csak az alapos hámlás segít, ha nemcsak a bőr legfelső rétege kopik le 14. Jó az, ha a bőr egyszerre kap kozmetikai és gyógyszeres kezelést? a! Igen, mert a kétféle kezelés egymást kiegészíti b/ Nem, ellenkezőleg. Ha a kettőt egyszerre alkalmazzák, csak árt a bőrnek cl Igen, egyidejűleg használható, még csak szakorvos tanácsaira sincs szükség hozzá 15. Hasznos dolog-e, ha valaki a bőre alá kap injekciót? a/ Minden anyag, amely a bőr alá kerül, először dagadást eredményez, mert irritálja a bőrt. Nem mindig előnyös b/ Igen, hatásosak cl Csak kollagénekkel és bőrtápláló anyagokkal kiegészített injekciók gátolják meg a ráncosodást, mert ezek feltöltik a ráncok által kivájt barázdákat A helyes válaszok: L: A, C, 2.: A, 3.: B, 4.: C, 5.: A, 6.: B, 7.: A, 8.: B, 9.: A,B,C, 10.: A, B, 11.: C, 12. A, C, 13.: A, 14.: A, 15.: A, C. Ferenczy-Europress CSEVELY 1994. augusztus 28. ÜBSÚrnap
