Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-28 / 35. szám
llBSÉmap 1994. augusztus 28. --------,----------— NYUGDÍJASOKNAK KO RKÉRDÉS A SZLOVÁKIÁI MAGYAR POLITIKAI PÁRTOK KÉPVISELŐIHEZ • Pártja vagy mozgalma mit kíván javasolni a nyugdíjasok helyzetének javítására, ha az őszi választásokon bejut a parlamentbe? A. Nagy László, a Magyar Polgári Párt elnöke:- Ha bejutunk a parlamentbe a kérdéssel kapcsolatban két dolgot szeretnénk javasolni. Elsősorban a nem méltányos nyugdíjak értékének megtartását. Ezt rövidebb időközökben végrehajtott valorizációval szeretnénk elérni. A szakemberek véleményét figyelembe véve, ha az infláció mértéke 5-10 százalékos, teljes értékű valorizációt akarunk. Másodsorban azt javasolnánk, hogy a nyugdíjasok esetében másként, tehát más fogyasztói kosárból állapítsák meg az inflációt, mert csak így érhető el a reális valorizálás. Természetesen jelenleg nem lehet csodára várni, de a nyugdíjasoknak nyújtott kedvezmények körének bővítésével is segíthetnénk nyugdíjasaink jelenlegi helyzetén. Például a vagyonjegy értéke legyen más a nyugdíjas részére, részesüljön kedvezményben. A városi közlekedésben, az önkormányzatok terhére, nagyobb kedvezményt kaphatnának a nyugdíjasok. Ugyancsak az ön- kormányzatok fokozott mértékben járulhatnának hozzá a nyugdíjasok étkeztetéséhez. Ez csupán néhány kiragadott példa azoknak a lehetőségeknek a sokaságából, amelyekkel javíthatnánk a nyugdíjasok helyzetén. Jelenleg gyakran éri sérelem azokat is, akik közelednek a nyugdíjaskorhoz. A munkaerőpiacon jelentősen csökken az értékük és elbocsátásokkor a munkaadók elsősorban tőlük válnak meg. Szemléletváltást kell elérni a nyugdíjasokkal szemben. Tekintsünk úgy rájuk, hogy ők is értékeket hoztak létre és ne felejtsük el, hogy ők a mai középkorúak szülei. Figyelembe kellene venni helyzetüket az átalakulással járó problémáknál. Például a lakások privatizálásakor hosszú lejáratú bankkölcsönt kellene nyújtani a nyugdíjasoknak. Ez előnyös lenne a lakást vásárlónak, a banknak és az államnak is. Bauer Edit, Együttélés: Az Együttélés programalkotó tevékenységében meghatározó jelentőségű a szociális biztonság megfelelő szintjének kialakítása. Abból a tényből indulunk ki, hogy ha a szociális feszültségek meghaladják az elviselhető szintet, veszélyeztetik a gazdasági, s végső soron a társadalmi átalakulást. Az elmúlt négy évben az eddigi kormányzatoknak nem sikerült kiépíteni azt a szociális hálót, mely megfelelő szociális biztonságot teremtett volna. Egyrészt túl nagyvonalúan kezelt olyan csoportokat, melyek a szociális juttatásokra támaszkodva akartak megélni, másrészt indokolt esetekben a szociális juttatások alacsony szintje és érték- vesztése a lakosság meglehetősen nagy rétegét sodorta a szegénység küszöbére. Különösen érvényes ez a megállapítás a nyugdíjasokra. 1993-ban az átlagos kifizetett nyugdíj vásárlóértéke több mint egyhar- madával volt alacsonyabb, mint 1989-ben. Ez a vásásrlóérték-csök- kenés nagyobb mértékű volt, mint a bérek esetében. A nyugdíjak emeléséről szóló törvény mindmáig hézagos, mivel csak azt a határértéket szabja meg, amikor a nyugdíjakat emelni kell, nem tartalmaz azonban olyan garanciát, mely szerint a nyugdíjemelésnek lépést kellene tartania az infláció mértékével, vagy a bérek emelkedésének arányával. A szociális biztosításról szóló 100/1958-as törvény a 16 módosításával együtt elavult. A nyugdíj alapösszegét még ma is 2500 koronából számítja, ami 1988-ban az alapbér 82 százaléka volt, ma azonban már kevesebb, mint 47 százaléka. Ezért az Együttélés továbbra is szorgalmazni fogja a nyugdíjrendszer reformját. A nyugdíjbiztosítást három- lépcsősnek képzeljük el. 1) Ennek értelmében a létminimumot szociális nyugdíj formájában az állami költségvetés biztosítaná alanyi jogon, ha az állampolgár nem jogosult saját nyugdíjra és nincs más megélhetési forrása. Azt szertnénk, ha ez a polgárnak jogosan járna és ezt nem kellene kérvényeznie. A minimális nyugdíjnak közelítenie kell a minimális bérhez. 2) A nyugdíjak rendszere a „juttatási” rendszer helyett a biztosítási rendszerhez közelítene (alapnyugdíj). 3) A kötelező biztosításon felül az önkéntes alapon működő kiegészítő biztosítás rendszerét tartjuk indokoltnak. Ezt a munkaadó és az alkalmazott is fizetheti. Nem tartjuk szerencsésnek, hogy ezt a biztosítást a szakszervezetek kötelező befizetésből fizessék. Szorgalmazni fogjuk olyan nyugdíjrendszer kialakítását, amely lehetővé teszi a rugalmas és fokozatos nyugdíjba vonulást bizonyos korhatáron felül, pl. 5 évvel a korhatár előtt és után. Ennek a rendszernek ösztönöznie kellene a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalást, de lehetővé kellene tennie a korábbi nyugdíjazást is, főleg munkanélküliség esetében, mert a nyugdíjkorhatár előtt 1-2 évvel az új munkahelyhez jutás esélye minimális. Nem támogatjuk a nyugdíjkorhatár fölemelését egyrészt, mert a következő években tetőzik az a demográfiai hullám, amely éppen eléri a munkaképes kort, így a munka- nélküliség növekedne. Nem tartjuk időszerűnek a korhatár felemelését azért sem, mert Szlovákiában a megélt átlagéletkor jóval alacsonyabb az európai átlagnál. Mindenképpen olyan nyugdíjreform megalkotásához szertnénk hozzájárulni, amely a szociális igazságossághoz közelítene és a kialakult szükségletek rendszerének megfelelő szintű életnívót biztosítana mindenkinek, aki életének nagy részét becsületes munkával töltötte. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke: Választási programunkban részletesen térünk ki többek között a szociális problémák rendezésére, így a nyugdíjrendszer módosítására is. Az MKDM eddigi tevékenysége is azt bizonyítja, hogy segítő kezet nyújt a társadalom szociális juttatásokra utalt rétegének. Természetesen nem pénzt osztunk, hanem tanácsot, útbaigazítást nyújtunk. A legutóbbi nyugdíjrendezésről folytatott parlamenti vita során a mi képviselőink a 10 százalékos emelést támogatták, de sajnos hiába. Választási programunk hangsúlyozni fogja a nyugdíjasok társadalmi vérkeringésbe való bekapcsolásának szükségességét. Val km ilyenek vagyunk? Bizonyára sokunk számára nem érdektelen, hogy milyennek látnak bennünket, időseket a mai tizenévesek. A nagyszülőknek ugyan van alkalmuk feltenni unokáiknak ezt a kérdést, de az érzelmi kötelékek miatt, aligha kapnak rá tárgyilagos választ. Ezért a gyerekek számára ismeretlen újságíróként tettem fel a kérdést tinédzserek egy csoportjának. A válaszok így hangzottak: Panda Tamás tízéves: Én olyan sérültnek látom őket. Sokan közülük nem bírnak járni. De én azért szeretnék öreg lenni, mert akkor segítenének nekem az emberek és figyelmesek lennének hozzám. Bóna Lucia tizenegy éves: Az öregek között vannak kedvesek, de sok idős ember az utcán, vagy a villamoson sokkal szigorúbban szól ránk, gyerekekre, mint a szüléink. Nem szeretnék öreg lenni. Prikler Mátyás tizenkét éves: Az öregek különbözőek. Vannak közöttük kedvesek, de akadnak közöttük idegesek is. Az öregebb tanárok némelyike nagyon ideges és ez engem bosszant, Igaz viszont, hogy általában jó tanárok. Én azt mondhatom, hogy sajnálom az öregeket. Gálán Angéla tizenkét éves: Két csoportra osztanám az időseket: vannak kedves, derűs öregek, ezek képezik az egyik csoportot, a másik csoportba tartoznak a zsörtölődök. Ezeket nem sajnálom, mert szerintem a pesszimizmusuk miatt morózusak. Ilyen öregek voltak azok is, akik nemegyszer ránk kiabáltak, amikor az utcán magyarul beszéltünk. Szerintem nem jó most itt öregnek lenni. Nekem nem tetszik, amikor a fiatalok nem tisztelik, sőt kigúnyolják őket. Ha öreg koldust látok és van nálam pénz, mindig adok neki. De előfordult olyasmi is, hogy a villamosban egy öregember felállított, s szerintem csak azért, hogy sajnáltassa magát. De végül is én általában szeretem az öregeket. A keresztanyám nyolcvanéves, és őt is, meg a nagyszüleimet is szeretem. Szívesen hallgatom, amikor mesélnek a régi időkről, meg elsárgult fényképeket mutogatnak. Az öregek mindig sajnálatra méltóbbak, mint a fiatalok. Sapalov Petra tizenhárom éves: Általában sajnálom az időseket, mert sokan közülük betegesek. Igaz, előfordulnak velük kapcsolatban olyan esetek is, mint ami a nővéremmel történt, amikor egy majdnem teljesen üres villamosban egy öreg férfi követelte, hogy adja át neki a helyét. Az ilyen magatartás ellenszenvessé teszi az öregeket a fiatalok számára. Nekem viszont van egy kedves emlékem egy idős bácsiról. Kiesett a kezéből a bot, én felvettem, s odaadtam neki. A bácsi kedvesen megköszönte és adott nekem egy nyalókát. Amikor ez történt, még kicsi voltam. Fekete Kati tizenhárom éves: Az öregek többségét sajnálom. Nem tudom elképzelni, hogy élnek meg abból a kevés pénzből, amit kapnak. Az viszont nem tetszik, amikor az autóbusz-megállóban tolongnak és félrelökik a fiatalokat. Némelyikük kiabál is a fiatalokra. Cséplő Veronika tizennégy éves: Nekem már nem élnek a nagyszüleim, s ezért ha szomorú öregeket látok, mindig ők jutnak az eszembe. Az idősek segítségre szorulnak. Ügy gondolom, hogy többet kellene foglalkozni azokkal az idős emberekkel, akik zárkózottak és nem beszélnek a bajaikról. Major Janka tizennégy éves: Szörnyű arra gondolni, hogy egyszer én is megöregszem. Haragszom azokra a fiatalokra, akik nem segítenek az öregeknek. Puchy Magda tizennégy éves: Az öregkor az élethez tartozik. Azt is át kell élni. Sajnálatra méltóak az itt élő öregek, mert általában alacsony a nyugdíjuk, de azért nekik is lehetnek örömeik, ha van családjuk és szeretik őket. Elgondolkoztató, hogy vajon valóban ilyenek vagyunk? Prikler László felvételei Követésre méltó példa Vállalkozóink többségéről a közvélemény azt tartja, hogy a lehető legrövidebb úton akarnak eljutni a meggazdagodáshoz. Ennek tudják be az olykor nagy nyereséggel számoló magas árakat is. Nos, örömmel nyugtázhatjuk, hogy vannak már nálunk is a kisebb nyereségre, de nagyobb forgalomra törekvő, hosszabb távon tervező kereskedők. Példa erre a pozsonyi városközpontban lévő U TomáSa hentesüzlet (Tobrucká utca), ahol minden szombaton „nagyanyáink receptje szerint” címszóval, ízletes ingyen ételt kaphatnak a nyugdíjasok. Az üzlet forgalma az akció bevezetése óta érezhetően megnövekedett és a már szinte törzsvendégeknek számító nyugdíjasok dicsérik az ízletes ételeket. Akik leküzdve szégyenkezésüket egyszer megízlelték a „nagyanyáink receptje szerint” készült jó ízű ételt, betérnek ide máskor is, hogy itt vásároljanak. Az üzlet tulajdonosának példája más ágazatban is példára találhatna, mind a kereskedő, mind a kispénzű nyugdíjasok megelégedésére. De a példa közvetlen utánzását sem vennék rossz néven sehol az országban. Utazzunk gyakrabban! Az idős emberre - ha egészségi állapota kielégítő - kifejezetten jó hatással van a környezetváltozás, a nem túlságosan kimerítő utazás. A nyugdíjasoknak nyújtott kevés kedvezmény közül éppen ezért a legbecsesebb a belföldi személyvonatokra szóló kedvezményes menetjegy. Meglepő, hogy az előző évekhez viszonyítva mégis csökken az idősebb utasok száma a belföldi járatokon. Különösen ajánlatos a nyári vagy őszi környezetváltozás a szomorkás hangulatra hajlamosok számára, akik egy kis kikapcsolódás után, gyakran huzamosabb ideig megszabadulnak búsongásra okot adó gondolataiktól. A gyerekek, vagy más fiatalabb családtagok körében eltöltött napok felvil- lanyozóan hatnak az idősebbekre, de ugyancsak feledtetik bajaikat, bánatukat, ha velük egykorúakkal, rég nem látott rokonokkal, barátokkal találkoznak, és beszélgetéseik során felelevenítik fiatalkorukat. Mindez olyan üdítően hat a lélekre, idegekre, mint tikkasztó hőségben a frissítő langyos zuhany. Éljünk ezzel a lehetőséggel, ameddig erőnk engedi! SZOCIÁLIS TANÁCSADÁS Kevesen tudják, hogy ez év január 3-án beindult a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom szociális segélynyújtó tanácsadója, amely minden héten a következő telefonszámon áll az érdeklődők rendelkezésére: 07/495-264. Levélcím MKDH szociális segélynyújtó tanácsadó, Zabo- tova 2, 811 04 Bratislava. A tanácsadás vezetője dr. Sárközy Klára, kérdésünkre elmondta, hogy ez a szolgáltatás elsősorban felvilágosítást, útbaigazítást nyújt az érdeklődőknek különböző szociális juttatások ügyében, de előfordult, hogy egy nyugdíjasnak, aki novembertől februárig egy fillér nyugdíjat sem kapott, közbenjárásukkal sikerült elintézni jogos panaszát. Sokak számára nem tisztázott a létminimum összege, és ezért nem tudják, hogy igényt tarthatnak-e szociális segélyre. A tanácsadó erre vonatkozólag is pontos felvilágosítást nyújt. Nem minden érdekelt tudja, hogy azok a cukorbajban szenvedő nyugdíjasok, akiknek nyugdíja minimális, kérvényezhetik a betegségük címén őket megillető pótlékot. Ezzel kapcsolatos pontosabb felvilágosítást ugyancsak a tanácsadótól kaphatnak. Fontos, hogy leveleikben, vagy a telefonbeszélgetés során a kielégítő válasz érdekében a tanácskérők adják meg pontos címüket, születési számukat és a nyugdíjfolyósítási számukat. Megtudtuk azt is, hogy a Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom vidéken az egyes nyugdíjasklubokban szociális napokat rendez, s ott ad tanácsokat. Eddig már több mint kétszáz helyen jártak. Ennek a már beindult akciónak a folytatását a jövőben is tervezik. Rovatvezető Lőrincz Kató
