Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-21 / 34. szám
rmincadján a galántai neogótikus kastély ÍÍELŐRE) ENYÉSZET :arban- Krchnak úr is benevezhet. A városatyák jól tudják, hogy ek- ásról *cora *5eru^z^s aligha valósít- ‘' ható meg csupán hazai tőkéből, ásának Ezért nem akarják elsietni a ín pol- dolgot, hanem külföldön is ilmon- nyilvánosságra akarják hozni a tavaly pályázati lehetőségeket. Az is jste őt téves hímek bizonyult, hogy a lívta a városnak - a felújítás után - a bérleti díjból is bevétele lenne. A szerződés egyik fő kitétele ugyanis épp az lesz, hogy az épületet hosszabb időre - akár 99 évre is - bérbe vevő érdeklődő nem fizetne bérletet, hanem éppen a bérlet fejében újítaná fel a kastélyt. Benőtte a csipkebozót Zsillé Éva, a városi hivatal kulturális osztályának vezetője elpanaszolja, hogy a kastély renoválását végző vállalat 1992- ben úgy hagyta azt abba, hogy még a lapátok is a betonba ke- ményedtek. A város, az épület átvétele után, pusztán a szemétkihordásért közel tízezer koronát fizetett. - Ahogy Csipkerózsika várát benőtte a csipkebokor, a mi kastélyunk is úgy nézett ki. Kétméteres bozót, gyom, gaz vette körül - idézi e hely két évvel ezelőtti „hangulatát” az osztályvezető. A város tavaly már 250 ezer koronát költött a kastély védelmére, és az idén szintén ennyit szánnak rá. E negyedmillióból befedték a tetőt - merthogy a rekonstrukciót végző vállalat a kémény felújítását is félbehagyva egy jókora darabon fedetlenül hagyta azt. Amennyiben az épület az idén sem kerül bérbe, ősszel az ablakok bedeszkázá- sa is a városra vár, hogy legalább az időjárás viszontagságaitól védjék az épületet. - Higgye el, a város nem támaszt akaáályt az érdeklődők elé. Én lennék a legboldogabb, ha már dolgoznának a kastélyon - összegzi Zsilléné az óhaját, ami valószínűleg a legtöbb ga- lántaié is. Kodály és Hanza Galántán járva kezembe akadt egy felhívás, amely a Kodály Zoltán Alapítvány megalakulásáról tájékoztat. Az alapítvány elsődleges célkitűzéseként említi, hogy egy társadalmi és kulturális központ létrehozásának céljából, bérbe szeretne venni az Eszterházy-kas- télyt. Erről Mézes Rudolf, a Csemadok galántai járási választmányának titkára, az alapítvány egyik szervezője tájékoztat. Nos, az alapítvány, a városi önkormányzathoz benyújtott írásos tervezetében, 99 évre szóló bérleti jogot kér a várostól, s ennek fejében kötelezné magát, hogy öt éven belül használható állapotba hozza az épületet! Olyan elképzelés is felvetődött, hogy a város e kastéllyal mint ingatlan vagyonnal lépne be az alapba. Ami a használhatóságát illeti, a kezdeményezők a Kodály Zoltán Kulturális Központot, a városi múzeumot és a Folklórművészetek és Énekkarok Európai Központját képzelik a kastélyba. A felsorolásnak van még egy rendhagyó negyedik pontja is: a kulturális intézmények mellett, a felújított Hanza mozgalom regionális központját is a kastélyban szeretnék elhelyezni. A helyreállítást a műemléképületek felújításával foglalkozó clevelandi Bojtos architects, inc. nevű cég végezné. A kezdeményezők azt ígérik: amennyiben tervezetük támogatásra talál, az előzetes szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül benyújtják a felújítási munkálatok időbeni beosztását, illetve a pontos kihasználási célokat és a pénzforrásokat tartalmazó aprólékos tervezetet. Az alapítvány szervezői egyébként optimisták. Azt remélik, hogy külföldi hozzájárulással, adományokból sikerül előteremteni a felújításhoz szükséges százmillió koronát. Amennyiben megkapnák, az épületben bevételi tevékenységet is folytatnának: kollégiumot, nyelviskolát és különböző tanfolyamokat szerveznének itt - hiszen nem elég a kastélyt felújítani, annak fenntartása is állandó anyagi áldozatokat igényel majd. Döntsön a pályázat! Hát így áll jelenleg a galántai kastély ügye. Egyelőre szó szerint áll, mert a városatyák tudatosították, hogy nem kis dologról van szó. Jól meg akarják fontolni, kire bízzák a város vagyonát, s nem sietik el a dolgot. Az egyik képviselő például elmondta: az amerikás Krchnák úr azon a bizonyos képviselőtestületi ülésen nem tűnt túl meggyőzőnek, hiszen azt ígérte, hogy egy év alatt teljesen felújítja a kastélyt, ami egyszerűen hihetetlennek tűnik.... Igaz, számomra, az is eléggé hihetetlenül hangzik, hogy egy alapítvány, tisztán az emberek jóindulatára alapozva, százmillió koronát tudjon összeszedni... A város következő lépése mindenesetre a versenypályázat kiírása lesz. Majd azon dől el, ki érdemesül arra, hogy megmentse az enyészettől „Csipkerózsika” várát. Gaál László • képvi- y a vá- ajánla- elent az íár nem elutasí- eszava- ;m volt t miről rotlÍQ Q uu»-; u írásban m nyúj- iy dön- -azál- Maxim decem- >e aján- :ett ele- esterrel irán, új- ly iránti sem je- g írásos most a kas- rbeadá- setesen, Beszélgetés Varga Sándorral, a komáromi NOVUS JAZZ BAND vezetőjével A komáromi Városi Művelődési Központ mellett működik a zenekar, amely a közelmúltban a franciaországi Saint-Raphael-ban vett részt egy nemzetközi fesztiválon. Komárom és környéke, de a szélesebb dixi- és jazz zenét kedvelő közönség is jól ismeri őket.- Szeretnénk megtudni valamit a zenekar múltjáról. V. S.: 1988-tól vagyok a jazz band tagja, amely 1980-tól működik. Egy-egy közbeni tagcserétől eltekintve a zenekar gerince állandó. Ami örökös gondot jelent, az a pozo- nista személye. A mai napig nem sikerült pozonistát szereznünk.- Hogyan tudná megfogalmazni, milyen zenei stílust játszanak? V. S.: Van benne eredeti dixizene is, de inkább swing stílust.- Gondolom, saját repertoárjuk alakult ki, hosszabb, önálló koncertet is játszanak, hiszen felléptek Magyarországon, a Komáromi napokon Rév-Komáromban, a Florália ünnepségen... V. S.: Az idén pedig, másodszor meghívtak bennünket a 14. Saint-Raphael-i Jazz Fesztiválra, Franciaországba. Tíz állam képviseltette magát e nagyszabású rendezvényen. S mivel ez ott már hagyománnyá vált, igen megnőtt az ottani jazzkedvelők tábora. Tavaly negyvenöt, az idén már ötven zenekar lépett fel.- Versenyszerű volt a fesztivál? V. S.: Igen. A résztvevő zenekarok közül tizenkettő jutott az elődöntőbe, majd öt lett a döntő mezőnye. Az ötven közül pedig a zsűri kiválasztott húsz olyan együttest, amelyik önálló koncertet adott. Ezek közé mi is bekerültünk. Egy golfpályán adtunk kétórás koncertet. Tudni kell, hogy a fesztiválon a legnívósabb európai dixie-zenekarok vettek részt. Számunkra nagy eredmény, hogy a tavalyi fesztiválon például a tizennegyedik helyen végeztünk.- Hogy tudták a szervezők biztosítani az ötven induló zenekar fellépéseit? V. S.: Péntek este kezdődött a fesztivál. Egy tengerparti sétányon állítottak fel tíz pódiumot. Százötven-kétszáz méterre egymástól. Egy-egy színpadon öt zenekar lépett a közönség elé. A zsűri pedig a közönség között „elvegyülve” hallgatta meg a produkciókat. Minden résztvevőnek negyvenöt perc állt rendelkezésére a bemutatkozó koncerthez. Előttünk egy olasz, egy francia, egy hamburgi, utánunk pedig egy svéd banda játszott.-A kiutazásnak nyilván anyagi feltételei is voltak. Ezeket hogyan sikerült megoldaniuk? V, S.: Nem volt könnyű. Tavaly még állami vállalatok is segítették a kiutazással járó költségeket. Az idén két magánvállalkozás - az Impulz Light és a Reklám Stúdió valamint a fenntartó szervünk, a komáromi Városi Művelődési Központ támogatta utazásunkat. Ami nem kis összeg, hiszen oda- vissza 3200 kilométernyi utat tettünk meg.- Plusz elszállásolás, étkeztetés... V. S.: Ezeket a fesztivál rendezősége állta. Sőt, kérésünkre egy nappal korábban érkeztünk, hogy a hosszú út fáradalmait kipihenve állhassunk dobogóra.- Ezt nevezik vendéglátásnak. V. S.: Nagyon előzékenyek és szolgálat- készek voltak a szervezők. Megismerkedtünk egy kint élő magyar vállakozóval. Ő az idén három magyarországi zenekar kiutazását is támogatta. Talán ennek is lesz gyümölcse. Hiszen Pascal asszony, a fesztivál főszervezője, már most megelőlegezte a jövő évi rendezvényre a meghívásunkat.- Ilyen sikerek után minden bizonnyal tovább dolgozik majd a zenekar. Ismerkedjünk meg tagjaival! V. S.: Trombitán Tóth Ervin játszik, klarinét-szaxofonon Vidovenec György, szintetizátoron Hanzsér Árpád, zongorán Csepela Géza, bőgőn Szabó Pál, bendzsón Kajan László, a doboknál pedig jómagam... Mind régi zenészek, ahogy mondtam, a gerinc nem cserélődött.-A fesztiválon a NOVUS JAZZ BAND volt az egyetlen szlovákiai résztvevő? V. S.: Rajtunk kívül még két szlovákiai együttes vett részt a rendezvényen. Besztercebányáról a BB DIXIELAND és a pozsonyi HOT SERENADES. Ez utóbbi egy tizenhét tagú, pompás zenészekből álló együttes, akik eredeti régi New Orleans-i stílust játszanak. Látvány, korabeli viselet, hangszerelés és fantasztikus tempó, technika. Ők nyerték meg a fesztivált.- Egy indiszkrét kérdés: egy szlovákiai város amatőr zenekarának híre hogyan jut A Jazz Fesztivál plakátja JU1LLET eí i r ciriL-iuut j. V. S.: Az első alkalommal a Szlovák Jazz Ügynökség ajánlata alapján utaztunk Franciaországba. Az idei meghívás pedig már egyenesen a zenekar címére érkezett. Tanulság is van: a lehetőségeket soha nem szabad kihagyni!- Végül áruljon el valamit a nyári-őszi tervekről. V. S.: A nyár jórészt pihenéssel telik. Talán a páti üdülőtelepen lesz egy koncertünk, és szó van egy magyarországi fellépésről is. Ősszel pedig a VMK a Tiszti Pavilon dísztermében tervez számunkra egy koncertet...- Sok sikert és köszönöm a beszélgetést. Kiss Péntek József mmm kapcsolat 4 komáromi NOVUS JAZZ BAND a franciaországi Saint-Raphael-i fesztiválon (archív)
