Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-21 / 34. szám

UasärnBP 1994. augusztus 21. RIPORT in den felvilágosító erőfeszítés ellené­re a lakosság nagy hányada ma sincs igazán tisztában az AIDS veszélyeivel. Az államilag finanszírozott francia AIDS-for- ródrót vezetője, Pierre Kneip fakadt ki így a minap, miközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a „hagyományosan” veszélyeztetette­ken túl, fokozottan kell odafigyelni a válófél­ben lévőkre, vagy más magukra maradt em­berekre, de a munkanélküliekre is, mert ne­héz helyzetükben különösen hajlamosak ar­ra, hogy elveszítsék fejüket. - Ráadásul itt a vakáció, amikor még azok is megbolondul­nak, akik ez idáig kerülték a kalandot... Az Egészségügyi Világszervezet vezetői nem titkolják, hogy e világkórkép helyzete elkeserítő. Főleg Afrikában, ahol az AIDS­ellenes küzdelemnek szinte semmi hatása nem volt, noha a fertőzöttek száma ezen a kontinensen a legmagasabb, több mint nyolcmillió. A WHO jelenleg több mint ti­zenkétmillió felnőtt és legalább egymillió gyermek fertőzöttről tud; és szakértői sze­rint a korunk pestiseként emlegetett AIDS néhány éven belül a gyermekek köréből sze­di majd a legtöbb áldozatot: az ezredfordu­lóra mintegy tízmillió gyermek fertőződik meg! S ha nem csökken a kór teijedési üte­me, 2000-ig 25-35 millió embert támad meg a vírus. Sokat árul el az AIDS-ellenes küz­delem kilátásairól, vagy inkább kilátásta- lanságáról, hogy a fertőzöttek nyolcvan szá­zaléka a fejlődő országokban él. Árulkodó adat az is, hogy míg az Egyesült Államok­ban 2,7, Európában 1,8 dollárt költenek na­ponta és fejenként a felvilágosításra, addig Afrikában mindössze 0,7; Dél-Amerikában pedig 0,3 dollár jut a megelőzés népszerűsí­tésére. Az AIDS-ellenes küzdelmet nemcsak megannyi emberi dráma, humánus gesztus, hanem számos embertelen megnyilvánulás, sőt kemény verseny is jellemzi. A gyógy­szerkutatók szerint soha a tudomány törté­netében ilyen gyorsan, ilyen hatalmas kuta­tási energiákat nem mozgósítottak egy be­tegség leküzdésére. E küzdelem meghatáro­zó hajtóereje azonban még mindig a féle­lem. Mert kár tagadni, a világon eddig mint­egy két és fél millió ember halt meg AIDS- ben, s közülük 160 ezer az Egyesült Álla­mokban. Abban az országban, amelyet sok tekintetben a világ legjeként tartanak szá­mon, de a szakértők mégis azzal kalkulál­nak, hogy 2000-re, a lassúbb növekedési ütem ellenére is, egymillióról másfél millió­ra nőhet a fertőzöttek száma. Kontinensünk legfertőzöttebb országa Fran­ciaország. Húszezer személyt tartanak megfi­gyelés alatt, ötezren a betegség előrehaladott ál­lapotában vannak, s legalább száze­zer, de akár kétszázezer is lehet a fel nem derített vírushordozók száma. Tulajdonképpen más államokban sincs ez másképp. Nyugat-Európá- ban, hivatalosan, megközelítőleg öt­százezer fertőzöttet tartanak nyil­ván, ám félő, hogy a vírushordozók száma ennél több. Ezen a földrészen az AIDS-esek háromnegyede a la­kosság úgynevezett magas kockáza­ti csoportjából - a homoszexuálisok és kábítószer-élvezők köréből - ke­rül ki. Ugyanakkor - David W. Fitz Simons, a nemrég Pozsonyban előadó angliai kutató felmérései sze­rint - figyelemre méltó, hogy öt év alatt megháromszorozódott a nor­mális szexuális kapcsolat alkalmá­val fertőződöttek száma. Kelet-Európábán, egyelőre, még kevésbé súlyos a helyzet. A WHO mégis arra figyelmeztet, hogy eb­ben a térségben is gyorsan teljed a kór, s az általánosan rossz gazdasá­gi helyzet miatt az ellene folytatott küzdelem szegényes keretekből gazdálkodik. A volt keleti blokk or­szágai közül a legnagyobb gondok Romániában vannak, ahol az AIDS főleg a gyerekek körében teljed. Nézzünk szét saját házunk, ha­zánk táján! Dr. Vlastimil Mayer szerint nem lehetünk optimisták, hiszen e kór Szlovákiában is ter­jed. Lassabban ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy néhány éven be­lül nem állhat be drasztikus válto­zás. Negatív irányban persze. Az AIDS-ellenes harc nem eléggé látványos - mondták né­hány héttel ezelőtt a STOP-AIDS plakát alatt megszólított pozsonyi gimnazisták.- Jobb reklámszövegek kellenének, bo­londos, figyelemfelkeltő plakátok, de min- denekfelett a téma őszinte feltá­rása. Mert aki nem olvas újságot, az honnan is tud(hat) az AIDS- ről? Honnan szerez(het) ismere­teket arról, miként lehet véde­kezni ellene? Ki tanítja meg arra, hogyan kell például az óvszert használni? A szülő? A pedagó­gus? Netán egy orvos, aki, le­hetőleg külön a lányoknak és kü­lön a fiúknak, előadást tart a ne­mi élet rejtelmeiről, miközben- Az AIDS, de általában minden, ami a nemiséget illeti, nálunk otthon a tabuk közé tartozik. Apám azt mondja, ne máson, csak­is a tanuláson játjon az eszem, s majd ha el­jön az ideje, mindent megtudok. Nem akarja megérteni, hogy nem azért érdeklődöm, mert le akarok feküdni valakivel... - közölte kissé ingerülten R. Péter, a többiek bele­egyező bólogatása közben.- Tudjuk azt, hogy az USA-ban a 80-as évek elején regisztrálták az első AIDS-bete- get, s talán ezért a legnagyobb, a leglátvá­nyosabb és külső megnyilvánulásaiban is a leghatásosabb a halálos kór elleni harc. Elég utalni Elizabeth Taylorra, aki különféle ala­pítványokkal és a világhírével pártfogolja az amerikai AIDS-alapítványt. Vagy Rock Hudson színészre, aki e szörnyű betegség első sztárhalottja volt, a profi kosárlabdázó „Magic” Johnson megdöbbentő bejelentésé­re, de akár Artur Ashe 49 éves teniszcsillag halálára. A hazai sajtóban többnyire csak szakcikkek jelennek meg, a fiatalok példa­képei, a színészek, a sztárok nem nagyon an- gazsálják magukat. Kivétel csupán az a né­hány együttes, akik hangversenyüket az AIDS elleni harc jegyében hirdetik. De hogy ez a harc miből áll, talány...- gondolkodott hangosan M. Mária. A fiatalokkal folytatott eszmecseréből kitűnt, hogy az elégtelen tájékoztatás dacára nagyon is jártasak a témában, bár ők is utal­tak arra, ami nyilvánvaló: a fővárosban élők felvilágosultabbak.- Az AIDS-veszélyre fel kell hívni a fi­gyelmet már csak azért is, mivel Szlovákiá­ban növekszik a kábítószer-élvezők száma, akik köztudottan a közösen használt fecs­kendővel - vér útján - fertőződnek- hangsú­lyozta dr. Vlastimil Mayer, az AIDS elleni nemzeti program hazai koordinátora. - Tu­datosítani kell, hogy a gyógyíthatatlan kór leküzdésére egyelőre nincs gyógyszer, s aligha remélhető, hogy rövid időn belül lesz. A védekezés egyedüli hatásos módja a meg­előzés. Ám a megelőzés csak akkor lehet ha­tásos, ha a közvélemény nyílt, szakavatott információkhoz jut. Az ÄIDS korunk beteg­sége, tehát mindenkit érint. Felnőttet, fiatalt egyaránt. Teljes biztonsággal ugyanis senki sem állíthatja, hogy a kór őt, vagy a szerette­it elkerüli. Lehet ugyan védekezni, s ennek leghatásosabb módja a hűséges partnerkap­csolat. De aki valamilyen oknál fogva, - ne A várható HÍV fertőzések évente 1,5 MILLIÓ Afrika nem mer a szemünkbe nézni, s felelni sem a „rázósabb” kérdé­sekre, és a legjobb védekezésnek az önmegtartóztatást tartja? Mi­nek a sok szöveg, az ijesztgetés, amikor nincs egy szerv, amely eldöntené, hogy az iskolákban igenis kötelező tantárgyként kell foglalkozni a szexuális nevelés­sel! Néhány évvel ezelőtt az is­kola könyvraktárában felfedeztünk egy tan­könyvet, amely ezt a témakört tárgyalta. Természetesen nyomban átlapoztam és csak ámultam azon, mennyire nyíltan és őszintén foglalkozott a szexualitással. Mondanom sem kell, ugye, hogy azt a könyvet a tanulók nem kapták kézhez - mondott véleményt a fiatalok nevében V. Tamás. Dél -Ameriki *SJS>?,**«* 95 2000 firtassuk, miért, s ne is ítélkezzünk elhamar­kodottan - képtelen a hűségre, illetve az ön­megtartóztatásra, az a biztonságos szexre építsen. Ugyanis az óvszerhasználat nagy­mértékben csökkenti a fertőzés valószínűsé­gét. Lám, ilyen egyszerű az egész. Péterfi Szonya HIV/AIDS-tükör Szlovákiában 1985—1994 (március 31-ig HÍV pazit AIDS 3 2 12 2 1989 1990 »91 1992 1993 1994 12 15 12:0 22 27 31 2 2 2 3 6 6 HÍV pozitív feísáAIDS Az Eszterházy-családnak két kastélya volt Galán- tán. A kisebbik, a reneszánsz sokéves elhanyago­lás után végre méltó funkciót kapott: felújítva, megszépítve, múzeumként fogadja a látogatókat. A nagyobb - s egykor szebb - neogótikus kastély ma is elhagyatva, az idő és a természeti erők rom­bolásának kitéve áll az évszázados parkban. A még „romjaiban” is gyönyörű épület egyedüli lá­togatói a városi hivatal által alkalmazott őrök. Eb Az Eszterházy-kastély múltjá­ról Izsríf Józseftől, a Galántai Múzeum igazgatójától tudtam meg egyet s mást. A XVI. szá­zadban, avagy még korábban épült; az erre vonatkozó kutatá­sok jelenleg is folynak. Mosta­ni, kétszintű, az angol tudor stí­lust utánzó formáját 1867-ben kapta. Az épület sokféle célt szolgált már azóta, hogy az Eszterházy-családtól 1927-ben megvásárolta a csehszlovák ál­lam. Egykor a járási nemzeti bi­zottság székelt benne; 1969 óta hivatalosan a múzeumhoz tar­tozott, de a valóságban pionír­palota volt; s itt működött a já­rási lap, a Győzelmes Út szer­kesztősége is; majd 1990-ig a kastély egy részében a honis­mereti múzeum kiállítását ren­dezték be, más részei pedig rak­tárként szolgáltak. Jómagam pedig, a hetvenes években, gimnáziumba jártam ebbe az épületbe. Sok bába között elvész a gye­rek - e mondás a galántai kas­télyra is érvényes, hiszen sok használója közül egyiknek sem volt pénze a rendbehozatalra. 1990-ben a múzeum is egy másik épületbe költözött, és a kastélyt teljesen kiürítették. Az épület tu­lajdonjoga, a nemzeti bizottsá­gok megszűntével, a kulturális minisztériumra szállt; tőle kapta meg 1993. május 20-án hosszas huzavona után a város. Az épület felett azóta a városi önkormány­zat rendelkezik, de felújítására Galántának sincs pénze. A váro­satyák mindössze annyit tehet­tek, hogy Őriztetik a kastélyt. Nem a tolvajoktól, hiszen onnét már nincs mit ellopni, viszont a garázdálkodókat mindenképp igyekeznek távol tartani. Lakat alatt Nem is könnyű bejutni a kas­télyba - drótkerítés és lelakatolt vaskapuk állják a kíváncsisko­dók útját. Én is csak a szeren­csének köszönhetem, hogy - gimnazista korom óta először - belülről is szemügyre vehettem az épületet. Épp a vaskapu rá­csai között téblábolok, amikor valaki megszólít. Takács Já­nos, az egyik őr áll mögöttem, aki leveszi a főbejáratról a re­teszt, s így kedvemre bolyong­hatok a labirintusnak tűnő épü­letben. Mondhatom, siralmas egy látvány ez itt: tégláig lecsu­paszított falak, kivert ablakok, félig bedeszkázott mennyezet. A felső szint padlózatát, a fél­behagyott felújítási munkák so­rán teljesen felszedték, így az egykori padló helyén most az alsó helyiségek boltíveinek ge­rince meredezik. Néhány na­gyobb teremben viszont szinte sértetlenül megmaradtak a re­mekmívű kandallók. Sőt! Nagy meglepetésemre, az egyikben még hamut is találtak. A rejélyt az őr fedi fel: amíg nem őrizték, gyakran betörtek ebbe az elha­gyatott épületbe hajléktalanok, hogy ott éjszakázzanak. Kívül-bévül siralmas lát­ványt nyújt az épület - de még az ilyen lepusztult állapotában is érződik benne a genius loci, a hely szelleme. Múzeum és kaszinó A város hiába kilincselt mi­nisztériumokban és hivatalok­ban, senkinek sem volt pénze a kastély felújítására. Durva szá­mítások szerint százmillió ko­ronába kerülne a renováció. (I dó haszná tartást is s Ekkor azonban jött valaki, aki felajánlotta: saját költségén új­jávarázsolja az épületet! Peter S. Krchnak, szlovák származá­sú amerikai vállalkozó tavaly novemberben azzal kereste meg a város elöljáróságát, hogy Szó sir A galá okai felől gármester dása szeri ősszel va ajánlatává 99 évre bérbe venné a kastélyt. Az egykori főúri lakban oly módon szeretne szállodát és ka­szinót nyitni, hogy közben megőrizné az épület műemlék jellegét. Sőt, számára épp ez az utóbbi szempont a legfonto­sabb! Ő ugyanis egy olyan, Amerikában divatos, ám Euró­pában eddig teljesen ismeretlen társasjátékot - állítása szerint ez nem hazárdjáték - szeretne meghonosítani, amelynek fon­tos eleme a kandallóval ellátott játékterem, méghozzá szigorú­an eredeti főúri kastélyban. Szí­vesen eleget tenne hát a város azon feltételének is, hogy a kas­tély több mint egyharmadát a múzeum rendelkezésére bocsá- taná. Krchnak úr nem tagadja: a szálloda és a játékterem a „felső tízezer” szórakozását szolgálná, de azt is megígérte, hogy négy éven át tengerentúli vendégeket is hozna ide. A mú­zeumot és a parkot - amelyet szintén felújítanának - termé­szetesen a nagyközönség szá­mára is megnyitnák. Nem kell a segítség? Lám, micsoda szerencséje van ennek a Galántának! - mondhatnánk -, hiszen egyet­len fillér befektetés nélkül telje­sen felújított, gyönyörű kasté­lya lehet. És nemcsak hogy be­fektetnie nem kell, hanem az amerikai vendégek még hoznák is a valutát a városba. Nem akartam hát hinni a fülemnek, amikor azt hallottam, hogy a városi képviselőtestület elutasí­totta Krchnak úr ajánlatát... Csak arra tudtam gyanakodni, esetleg a történészeknek, vagy a műemlékvédőknek lehet kifo­gásuk az ellen, hogy az egykori kastélyban kaszinót létesítse­nek; de nem így van. Izsóf Jó- szef elmondta: amennyiben a szóban forgó vállalkozó az álta­la ajánlott feltételek mellett, s az épület műemlék jellegét is megőrizve végezné el a felújí­tást - az ellen sem a műemlék­védők, sem a muzeológusok nem emelnének semmi kifo­gást. Ellenkezőleg, szívesen vennék, ha a kastély „élő” in­tézmény lenne, hiszen az állan­vállalkozc selőtestüli rosatyákn tát. Krchn ülésen, án igaz, hogj tották vol zásról pec szó, hiszi polgárme: egy somy tott be. A töttek, hoj tala képvi vállalat ne béréig írá latát, de e get. Késő folytatott ra megerc érdeklődé lentkezett anyagot sí A kéj versenypí tély hoss; sára. E AIDS—helyset: Kéirlkéjpkörkép

Next

/
Thumbnails
Contents