Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-08-14 / 33. szám
Déli autópálya: alom az Államban? Jozef Moravcík miniszterelnöknek a közelmúltban tett losonci látogatása alkalmával föltették a kérdést: vajon nem azért ódzkodik-e a szlovák kormány a Kassát Pozsonnyal - Losoncon és Nagykürtösön át - összekötő déli autópálya építésétől, mert ez a vonal a magyarok lakta területen haladna keresztül; és a kormány attól tart: fönnáll a veszélye annak, hogy a terület valamikor esetleg Magyarországhoz kerülhet... A miniszterelnök szerint ilyesmiről szó sincs. Sőt! A kormány elvben támogatja is ezt az építkezést, de az észak-déli vonalat most fontosabbnak tartja. Mivel Szlovákia pénzügyi lehetőségei meglehetősen korlátozottak, most inkább a Lengyelországból Ausztriába a Vág völgyén át futó autóút építését helyezik előtérbe. Egy olyan nagy vállalkozás, mint az autópálya-építés, egyébként is nemzetközi egyeztetést igényel - tette hozzá Jozef Moravcík. Azt viszont nem mondta, hogy ilyenfajta egyeztetésre már sor került-e. Ha nem, lehet, hogy ennek akadálya a gyakori szlovák kormányváltás volt. Tény, ha a déli autópálya fölépülne, ez sokat segíthetne Dél-Szlovákia gazdaságán. Ugyanakkor úgy hírlik, Magyarországon is tervezik, hogy az ország északi felében egy kelet-nyugati autópályát építenek. És ha az elkészül, akkor a szlovákiai útvonal megépítésének immár nemigen lesz értelme... A DÉLI VONAL A LEGIDEÁLISABB Ama hazai régiók közül, amelyeken a szóban forgó szlovákiai autópálya esetleg áthaladna, talán a nógrádi az, amelyik a legtöbbet teszi azért, hogy az építkezés mihamarabb elkezdődjék. Találkozókat szerveztek Losoncon, amelyeken az érintett régiók állami hivatalainak és önkormányzatainak képviselői állást foglaltak az autópálya szükségessége mellett. Legutóbb pedig a közlekedési minisztériumban járt a losonciak küldöttsége - Tibor Kotek, a járási hivatal vezetője, dr. Miroslava Cermáková, Losonc polgármestere és Juraj Dobrocky, a regionális vállalkozói kamara elnöke hogy az építkezés megkezdésének lehetőségei felől érdeklődjenek. Pozsonyi látogatásuk másnapján Losoncra utaztam, hogy útjuk eredményeiről faggassam őket. Először Tibor Rőtekkel beszélgettem, akit egyúttal megkértem, mondja el, hogy szerinte milyen érvek szólnak az autópálya mellett.- Szlovákia keleti nagyvárosát, Kasát és környékét a fővárossal, Pozsonnyal éppen ezzel a déli vonallal lehetne a legoptimálisabban összekötni. Hiszen ez az út nem magas hegyeket szelne át, mint északon, hanem javarészt sík vagy enyhén dombos terepen futna. Itt azonban nem csak Pozsonyról és Kassáról van szó! Pozsonyból egyenes autóutak vezetnek nyugat felé, Kassáról pedig Ukrajnába és Oroszországba lehet eljutni. Hogy ez a legoptimálisabb összeköttetés, annak ékes bizonyítéka, hogy minden fontos vezeték- villany, olaj, gáz - éppen errefelé fut- kezdte a hivatalvezető majd így folytatta: - Amikor XIV. Lajos király megkérdezte a kereskedőktől, mit tehet értük, a kérdezettek így válaszoltak:„Ve- ressen jó pénzt, építtessen utakat, gondoskodjék a biztonságról. A többit pedig bízza ránk.” A szlovák kormánynak is fontos feladata a jó utak építése. Mert az utak magukkal hozzák a gazdasági fölemelkedést, a kultúrát, a magasabb életszínvonalat.- Mikor vetődött fel először a déli autópálya építésének gondolata?- Már több mint 25 éve. Az első terveket a néhai LukniS professzor dolgozta ki. Tőle BaSovsky professzor vette át a stafétabotot, a pozsonyi Ko- mensky Egyetem Természettudományi Karának tanára, aki egy munkacsoporttal azóta is dolgozik a terven. Természetesen, az autópálya járásunk hosszú távú fejlesztési terveiben is rendre ott szerepel.- Milyen eredménnyel jártak a minisztériumban?- Tudtuk, hogy a kormány koncepciójában nem szerepel a déli autópálya építése. Mi azonban azt szerettük volna megtudni, hogy most milyen a helyzet. Nem tudjuk, hogy az egyik kormány mit vesz át a másiktól, vagy éppen mire helyezi a hangsúlyt. Kiderült, hogy ezt az építkezést nem vetették el egészen, hosszabb távon számolnak vele, de az ország most olyan helyzetben van, hogy ilyen nagy akcióra nincs pénz. Nem marad hát más hátra, mint javítani azt, ami már megvan.- Ezek szerint most nincsen semmilyen lehetőség az építkezés megkezdésére? Az esetleges külföldi hitelek vagy a külföldi tőke más formájú bevonása sem jelenthet megoldást?- Mindenekelőtt arra lenne szükség, hogy az 1993 szeptemberében elfogadott, útalapról szóló törvényt következetesen betartsák. Hogy azt a pénzt, amit az útadóból és az üzemanyagok adójából beszedtek, útépítésre és útkarbantartásra költsék, amint ezt a törvény előírja. Az történt ugyanis, hogy ezt most javarészt másra költötték. Igaz, az iskola- és egészségügynek is szüksége volt a pénzre, a jó utak azonban - mint mondtam - gazdasági föl- emelkedést hoznának. Így, hosszú távon, az egészségügy vagy az oktatásügy helyzete is javulna. Ami a külföldi hiteleket illeti: akadnának, akik adnának pénzt erre a vállalkozásra. A kormány azonban nem vállal garanciát e hitelekre, hiszen ezeket most nem lenne miből visszafizetni. A gazdasági visszaesés miatt ugyanis nem folyna olyan mértékű szállítás ezen az útvonalon, amely behozná a ráfordítást. LOSONC KOCKÁZATOT IS vállalna Ezen a minisztériumi találkozón az is elhangzott, hogy a Losonci járás mai úthálózata kielégítő, így csak annak karbantartására van szükség. Ez ma valóban igaz. Ha azonban sikerül a losonciak terve, hogy városukat a régió üzleti központjává alakítsák egy szabadkereskedelmi övezettel, és ha a vidék gazdasága föllendül - akkor a mai úthálózat már nem lesz elegendő. Éppen ez az, ami miatt a losonciak annyira „hajtják” az autópályát. Dr. Miroslava Cermákovától, Losonc polgár- mesterétől mindenekelőtt azt kérdeztem: a város tehet-e valamit ebben a helyzetben az autópályáért, amikor tudják, hogy a kormány a következő években nem kívánja megkezdeni az út építését...- A választ szélesebb összefüggések megvilágításával kezdem - fogadott a polgármesterasszony. - Ez idén márciusban szerveztük meg Losoncon az első olyan találkozót, amelyik az autópálya kérdésével foglakozott. Ezt áprilisban a második, majd június végén a harmadik tanácskozás követte. E találkozókon az érintett régiók polgármestere egyértelműen kinyilvánította, hogy igenis, szeretnék ezt az autópályát, és ezzel egyúttal azt is, hogy a gazdasági lehetőségeket figyelembe véve, a vasút építése helyett az autóutat tartják fontosabbnak. A külföldi partnerek, befektetők ugyanis azt szeretnék, ha a lehető leggyorsabban meg tudnák közelíteni Szlovákia déli részét is. Erre jó a gyorsforgalmú autóút vagy az autósztráda, amelyen a teherforgalom is lebonyolítható. A pozsonyi Dopravoprojekt elkészített egy tanulmányt arról, merre is vezethetne ama autópálya, amely Pozsonyból Dunaszerdahelyen, Érsekújváron, Léván, Nagykürtösön, Losoncon, Rimbaszombaton és Rozsnyón keresztül jutna el Kassára. Júniusban Losoncon járt Mikulás Dzurinda közlekedési miniszter, és én tolmácsoltam neki az érintett polgármesterek kérését. A miniszter úr ekkor úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem számol ennek az autópályának a megépítésével, hosszú távon pedig a déli vasútvonal építését preferálja. Ezt követően a polgármesterek állásfoglalást juttattak el a miniszternek, közölvén vele, hogy nem értünk egyet a kormány álláspontjával. Szerintünk ugyanis a vidék gazdasági fellendülését inkább az úthálózat fejlesztése szolgálná.- Azóta viszont már jártak a minisztériumban, ahol megtudták: bár a kormány hosszú távon mégis támogatja az autópálya építését, jelenleg nincs pénz a munka megkezdésére. Tehetnek-e valamit ilyen helyzetben a polgármesterek és konkrétan a losonci önkormányzat?- Ha a városok hajlandóak lennének is pénzzel hozzájárulni az építkezéshez, a költségvetésük ezt ma nem engedi meg. Itt nem kis összegekről van szó. Gondolkodtunk már azon is, hogy a városok és vállalkozók valamiféle magánvállalatot hoznának létre az autópálya felépítésére, hitelekre azonban mindenképpen szükség lenne. Ehhez pedig állami garancia kell, ami viszont attól függ, hogy a kormány szerint mi élvez nálunk prioritást. Lehet, hogy Losonc állami kezesség nélkül is vállalná a hitelfölvétel kockázatát, de csak abban az esetben, ha a kormány kielégítően tisztázná, milyen módon képzeli el vidékünk fejlesztését. Hogy ezt a kockázatot mások is vállalnák-e vagy sem, az ő nevükben én nem tudom megmondani. A VÁLASZTÁSOK ELŐTT NEHÉZ DÖNTENI Ha az autópálya elkészülne, ez természetesen nem csupán Losoncnak segítene, hanem egész Dél-Szlovákiá- nak. Nemcsak azáltal, hogy megoldaná a délvidék kritikus útszakaszainak problémáit (például Érsekújvár és Du- naszerdahely egyenes összekötésével, a Nagykürtös-Losonc útszakasz gyorsításával, vagy a Rimaszombati járás dombos, kanyargós útjainak kiküszöbölésével), hanem javítana e táj gazdasági helyzetén is. Ilyen szempontból érdemes elmondani, hogy a munkanélküliség éppen Dél-Szlovákiában a legnagyobb, s hogy már csak az építkezéssel is számos embernek lehetne munkát adni. Köteles László, az Együttélés parlamenti képviselője azok közé tartozik, akik éppen a fenti okok miatt támogatják az autópálya építésének gondolatát. A képviselő, lehetőségeihez mérten, minden követ megmozgat, hogy elősegítse a kormány pozitív döntését. Július második felében tárgyalt ez ügyben Mikulás Dzurinda miniszterrel is, akit igyekezett meggyőzni az autópálya szükségességéről. E tárgyalás után kérdeztem meg tőle: hogyan látja az autósztráda esélyeit?- A kormány mai ténykedését a korábbi évtizedek döntéseinek „tehetetlenségi nyomatéka” határozza meg. Ez az utakra is vonatkozik: sajnos, csak az északi variánsban tudnak gondolkodni - válaszolta Köteles László. - Délen egyedül az jöhet számításba, amint ezt Dzurinda miniszter a személyes beszélgetés alkalmával is megerősítette, hogy a már meglévő útvonalat némileg módosítva, ki kell kerülni a városokat, a veszélyes útszakaszokat, illetve az út felületét kell javítani. Dél-Szlovákiá- ban egyedül azzal a fejlesztéssel számolnak, hogy 2005-ig a vasúti pályát gyorsforgalmúvá alakítják, 120 kilométeres sebességre. Szerintem a választások előtt senki nem meri elkötelezni magát egy ilyen döntés, az autósztráda ügye mellett. Főleg akkor, ha ez Dél-Szlovákia javát szolgálná.- A Losonci Járási Hivatal vezetője szerint a losonciak legalább azt szeretnék elérni, a képviselők tartsák be az útalapról hozott törvényt, hogy az útadók által beszedett pénzt útépítésre fordítsák. Reális ez az elvárás?- Ez valóban logikus lenne, de ebből a pénzből például a környezetvédők is részesedni szeretnének. Ugyanakkor tény, hogy a szlovák államkassza üres, így az is megköveteli a maga részét.- A kormány, állítólag, azért nem mer garanciát vállalni az autósztráda építésére fölveendő hitelekre, mert attól tart, hogy a felépült útszakasz a gazdasági pangás miatt nem lenne kihasználva...- Azzal egyetértek, hogy a délvidék gazdasága nagyon rossz állapotban van. Rosszabb helyzetben, mint általában Szlovákiáé. Viszont egy autósztráda már csak annak építése által is élén- kítően hatna a vidék gazdaságára, és hosszú távon mindenképpen jót tenne. Nemcsak Dél-Szlovákiának, hanem az egész országnak is. A kormány tulajdonképpen mégsem támogatja hát a déli autópályát. Netán mégis van valami alapja annak a kérdésnek, amelyet Moravéík miniszterelnöknek tettek fel Losoncon?... Klinko Róbert Alighanem álom... A fenti cikk, konkrét témája mellett, óhatatlanul is felveti a kérdést: hogyan áll jelenleg Szlovákia az autópálya-építést illetően? Nos, az egész problémakört, szükségszerűen, a lehetőségek oldaláról kell megközelítenünk. Abban pedig - sajnos - benne van a déli autópálya várható sorsa is, mégpedig legalább 25-30 évre... A jelenleg legátfogóbbnak tűnő tervezet Szlovákia körülbelül 18 000 kilométeres úthálózatából, összesen 650 km autópálya megépítésével számol. Ebből valamivel több mint 200 kilométer készült el eddig. Egy kilométer sztráda építési költsége jelenleg - a terepviszonyoktól függően - még akkor is 5-8 millió korona, ha nem számolunk egy új költségvetési tényezővel. Ez nem más, mint a konkrét tulajdonosok birtokában levő telkek felvásárlása, ahol ma már szó sem lehet holmi jelképes összegekről. Csak illusztrációként: a D 2-es és a D 61-es pozsony-li- getfalusi összekötése ilyen szempontból, eddig többe került, mint maga az építkezés! Igaz, hogy 1993-ban 25 millió ECU-nak megfelelő összeget kaptunk az Európai Fejlesztési Banktól közútépítésre, amelyet három évig meríthetünk, ám pontosan meg van szabva, milyen célokra. Nevezetesen: az útfelület javítására, illetve külső gyűrűk építésére konkrét útszakaszokon (pl. Nagymegyeren, vagy a Zsolna és Rutka közötti kritikus szakaszon). Sztrádaépítésre nem szabadíthatunk fel belőle egy fillért sem, és a közeljövőben sem számolhatunk ilyen célú kölcsönnel. Márpedig nagyon kellene a pénz, hogy be tudjuk fejezni a Trencsént elkerülő, 17 km hosszú gyűrűt, ahol már most egy év a késés; hogy megépüljön a Homá Streda-Trencsén útszakasz (29,9 km); hogy Berget tehermentesítendő, ráköthessünk egy négysávos autópályát a Kittsee-Járfalu határátkelőhelyre, amely egyrészt a pozsonyi körgyűrűre kapcsolódna, másrészt a magyar határig (Rajka) vezetne; hogy alagutat fúrhassunk az autósok mumusának számító Branyiszkóba... És még folytathatnánk. A közúthálózat-építési tervezetek közül a szlovákiai illetékesek jelenleg egyértelműen az észak-déli autópályát preferálják, amely besorolható lenne a TEM (=Transzeurópai Magisztrála) hálózatába, kiküszöbölne egy határátkelőhelyet, és 60 km-rel lerövidítené a Katowice-Pozsony útszakaszt. Ezek után a tervek és a lehetőségek arányát tekintve, talán nem meglepő, ha a déli autópálya megépítése jelenleg nem szerepel az érdemleges tervek között. Pozsonyból Kassára tehát - továbbra is északnak. Ügy tűnik, az ezredforduló után is... Vas Gyula 1994. augusztus 14. A D opravoprojekt és a délvidék álma
