Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-13 / 7. szám

Vasárnap 1994. február 13. A NAP kel 07.04, nyugszik 17.09 órakor A HOLD kel 07.45 - nyugszik 20.35 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ELLA, LINDA - ÁRPÁD valamint Benignusz, Füzike, Gergely, Jordán, Maura, Relinda nevű kedves olvasóinkat Ella - több név egybeesése. 1. A német Erla alakváltozása, ez pedig az Eri - kezdetű női nevek (pl. Erlf- riede, Erlgard, Erltrud, Erlwine) önállósult becézője. 2. Az Elisa­beth (Erzsébet), Eleonore (Eleonó­ra) és Helene (Heléna) német női nevek önállósult német becézője. 3. Az -ella végű magyar női nevek (pl. Gabriella, Petronella) önállósult becézője. Linda - a német -lind, -linde végű női nevek önállósult becézője (pl. Dietlinde, Herlinde, Adelinde). E névelem jelentése: hársfából ké­szült pajzs, esetleg: kígyó. Az ész­tek nemzeti eposzában, a Kalevi- poegben a főhős anyjának a neve. február 14. február 15. február 16. február 17. február 18. február 19. Bálint Kolos, Georgina Julianna, Lilla Donát Bernadett Zsuzsanna A legek legbiztosabb törvénye A legek többnyire váratlanul érnek, ha áhítozol rájuk, nem te vagy a legfőbb esélyes, csupán a legtürelmesebb. (Murphy) i/Bsárnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (ÍT 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (S 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (“ZT 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta (ET 210/4454) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (S 210/4454) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter (ÍT 210/4473) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefon- központ 210/9. Távíró: 92308. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és képfeldol­gozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hir­detésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bra­tislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Ter­jeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igaz­gatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéz­iratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (ÍT 210/4460) Adminisztráció - “ZT 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 225 éve, 1769. február 13-án szüle­tett Ivan Andrejevics Krilov orosz költő és író, aki tizenhárom évesen írta első vígjátékát, pontosab­ban vígoperai librettóját. Vígjátékaiban és szatiri­kus meséiben támadta a jobbágyrendszert, a kor­rupciót, a külföld előtti kritikában hajlongást, a politika és a társadalmi élet ferdeségeit. A népköl­tészetnek nem csupán tematikáját és nyelvezetét, hanem sajátos ritmusépítését is felhasználva alakí­totta ki állatmeséinek bravúros ritmikáját. • 90 éve, 1904-ben Iglón született Vozári Dezső költő, mű­fordító, újságíró. Különösen groteszk versei váltak népszerűvé. Számos cseh és szlovák költő művét fordította magyarra. HÉTFŐ: 1125 éve, 869. febru­ár 14-én Rómában halt meg Szent Cirill, eredeti nevén Konstantinosz görög szerzetes, hittérítő; bátyjával, Metóddal együtt a szláv írásbeliség meg­teremtője. Előkelő bizánci családból származott. Metóddal szláv ábécét állítottak össze, s lefordított néhány részletet az Evangéliumból a Szaloniki kör­nyékén élő szlávok ószláv nyelvére. • 200 éve, 1794- ben született Sebestyén Gábor jogász, író, zenei író és polihisztor, akit kortársai magyar Démokritosz- nak neveztek. • 125 éve, 1869-ben született Charles Thomson Wilson skót származású Nobel-díjas an­gol fizikus, a róla elnevezett Wilson-kamra - köd­kamra, az atomfizika fontos mérőeszközének meg- szerkesztője, aki a légköri elektromosság tanulmá­nyozásával is foglalkozott. • 50 éve, 1944-ben szü­letett Carl Bernstein amerikai újságíró, a Water­gate botrány leleplezője. KEDD: 430 éve, 1564. február 15-én született Galileo Galilei olasz csilla­gász, természettudós és filozófus, a materialista vi­lágnézet egyik előfutára, aki felfedezésével hozzá­járult a heliocentrikus - napközpontú - világkép kialakításához. Kétszer is perbe fogták nézetei mi­att, s majd tíz évig - haláláig az inkvizíció foglya volt. Tragikus sorsa és szellemi nagysága számos írót és festőt késztetett életének ábrázolására. A római katolikus egyház 1992-ben rehabilitálta: II. János Pál pápa tragikus félreértésnek nevezte Galilei meghurcolását. • 125 éve, 1869-ben szüle­tett Pozsonyban Buchböck Gusztáv vegyész, aki a fizikai kémia első aktív művelői közé tartozott. SZERDA: 65 éve, 1929. február 16-án született Héra Zoltán József Attila-díjas író és újságíró. • 50 éve, 1944-ben halt meg Breznay Imre tanár, újságíró, helytörténeti író. CSÜTÖRTÖK: 175 éve, 1819. február 17-én Komáromban született Beöthy Zsigmond költő, elbeszélő, jogi szakíró, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja. Sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg különböző lapokban. • 135 éve, 1859-ben ezen a napon kezdte írni élete fő művét, Az ember tragédiáját Madách Imre. PÉNTEK: 430 éve, 1564.február 18-án hunyt el Michelangelo Buonarotti olasz szobrász, festő, építész és költő, a reneszánsz nagy alkotóinak egyi­ke, minden idők egyik legmonumentálisabb művé­sze. Legismertebb festménye a Sixtusi-kápolna mennyezetfreskója, legismertebb szobrai a Dávid- és a Mózes-szobor. • 410 éve, 1584-ben halt meg Anton Francesco Grazzini olasz író, költő, színpa­di szerző. A Medici-ház barátja volt és alapítója a „Nedvesek Akadémiájának“, amelynek minden tagja halnevet viselt. Grazzini írói neve II Lasca - a koncér volt. • 100 éve, 1894-ben született Andrés Segovia spanyol gitárművész, a hangszer legkivá­lóbb 20. századi mestere. SZOMBAT: 375 éve, 1619. február 19-én hunyt el Luciano Vanini olasz filozófus, katolikus pap, Giordano Bruno legjelen­tősebb kortársa. Ateizmusa miatt az inkvizíció máglyán elégette. • 135 éve, 1859-ben született Svante Arrhenius Nobel-díjas svéd fizikus és kémi­kus, a modern fizikai kémia megalapítója. Szellemek háza Minden bizonnyal az idei év egyik filmsikere lesz nálunk is Bille August dán rendező alkotása, a Szel­lemek háza, melyet Isabel Allende bestsellere alap­ján forgatott. A regény egy chilei család három ge­nerációjának történetét kíséri nyomon századunk húszas éveitől egészen 1973-ig, s nem hiányzik belő­le a mágikus realizmus, szerelem, szenvedély, gyűlö­let, bosszú, de a megbocsátás és a megbékélés sem. Figyelemreméltó a szereposztás is, hiszen ritkán lát­ható ennyi sztár egy filmben: Jeremy Irons, Glenn Close, Meryl Streep, Vanessa Redgrave, Winona Ryder, Antonio Banderas és Armin Muller-Stahl remek alakítását élvezheti a közönség. Üvegköltészet Hagyományos alapanyag, szokatlan, ugyanakkor har­monikus formák - finn üveggyártókat az a nem titkolt szándék fűti, hogy termékeikkel betörjenek a világpiac­ra. Tervezők és szakemberek tökéletességre törekedő együttműködésének eredményei ezek az Iittalában ké­szült dísz- és használati tárgyak. Poharaik készítésekor többek között figyelembe veszik, hogy tapintásuk kelle­mes, formájuk szemet gyönyörködtető, s a kortyintás belőlük igazi élvezet legyen. Üvegvázáik pedig szinte már nem is használati tárgyak, hanem kis szobrok. a másságról A demokrácia egyik alapelve a másság tole­rálása, tiszteletben tartása. Az emberi jogok sarkalatos tétele a másság elismerése. A nem­zetiségi másság a társadalmi életnek csupán egy eleme, amelyet általában rendszerváltás­kor kihasznál a többség. Minden hatalmat, minden döntési jogot igyekszik megszerezni és a múltat, jelent sokszor meghamisítva pró­bálja felnagyítani más népcsoportokhoz, val­láshoz, társadalmi rétegekhez tartozók vesze­delmes politikáját, országromboló követelé­seit. Ha nem talál „érveket“, megpróbál olyasmit előkotomi a múltból, amihez sem­mi közük a ma élőknek. A Szlovákiában élő magyarság lojális ál­lampolgára a köztársaságnak, nem követ el olyan társadalmi, politikai botrányokat, amelyek szembefordíthatnák vele a többsé­get. Ezért néhány tucat szlovák hazafi olyas­miket próbál a nyakunkba varrni, ami a tá­jékozatlan szlovákokat félrevezeti és felbőszí­ti. Elég beleolvasni a Republika levelezései rovatába, lássuk, hová vezet az uszítás. A másság tiszteletben tartásához hozzátarto­zik sok minden. Elsősorban az, hogy törvé­nyes lehetőséget kell biztosítani a másság megőrzéséhez. Nem értem, miért bűn az, hogy az itt élő magyarság meg akarja győzni a magyar szülőket, hogy magyar iskolába írassák gyermekeiket. Hisz ez a nemzeti iden­titás megőrzésének az alapja. Sok szlovák hazafi legszívesebben szlovák iskolába terel­né a magyar gyerekeket, állítólag azért, hogy megtanuljanak szlovákul. Azonban a szlovák iskolában nemcsak nyelvet tanulnak, hanem természetesen a gyerekekbe oltják a szlovák nemzeti tudatot, a szlovák identitást. Kiirt­ják belőlük a másságot, a szüleik, őseik más kultúráját. Többször megírtam már, a szlovák iskola nem nyelvkérdés! Mostanában sok szlovák hazafi szemünkre veti, hogy a ma­gyar iskolák és kulturális intézmények, la­pok állami támogatást kapnak, elherdálják a szlovák nép vagyonát. A tisztelt uraknak eszükbe sem jut, hogy a nemzeti jövedelem több mint egytizedét magyarok produkálják, több mint félmillió magyar adója is ott van az államkasszában. Ok is szlovák állampolgá­rok, azonos joguk van a támogatásra. A másság körüli vitában most elég jó érvek­kel szolgálnak a Dél-Tirolban járt szlovákiai újságíróküldöttség tagjainak beszámolói. Bármennyire igyekeznek kihangsúlyozni, hogy Dél-Tirol egészen más, de azért kényte­lenek elismerni, hogy a gyerekek nem alterna­tív iskolába járnak, hanem minden nemzeti­ségnek saját iskolája van, hogy a „táblák“, feliratok nem is két-, hanem háromnyelvűek. Még azt is megírták, hogy virágzik a gazdaság és a többségi politikusok nem félnek az elsza­kadástól. A szlovák sajtó, amikor a magyarok „többletjogait“ emlegeti, hallgat arról, hogy milyen jogaik vannak a kis számú kisebbség­nek például Szlovéniában (persze az egészen más!). De Kárpátalján sem okoz gondot a kétnyelvűség. Sőt még a nacionalista jugo­szláv elnök, Milosevic is egyetért azzal, hogy a vajdasági magyaroknak az autonómia va­lamilyen formáját kell kidolgozni. (Ez is egé­szen más!) Egyszóval, ahol a másságot jobban becsü­lik, az mindig egészen „más körülmények“ között történik. Azonban Szlovákiával azo­nos helyzet soha nem lesz sehol. Itt a szlová­koknak és magyaroknak türelmesen együtt kell kidolgozni az együttélés demokratikus konkrét szabályait, törvényeit, mert a több­ség erőszakkal soha nem fogja tudni rákény­szeríteni akaratát a magyarokra. A csűrés- csavarás, halogatás, az európai ajánlások kö­rüli húzd meg-ereszd meg, a területi átrende­zés ,Jelsőbb érdekei“ sehová nem vezetnek. A lojalitás bizony törékeny dolog, úgy lát­szik, a hatalmon levők erre nem gondolnak. Ma Szlovákiában egyetlen járható út a másság becsületes tiszteletben tartása. Itt lenne az ideje, hogy a sajtó is abbahagyja a magyarokról terjesztett rémtörténeteket, jó lenne már olvasni valamit a szlovák lapok­ban az együttélés szép eredményeiről, vagyis a valóságról. Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents