Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-16 / 3. szám
A látóasszonyt is megkérdeztem, szerinte beválik-e a jóslat? Megígérte, hogy megkérdezi Vincét (az elhunyt férjét). Csabai Izabellával karácsony másodnapján beszéltem. A következőket mondta:- Rendkívüli időjárásnak nézünk elébe. A Vince azt írta a kezem által, hogy január közepétől több rendellenességre számíthatunk. Két-három hétig olyan dolgok fognak történni, melyek nem megszokottak. A hóka- lamitás nagy mértékű lesz és földrengés is várható. Világszerte természeti katasztrófák sorozata következik be: árvíz, földrengés... E cikket még a múlt év végén adtuk nyomdába, így akkor még jómagam nem bocsátkozhattam komoly jóslásokba, mert nem tudhattam, mi lesz január elsején. A népi időjóslás ugyanis azt mondja: ha újév reggelén hideg szél köszönt, kemény, tartós lesz még a tél. Ha pocsék lesz az időjárás, nem a meteorológiai intézetet (meg annak tudományos címeket birtokló munkatársait) okoljuk majd, hanem az ellenséges hatalmakat, például az időjáráscsináló boszorkányokat, akiket mennydörgősmacskának titulálnak, vagy becéznek ködbanyának. És ha tényleg ítéletidő lesz január tizenhatodikén, nem a meteorológusokat átkozzuk el, hanem azokat a mennykőboszorkányokat, akik egy 16. századi metszet szerint üstbe vizet öntenek, alája tüzet gyújtanak, s ha a víz forrásba jön, állandó kavargatás közben varázsigéket mormolnak. Akkor elborul az ég, s ők jégverést, zivatart zúdítanak az emberekre... Jövőre viszont nem lesz ilyen problémám. Majd az idei nyár végén megfigyelem, hogy az ökörfarkkóró sarjadása másodízben egész a hegyéig virágzik-e... Ha igen, akkor nagy tél lesz! Kopasz-Kiedrowska Csilla A’ gödörbe parantsoltatik az a’szolgájuk, akit a’ varázsvesszős kutatók a'nevén szólítanak, és aki a’ veszsző utasítására munkához lát. Ügyelni kell azomban arra, hogy az ilyen varázsveszszős járkálás bizonytalan dolog legyen, közbenn nem szabad se a’ veszsző természetét, se az emberét magáét szabályozni, és a’ vesszőt bárki ember markába nyomni, se bármilyen veszszőt bárki embernek, se bármikor se bármely értzre. Az egyiknek tsak leleményes ösvényeken ráng, a' szakadékokon és nemtsak az értz, hanem a víz fölött is... A’ vesszők természetes hatását a" fémes fel gőzölgések okozzák, amelyek ugyanúgy mozgatják a fát, ahogyan észak felé vonzatik a’ mágnestű. Mostanság a’ veszszőket sárga réz vagy vas drótból tsinálják... Sok babona járul hozzá, rá olvasnak, amikor elő készítik, és használat közbenn folyton forgatják, mert amikor kii- lönössen az el rejtett kintsek után kutatnak, nemtsak a fémek fajtáját tudakolják, hanem azt is, hogy az milyen mélyen fekszik, menynyi van belőle, szellemek őrzi-e. (Zedler Lexikon, 1749) M ég a nyáron fel-feltettük a kérdést: milyen lesz az idei tél? Dideregni fo- gunk-e és botladozni a derékig érő hóban, vagy kigombolt tavaszi kabátban, fedetlen fővel sétálunk majd a januári melegben? Ősszel mindenki hivatásos időjóssá válik. Kemény tél lesz, mert a vöröshagyma héja több réteges, állították egyesek; mások arra esküdtek: enyhe tél lesz, mert... Az ember régi vágya, hogy a bekövetkező időjárást megjósolja. Teofrasztosz tette ezt már 2300 évvel ezelőtt. Alighanem a saját bőrén tapasztalt kellemetlen megfigyeléseiből állította fel a sarkigazságot: ha a szúnyogok az embernek nemcsak a karját meg a lábát, hanem az arcát is csípik, eső lesz. A népi időjóslás is az évszázados megfigyelésekre támaszkodik. Gesner, a 16. században élt tudós is ezek alapján tette közkinccsé téziseit, többek között ezt: ha nyári estén sok denevér repked, száraz, szép idő várható. Nagyapáink meglepő biztonsággal tudták, hogy ködös őszre csapadékos tavasz jön. Szeptember utolsó hetében az eget kémlelték, s abból következtettek a következő évi időjárásra. Megfigyelték, merről fúj a szél. Ha északról süvített, kemény, hideg télre készültek fel; ha viszont délről, akkor enyhe, csapadékosra. Rossz időt jelez a Szent Mihály napját, szeptember 29-ikét követő égrengés és villámlás... xxx Októberben eszembe sem jutott, hogy az őszi ködöt lessem, és abból következtessek az idei tél milyenségére. Amikor aztán eljutott hozzám (is) a hetvenéves katasztrófajós rémítő előrejelzése, már lekéstem róla: novembert írtunk. Lubomír Minarovjech számtalan természeti csapást előre tud. 1990-ben megjósolta, hogy az év december elején a Bengáli-öböl- ben ciklon várható. A ciklon menetrendszerű pontossággal meg is érkezett - sok ezer ember esett áldozatául. Ugyanaz év márciusában arra figyelmeztetett, hogy a Kaszpi tengernél földrengés várható. Azt is megmondta: a Richter-skála szerinti 6-os erősségű. (Ebben az esetben valamelyest tévedett: a rengés 7,4-es lett és 45 ezer ember halálát okozta!). Az USA-ban és Kanadában 1992- ben hóviharokat prognosztizált. Sajnos igaza lett - az áldozatok száma elérte a 200-at. A mellőzött tudós annyira biztos (volt) az előrejelzéseiben, hogy levélben figyelmeztette Kalifornia kormányzóját: tegyenek meg minden óvintézkedést, mert ekkor és ekkor földrengés várható... Válaszra sem méltatták. (Vajon a levelet elolvasták-e - legalább a katasztrófa után?) Ennyi beteljesült jóslat után rémülten olvastam november 11-én az Új Szóban, hogy Lubomír Minarovjech januárra errefelé is ítéletidőt jósol, amely rendkívül erős hidegfronttal kezdődik. Az ítéletidő kicsúcsosodá- sa január 16-án délelőtt tizenegykor várható, s bár a hóvihar epicentruma Brünntől északra lesz, Pozsonyban is tombol majd... A második ciklus két nappal később, január 18-án éri el Pozsonyt. Ennek a központja Poznántól délre lesz, de 700 kilométeres körzetben érezteti erejét. Január 21-én a cseh-osztrák határon, 40 kilométerre Úeské Budéjovicétől, gyengébb földrengés is várható. Legalábbis Lubomír Minarovjech szerint. XXX A középkorban a csillagokból olvasták ki az időjárást. Most, a huszadik század végén már nemigen adunk hitelt különböző jóslatoknak. Különösen akkor, ha olyan komoly tudomány is foglalkozik ezzel a témával, mint a meteorológia. Magyarán a légkörtan, amely az Új Magyar Lexikon szerint: „A légkörrel és a benne lejátszódó fizikai folyamatokkal foglalkozó tudomány, a geofizika részterülete. Kutatásaiban a Föld számos helyén rendszeresen végzett meteorológiai megfigyelések adatai alapján a fizikai következtetés, a földrajzi áttekintés és a matematikai statisztika módszereit alkalmazza.“ XXX A modern ember csakis a szigorúan tudományos magyarázatokat fogadja el. Ott kell felvilágosítást kérni, ahol az időjárást rendszeres, műszeres, egységes időpontokban és nemzetközi megegyezésekkel előírt módon mérik, kutatják és értékelik; ahol mérik a hőmérsékletet, a légnyomást, a légnedvességet, a párolgást, a sugárzást - vagyis a meteorológiai intézetben. A karácsonyi hajsza kellős közepén fel is hívtam hát a pozsonyi meteorológiai intézetet:- Valaki ítéletidőt jósolt január tizenhatodikára. Volna olyan szíves, megmondaná nekem, van-e ennek valami alapja? A kellemes férfihang szárazon közölte:- Mi is hallottunk róla, de adom a kollégát. A kollégának is megismételtem a kérdést. íme a jól felszerelt intézetben dolgozó, a tudomány felsőbbrendűségét hirdető tudományos munkatárs válasza:- Mi csak hat napra előre adunk prognosztikát. Az időjárás - előrejelző intézet munkatársa tehát nem vett komolyan. Máshol kerestem megértést és a kérdésemre választ. írtam az ismert pszichotronikusnak és biodiagnosztának, SALA CS. Vilmosnak. December derekán levelet kaptam tőle: „Hét éven át mértem az időjárást, hogy meggyőződjem róla, jó-e a varázspálcám. Jó volt. Viszont legalább három hónappal korábban kell mérni, mégis megpróbálom. A mérés a Csallóközre vonatkozik és eleve tíz százalékos eltéréssel kell számolni a három hónap hiánya miatt. Január első és második hetében éjszaka mínusz 3 fok lesz az átlaghőmérséklet, csapadékos, esős havas lesz az idő. Lehűlés január 17- ikétől várható, 19-én havazás lesz, 21-ikétől erős északi szél, amely 22-én és 23-án helyenként eléri az óránkénti 90 kilométeres sebességet. Január 25-ikétől déli szél kezd fújni és felmelegedésre lehet számítani. Február első és második hete esős, havas, ködös lesz, az éjszakai hőmérséklet mínusz 3 fok körül alakul. Február 19-20-án erős lehűlés várható, a hőmérséklet elérheti a mínusz 25 fokot is. Havazás is lehetséges, de szél nem lesz. A nagy hideg március 1-ig tart, azután havas-esős idő várható március közepéig, amikor is erős déli szél hozza meg a tavaszt. A tél csapadékban gazdag; Dél-Szlovákiában nedves, ködös időjárásra kell számítani, ami kedvez a vírusoknak és az influenza terjedésének. Január 18-ikáról 19-ikére virradó éjszaka gyenge, a Richter-skála szerinti 2 fokos földrengés várható (de máshol ez 6 fokos is lehet).“ A jövendőmondó szerint január 16-án jön az ítéletidő...
