Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-06-05 / 23. szám
l/BSámap 1994. június 5. VÁLASZÚTON A múlt környezetvédelmi adósságainak felszámolása sok esetben a községek nyakába szakadt, amelyeknek azonban nagyon korlátozottak az anyagi lehetőségeik. Elapadtak az állami források is, napjainkra az Állami Környezetvédelmi Alap maradt az egyetlen hely, ahol támogatást lehet igényelni. Három év alatt azonban községeink tapasztalhatták, hogy innét is egyre gyérebben csordogál a pénz. Milan Hejcíkkel, az alap igazgatójával a jelenlegi helyzet kiváltó okairól, illetve a jövő lehetőségeiről beszélgettünk.- A környezetvédelmi alap bevételeit elsősorban a szennyezésért kirótt különböző díjak és büntetések képezik. Ezt egészíti ki a költségvetési hozzájárulás, amely viszont évről évre csökken, tavaly 440 milliót kaptunk, de ebből csak 360 milliót használhattunk fel, az idei terv pedig 300 milliót tartalmaz, de számolnunk kell azzal, hogy a pénzügyminisztérium az év végén esetleg újra restrikciós intézkedéseket vezet be. Ezek alapján 1992-ben az alap költségvetése 1,8 milliárd koronát, tavaly pedig 1,1 milliárdot tett ki és az idén is hasonló összeggel számolunk. • Ilyen körülmények közt milyen mértékben tudják kielégíteni az igényeket?- A támogatást illető igények a járási kömyeidőben az alap törvényellenesen hitelgaranciákat is vállalt. Néhány esetben, amikor az illető vállalkozó nem törlesztette a hitelt, a bankok a zárolt számlánk ellenére mégis tőlünk vonták le az esedékes összegeket, kb. 120 millió koronát, így most velük pereskedünk. • Korábban említette, hogy a díjak és büntetések évről évre nagyobb arányban részesednek az alap bevételeiből. Azt is tudjuk viszont, hogy sokan ezeket nem fizetik be. Mit tudnak ez ellen tenni?- A díjak mértéke egyedül a levegőszennyezés esetében nő, ráadásul az így szerzett összeg állandóan csökken, főként a termelés visszaesése és a gyárak korszerűsítése miatt. Ezenkívül Sok 12 ©smmé» kevés a fóka zetvédelmi hivatalok közvetítésével jutnak el hozzánk és számuk, illetve a kért összeg évről évre nő. Tavaly 1 600 igénylést kaptunk, összesen 21 milliárd korona értékben, ebből 620-at tudtunk kielégíteni, amely során 920 millió koronát osztottunk szét. Idén viszont már az első körben 1920 igénylés érkezett, 12,8 milliárd korona értékben. Ez arra utal, hogy nő a polgár- mesterek aktivitása, csak sajnos mi ezzel nem tudunk lépést tartani, így bármennyire is igyekszünk, az igényeknek még az egytizedét sem tudjuk kielégíteni. • Elképzelhető, hogy a közeljövőben nő a felhasználható összeg?- Tavaly bevezettük, hogy főként azoknak adunk támogatást, akik maguk-is hozzájárulnak az ökológiai tervezetek finanszírozásához. Ez viszont a kis falvaktól nehezen várható el, hiszen az ő forrásaik valóban korlátozottak, ezért közülük általában néhánnyal kivételt teszünk. A jövőben a környezetvédelmi alap várhatóan átalakul és a dotációkon kívül más támogatási formák bevezetését is tervezzük. Ezen belül főként a forgóalap bevezetésétől várunk sokat, amely kedvezményes hiteleket nyújtana, illetve a törlesztést vállalná. Javaslatunk szerint az alap költségvetésének fele kerülne a forgóalapba, negyedét dotációként osztanánk ki, a maradék pedig tartalékot képezne környezeti balesetek esetére. • Mikorra várható a forgóalap bevezetése?- Az előkészítő munkák már a befejező fázisba érkeztek, a kormánynak a félév végére be kell tejesztenie a törvényjavaslatot. • Az érintettek tehát számolhatnak azzal, hogy jövőre már a forgóalapból is igényelhetnek pénzt?- A kormány nyilván gyorsan beterjeszti a javaslatot, de annak elfogadása a parlamenttől függ. • Korábban többször is szó esett arról, hogy a forgóalapot kedvezményes nyugati hitelekkel is feltöltenék. Sikerült ezeket elintézni?- Több, erre szakosodott külföldi intézménnyel folynak ilyen tárgyalások, így reméljük, hogy a törvény elfogadása után ezek sikeresen fejeződnek be. Véleményem szerint az lenne a legjobb megoldás, ha a forgóalap nyújtaná a hiteleket, a dotáció pedig részben vagy teljesen a kamatokat fedezné. Ismert tény, hogy a jelenlegi magas kamatok nagyon megterhelik a községeket, mégis meglepetéssel tapasztaljuk, hogy a lehetőség ellenére nagyon kevés kérvény érkezik a kamatok fedezésére. Tavaly hét ilyen érkezett, az idén pedig csak kettő. A problémák abból adódnak, hogy abban az jelenleg megközelítőleg 250 millió koronás hátralékot tartunk nyilván a víz, illetve levegőszennyezés terén. A tartozók listáját az illetékes járási környezetvédelmi hivatalokba továbbítjuk, amelyek az építkezési és más engedélyek során ezt is figyelembe veszik. Természetesen mi is igyekszünk minél több pénzt j|‘ behajtani, igaz változó sikerrel. Ezen belül érdekes, hogy a nagy állami vállalatok teljesítik a kötelezettségeiket, a gond a kicsikkel van, a lista jelenleg 65 oldalt tesz ki. • A támogatások megítélésének egyik döntő eleme a járási környezetvédelmi hivatalokban összeállított listán elfoglalt hely. Ellenőrzik valamilyen módon ezek objektivitását, illetve hová fordulhatnak azok, akik ügy érzik, hogy őket rendszeresen háttérbe szorítják?- A járási hivatalok a környezetvédelmi minisztérium közvetlen irányításával tevékenykednek, amelyek minden évben kidolgozzák számukra az adott régióra érvényes prioritásokat. Ez azt jelenti, hogy a döntés nem öncélú, hanem összhangban van a helyi viszonyokra lebontott állami environ- mentális politika céljaival. Természetesen aki úgy érzi, hogy nem ért egyet a döntéssel, fellebbezhet a minisztériumnál, amelynek dolgozói foglalkozni fognak az üggyel. • Hamarosan sor kerül a támogatások idei második fordulójának elosztására. Mire számíthatnak ennek során az igénylők?- Az idei évre tervezett 1,1 milliárd koronából a februári első forduló során 782 millió koronát osztottunk szét, így könnyen kiszámítható, mennyi is maradt a második fordulóra. A második fordulóra az igénylők május végéig adhatták be kérvényeiket a járási hivatalokba, az ott összeállított sorrendet a minisztérium munkatársai még véleményezik, majd az alap tanácsa a döntéseket jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti. (I.L) A jogrendszer célja az európai szint Négy évvel ezelőtt a környezet védelme a leggyakrabban emlegetett témák közé tartozott, ami nem is meglepő, hiszen a korábbi évtizedek nemtörődömsége már az egész lakosságra kiható következményekkel járt. A helyzet megváltoztatásának egyik legfontosabb eleme a megfelelő jogszabályok megalkotása, amelyek segítségével egyrészt hatásosan büntehető a szennyezés, másrészt akár elejét is vehetjük a további komolyabb kártételnek. Dr. Bozena Gasparíkovával, a környezetvédelmi minisztérium legiszlatív főosztályának vezetőjével arról beszélgettünk, vajon mennyire állt össze a környezetvédelmi törvények rendszere, illetve mely jogszabályok elfogadását tervezik a közeljövőben:- 1990-ben, a minisztérium létrehozásakor a régi jogszabályokból indultunk ki, amelyeket azonban teljesen más körülményekre szabtak, sőt néhány területen, mint például a hulladékkezelés, teljesen a nullától kezdtünk. Ezzel párhuzamosan ki kellett alakítani az új szervezeti felépítést is, magát a minisztériumot, a környezetvédelmi hivatalok rendszerét, a környezetvédelmi alapot stb. A törvényalkotói munkában először az egyes részterületeket illető jogszabályokra összpontosítottunk. Ezek közül is a levegővel, majd a hulladékokkal kezdtük és a szabályozást igyekeztük a fejlett országokhoz hasonló szinten megoldani. Ma már a hulladékkezeléssel kapcsolatban kilenc jogszabály létezik, és hasonló a helyzet a levegővédelem területén is. A vízvédelmi törvény egész használhatónak mutatkozott, de azért elkészítettük az új törvényjavaslatot A gond csak az, hogy ez a terület több minisztérium hatáskörébe tartozik egyszerre, ezért velük is egyeztetnünk kell álláspontunkat. Hasonló a helyzet a természetvédelmi törvénnyel is. A jelenleg érvényes jogszabály 1955- ből származik, így ez a legöregebb környezetvédelmi törvényünk. Az új változat kidolgozását két évvel ezelőtt kezdtük meg, egy teljesen más filozófia alapján. Míg ugyanis a régi törvény csak egyes területeket véd, az új az egész országra vonatkozik majd. Ez viszont érinti a mezőgazdaság érdekeit és ez az ágazat egy sor kifogással élt. Ez például azzal kapcsolatos, hogy a védett terület kihirdetése egy sor korlátozó intézkedést von maga után, márpedig napjainkban, amikor éppen újraélednek a tulajdonviszonyok, az emberek számára a korlátozások nehezen elfogadhatóak. Ráadásul mi is tudatában vagyunk annak, hogy az alkotmány értelmében ilyen esetekben szükség lesz valamiféle kompenzációra. • Mikorra várható, hogy ez a törvény a parlament elé kerül?- A törvényjavaslat már túljutott az ágazatközi egyeztetésen, elfogadta a kormány legiszlatív tanácsa is, de amikor a kormány elé terjesztettük, a földművelésügyi minisztérium felvetette, vajon elfogadható lesz-e a földtulajdonosok számára, illetve az állam rendelkezik-e majd elegendő forrással a kártalanításhoz. Ez újabb tárgyalásokat tett szükségessé, így most egy kompromisszumos megoldást keresünk és ettől függ, képesek leszünk-e még a jelenlegi kormány, illetve parlament elé terjeszteni. • A közeljövőben viszont sikerült elfogadni a környezeti hatástanulmányokról szóló törvényt. Miként értékeli ennek jelentőségét?- Az egyes részterületeket érintő törvényeken kívül szükségesek az átfogó és megelőző jellegű jogszabályok is. Ugyanis hiába osztogatjuk a büntetéseket a környezet károsításáért, az okozott károk csak nehezen számolhatóak fel, ezért fontos, hogy a megelőzésre is törekedjünk. Ennek hatásos eszköze a környezeti hatástanulmányokról szóló Prikler László felvétele Prikler László felvétele törvény, amely elfogadását én egy minőségileg új időszak kezdeteként ítélem meg. Lényege, hogy bármilyen komolyabb beavatkozás előtt egy olyan eljárás folyik le, amely során az elképzelést a szakemberek és a nyilvánosság is véleményezi. Ez természetesen vitát és párbeszédet vált ki, amely koordinálása a környezetvédelmi minisztérium dolga. Végeredményként egy állásfoglalás születik, amely tartalmazza a várható hatásokat, illetve meghatároz bizonyos feltételeket. A törvény szeptember elsején lép hatályba és ezután a mondjuk egy bősi vízlépcső méretű építkezés engedélyezéséről döntő Hivatal valóban megfelelő érvek birtokába jut. Ez előnyös lesz az érintett lakosság számára is, hiszen a tervekkel még az engedélyeztetési eljárás megkezdése előtt megismerkedhet és jobban képes lesz védeni saját érdekeit. Emiatt a környezeti hatástanulmányokról szóló törvényt én az eddig elfogadott legfontosabb környezetvédelmi törvénynek tartom. • Milyen fontosabb változások várhatóak még a közeljövőben?- Érdemes megemlíteni az ózonréteg védelméről szóló törvényt, amely azért vált szükségessé, mert aláírtuk az erre vonatkozó nemzetközi szerződéseket. A törvényjavaslat már kész, most fogalmazzuk a rendeletet, amely egyebek mellett tartalmazni fogja a szakértői vizsgálatok feltételeit, vagy az adatok továbbításának módját a nairobi világközpontba. Idei terveink közé tartozik még a levegővédelemről szóló törvény módosítása, amely pontosítja és korszerűsíti a jelenleg érvényes jogszabályt. A változások közé tartozik például, hogy nemcsak a kibocsátott szennyeződéseket mérnék, hanem hatásukat az adott régió helyzetére is. Ezzel egyebek mellett az Európai Unió jogrendszeréhez is közelebb kerülünk. Szeptemberig előkészítjük az állami környezetvédelmi alapról szóló törvény módosítását is, amely többek közt tartalmazza majd a rég várt forgóalapot is. Ezenkívül az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek igénylik az információnyújtásról szóló törvény elfogadását is, amely ingyen biztosítja meghatározott információk hozzáférhetőségét. Elképzeléseink szerint ez a törvényjavaslat is szeptemberig készül el. • A környezetvédelmi jogrendszer alapvető elemei tehát napvilágot láttak, de felmerül a kérdés, hogy ez mennyire hatásosan biztosítja a védelmet?- Ezzel kapcsolatban általában kétféle nézettel találkozunk. A kormányon kívüli szervezetek szerint túlságosan engedékenyek vagyunk, magasabb büntetéseket kellene adnunk, illetve tiltanunk különféle tevékenységeket. A másik nézet szerint túlságosan megnehezítjük a vállalkozók életét, Szlovákia gazdaságilag nem áll jól, ezért vámunk kellene a vállalkozások beindulásáig. Véleményem szerint eddig sikerült megtalálnunk a középutat. Természetesen megtörténhet, hogy az egyes törvényeknél néha engedékenyebbek, néha pedig szigorúbbak voltunk, de a külföldi gyakorlathoz képest egész színvonalas környezetvédelmi jogszabályrendszer alakult ki. Azt is azonban tudatosítani kell, hogy ennek hatása csak hosszabb távon jelentkezik. Az viszont mindenképpen tény, hogy fokozatosan közeledünk az európai jogi színvonalhoz, több esetben már el is értük azt, sőt az is megtörténik, hogy a szabályozás nálunk a szigorúbb. (tuba)
