Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-15 / 20. szám
A permetezéssel kapcsolatban a várakozási idő betartásáról is bővebben kell szólni. Az első helyen kell említeni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt. Ez az utolsó növényvédelmi kezelés és a szüret, illetve a betakarítás közti idő - napok száma. A munka-egészségügyi várokozási idő alatt azt értjük, hogy hány napig nem szabad a kezelt kultúrát védőöltözet nélkül felkeresni. Vigyázzunk, mert a várakozási idők be nem tartása mérgezéshez vezethet! A növényvédő szerek többsége ártalmas az emberi egészségre, ezért permetezéskor fontos a védőöltözet használata. Sajnos sokan ezt a tényt figyelmen kívül hagyják. A vegyszerek kijuttatásakor ne mulasszuk el a fej, a haj védelmét, ezért tegyünk sapkát vagy kalapot, ami megvéd a csepegő permedétől; természetesen a védőszemüveg még fontosabb! Legjobb azonban egy műanyag védőálarc, ami az egész arcunkat védi. Feltétlenül kell egy jól gombolható kezeslábas is, valamint egy pár gumicsizma és hosszú szárú gumikesztyű. A ruházatunkat, az álarcot, kesztyűt, csizmát a munka befejeztével gondosan tisztogassuk meg. Ha a permetezésben részt vett személyek közül bárki is émelygést, hányingert, erős fejfájást, rosszullétet érezne - azonnal forduljon orvoshoz. Sokan nem gondolnak arra, hogy a permetezés gazdaságossága szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy milyen permetlé-cseppnagyságot választunk. A téli vagy tél végi lemosó permetezéskor nagyobb cseppek- ben juttassuk ki a permedét. Tenyészidőben is így járjunk el, ha lisztharmat ellen permetezünk. Apró csep- pekben juttassuk ki a vegyszert (finom porlasztású szórófejjel), ha például a varasodás, a levélrozsdák ellen kezeljük a növényzetet. Fontos a filmszerű permetlébe- vonat akkor is, ha alma- vagy szilvamoly ellen védekezünk. Ha kombinált permetlevet használunk és az egyik szert finom, a másikat viszont nagyobb cseppek formájában kellene kijuttatnunk, akkor ebben az esetben a közepes nagyságú cseppeket képző porlasztó-, illetve szórófejeket használjuk. Már metszéskor gondoljunk arra, hogy a szakszerűen és megfelelően ritkított fák sokkal gazdaságosabban permetezhetők, így könnyebben megvédhetők a kártevőktől és kórokozóktól. Végül még egy jó tanács: a fákat minden oldalról, a legmagasabb pontról lefelé haladva, s egyenként permetezzük. Miklós Dénes kertészmérnök A sertés nagyon hajlamos az elvetélésre (koraellésre), melynek számos oka lehet, és ezek közül egyesek hatása igen komplex módon érvényesül.- Traumás behatások: a hasra mért ütés, döfés, rúgás, a kutrica falaira felkapaszkodás, ugrás, elcsúszás, ajtóba szorulás stb. Ezek a hatások magzat-, majd méhmozgást indítanak meg, amelyek következtében a méhnyak megnyílik.- Mindazok a behatások, amelyek a vemhes állat vérében a szénsav hirtelen felhalmozódásával járnak, a magzat asphyxiáját (fulla- dozását), majd halálát okozzák. Például a koca megkergetése, hosz- szabb távú lábon hajtása, a szállítás, A nem fertőző vetélés falkásítás, vakcinázás stb. Ugyancsak vetélést okozhatnak az anyának a nehézlégzéssel és magas lázzal járó betegségei is.- A test hirtelen lehűlése. Hideg, szeles idő vagy havas eső, sok hideg víz, fagyos takarmány fogyasztása során a vemhes állatban a vér elosz- tódása egyenetlenné válik, a vérnyomás hirtelen megváltozik és ugyancsak bekövetkezhet a vetélés.- Oka lehet a hiányos takarmányozás, fehérjék, vitaminok, ásványi anyagok vagy nyomelemek hiánya is.- A takarmányártalmak közül a dohos, penészes, rothadt takarmányok, a sós vagy fűszeres moslék és a mérgező növények (anyarozs stb.) okoznak gyakran abortuszt.- Jelentős szerepet játszhatnak a klimatikus tényezők is, így például a magas, tartósan 30 C-fok feletti hőmérséklet.- A mérgezések, így többek között a szerves foszforvegyületek, pl. a rühösség elleni kezelésre alkalmazott Ditrifon, vagy a növényvédő szerekkel kezelt takarmány, olykor egyes gyógyszerek, mint pl. a Penicillin, Enterotonin, az erős hatású hashajtók stb.- Az emésztési zavarok (felfúvódás, gyomor- és bélhurut, bélsár- pangás stb.)- A beltenyésztés során a letális faktorok (az érintett egyed halálát okozó örökletes tényezők).- A méh öröklött működési képtelensége miatt következhet be az úgynevezett konstitucionális vetélés, ritkábban pedig a méh hypop- lasiája (hiányos fejlettsége) a vetélés oka. Kistermelők Lapja KORA NYÁRI TAKARMANYOZAS Vándoroltatás, réti széna, kukoricasarj A szeszélyes időjárás könnyen megzavarhatja a takarmányozással kapcsolatos elképzeléseinket. Mindenekelőtt a szárazság okozhat kellemetlenségeket, mivel a legelő nem ad elegendő táplálékot. Ebben az esetben vetett zöldtakarmánnyal kell jószágaink segítségére sietni, semmint a tejelő tehenek hozama csökkenjen vagy pedig állataink kondíciója leromoljék. A sertések tartózkodjanak minél többet a legelőn, a behajtás után takarmányukat a szükség szerint egészítsük ki moslékkal, esetleg darakeverékkel. Ne feledkezzünk meg az ivóvíz, valamint a fürdési lehetőségek biztosításáról. A szívós mangalica még szívesen fetreng a pocsolya sarában, de a kényesebb szervezetű hússertések csakis tisztább körülmények között fürdethe- tők. A baromfiak takarmányozásakor vegyük figyelembe, hogy a szabadban - udvaron, kertben, legelőn - tartózkodó állatok napi élelemszükségletük harmadát-felét is megszerezhetik. Igen kívánatos lenne ezért a szántóföldre - vándorlókba - kihelyezni a csirkéket, pulykákat, s felújítani a „befagyott“ vándoroltatást. így a baromfiak a növényvédelemben is segítenének. A víziszárnyasok ilyenkor esnek át az első kopasztáson. Tépés után bőségesen lássuk el őket fehérjében gazdag takarmányok és zsenge zöld növények keverékével, hogy a tépéssel járó veszteséget minél hamarább kiheverhessék. A takarmánykészletek gyarapítása érdekében hasznosítsuk az alkalmi kaszálókat - töltésoldalakat, utak szélét, árokpartokat stb. Az innen származó szénák begyűjtését és tárolását is hasonló gondossággal végezzük, mint a fővetésű takarmányokét és a réti szénáét. Ha a lekaszált szálas takarmányt a csapadéktól megóvjuk, akkor vitamin és tápanyagtartalmát szinte hiánytalanul megőrizhetjük a téli hónapokra. A szarvasmarha - főleg a tejelő tehenek - egyik kiváló kiegészítő takarmánya a kukoricasarj. Az egyik legnagyobb fehérjetartalmú abraktakarmány a takarmányborsó, ezért fokozott figyelemmel, veszteség nélkül takarítsuk be. K. Molnár Ferenc T1SZTESFUVEK AZ EVELOK KÖZÖTT Ezüstös lombozat — mutatós virágzat Kevés dísznövénynek van olyan találó elnevezése, mint a Stachys (Tisztesfű) nemzettségbe tartozó nyúlfülnek (Stachys byzantina, syn. lanata). A levél formája, ezüstös vagy éppen hófehéren fényes gyapjassága tényleg a nyúl fülére emlékeztet. Ez a Dél-Európában, Közel-Keleten elterjedt évelő a „lusta“ virágkertészek ideális faja, mert még a legelhanyagoltabb ágyások- ban, sziklakertekben is jól megél. (Ilyenkor persze gyorsan elvadul.) Szárazságtűrő, sőt szárazságkedvelő faj, amely a nedves helyeken a tél folyamán elpusztul. Kedveli tehát a száraz, napos helyeket, a meszes talajt. Kiválóan alkalmas az ágyások, utak szegélyezésére, sziklakertekbe, sziklafalak tetejére. Díszítőértékét ezüstösen bolyhos levélzete (a bolyhok csökkentik a levelek párologtatását) adja, amely azonban csak napos fekvésű helyeken fejlődik jellegzetesen. Ha a növényt árnyékos helyre ültetjük, akkor az ezüstös „gyapját“ elveszíti, s a levéllemezek zöldessé válnak. A nyúlfüle júliusban virágzik, de a 30 cm-es száron megjelenő rózsaszín virágzatnak díszítőértéke alig van, sőt rontja a levelek hatását, ezért jobb, ha a tövénél kivágjuk. Az idősebb tövek habitusa már nem eléggé mutatós, ezért, jó, ha' 3-4 évente augusztusban - szeptemberben tőosztással szaporítjuk. Jellegzetes lombozatával, de a virágaival is díszít a Kaukázusból, Kis-Ázsiából származó nagyvirágú tisztesfű (Stachys grandiflo- ra). Ez a faj 30-50 cm magasra nő, levelei kevésbé molyhosak, mint a nyúlfülé, ezért a növény zöldebb, mint rokona. Ajakos, lila-rózsaszínű virágai június-júliusban nyílnak; nevükhöz hűen nagyok - hosszuk eléri a 3 cm-t. Tömött álör- vökben állnak (lásd a mellékelt képet), ami fokozza a díszítő hatást - igaz, viszonylag rövid időn belül elvirágoznak. A nyúlfültől eltérően ennek a fajnak kissé mások az igényei. A napos tápanyagban gazdag talajokat kedveli ugyan, de ültethető félárnyékba is és időnként meg kell öntözni - vízigénye közepes. Ha ezeket a körülményeket biztosítottuk, akkor lombozata dúsabb lesz, szebben és nagyobbra fejlődik, mind a száraz, kiaszott gyepeken. Legjobban harangvirággal, szürke veronikával, erdei borkóróval, tollas szegfűvel, s más hasonló igényű évelővel társítva mutat. Tavasszal vegetatív úton, tőosztással szaporítható. Magvai jobban csíráznak, ha néhány hétig alacsonyabb - 5 fok alatti - hőmérsékletnek vannak kitéve. - r Szerkeszti Pomichal Richárd A hordóban tárolt bor, ha nem is nyúlunk hozzá, s nem is szivárog, mégis kevesebb lesz. Ennek oka a donga pórusain át végbemenő párolgás. Egyúttal számolni kell az alkoholtartalom csökkenésével is, mivel a borban lévő víz nehezebben jut át a pórusokon, mint a szesz. Az apadás mértéke a pince hőmérsékletétől, páratartalmától, a donga méreteitől, szöveteinek tö- möttségétől is függ. Meleg, száraz pincében, vékony dongájú hordóból a bor gyorsabban párolog. A borhiány okai közül megemlíthetők még a tömítési hibák, a mintavétel és a hőmérséklet-változás következtében beálló átmeneti mennyiségi változás (dilatáció). Ha a bor lehűl, összehúzódik, felmelegedéskor pedig kitágul. A töltögetést az újboroknál eleinte hetenként, később kéthetenként, óbornál havonta végezzük. A töltöge- tésre használt bor minősége lehetőleg ugyanolyan legyen, mint a hordóban lévő boré. Újborral újbort, óborral óbort töltsünk fel. Kivételes esetben az újbort óborral feltölthetjük, de ezt fordítva sohase tegyük! Az újborral bevitt élesztők ugyanis zavarosodást, az édes borban pedig erjedést idézhetnek elő. Fehérbort vörössel ne töltögessünk, mert elrontja a színét. A vörösbe fehéret csak a végső esetben töltsünk. A töltögetőbor egészséges, hibátlan és tiszta legyen. A töltö- getés eszköze a lopó, továbbá réz vagy műanyag töltögetőkanna. A legjobb kannák azok, amelyek félkézzel A hordóban lévő bort töltögetés előtt mindig kóstoljuk meg. Ha a bor utóerjedésben van, ne töltsük fel teljesen, hanem egy-két ujjnyi útóerje- dési űrt hagyjunk. Ilyen esetben a dugót fordítva, lazán helyezzük az ako- nanyílásra, hogy a keletkező széndioxidnak szabad útja legyen. A különleges, igen régi borokat A BOROK TÖLTÖGETÉSE Levegőíz és ecetesedés használhatók, kezelhetők (kb. 5 literesek). A töltögetés előtt pinceruhával töröljük meg a dugó környékét és csak azután vegyük ki az akonanyílásból. Gyertyával vagy elemplámpával vizsgáljuk meg a bor felületét; ha azon semmiféle hártyát nem találunk, és beleszagolva a hordóba a bornak egészséges illata van, akkor a hordót az ako- nanyílás alsó széléig feltölthetjük. Ezután a dugót visszahelyezzük és a hordószáj környékét megtöröljük. amelyeket nem akarunk más borral keverni - töltögessük a régi, úgynevezett „barátmódszer“ szerint. A megnevezés onnan ered, hogy a borkedvelő szerzetes addig dobált kavicsot a hordóba - hogy a hiányt eltitkolja - míg az kővel meg nem telt. A hiány pótlásra tehát tiszta kavicsot vagy üveggolyót tegyünk a hordóba (üvegbalonba ne!), annyit, hogy a bor szintje az akonanyílásig emelkedjen. A rendszeres töltögetés elmulasztása miatt a bor meghibásodhat, megromolhat. Ha a darabban lévő bor felülete a levegővel érintkezik, akkor színe és íze megváltozik. Levegőízű (darabízű) lesz, elveszíti üdeségét, bágyadttá, koravénné válik. A hiányosan tartott bor előbb-utóbb virágos vagy ecetes lesz. Az üvegballonban tartott kisebb mennyiségű bor felületét széndioxiddal is megvédhetjük. Ennek bejuttatása nagyon egyszerű: az üres szódás- szifonba csavarjunk be egy patront, majd a gázt - mint a szódát - engedjük be az üvegbe, előbb azonban húzzunk gumicsövet a kifolyócsőre, hogy a CC>2-t közvetlenül a bor felszínére juttathassuk. így „gázpárnával“ fedjük le az ital felszínét. Ha a borunk csak 1-2 hétig lesz darabban, akkor azt be is kénezhetjük. Ilyenkor a felszín felett kevés, nem csepegő, kénszalagot égetünk. A kén kiszorítja a levegőt és így a bort megóvja a káros tényezőktől. Ezt a műveletet azonban egy hordóban, ugyanannál a bornál, többször ne alkalmazzuk, mert az kénes lesz. Legjobb megoldás feltölteni a hordót vagy kisebb edénybe fejteni a bort. Jakab Ödön HÁZUNK TÁJA____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________1994. május 15. l/asá/TIS/J
