Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-01-16 / 3. szám

VASÁRNAP 1994. január 16. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.23 - nyugszik 16.09; Kö- zép-Szlovákia: 07.31 - nyug­szik 16.17; Nyugat-Szlovákia: 07.39 - nyugszik 16.25 óra­kor A HOLD kel 09.19 - nyugszik 21.46 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük GUSZTÁV - DOBROSLAV valamint Ahmed, Benkő, Godó, Gotfrid, Hiláriusz, Honorátusz, Honóriusz, Illés, Sámuel, Szidor nevű kedves olvasóinkat Gusztáv - a skandináv eredetű né­met Gustav névből keletkezett. Ós­véd megfelelőjének jelentése: a go­tok támasza. január 17. Antal, Antónia január 18. Piroska január 19. Sára január 20. Fábián, Sebestyén január 21. Ágnes január 22. Vince, Artúr A legfontosabb törvény A legfontosabb mindig az, ami nincs. Ennél fonto­sabb csak az lehet, ami nem is lehet. Murphy ilasämap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (S* 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (“ZT 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (ZT 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta (S 210/4454) A Flang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (S 210/4454) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter (“B 210/4473) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefon- központ 210/9. Távíró: 92308. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és képfeldol­gozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hir­detésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bra­tislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Ter­jeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igaz­gatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéz­iratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (B 210/4460) Adminisztráció - "B 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 AUBsűnop VERSENYSZELVÉHYE Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 95 éve, 1899. január 16-án szüle­tett József Jolán író, József Attila nővére, több tárca és elbeszélés szerzője. József Attila élete és A város peremén című munkáival jelentősen hozzájárult testvére, a költő életének feltárásá­hoz. HÉTFŐ: 155 éve, 1839. január 17-én szüle­tett Siposs Antal zongoraművész és zeneszerző. • 100 éve, 1894-ben ezen a napon született Szó'nyi István festőművész, aki a nagybányai tradíció továbbfejlesztésével alakította ki sajátos művé­szi formanyelvét, amelyet a napfényjárta szí­nek, lágy tónusok és passzív, meditativ líra jelle­meznek. E stílusa a két világháború között az úgynevezett posztnagybányai festőstílus jellegze­tes terméke. Humánus szemlélete, lírai érzé­kenysége révén Szőnyi István a kor egyik leghar- monikusabb életművét alkotta meg. KEDD: 305 éve, 1689. január 18-án született Charles de Sécondat Montesquieu író, filozófus, a francia felvilágosodás képviselője, aki a társadalmi és történelmi viszonyokat anyagi okokkal próbálta megmagyarázni. • 125 éve, 1869-ben született Tornyai János festő. Zsellérszülők gyermeke volt. Mintarajziskolában, majd Székely Bertalan és Lotz Károly növendékeként tanult, később szülővárosa, Hódmezővásárhely ösztöndíjasa­ként Párizsban képezte magát. Művészetében Munkácsy népi realizmusa élt tovább, de átsző­ve drámai expresszivitással - kifejezőerővel. SZERDA: 185 éve, 1809. január 19-én született Edgar Allan Poe amerikai költő és író. Bár pá­lyája rövid - negyvenévesen halt meg -, élet műve egyenetlen és csonka volt is, több műfaj­ban alkotott remeket, poétikája pedig a modem irodalom egyik forrása lett. • 155 éve, 1839-ben született Paul Cézanne francia festő, aki kezdeti romantikus próbálkozásai után céljául tűzte ki, hogy túljusson az akadémizmuson és a véletlen- szerű, pillanatnyi optikai benyomásokat rögzítő impresszionizmuson. Képein a tárgyakat egyre egyszerűbb alapformákból alkotta meg. A tár­gyak anyagát érzékeltető színeit is a kép egysé­ges térhatásának rendelte alá. Az ő művészeté­ből indultak ki a formalista irányzatok, például a fauvizmus és a kubizmus. CSÜTÖRTÖK: 105 éve, 1889. január 20-án született Sík Sándor köl­tő, műfordító, irodalomtörténeti és egyházi író, a 20. század legjelentősebb vallásos szellemű ma­gyar lírikusainak egyike. Babits mellett ő tolmá­csolta leghívebben a középkori keresztény him­nuszköltészet remekeit. • 60 éve, 1934-ben hunyt el Deák-Ébner Lajos festőművész. Művészeté­nek legnagyobb ereje a realisztikus környezet- rajz és objektív ábrázolás. • 25 éve, 1969-ben halt meg Jan Palack cseh diák, aki az orosz meg­szállók elleni tiltakozásul a prágai Vencel téren benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát. PÉN­TEK: 70 éve, 1924. január 21-én halt meg Vla­gyimir Iljics Uljanov, vagyis Lenin, akit ennyi idő múltán ezen a napon temetnek el édesanyja mel­lé az 1990-ig Leningrádnak nevezett Szentpéter- várott. SZOMBAT: A Magyar Kultúra Napja, mivel Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én írta a magyar himnuszt. • 265 éve, 1729-ben született Gotthold Ephraim Lessing német drámaíró, esz­téta, a felvilágosodás harcosa, a klasszikus nem­zeti irodalom és a realista esztétika egyik meg­alapozója Németországban. • 180 éve, 1814-ben született Thomas Crawford amerikai szobrász. • 145 éve, 1849-ben született August Strindberg svéd író, költő és festő, a világirodalom eleven részévé vált íróinak egyike. Saját korában inkább botrányai és szélsőséges nézetei tették ismertté, az utókor a dráma megújítójaként tartja számon. Elfogult őszinteségével-gátlástalanságával és új­szerű dramaturgiájával egyaránt példát adott az induló írónemzedékeknek hazáján kívül szinte minden európai országban és az USA-ban. Ma­gyarországon viszonylag sokat fordított szerző, de aránylag keveset játszott drámaíró volt. Ma­gyar fordítója, Mikes Lajos író és műfordító mi­atta tanult meg svédül. • 95 éve, 1899-ben szüle­tett Sárközi Gyrgy költő, író, a népi írók mozgal­mának egyik vezető egyénisége. Tigrissel alszik Merész férfi az angliai Devonban lakó, 28 éves Mark Chandler. Ágyát ugyanis min­den este az Osse névre hallgató, tízhóna­pos szibériai tigrissel osztja meg. ízlések és pofonok különbözők. Bár ahogy a hálótárs fenséges pillantását és elegáns, divatos bundáját elnézzük, nem is biztos, hogy rosz- szul választott. Na és az sem utolsó dolog, hogy lakókocsijában nem igazán kell ret­tegnie a váratlan betolakodóktól... Egy kérdés, amely soha nem veszít idő­szerűségéből: milyen nők tetszenek a fér­fiaknak? Kinél nyerők a szőkék, és kinek húz a szíve inkább a barnákhoz vagy a vörösekhez? A Cseh Köztársaságban végzett közvéleménykutatás arra keres­te a választ, hogy a kilencvenes években vajon milyen színű haj koronát visel a prágai férfi álmainak asszonya? Nos, a végeredmény egyáltalán nem meglepő. A megkérdezettek 48 %-a gyengül el az aranyszínű fürtök láttán, 28 %-uk in­kább a szelíd barnákhoz vonzódik, a fér­fiak 10 %-a a vörös hajú nőket szereti, és 9 % a fekete hajszínre voksolt. De hogy a hölgyeknek se kelljen véka alá rejteni véleményüket, őket is kifaggatták. Nos, a prágai lányoknál, asszonyoknál a legnagyobb esélyük a sötét hajú férfiaknak van: lehet barna (43 %), vagy fekete (24 %). Szőke „herceget“ csupán minden negyedik nő választana. Érdekes módon a vörös haj a férfiaknál mindössze egyetlen szavazatot kapott. A végére már csak egyetlen kérdésünk marad: indul- junk-e átfestetni a hajunkat, vagy ne? Egy francia gyakorló anyuka, Agnes de Lau­gereit találmánya ez a kedves és ötletes gyer­mekkocsi, amelynek nagy hasznát vehetjük a téli zimankóban. A kere­kekre szerelt mini, mű­anyag sítalpakkal ugyanis könnyen közlekedhetünk csemeténkkel akár na­gyobb hóban is. Sajnos, nálunk még nem gyártják ezt a mulatságos kis kétél­tű járművet, de a barká­csoló kedvű apukákat ta­lán rá lehet venni, hogy szorgoskodjanak egy ki­csit porontyuk érdeké­ben. A hazai út-, helye­sebben járdakarbantar­tók munkájának minősé­gét figyelembe véve a kisgyerekes családok itt aztán igazán nagy hasznát vennék. Szőkék - még mindig - előnyben a sántító hasonlatokról A hasonlatokkal általában igyekszünk érthe­tőbbé, világosabbá tenni egy-egy eseményt, bizonyos összefüggéseket, érveket. Gyakran ezek a „mindig sántító hasonlatok“ is segíte­nek. Az utóbbi időben azonban a politikában egyre jobban bukdácsolnak és felérnek egy- egy alapos hamisítással is. A költői hasonla­tok csodálatos világa helyett naponta zúdul­nak ránk a primitív hasonlítgatások, a törté­nelemből hajánál fogva előráncigált összete- vések, a politika kelléktárának legrosszindu- latúbb eszközei. Elegendő a szlovákiai magyar közösség demokratikusan megválasztott politikusai­nak valami újszerű, a többségi uralkodó pártoknak nem tetsző javaslata, ötlete, kez­deményezése és máris megindul az erőszako­san összetákolt hasonlatok tűzijátéka, rob­bannak a blöffpetárdák, ijesztgetik a közvé­leményt, ahogy csak lehet. Szlovákokat, ma­gyarokat. Annyi bizonyos, hogy a szlovák nemzet túlbuzgó letéteményesei nem nagyon erőlte­tik meg szellemi kapacitásukat, és átlátszó, sokszor bárgyú hasonlatokkal próbálják le­járatni a magyar politikai vezetést. Például ilyesmikkel: • Budapestről szítják a magyar lakosság asszimilációs félelmét, ugyanúgy, mint egy­kor az első Csehszlovák Köztársaság idején a magyar szeparatizmust. Ez a hasonlat eny­hén szólva ügyefogyott. Hisz csak a vak nem látja, hogy más a mai Magyarország és összehasonlíthatatlanul más Nyugat-Euró- pa. Az asszimiláció elleni küzdelmet pedig nem kell szítani, az minden kisebbség termé­szetes védekezési reflexe. Ha nő a beolvasztás veszélye, nő az ellenállás is. Azt pedig, hogy mekkora a veszély, mindig az érintettek tud­ják a legjobban. Nem a nagy általános de­klarációkon múlik, hanem a mindennapos apró gyakorlati ügyeskedéseken. • Vagy itt van a leggyakoribb szlovák érv: a magyar politikusok végső célja Dél-Szlo- vákiának Magyarországhoz csatolása, mint 1938-ban. Ennek a tájékozatlan szlováko­kat sokkoló vádnak a cáfolatára talán ele­gendő lenne annyi, hogy ma nincs Hitler és nyugaton Európai Közösség és NATO lé­tezik. Mindkettőbe szeretne bejutni Szlová­kia, de közben nem látja, hogy azonos kato­nai és gazdasági struktúrában lehetetlen ha- tárrevíziósdit játszani. Minden áron rögzíte­ni akarják kétoldali szerződésben a határok véglegességét, viszont szlovák „tudósok“ azt bizonygatják, hogy Magyarország nem kö­vetelheti ezekben a megállapodásokban a kisebbségek jogainak biztosítékát. Hiába, ezek az urak átaludtak egy korszakot. • Naponta látnak napvilágot bosszantó hasonlatok a szlovákiai magyarok nyelvta­nulási igyekezetének hiányáról. Folyton a nyugati országokba kivándorolt közép-eu­rópai európaiakkal hasonlítgatnak bennün­ket össze. Ha a szlovák iskolákban egész tűrhetően meg lehet tanulni németül és an­golul, anélkül, hogy az illető országban ta­nulnának, akkor a magyar iskolákban miért nem lehet tisztességesen elsajátítani a szlo­vák nyelvet? Néha úgy tűnik, hogy az illeté­kesek azért nem törődnek a szlovák nyelvta­nítás korszerű módszereinek bevezetésével, hogy a magyar szülőket egzisztenciális meg­fontolásokból arra késztessék, írassák gyere­keiket szlovák iskolába. A szlovák iskola nem nyelvtanulási probléma, hanem a nem­zeti hovatartozás megingatására tett kísér­let. Jómagam is átéltem. Mi nem vagyunk Amerikában, hanem szülőföldünkön. Isko­láinkban azt az ezeréves kultúrát akarjuk magunkba szívni, amely megőrzi identitá­sunkat, amely apáinkat és minket is képessé tett arra, hogy a határokon túl is magyarok maradjunk. • A legvisszataszítóbb hasonlat azonban a jugoszláviai testvérháború víziójával fo­lyó ijesztgetés. Akárki teszi, becstelen dolog ez, mivel történelmünk folyamán soha nem vívtunk véres háborúkat egymás ellen, sem­miféle gyűlöletet nem táplál egyik nép a másikkal szemben. Nincsenek nemzedékek­re visszanyúló vérbosszúk, családok kiirtá­sáért lihegő megtorlások. Ezért jó lenne, ha politikusok és újságírók elfelejtenék ezt a szörnyű hasonlatot. Közép-Európában élünk, vagyis Európában. A szlovák lapok­ban emlegetett „robbanékony“ (vybusná) helyzet nincs sehol és nem is lesz, ha a poli­tikusok is megtalálják a népük körében uralkodó példás toleranciát. Ezek a bántó, félrevezető hasonlatok el­torzítják a valós helyzetet és tudatosan mér­gezik a lelkeket. Kimondom nyíltan: uszítá­sok. Emberek, kinek jó ez? Szűcs Béla

Next

/
Thumbnails
Contents