Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-08 / 19. szám
1994. május 8. _____________________________________________GYERMEKVILÁG TÓ TH BÁLINT Si ki ó/r A siklókat szeretem nézni lenn a tavon, míg a sás sejtelmesen bólong, de hallgat körben mindenütt, hogy kígyóznak el, felszegvén fejük gőggel, s köröttük kis kengyelfutók: szalad cikk-cakkban a sok vízipók, s pár hal fordul, titokzatos tükör, a fény felé, pikkelyük tündököl a zöldön át, míg a nádi rigók: „Kicsit keress!“ - víg nászi vigadót csapnak - sápognak kotnyeles kacsák, ők úsznak, mint ki mit se hall, se lát, hogy szinte várom, bűvölő varázsigéket suttog a tündén sás, s rá megrázkódnak és átvedlenek,- lesznek, mint voltak: vízi hercegek. RADNÓTI MIKLÓS A/ /7/l/A Szirom borzong a fán, lehull; fehérló' illatokkal alkonyul. A hegyről hűvös éj csorog, lépkednek benne lombos fasorok. Megbú a fázós kis meleg vadgesztenyék gyertyái fénylenek.- Te tökfej! - mondta az egyik Tök a másiknak.- Te vagy a tökfej, nem én! Hanem ezt még megkeserü- löd! - vágta vissza vérig, illetve tökmagig sértve a másik. Nosza, harciason, villámPÁSKÁNDI GÉZA ló, haragos szemekkel göm- bölydeden hömpörögtek egymás mellé.- Párbajra hívlak!- Elfogadom - szólt a másik.- És ki lesz a párbajsegéd?- Az enyém a Krumpli lesz— - húzta ki magát az első.- Az enyém a Csicsóka. Párbajsegéd a Krumpli lett, a jószívű burgonya: úgy hívták, hogy Kolompár úr, mert piacon zsákban árult rózsakrumplit, gülbabát. A másik meg a Csicsóka, kiről tudjuk, hogy fehér, az íze meg olyan édes, mintha titkon mézzel élne pedig csak a földből él. A két Tök a nagy mezőben, szántóföldön egy-egy száraz kórót fogott kézbe, félelmetes kard gyanánt. ÖszAz öreg meg nevetett.- De hiszen ez nem hazugság, hisz a töknek tökfeje, a madárnak madárfeje, nekem, madárijesztőnek pedig madárijesztófejem van, így hát bizony nincs miért párbajozni, oktalan. Szávay Edit rajza szecsapott a két penge, kóró lengve, s viaskodtak igazán. Meddig tarthatott a párbaj, egy-két órát, egy-két napot, nem tudom, csak azt láttam, hogy izzadtak csurgóit róluk a csuromvíz. Nézte őket, föntről nézte, mezőszélen egy vén Madárijesztő.- Miért vívtok ilyen hévvel? - kérdezte csodálkozva az öreg.- Azt mondta nekem, hogy tökfej! - háborgott az első.- Ő is nékem! - dühöskö- dött a másik is. Am azok a bölcs beszéddel nem törődve tovább vívtak, párbajoztak, hömpörög- ve, nagy szuszogva, tökkelü- tött-szertelen, dimbre-domb- ra fölgurulva, egyre döngve, kongva és puffanva, míg mindkettő a haragtól vívás közben kirepedt. A Csicsóka hazament hát, Kolompár úr székére ült, s kihajtott a vásárba. Madárijesztőnk pediglen ma is mondja, elbeszéli, tökfiak- nak elmeséli okulásra a két hiú, üres fejű, kótyagos Tök párbaját. DANUTA CVETCS Feledékeny a mókus?- Mókuska! Igaz, hogy a mókusok nagyon szórako- zottak és feledékenyek?- Jaj, te kislány, most ne zavarj engem! Nincs idó'm trécselni. Rejtekhelyeimet és kamrácskáimat kell feltöltenem. Mogyorót, gombát, makkot gyűjtök.- Mókuska, hát te ilyen szorgalmas, gondos gazd- asszony vagy?!- Úgy bizony! Rejtekhelyeim, éléskamráim mindig odúm közelében, a hálószobám mellett vannak, így nem kell messzire járnom ebédelni, s még a téli nagy hóviharokban sem fagyok meg.- És mindig megtalálod a tartalékaidat?- Hát, néha bizony elfelejtem, mit hová dugok. Meg aztán télen megváltozik az erdő'. Tudod, a hó alatt nem olyan a táj, mint nyáron.- Azt tudod, hogy az elásott dióidból diófák nőnek és a tobozaidból - jaj noooo, mik is?...elfelejtettem!- Mik, mik? Fenyőfák. Luc-, jegenye- vagy feke- tefenyők! Ej, de feledékeny vagy, te kislány! Merthát sem a fűzfa, sem a nyírfa alatt nem található toboz, ezt még a legapróbb kismókus is tudja! Koday Berta fordítása Gondolkodom, tehát... MEGFEJTÉS A.z április 24-ei számunkban közölt megfejtése: 3, 8, 14, 20. Nyertesek: Csepregi András, Párkány; Balogh IVIarika, Felsőjányok; Kovács Zsuzsa, Jablonca; Lo- sonszky Lívia, Vízkelet; Banka Mónika, Du- naszerdahely. ZELK ZOLTÁN A.nyu, végy egy hegyet nékem Anyu, végy egy hegyet nékem, olyan magasat, ha elfárad, ráülhessen csúcsára a nap - erdejében madár szálljon, rókakölyök, őzfi játsszon - olyan hegy legyen! Aztán végy egy tavat nékem, de olyan nagyot, egyik partról a másikra el nem láthatok. Hadd bámulják a sirályok, ha én azon vitorlázok - olyan tó legyen! Aztán végy nekem egy rétet, piros, sárga, kék virágokkal legyen telisteli az a rét - ahány tücsök, odagyűljön, hogyha kérem, hegedüljön - olyan rét legyen. Ha csak ez a kívánságod, könnyen tehetem, meg se veszem, amit kérsz és mégis megveszem: tiéd már a Mátra, Börzsöny, Balatont is néked őrzöm s mind a réteket! Ha tavasz jő, hoz új zöldet, a tél zúzmarát, hogyha zöldben, ha ezüstben, tiéd minden ág - tiéd mind a kert, a lanka, cinke, rigó, búbosbanka s mennyi szép madár! Öreg folyó jár dúdolva parti fák alatt, bukfencezik kövön, sziklán sok kicsiny patak - Szólj nekik! Csak arra várnak, s mintha volna kezes nyájad: mind hozzád szalad! mind hozzád szalad! Szerkeszti Tallósi Béla A csilizradványi alapiskola I. A osztálya Ülő sor: Rácz Orsolya, Bognár Szilvia, Gaál Szilvia, Botló Andrea, Csicsay Szilvia, Bognár Kitti, Karácsony Denisza, Petőcz Andrea, Nagy Tímea Álló sor: Gaál Tamás, Csíkász Gábor, Bognár Lajos, Szalay György, Keszegh Réka, Petőcz Simona, Kiss Mónika, Gaál Tünde, Nagy Gyula, Both Balázs, Vörös György, Csíkász András Gulyás Szerén nevelőnő, Fodor Margit igazgatónő, Bőgi Tímea osztályfőnök Papp András, Knap Péter, Lombos Róbert, Németh Gábor, Bukovsky Szilvia, Farkas Diana, Forró Zsuzsanna, Hrotkó Erika, Hantos Katalin Szabó Imréné, osztálytanító, Varga Lipót igazgató, Zaíko Kamilné, nevelőnő (Jurás Dániel felvétele)
