Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-04-24 / 17. szám

SZAMÓCÁK JÚNIUSTÓL OKTÓBERIG Red Rich, Rujana Középkorai, cseh nemesítésű fajta a Dagmar; a Turnovi Ne­mesítő Állomásról származik. Hasonló jellegű mint a Senga Sengana, csak gazdagabban fej­leszt indákat. Levelei közepesen nagyok, felületük sima. A tavaszi fagyokkal szemben eléggé ellen­álló. Kevésbé szenved a szürke­penésztől. Nagyon termékeny; jó minőségű, humuszban gaz­dag talajokat kíván. Ha gazdag termést akarunk, akkor öntöz­nünk kell. Gyümölcse friss fo­gyasztásra, feldolgozásra egya­ránt alkalmas. Nagyon jól bírja a szállítást. Szintén középkorai fajta a Ta­mara. Tövei nagyobbak mint a Dagmaréi. Jó termő, a beteg­ségekkel szemben közepesen el­lenálló. Tompa kúp alakú, sötét­piros és üregmentes gyümölcsei közepesen nagyok; általában jú­nius közepétől, július elejéig ér­nek. Friss fogyasztásra vagy konzerválásra egyaránt alkal­mas. Szlovákia déli területein be­vált, folyton termő fajta a Red Rich. Első termése június táján érik be, a második augusztus elején, közepén szedhető; ezt követően egészen az őszi fa­gyok beálltáig szedhető. Ülte­tésre érdemes fajta. Németországból származó, apró gyümölcsű, hónapos sza­móca a Rujana. Egész Európá­ban elterjedt. Júniustól az őszi fagyok beálltáig virágzik és te­rem. Fő szedési idénye augusz­tusban és szeptemberben van. Nagyon termékeny - minden év­ben megbízhatóan terem. Vi­szonylag igénytelen és a zor­dabb helyeken is sikeresen ter­meszthető. Telepíthetjük a jár­dák mellé is, s így díszítő szerepe is lehet. Megérdemli, hogy telepítsük. Az említetteken kívül akad még több kiváló régi és újabb fajta is. A választék oly bő, hogy szinte mindenki megtalálja a számára ízben, piaci elvárások­ban megfelelőt. Miklós Dénes kertészmérnök A gyümölcsfák tavaszi metszésekor keletke­zett sebfelületek kezelése fontos növényvédelmi teendő. A nyitott sebeken a kórokozók könnyen fer­tőznek. Bármilyen sebkeze­lő anyagot használhatunk, de alkalmazása előtt a se­bek szélét - lehetőleg ka- corral - simítsuk le, hogy a sebszövet képződését megkönnyítsük. A fabalzsam és társai A fabalzsam szerves és szervetlen hatóanyagokat tartalmaz, legfeljebb 10 % vízzel hígítható. Könnyen kenhető, ecsetelhető. Aján­latos két rétegben felhorda­ni, egy-két órás időkülönb­séggel. Hatása 10-15 C-fok fölött optimális; méregjel­zés nélküli készítmény. A fadoktor új készít­mény, amely csak termé­szetes anyagokat tartal­maz. A szer tág hőmérsék­leti értékek, -5 és +30 C-fok között használható. A Vulneron A az alma termésű gyümölcsfák seb­kezelő anyaga; különleges­sége, hogy vízhajtás-képző- dést gátló anyagot is tartal­maz. Jól kenhető; méreg­jelzés nélküli készítmény. A Vulneron Cs megaka­dályozza a csonthéjasokat támadó gombák és bakté­riumok szaporodását, réz- vegyületet is tartalmaz. A Fixpol benomilt és réz-oxikloridot tartalmaz, amelyek a fás részeket tá­madó leggyakoribb gom­bák és baktériumok ellen hatékonyak. Könnyen ken­hető, ecsetelhető, nem sű­rűsödik be. A felhordás után gyorsan rugalmas vé­dőréteget képez a sebfelü­leten. Fagypont feletti hő­mérsékleten használható; méregjelzés nélküli készít­mény. k. sz. DINNYEHAJTATAS A korai piac is igényes A firss sárga- és görögdinnye idényét haj­tatással, tárolással növelhetjük. Tájainkon a fényviszony ok a virágzó dinnye számára már március közepétől megfelelőek. A le­vegő' hőmérsékletét fűtéssel szabályozhat­juk. Fűtött fóliasátorban gazdaságosan március végén, áprilisban, fűtetlenben áp­rilis közepétől ültethetjük a dinnyét. Úgy időzítsünk, hogy a hajtatott dinnye termé­sének zömét leszedhessük a szabadföldi dinnye érése előtt. MILYIKET VÁLASSZUK? A fajta meghatározza a termesztés sike­rét. Csak a korai érésű, bőtermő, betegsé­geknek ellenálló, jó minőségű fajtákat szabad hajtatni. A sárgadinnyék közül az európai igényeknek kiválóan megfelel az Ogen típus. A francia Charentais és Ved- rantais szinte minden vetó'magforgalmazó cégnél kapható. Külön fajtacsoport a Ma­gyar kincshez hasonló Galia fajtáké. A ter­més alakaja gömb vagy megnyúlt gömb, felülete erősen vagy gyengébben paralé- cezett, hússzíne zöld. NE TAKARÉKOSKODJUNK! Hajtatásra jól fejlett, egészséges, zö­mök növekedésben lévő palántákat ültes­sünk ki. Ilyet csak jó minőségű vetőmag­ból nevelhetünk. A vetőmag ára az összes költséghez viszonyítva nem meghatározó, ezen tehát nem szabad takarékoskodni. A palántanevelés 8 x 8 és 10 x 10 cm-es földkockában (gyep-, tápkocka) 5-6 hétig tart. A támrendszer melletti termesztés­nél az állománysűrűség 2db/m2, a hagyo­mányos elrendezésnél pedig 1,6. Ez utób­bi a mi viszonyaink között is megfelelő a támrendszeres termesztést azonban cél­szerű felülvizsgálni. Négyzetméterenként két növényt ültetünk, ha a növények egyedi teljesítőképességének maximu­mát erős metszéssel, hosszú termesztési idővel igyekezünk elérni, és a hajtatást a szabadföldi áru megjelenése nem zavar­ja­Különleges metszéssel 4-5 növény is nevelhető négyzetméterenként. A növé­nyek egyedi teljesítőképessége ugyan csökken, de több növényről nagyobb ter­méstömeget szedhetünk. Görögdinnyéből egy növényt ültessünk négyzetméterenként. FÁZIK A DINNYE A termesztés sikere attól függ, hogy időben megtermékenyülnek-e az első ter- mős virágok. Ha egy-két ilyen virághullá­mot elszalasztunk, előfordulhat, hogy ké­sőbb szüretelünk, mint a szabadföldön. Tavaszi hajtatásban fényhiány ritkán for­dul elő, emiatt ugyanis a levelek aprók maradnak. Ha a hajtásvégek összehúzód­nak, a leveleken lévő serteszőrök mere­vek, fázik a dinnye. Akkor kedvező a hő­mérséklet. ha a hajtásvéget „elejti", szinte a talajba fúrja magát. A beporzást végző méh 16 C-fok alatt, illetve 38 C-fok fölöti hőmérsékleten nem végez hasznos munkát. Ehhez alkalmaz­kodik a pollen is: 38 C-nál magasabb hő­mérsékleten a virágpor elveszti terméke­nyítő képességét.A rosszul termékenyült termős virág kocsánya kiegyenesedik, a növény elrúgja a termést. Ugyanez tör­ténik a kedvezőtlen külső tényezők hatá­sára is. Rossz termékenyülést jelez a de­formált termés is, az ilyet távolítsuk el, ne terhelje a növényt, hiszen úgysem lesz belőle értékes termés. VIGYÁZZUNK A VÍZRE! A dinnye érzékeny az egyenletes vízel­látásra, túl sok víz rontja a minőséget. A fajtára jellemző méretű termés a leg­jobb minőségű. A túltáplált, felfújt, nagy­méretű dinnyék csak érdekesek, áruként nem értékelhetők. A túl sok víz és tápanyag hatására a levelek is aránytalanul nagyok lesznek, színük kivilágosodik. A kékeszöld színű és fajtára jellemző méretű levelek adják a legjobb terméseredményt. Hajtatásban tápanyaghiányról ritkán beszélhetünk. Az alaptrágyaként m2 - ként adott 10-15 kg szervestrágya és a ta­lajban maradt tápanyag általában kielégí­ti az igényeit. METSZENI KELL! Támrendszer mellett termesztve a diny- nyét metszeni kell. A főhajtásról 60 cm magasságig eltávolítjuk az oldalhajtáso­kat és a terméseket, 60 cm és 160 cm közötti magasságban alakítjuk ki a termő­felületet. Ez azt jelenti, hogy meghagyjuk az oldalhajtásokat, csak a növekedési erély és a termés elhelyezkedése szerint vágjuk vissza. Túl erős metszésnél kevés marad az asszimiláló felület, ezért apró termések fejlődhetnek. A termőfelületet és a termések számának összhangját met­széssel szabályozzuk. Elegendő, ha növé­nyenként 2-3 termést hagyunk meg. A görögdinnyét nem szoktuk metszeni. Hajtatásban, támrendszer mellett 4-5 haj­tását legyezőszerűen kiterítve futtatjuk a támrendszerre. Terméseit viszont háló­ba helyezve felkötjük a támrendszer tartó berendezéséhez, mert a szár nem bírja el. A hajtatott dinnye június elején kezd érni. A sárgadinnyét 80-90 %-os érettség­ben is leszedhetjük, mert utóérik, a görög­dinnye azonban nem, azt teljesen éretten szedjük. Kertészet és Szőlészet Kék oportó - fürtje középnagy (átlagtömege 110 g), vállas, tömött. Bogyói közepesek (15 x 15 mm) gömbölyűek, sötétkékek, lédúsak, éde­sek, vékony héjúak. Érési idejük szeptember eleje. Átlagos beérési mustfoka 18 körül van. Bora színanyagban gazdag, lágy. Tőkéje köze­pesen vagy erősen növekszik. Talajban és fek­vésben nem válo­gatós; homokos talajokon is jól te­rem. Téli fagyál­lósága is jó. Hosz- szúcsapra és fél- szálvesszőre metszve bő ter­mést ad. Andre - fürtje középnagy (át­lagtömege 150 g), ágas, kissé tömött. Bogyói közepesek (16 x 16 mm), gömbölyűek, hamvas­kékek. Érési ideje szeptember vége, október eleje. Átlagos beérési mustfoka 19 fok körül van. Bora savakban gazdag, kellemes zamatú vörösbor. Tőkéje erőteljesen fejlődik. A talaj iránt nem igényes, s a téli fagyra sem érzé- keny.Félszálvesszőre metszve bőven terem. Zweigelt - fürtje nagy, két vagy több elága­zásé, válás, tömött (átlagtömege 180 g). Bogyói középnagyok (15 x 15 mm), sötétkékek. Érési ideje szeptember közepe. Rothadásra kissé haj­lamos. Bőtermő fajta. Tőkéje erős növekedésű; fagytűrése jó. Kékfrankos - fürtje középnagy (átlagtömege 150 g), ágas, kissé laza. Bogyói közepesek (15 x 15 mm), gömbölyűek, vastaghéjúak, rothadás­nak ellenállók. Bora sötétvörös, csersavban gazdag, kellemes zamatú; elsőrendű minőségi vörös- vagy sötét színű siller bor. Érési ideje október eleje; jól ellenáll a rothadás- nak.Beérési mustfoka 18 körüli. A talaj és a fekvés iránt nem igényes; homoktalajon is jól terem. Tőkéje erőteljes növekedésű. Fél- szálvesszőre vagy szálvesszőre metszve bőven terem. Merlott - fürtje kicsi vagy köze­pes (átlagtömege 90 g). Bogyói ki­csik (13 x 13 mm), sötétkékek, kellemes édes ízűek. Érési ideje szeptember vége, október eleje. Bora sötétvörös, jellegzetes, kiváló minőségű. Tőkéje buja növe­kedésű, sok hajtást nevel, bőtermő. Cabernet sauvignon - fürtje kicsi (átlagtö­mege 90 g). Bogyói kicsik (13 x 13 mm), sötét­kékek, hamvasak, jellegzetes ízűek. Érési ideje október eleje, közepe. Átlagos beérési mustfo­ka 18-20 körül mozog. Bora sötétvörös, cser- savdús. Tőkéje középerős növekedésű. Cabernet franc - fürtje kicsi (átlagtömege 90-100 g). Bogyói kicsik (13 x 13 mm), gömbö­lyűek, vastag héjúak, sötétkékek, hamvasak, jellegzetes fűízűek; átlagon felül ellenállának a rothadásnak. Érési idejük október eleje, kö­zepe. Bora kiváló minőségű, színanyagban gaz­dag, csersavdús, bársonyos. Tőkéje középerős növekedésű, termőképessége kiváló; fagyálló­sága jó. Jakab András agrármérnök Ha tenyérnyi helyen szeret­nénk minél vál­tozatosabb, ám­de természethű növénytársulást kialakítani, ak­kor erre mi sem alkalma­sabb, mint egy szépen felépí­tett sziklakért. Ahhoz azon­ban, hogy növé­nyeink szépen fejló'djenek és virágozzanak, ismernünk kell az egyes fajok igényeit. Tud­nunk kell, hogy más más fajok telepíthetők a mészkősziklákra, gránitra vagy éppen szilikátos aljzatra. Ne feledjük el azt sem, hogy a havasi régió növényei hűvös mik- roklímájú élőhelyekre valók. Különlegesen szépek az úgynevezett párnanövények, amelyek arról nevezete­sek, hogy hajtásrendszerük egymás mel­lett tömörül és így védelmet nyújt az egyik növényke a másiknak. Közülük tán a legszebb a szártalan habszegfű (Silene acualis). Tenyérnyi vagy kispárna nagysá­gú telepei a Pireneusok, Alpok, Kárpátok s más óriáshegységek havasi régióiban szinte mindenütt fellelhetők. A párna ala­kú tövek ellenállnak a hidegnek, szélnek, hónak, s közben védik azt a kevéske talajt, ami a növénykék szárai között fennma­rad. A szártalan habszegfű néhány centimé­ternyire nő csak meg. Levelei aprók, kes­kenyek. Rózsaszínű, viszonylag nagy virá­gait júniusban hozza. Az igényes szikla­kerti növények közé tartozik. Mészkedve­lő, s csak hűvösebb mikroklímájú helyekre ajánlható. Tőosztással és magve­téssel szaporíthatjuk. Nálunk a Magas- és az Alacsony-Tátrá- ban gyakori faj. Óvakodjunk azonban at­tól, hogy sziklakertünk számára a szabad­ból szerezzük be ezeket a növényeket, ugyanis szigorúan védettek! - r ­(Foto: P. R) Szerkeszti Pomichal Richárd HÁZUNK TÁJA 1994. április 24. Sz ártalan habszegfű SZŐLŐFAJTÁINK Vörösborszőlők

Next

/
Thumbnails
Contents